Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-03 / 258. szám

■

A Minisztertanács Ülése

Kállai Gyula nyilatkozata

A Minisztertanács ülést tartóit- A kormány — érdemei elismerése mellett — Huszár Istvánt az Országos Terv hivató! elnökének első helyettese, dr. Caramvöhiyi Károlyt a pénzügyminiszter első helyettese, dr. Kocsis Józsefet n kohó- és gépipari miniszter első helyettese, Madarast Attilát st pénzügyminiszter helyettese.

Buda Istvánt a munkaügyi miniszter helyettese és dr. Hetényi Istvánt a* Országos Tervhivatal elnökének helyettese tisztségéből leimen tette. Egyben Madarasi Attilát a pénzügyminiszter első helyettesévé, Burla Istvánt a munkaügyi miniszter első helyettesévé, Cácsl Miklóst a kohó- és gépipari miniszter első helyettesévé, dr. Hetényi Istvánt az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesévé, dr. Kocsis Józsefet a kohó- és gépipari miniszter helyettesévé, dr. 1 GaramvÖlgyl Károlyt a művelődésügyi miniszter helyettesévé és dr- Ganczer Sándort az Országos Tervhivatal elnökének helyettesévé nevezte ki. (MTI)

Az Elnöki Tanács ülése

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést

tartott.

Az Elnöki Tanacs Huszár Istvánt állajntitkári tisztsége alól felmentette, s egyben a Minisztertanács elnökhelyettesévé megválasztotta.

Az Elnöki Tanács dr. Sághy Vilmost, a belkereskedelmi miniszter első helyettesét belkereskedelmi minisztériumi államtitkárrá,

Rácz Sándort, a belügyminiszter első helyettesét bel-, ügy minisztériumi államtitkárrá,

dr- Schutheisz Emilt, az egészségügy-miniszter első helyettesét egészségügyi minisztériumi államtitkárrá,

dr. Szabó Jánost, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettesét építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkárrá.

Csémi Károlyt, a honvédelmi miniszter első helyettesét honvédelmi miniszter umi állam titkárrá.

Földi Lászlót, a könnyűipari miniszter első helyettesét könnyűipari minisztérumi államtitkárrá,

Gicsi Miklóst, « kohó. és

gépipari miniszter első helyettesét kohó- és gépipari mlmsz- ' tórium! államtitkárrá.

Ködönyi Károlyt, a közlekedés. és postaügyi miniszter első helyettesét közlekedés- és posta ügyi minisztériumi államtitkárrá,

Baczoni Jenőt, a külkereskedelmi miniszter első helyettesét külkereskedelmi minisztérium? éllam titkárrá.

dr. Soós Gábort, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesét mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkárrá,

dr. Lörincz Imrét, a nehézipari miniszter első helyettesét nehézipari minisztérumi áHamtá tikárrá,

Madarasi Attilát, & pénzügyminiszter első helyettesét ! xsnzügy miniszteri umá államtitkárrá.

Buda Istvánt, a munkaügyi miniszter első helyettesét munkaügyi minisztériumi államtitkárrá,

dr. Hetényi Istvánt, az Országos Tervhivatal elnökének

első helyettesét tervhívatali államtitkárrá kinevezte.

Az Elnöki Tanács az elhalálozás miatt megüresedett budapesti 8. számú, a Fejér megyei 2. számú és a Veszprém megyei 5- számú országgyűlési képviselői választókerületekben az időközi képviselőválasztás napját 1973. évi december tere írta ki.

Végül az Elnöki Tanács legfelsőbb bírósági bíró választá- tásáról, felmentésről és egyéb

folyamatban levő ügyekben döntött.

1ír

Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese péntek délben hivatali esküt tett Lo- sonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke előtt

Az eskütételen jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára- (MTI)

Átutazott Budapesten a VDK Pham Van Dong miniszterelnök vezette párt- és kormányküldöttsége. A Ferihegyi repülőtérén Fock Jenő a Minisztertanács elnöke fogadta a dele'

gációt

(Folytatás az 1. oldalról)

beszédet mondott a plénum előtt. Korunk nemzetközi életének minden alapvető kérdését mélyrehatóan elemezte, és ezzel a kongresszus munkájának is nagy segítséget nyújtott. A jelenlevők nagy elismeréssel nyilatkozták a beszéd nyíltságáról, higgadtságáról, és arról is, hogy ezzel meg alaposabban megismerhették a Szovjetunió külpolitikájának elveit és gyakorlatát A Szovjetunió Kommunista Pártja, kormánya és népei következetesen haladnak tovább a lenini úton, teljesítik a XXIV. kongresszus békeprogramját, amely a különböző társadalmi rendszerű országok békéé egymás mellett élésének, a feszültségi gócok felszámolásának, a fenyegető termonukleáris katasztrófa elhárításának, a feszültség enyhülése minden módon való előmozdításának segítését tűzte ki feladatul.

