Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-23 / 274. szám
Kiskerttulajdonosok, gyümölcstermesztők örömére Salgótarjánban is lehet facsemetéket •vásárolni. A városi kertészetben szilva, cseresznye, őszibarack, meggy, dió és egyeb gyümölcsfák között válogathatnak az érdeklődők, melyeket Rákóczitdíváról, Szolnok megyéből szállítanak rendszeresen. A héten újabb teherautónyi ültetnivaló jött: málna, ribizli és egyéb bogyós gyümölcsöt adó cserjéket, bokrokat hoztak. A kertészet Nyírfácska Szocialista Brigádja minden nyereség rászámitása nélkül árusítja a fákat, így olcsóbban lehet hozzájutni a csemetékhez. Duna Andrásné, a szocialista brigád vezetője és Fodor Istvánná — képünkön — gondozzák az eladásra váró fákat — kulcsár — Mindig magasabban a mérce Pártokfatás az Ipoly Bútorgyárban Sxécsénrben a* ér régére Megszilárdult a gazdái kotlási fedelem — Nálunk kivétel fiáikul minden kommunista tanul — ezzel a mondattal fogad Szirtes Tibor, a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár pártalap&zer- vezetének titkára. Nemrégiben kezdődött a pártoktatás a gyárban. A párttagok a gazdaságpolitikai, a társadalmi és állami élet területével két / tanfolyamon ismerkednek a témával ösz- szefüggő aktuális kérdésekkel. Több kommunista a marxizmus—leninizmus esti egyetemen és középiskolában képezi magát. Négyen speciális tanfolyam hallgatói. — Ügy érezzük, a pártoktatást sikerült az eszmei-ideológiai munkánk szolgálatába állítani. Hogy miért? Tevékenységünk tervszerűségéből következik. hogy párttagjaink évről évre magasabb szinten folytatják politikai tanulmányaikat. Tudjuk, ami ma elég, holnap kevésnek bizonyul. A növekvő követelményekkel így akarunk lépést tartani. A pártcsoportvezetők valamennyien elvégezték a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolát. Ha lehetőség nyílik rá, a vezetőség tagjait öthónapos pártiskpiára küldjük — sorolja a párttitkár. Minderre nagy szükség van n gyárban, mert egyre növekszik a termelés. Az év végére 100 millió körül mozog majd a termelési érték. A politikai oktatások hatással vannak a napi munkára is. Ezekről a tapasztalatokról Ótot Pál tájékoztat, aki tíz éve propagandista. — A foglalkozásokon több olyan kérdés merül fel, amelyekről munkaközben, a napi beszélgetések során is szó esik. A vitában elhangzó érveket a párttagok jól használják fel, ha előfordulnak hasonló helyzetek, ha a problémák okainak magyarázatát kérik tőlük — mondja, maid így folytatja: Az emberek hajlamosak saját problémáikat úgy feltüntetni, mint a társadalom általános jelenségeit. Valami kapcsolat mindig van az egyén és a vállalat, a vállalat- és a népgazdaság problémái között. Ezeket már nem a propagandistának kell megválaszolni. A párttagok érzik és értik, hol a helyük, mi a feladatuk. látják a dolgok közötti összefüggéseiket. ■— Milyen, módszerekkel sikerült idáig jutni? — érdeklődöm a propagandistától, aiki most a gazdaságpolitikai tamfolyamot vezeti. — Arra törekszünk, hogy a párttagok ne hallgatói, hanem aktív résztvevői legyenek a foglalkozásoknak. A vita a nézetek csiszolóköve, segíti, hogy a jelenségeket é* az ebből adódó tennivalókat világosan, élesen lássák a párttagok. Ezért minden előadásra más készül fel, hogy vitaindítót tartson. — A propagandista milyen segítséget ad ehhez? — A vitaindító során igyekszem azokra a kérdésekre irányítani a figyelmet, amelyekre várható, hogy reagálnak majd, érvek és ellenérvek csapnak össze. A foglalkozáson már csak arra kell ügyelni, hogy a véleménycsere jó mederben haladjon — válaszol Ötöt Pál. A bútorgyár kommunistái bátran mondják el véleményüket. Nemcsak az oktatáson, a munkahelyen is. Ez biztosíték arra, hogy az évről évre növekedő követelményeknek eleget tegyenek, a fejlődés gátjait meglássák. — A pártoktatás hatására a párttagok felelősségérzete mellett kezdeményezőkészségük is növekedett. Az egyik szocialista brigádunk szécsé- nyi telepünkről hívott meg hasonló kollektívát. A