Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)

1973-11-22 / 273. szám

Három csoport — hármas hóit verseny A Salgótarjáni Járási Latb- j darúgó Szövetség elkészítette a sportszerűségi verseny állá­sát a megyei B-osatályban és a járási bajnokságban. A fel­nőtteknél és az ifiknél is hár­mas holtverseny van az élen, de egyformán áll három csa­pat a járási bajnokságban is. Megyei B-osztály. Felnőttek: 1—3. Erdőkürt, Ménkes, Szurdokoüsoökl 100 —lOfl. 4—6. Kálló, Kt MEZŐ­GÉP. Rákóczi-bt. 90—90. 7. Egyházasdenaeleg 85,- 0—9. Ötvözet, Szőuyi SE 00—00. 10. Tar 60. 11. Vizslás'40 pont. Ifjúságiak: 1—3. Erdőkürt. Ménkes. Kálló 100—100, 4. Ötvözet 95. 5. Kt. MEZŐGÉP 90. 6. Tar 85. 7—8. Szurdok- püspöki. Vtt’ö«; 40—40. 9 Szőnvi SE 30. 10. Egyházas- dense’es 20 pont. Járási bajnokság: 1—3. Tnc- falvi. Mátramind'.zent, Tar- navölgye 70—70 4. Cered 60. 5. KM Egvetértés XI. 50, 6. Rónafalu 20 pont. Képek a Népstadionból Sportolók könyvespolca A sport és testnevelés idő­szerű kérdései. Kb. 160 oldal, fűzve. Az edzői gyakorlatban je­lentkező problémákkal fog­lalkoznak elsősorban a kötet változatos cikkei. Salgótarján sérti ti ;ő- hajnoksága Üjabb mérkőzéseket játszót- tak a városi serdülő labdarú­gó-bajnokságban. Eredmé­nyek: VII. forduló: St. Bányagép —Nagybátony 4:4, St. Síkü­veggyár-Salgótarjáni BTC I. 0:6, SÜMSE—SBTC II. 0:2, Pásztó—Kisterenye 6:1, So­moskőújfalu—SKSE 1:0. Vm. forduló: SBTC I.— St. Bányagép 6:0, St. Síküveg­gyár—Somoskőújfalu (elma­radt). Nagybátony—Pásztó 4:0, Kisterenye—SÜMSE (el­maradt), SKSE—SBTC II. 1:5. IX. forduló: St. Bányagép— Síküveggyár (elmaradt), Pász- tó—SBTC I. 0:4, SÜMSE— Nagybátony (elmaradt). SKSE —Kisterenye 2:1, SBTC—So­moskőújfalu 9:2. A bajnokság állása 1. SBTC I. 9 9 ------- 57: S 19 2. SBTC II. 9 7 1 1 42:11 15 3. Nagybátony 8 5 2 1 53:11 15 4. Pásztó 9 4 1 4 21:13 9 5. St. Bányagép 8 2 2 4 20:24 8 8. St. Síküveg. 7 2 2 3 10:27 6 7. S.-Ü.1falu 7 2 1 4 8:41 5 8. SKSK 9 2 1 6 7:40 5 9. SÜMSE 7 — 2 5 6:19 2 10. Kisterenye 7 1 — 6 7:37 2 Árnyékként követte Horváth á ferencvárosiak legveszélye­sebb játékosát Branikovicsot. A tarjáni fiút szerelés közben látjuk Élő fal Magyar kapuja előtt. A tarjániak nem Ismertek el­veszett labdát. Ez a szabadrúgás is elakadt a sorfalban (Herbst Rudolf felvételei) Birkózás Verseny Salgótarjánban Az év utolsó megyei birkó­zó eseményére, december 8—9. között.kerül sor Salgótarján­ban, amikor a megyei szövet­ség rendezésében országos kö­töttfogású ifjúsági és serdülő verseny lesz. A viadalt a Ma- linovszkij úti Általános Isko­la tornatermében rendezik. Nevezni december 5-ig kell.. A csend és szépség sportja A barlangjáról bátor em­berek és a bányászok ősi kö­szöntésével indulnak a mély­be, jó szerencsét kívánnak egy­másnak. Szükség van az ösz- szetartásra és a szerencsére is. Mégis, újra meg újra nekivág­nak. A