Nyugodtan mondhatom: a békeszerető erők világkongresszusa jelentős és hatásos tanácskozás volt.

KÉRDÉS; Az eddigi hasonló rendezvényekhez viszonyítva jelentett-e ez a kongresszus előrelépést?

VÁLASZ: Igen, jelentett! A felszólalók szinte valameny- nyien hangot adtak annak, hogy a nemzetközi békét biztosítani kell, a békés egymás mellett élés politikája megvalósítása alapján új típusú kapcsolatokat kell kialakítani, a nemzetközi kapcsolatoknak ezeket a mindenkire érvényes normáit tiszteletben kel] tartani és Európában, Ázsiában, a Föld más részein biztonsági rendszerek megteremtésére kell törekedni.

A felszólalásokban a küldöttek. határozottan, elítélték az imperializmus agresszív cselekedeteit. Megnyilatkozásaik egyértelműen bizonyították, hogy a kölcsönösen elő. nyös együttműködést a mai világban az imperialista erők veszélyeztetik. Élesen elítélték az agresszorok cselekedeteit, beavatkozási kísérleteit. Nagy rokonszenwei és együttérzéssel fogadták az agresz- szió által sújtott népek képviselőinek felszólalásait.

Impozáns példája volt ennek a chilei nép Iránti szolidaritás elemi erejű megnyilvánulása a kongresszus plénuma előtt. Allende asszony beszéde közben a teremben uralkodó izzó hangulat a fasiszta terroristák elleni egységes állásfoglalásról tanúskodott Élesen elítélték a közel-keleti agressziót, Izrael kormányának a haladó világ közvéleményét semmi bevevő

politikáját ezt tette az izraeli küldött is. Állást foglaltak az indokínaiakat sújtó agresszió ellen és követelték a

térség népei függetlenségenek biztosítását.

Tanácskozásunk tartalmilag

nagyon gazdag volt. A kongresszus munkájából világosan felismerhető volt az a tendencia, amely a békemozgalom további perspektíváját jelenti. Az emberiség haladó és békeszerető erőinek fő célja a világméretű nukleáris konfliktus megakadályozása, de ugyanakkor ma már nemcsak ebben látja feladatát. A békeharc nem csupán a háború elleni küzdelmet jelenti. hanem aktív részvételt a béke világának megteremtésében. Azt is meg kell határoznia, hogy az emberiség milyen békét akar, milyen legyen a béke, amely megteremti a biztonságot, a haladás, a szabadság, az emberi méltóság világát

Ilyen kérdésekben folytattak mélyreható vitát a kongresszus 14 bizottságában. Ezeken a fórumokon, a kül-' döttek, akik 1100 párthoz és szervezethez tartoztak, a széles körű együttműködés kérdéseit tárgyalták meg, kezdve a békés egymás mellett élés és a nemzetközi biztonság problémakörével, továbbá az európai és az ázsiai biztonság és együttműködés témáját, a fejlődés és a gazdasági függetlenség öszsefíiggéseit, valamint a nevelés, a kultúra, a környezetvédelem, a gazdasági, tudományos, technikai együttműködés és még sok más olyan kérdést, amely a tartás béke része és feltétele. A viták eredményeként az álláspontok közeledtek egymáshoz és a iegfontosabb kérdésekben egyetértés alakult ki. Ez tükröződik a kongresszus záróokmányaiban is.

KÉRDÉS: Miben látja a moszkvai kongresszus után » béke* világ mozgalom munkájának újabb lehetőségeit?

VÁLASZ: A kongresszus állásfoglalásai és záródokumentumai feladatszerűen, is megjelölik a további teendőket és segítséget nyújtanak a békemozgalom további elmélyítéséhez. A békés egymás mellett élés politikája hosz- szú időre szóló program. Egyetemes megvalósulása az egész világon még sok probléma megoldásától függ, hiszen különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatot fejez ki, amelyeknek realizálása nem nélkülözheti a tömegek állandó támogatását aktív részvételét.

Mindezekkel kapcsolatban két kívánság jutott határozottan kifejezésre:

— A tömegmozgalmat mind nemzeti, mind nemzetközi méretekben még szélesebb alapokra kell helyezni.

— A világ békeerőinek ezután az eddiginél is szorosabb együttműködésben , kell yégezniök munkájukat.

A kongresszuson 39 ország és 20 nemzetközi szervezet képviselőiből összekötő bizottság létesült, es tevékenykedett. Felmerült a szükségessége annak, hogy a testület tagjai időnként találkozzanak és gondoskodjanak a kongresszuson részt vett nemzeti és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok fenntartásáról.