közös feladatokról beszélgettek, kicserélték tapasztalataikat — veszi át újra a szót a párt" alapszervezet titkára. Korábban ellentétek is akadtak a két telep dolgozói között. Egy-egy fejlesztési feladatról szóló döntés után azt kérdezték: miért a szécsényi- eknek, miért a gyarmatiaknak? — Célunk az érőkéi, minél jobban összpontosítani. Ezt megértették a dolgozók is. Ehhez nem kis mértékben járultak hozzá a pártoktatás vitái — mondja Szirtes Tibor. Amikor a holnapról kérdezem, így fogalmaz: — A mércét mindig magasabbra emeljük, természetesen a képességeket is figyelembe véve. Erről sem kell már győzködni az embereket. Sz, Gy. bátort gyártanak A zalaegerszegi Zala Bútorgyárban megkezdték egy új típusú bútor gyártási előkészületeit. Ezeknek a bútoroknak — a bútor közismert funkcióján túl — más szerepet is szánnak a tervezők: válaszfal-helyettesítő térelválasztó bútorok lesznek. A Zala megyei Állami Építőipari Vállalattal történt megállapodás szerint az egyik most épülő zalaegersizegi lakóházban 9 lakást rendeznék be ezekkel a térelválasztó bútorokkal, azaz 9-féie változatban készítik el az első szériát. Esetleges sorozatgyártásról, szélesebb körű alkalmazásáról a beruházók, építőn és a bútoripar szakemberei a tapasztalatok alapján a későbbiekben döntenek. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az év vége közeledtével előszedték a szocialista brigádok vállalásait, a brigádnaplókat, és külön-kü- lön megvizsgálták a vállalt kötelezettségek teljesítésének valódi helyzetét. Mivel a szocialista verseny továbbfejlesztésével foglalkozó párt- és kormányhatározatok a verseny társadalmi és vállalati hasznosságát mérhető, őszinte eredményekkel várják igazolni, így kendőzetlenül tették mérlegre a brigádok eddigi eredményeit. Az öntödei gyárrészlegnél Kovács János gyárrészlegi főmérnök nyílt plénum előtt azonosította be a vállalásokat az eddig elért konkrét eredményekkel. A 30 főből álló „NyikolAjev” formázóbrigád ezüst fokozat megszerzéséért látott szorgalmasan munkához az év elején. A vállalt 105 százalékos teljesítmény helyett 107,7 százalékos eredményt ért el eddig. Az anyagtakarékosságra és selejtcsök- kentésre tett vállalásukat azonban ez idáig még nem tudták teljesíteni. Csépa Sándor 10 főből álló kikészítőbrigádja az arany fokozat megszerzését tűzte célul. Ennek fejében 106,1 százalékos átlagteljesítményt kellett volna produkálniok. Az kell leküzdeniük a szecsenyi termelőszövetkeaet tagjainak és vezetőinek, ha a hírnevükhöz méltóan alkarnak élni, dolgozni. A termelőszövetkezetre korábban úgy tekintettek a megyében, de azon túl is, mint az egyik legtekintélyesebb mezőgazdasági üzemre. Elgy esztendővel ezelőtt fizetésképtelenné váltak, a gazdasági évet veszteségesen zárték. A gazdálkodásban fellelhető ellentmondásokból mór az ezt megelőző években us sejteni lehetett, hogy a vezetés elvesztette határozottságát, nem tud az új követelményekhez igazodni. A tagság Körében is megromlott a munkafegyelem, amely egyenes következménye volt a vezetésiben tapasztalt bizonytalanságnak. Tehát nem a nagyüzemi gazdálkodás bukott meg Szőreién y ben, hanem a vezetés, amelyért felelősséggel tartoznak a tagok is, mint a tsz első számú gazdái. A szanálás után egy esztendőire már bebizonyosodott, hogy helyrehozhatók az elkövetett hibák. Az állam, a párt agrárpolitikájának megfelelően, a munkásosztály nevében anyagi segítséget nyújtott a gazdálkodási rend helyreállításához. Sokat jelentett a pártalapezervezjet határozottsága, Tomis István párttitkár vezetésével, amikor a tagok között felvilágosító munkát végzett hitük helyreállítása érdekében. A fez-tagság ennek eredményeként választotta újjá a vezetőségét, és lett a tsz elnöke Boros Béla, a tapasztalt mezőgazdász, aki tulajdonképpen valamikor ennek az üzemnek volt főagro- nómusa. Hütter Csaba agrármérnök került a szakvezetés élére. A főkönyvelői tisztséget Hársfi Mária kapta. Kialakították az előzőtől, korszerűbb