KÉRDÉS: Hogyan értékelt Kállai elvtárs a magyar küldöttség munkáját?

VÁLASZ: Elmond hatom,

hogy a magyar delegáció minden egyes tagja küldetését felelősségteljes megbízatásnak tekintette. A plénumon mindössze több mint 30 küldött kaphatott szót és fejthette ki álláspontját a napirenden szereplő problémákkal kapcsolatban, Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a magyar küldöttség nevében elmondhattam a békés egymás mellett élés politikájára vonatkozó nézeteinket.

Mind a 14 bizottság munká jában nagy aktivitással vettünk részt. Bognár József akadémikust a fejlődéssel és a gazdasági függetlenséggel foglalkozó bizottság alelnökévé, Kende István docenst, az indokínai bizottság titkárává választották meg.

Ugyancsak aktívan részt vettünk a különböző szakmai és egyéb találkozásokon, és igyekeztünk az alkalmat felhasználni más, személyes és csoportos találkozásokra is. A magyar—szovjet barátság szép megnyilvánulása volt küldöttségünk találkozója a moszkvai Kaltnym kerületben az elektrotechnikai intézet vezetőivel és dolgozóival. Be ráti beszélgetést folytattunk Hortensia All ende asszonnyá és a chilei küldöttség több tagjával, az indokínai országai, küldöttségeinek és az indiai küldöttségnek a vezetőivel.

Természetesen a moszkvs mozgalmas és tartalmas napokkal munkánk még nem fejeződött be. Küldöttségünk ar Országos Béketanács ülését* beszámol majd tevékenységéről. Ekkor határozzuk meg majd azokat a feladatokat is. amelyek a moszkvai kongresz- szuö állásfoglalásaiból a magyar békemozgalomra hárulnak. A moszkvai történelmi jelentőségű tanácskozás, a határozatok, a viták nyomán új. az eddigieknél is szélesebb tevékenység körvonalai bontakoznak ki előttünk. Eddigi erőfeszítéseinket folytatva hozzá kell látnunk a béke ér biztonság megteremtéséért folytatott harc társadalmi segítésének még szélesebb körű kibontakoztatásához. (MTI)

Gyurltó Gé»a:

A libanoni cédrusoktól az Akabai-öbölia

2.

Másfél font, s ami mögötte

van.

— Deux livre — tartja fel a a taxisofőr a két ujját.-.

— Une — mutatom egy ujjamat. Udvarias mosoly és határozott hang:

— Une et demi!

Megegyeztünk- Másfél libanoni fontért, vagy ahogyan mondják, livréért, masodma- gammal elvisznek a szállóhoz. Bejrút tökéletes zűrzavar közlekedésében, áttekinthetetlen úthálózatában, amelyben csak a kanyargó tengerpart ad valamiféle biztonságos tájékozódást, rohanó, szédelgő, alkudozó, ténfergő, járdán alvó autócsodán suhanó millió- színű kavalkádjában egyszerűen elvész az ember érzéke a jobbra, a balra, sőt. még az előre és hátra fogalma iránt is. Nincsenek igazi sugárutak, nincsenek körutak, nincs voltaképpeni városrendezés sem. Üres telkeket ölelnek körül a mediterrán ég kékjéhez illő világos pasztellszínű tíz-tizenöt

2 NÖGRAD - 1973.

emeletes házak, hogy egymásra és egymáshoz zsúfolódó földszintes vályogviskók váltsák fel azokat, homlokzatukat természetesen a Pepsi-Cola reklámjával takargatva, szemérmes beduin hajadonhoz illően.

Mindegy: másfél libanoni fontot megér, hogy ebben a sajátos dzsungelben végre a szállodámhoz jussak. Ki tudja hol van, a város melyik pontján? A sofőrnek szeme sem rebben, amikor tíz méter után befordul az első mellékutcába és máris megáll a szálló előtt, csak tartja a kezét és mondja még egyszer:

— Une et demi... Pleasse Signor! — és én, a magyar turista, akit rögtön az első nap szinte az első órájában máris becsaptak, s akit azért még szerencse, hogy angolba oltott olasznak néztek, kifizetem a másfél libanoni fontot, a majd fél dollárt és mit tehetek mást, dúsgazdag maharadzsaként, egykedvű képpel ballagok be az első osztályúnak hirdetett, de másodosztályúnak is csak szerényen tenovember 3., szombat

kmthető Hotel Atlasz ajtaján. Mégsem tudok haragudni. Az alkunak és a becsapásnak ez

az évszázados, ha nem évezredes, magabiztosan fölényes, kifinomult formája, majdhogynem eleganciája valahogyan még tetszik is. Alkudni soha nem szerettem, nem is tudok, de az a boldog és vlgyori tudat, hogy azokat éppenúgy becsapják itt, akik lelkesen alkudoznál:., mint engemet. aki csak bólint az árakra valamiképpen egy sajátosan igazságos ország képét festi elém.

Egy keleti, bejrúti demokráciát: itt mindenkit egyformán becsapnak, még azt is, alá az imáit engem csapott be.

A dolog rögtön érthetőbbé vált, ha tudjuk, hogy ez az alig háromszáz kilométer hosz- szú és átlagosan a száz kilométer szélességet sem elérő ország léte és eleme a kereskedelem, meg az idegenforgalom. Pontosabban a kereskedelem idegenforgalma és az idegenforgalom kereskedelme. 1930-ban a fél tengerpartot meg lehetett voLna venni itt ötven libanoni fontért, most — pedig az 1967-es háború és nyilvánvalóan a mostani is

alaposan csökkenti a vállalko- zókedvet — 3000 libanoni font négyzetmétere a kopár, sziklás földnek. Minden és mindenki a külföldiekre rendezkedett be, a kereskedésre, jószerint talán nincs is olyan áru. amit itt gyártanának, amire bízvást rá lehetne ütni a Made in Libanon jelzését.

Az áru bőség még a nyugati szemnek is imponáló, az arab jelleg a fővároson alig észrevehető és ha eltekintünk most a műemlékek számtalan csodáitól, végig a tengerpart is inkább holmi üdülőhelyek, banánültetvényekkel váltakozó végtelen sorának tetszik, semmint csak falvaknak, ahol az egykori föníciaiak leszármazottjai halászatból, sópár- lásbol élnének. Mint ahogyan nem i6 abból élnek. A két- arasznyi gyerek is már amerikai rágógumit árul, vagy frissen letépett virágot, döglött halat szárítva, vagy pedig eredeti római pénzérméket, szobrocskákat, amelyeket talán éppen Japánban gyártottak a szájtáti turisták számára.

Ebben az országban, aki idejön kellemesen érzi magát és körülményeitől, a zsebében

megbújó dollároktól, vagy fontoktól függően jól. vagy kitűnően él. Am a futó benyomások is elegendőek voltak ahhoz, hogy meggyőzzenek Közel-Kelet Svájca saját népének még közel-keleti értelemben sem nyújt „svájci” életszínvonalat,-- — Nézze uram, engem világéletemben becsületes embernek ismertek a barátaim — magyarázza az örmény származású, a hetvenhez közeljáró, de még elénk vitalitása idegenvezetőnk az amerikai. egyetem pálmafáinak árnyékában... — Itt végeztem, ezen az egyetemen, sokáig dolgoztam. tanítottam is, így van kis félretett pénzem is. Ha beteg leszek, élek abból a pénzemből, meg a barátaim segítségéből. Ez jár nekem. A becsületes életem után uram. És ez így is van rendjén. A becsületes emberek segítsék egymást uram — tette hozzá mély meggyőződéssel Monsieur Akaj an, felvázolva ezzel értetlen magyar vendégeinek a libanoni „társadalombiztosítás és nyugdíjrendszer” lényegét.

Az 1866-ban alakult, négyezer fiatalt oktató és az amerikaiak által fenntartott, de azért mégis 3000 libanoni fontot tandíjként felszámító exkluzív egyetem külön pompás stranddal rendelkezik. Aluljáró vezet a tengerparti országút alatt a Földközi-tenger kék hullámaihoz.

Akajan úr, aki vüagéleteber becsületes volt és ezért bizton számíthat barátaira, kicsit lihegve szapórázzá a lépéseket a majd negyvenfokos hőségben,

— Merve! Ileus! — tartja szét a karját, mintha magához akarná ölelni a világot. Pedig csak mélyeket lélegzik, hogy erőre térjen. Hiába, hetvenéves korban Idegenvezetőnek lenni ebben a dímbes- dombos városban nem könnyű dolog. Dehát élni kell és dolgozni. Hogy még több legyen a becsületes, a barátai előtt.

Este az ezerfényű El Ham rán, a bejrúti Váci utcán ténfergünk. Zsivaj, autótülkölés, gazdagság, háromnyelvű mozik, ragyogó nők, pompás arcélű férfiak, legújabb divat, koldusok, légkondicionált üzletek. olasz cipők, svéd öltönyök, amerikai rágógumik, japán rádiók és televíziók,1 francia parfömök és arany és ezüst, s természetesen Pepsi- Cola. Éjfélig zsong, harsog az élet. Akajan úr azonban alszik. Kifárasztotta a nap, s erőt gyűjt a holnaphoz, hogy a magasított olasz cipő, az amerikai farmernadrág és az indiai vászoning helyett mezít- lábra húzott, félretaposott saruban és lötyögő nadrágban rohangáljon majd előt'ünk, mutatva Libanon történelmének kincseit.

(Következik: Bjblost El isten alapította)