ágazati irányítást, amely Szécsényben új volt. Vezetőknek Hudacskó János üzemmérnököt és Sümegi Sándor agrármérnököt nevezték ki. A brigádvezetőknek — tekintettel arra, hogy munkájukat többségében nagy szakértelemmel látják el — a tagság és a vezetőség bizalmat előlegezett. Ilyen „felállásiban.” indult év .elején a munka Szé- csényiben, a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben, eddigi eredményük azonban mintegy fél százalékkal a vállalt kötelezettség alatt van, hiszen átlagosan 105,7 százalékot értek el. A brigádnak jó eredményei vannak a munka- védelemben és a balesetek megelőzésének elhárításában. A DH-munkarendszerben való részvételük nem értékelhető kedvezőnek. A gyárrészleg vezetői azt is elvárják a brigádtól, hogy a munkaterületükön dolgozó brigádon kívüliek között az eddiginél jobb felvilágosító és nevelő munkát végezzenek. Brunda Barna kokillaíor- mázó brigádjáról is kétoldalú képet adott az értékelés. Az ezüst fokozat megszerzését tűzte ki célul, amihez egész évben átlagosan 105,1 százalékos eredményt kellett elérni. A brigádnál a mennyiségi teljesítéssel nincs probléma, hiszen kimagasló, 108,4 százalékos átlagteljesítményt tudnak felmutatni. Az is mellettük szól, hogy a harmadik negyedév végéig folyamatosan, selejtmentesen dolgoztak. Amivel probléma van, az az újításra tett kötelezettségvállalás. Mind a mai napig az adósságaik közé tartozik, s e- mellett igazolniok kell a társadalmi munkában eltöltött idejüket is, ha mindenben meg akarnak felelni vállalt kötelezettségüknek. é§ rend hogy eltüntessék a becsületen esett foltot, és bizonyítsák: a mezőgazdaságban egyedüli létjogosultsága a nagyüzemi gazdálkodásnak van. Egy esztendő nem nagy idő, különösen nem a mezőgazdálkodásban, de máris szembetűnő a változás a szócsőnyi termelőszövetkezetben. A tagság visszanyerte bizialrpat. A termelőszövetkezet elnöke a harmadik: negyedévi mérleg után elismeréssel nyilatkozott a tagok többségének fegyelmezett munkájáról, Az ágazati vezetők a részükre kiadott feladatokat teljesítették. Az elért munkasikerek hozzájárultak a tsz-itagok politikai szilárdságának fokozásához. A megfontolt, nagyon határozott vezetés nyugalmat eredményezett a munkában. A béreket rendszeresen kifizették. Az elismerésre méltó munkát jutalmazták. Helyreállt a törvényesség. Megszűntek a korábban sokat előforduló feketefurvairok. Jelentős megtakarítást érték el az üzemanyag felhasználásánál. Az őszi betakarításkor az előző években egyre zánkózof- tabb tagok véleményt nyilvánítottak. Több javaslatot tettek a munka megjavítására. Ezek között szerepelt a bur- gomyaibetakarításkor a gépsorok ésszerű felhasználása, az állattenyésztőknek a takarmányozásra és másoknak egyéb korszerűsítésre tett javaslata. FELENGEDETT a feszültség a széosényi tsz-ben és az élet az ottani földművelő emberekhez méltóan, rendes kerékvágásban folyik. Néhány esztendeig még nagyon nehéz lesz a termelőszövetkezetiek élete. De a legfontosabb — mint azt a tsz elnöke mondotta: — „Ezalatt a néhány év.alatt sem megrekedni, Iranern haladni előre az erőhöz mérten, hogy egy pillanatig sem maradjanak le a fejlődésben.. Nem lemaradni. hanem fejlődni a nehézségek ellenére is, ennek számtalan jelét tapasztalhatjuk Szécsényben. Szépen megműveltek a földek. A Sz.entgyörgyaílja, a Bölöny, a Rekettyés — sajnos, az igazság — talán most kapták meg igazán azt a tápértékét, ami szükséges ahhoz, hogy jól teremjenek. Az idei kukorica termés nagyon alaAz értékelés során elmarasztalták Fercsik János 7 főből álló kokiliaformázó brigádját. A brigád az ezüst fokozat megszerzéséhez 105,6 százalékos átlagtermelésre tett fogadalmat. A teljesítményűi? 107,9 százalék. Tehát a termelésben megállták a helyüket. A gyárrészleg vezetői erősen megkérdőjelezték a brigád önköltségcsökkentésre tett vállalásénak teljesítését. A naplóban ugyan szerepel, hogy ennek is eleget tettek, erről azonban külön gyakorlati bizonyítást kértek a brigádtól, hiszen a vállalásnak ezt a tételét nem tartják egyértelműen elfogadhatónak. A brigádnak felrótták, hogy nincs kitöltve a statisztikai lapjuk, kevés a társadalmi munkaórájuk, de a brigádnapló vezetése is szimpla és eseménytelen. Horváth Lajos kupolósbri- gádja a vállalt 105,1 százalék helyett 103,4 százalékot ért el. Emellett a DH-munkarend- szer keretében nem tártak fel egyetlen hibaforrást sem, bár vállalásuk kötelezné őket. Nem nyújtottak be eddig újítást, és a 15 fős szocialista brigádban, négy 40 éven aluli dolgozónak nincs meg a 8 általános iskolai végzettsége. Az csony volt, éppen a szűkös talajerő visszapótlása miatt. A Káprások alatt is szembenéztek a természet vad pusztításaival. A nagy kiterjedésű réten lecsapolják a mocsarakat. Szakaszos legeltetést alakítanak ki, de törne,gtakarmányt is követelnek ettől a területtől. Gazdag elképzeléseiket kezdik megvalósítani ezzel, amelynek egyik eredménye lesz a nagyiétezámú, és jó 'hasznot hozó szarvasmarha-állomány. Megkezdték a sok-sok gondot okozó, és érzékeny anyagi veszteséget jelentő, pulykatelep gazdálkodásának helyreállítását is. A növénytermesztés javítására és jövedelmezőségének elősegítésére többek között egyszerű társulást hoztak létre a szomszédos tsz-üzemek- kel. Ennek keretében öt esztendőre biztosítottak a burgonyához szükséges vetőmagot. Rendelkezésre állnak a műveléshez a korszerű gépek, megoldott a növényvédelem. Ami legfontosabb: biztosított a piac is. A gépek felújítását első helyen tartják számon. Az idé-n erre a oékia kétmillió forintot fordítottak. Építettek még terményszárítót, ahol a gabonát, kukoricát teszik tartóssá. Szécsényben fokozatosam megszilárdul a rend, a fegyelem. Az eredményes gazdálkodással a közös gazdaságon esett csorbát fokozatosain kiköszörülik. Hársfi Mária, a naigy liaoaszita lattal rendelkező főkönyvelő a harmadik negyedévi mérleg lezárása után ígv nyilatkozott: — AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS erre az évre tervezett 32 millió 926 ezer forint bevételét 31 millió 934 forintra, a növénytermesztés a tervezett 13 millió 257 ezer forint bevételt 13 millió 267 forintra teljesíti. A kiesést az egyéb bevételi forrásokból pótoljuk, A tervezett, évi esaikneim hatvanmillió forint termelési értéket jó munkával elértük. Szécsényben tehát helyes útra tért a közös gazdaság. Még nehéz küzdelmek előtt állnak, de a tagok felelősség- teljes munkája, a vezetők hozzáértése biztosíték, hogv végiül is legyűrik a nehézségeket és Szácsény ismét pél- daikép lesz az ország szövetkezeti gazdálkodásában. Bobál Gyula év hátralevő idéjében már csak 2 hónap áll rendelkezésre, hogy a vállalt kötelezettségüket teljesíteni tudják. Hibás és helytelen az a gyakorlat, amikor az év végén, hajrával kell bepótolni a mulasztottakat. Az ilyenfajta szemlélet és gyakorlat nem vezethet eredményre, hiszen a vállalati gazdálkodásban ma már mindennap számon kérik a gazdaságosságot, a szervezettséget és a ' hatékonyságot, A mennyiségi eredmények mellett mindig ott kell lennie a brigád kézjegyének, amely a termelékeny, jól szervezeti és hatékony munkából származó gazdaságos termelést is igazoljaA Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az 1973 esztendő is sikeresnek ígérkezik. A szocialista munkaverseny iránt támasztott igényesség és következetesség erősíti azt az alapot, amelyen a sikeres munka terem. A számonkérés arra ösztönzi a szocialista brigádokat, hogy a vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítéséért következetesen harcoljanak. Arra azonban nem árt felhívni a vezetők figyelmét, hogy a számon kérő hang mellől a jó munka által kiérdemelt elismerő és dicsérő megjegyzések se hiányozzanak. A jó szó és elismerő hang újabb sikerekre bátorít, s ez a munkájánál? sikereiről megbizonyosodott embert erősíti. Orosz Béla N0GRÄD — 1973. november 23., péntek 3 Az elismerés újabb sikerekre bátorít II szó és a tett azonosítása NEM KÖNNYŰ akadályokat