Magyar Karszt- és Bar­langkutató Társulat 29 ama­tőrcsoportja működik az or­szágban, a tagok létszáma kö­rülbelül ezer. Életkoruk 14— Ö0 év közötti, tanulótól, egye­temi tanárig a legkülönfélébb foglalkozású emberek. A társulat oktatási bizott­ságának elnöke és egyben a tanácsadó testület titkára: Ba- rátosi József tanár. Arra sze­retnék választ kapni tőle, hol képezik a barlangjárókat és mi szükséges ahhoz, hogy va­laki tagja lehessen a társulat­nak? — A barlangjárás nem a képzéssel kezdődik. Bátor, ro­mantikus hajlamú gyerekek­ből lesznek e csoport megszál- lotjai, akiket egyszer valaki elvitt magával egy túrára, és ott megragadta a csend és szépség, és nem riasztotta el az erőfeszítés. A barlangjárás kifejezetten a bátrak sportja; Aki sikerrel tér vissza egy-egy túráról, az legyőzte a termé­szetet, és ez az élmény nem hasonlítható egyik időered­ményre koncentráló sportok győzelméhez sem. Éppen a nehéz körülmények miatt van szükség képzésre. — Anélkül senki sem vehet részt komo­lyabb túrán. Olvasom a vizsgakérdéseket, melyekre az alapfokú képzés­sel válaszolni keli! „Mi a ve­zérkövület?” „Milyen fizikai tulajdonságairól ismerhetjük fel az ásványt?” „Mik a föld alatti vízrendszerek (barlan­gok) kimutatásának módsze­rei?” „Hogyan keletkezik a jégbarlang?” — Az amatőr barlangjárók kutatnak is, vagy csak egyéni kedvtelésből űzik ezt a spor­tot? 1 — A felfedezés lehetősége minden barlangjáró előtt nyit­va áll, ez is magyarázata an­nak, hogy miért válik valaki­nek szenvedélyévé ez a sport. Egy eddig ismeretlen képződ­mény, egy új barlangszakasz, vagy egy geológiai, vagy régé­szeti lelet felfedezése igazi, komoly siker. A csoportok rendszerint ugyanabba a bar­langba indulnak útra és mi­nél jobban ismernek egy jára­tot, annál több a lehetőség, hogy ott felfedezzenek valami újdonságot, ami a felületes szemlélőnek esetleg fel sem tűnne. Eredményeikről jelen­tést tesznek a társulat tudo­mányos kutatóinak, akik labo­ratóriumokban, külső intéze­tekben feldolgozzák azt. Az amatőrök leghasznosabban új szakaszok felkutatásában mű­ködnek közre. Nyomon köve­tik a régi vízjáratokat, sikerült már jó néhány barlang hosz- szát növelni. — Milyen képességek szük­ségesek ahhoz, hogy valaki részt vehessen túrákon? — Az összes sporttuiajdon- ságok: jó szív, kitartó erő, ön­fegyelem. Azonkívül földrajzi, geológiai ismeretek, térképpel való jó tájékozódás. Mind­ezekhez a tanfolyamok —, me­lyeket a társulat indít, — csak az alapot adják meg. Az iga­zi képzést a csoportokban va­ló részvétel, a gyakorlatban szerzett tapasztalatok jelen­tik. — Mi a legfontosabb bar­langjáró alapszabály? — Egyedül soha senki nem indulhat útnak! A Magyar Karszt. és Bar­langkutató Társulat 1926-ban vált ki a Magyar Földtani Társulatból, vezetője dr. Ka- dic Ottokár' egyetemi magán­tanár volt. A társulat tagjai­nak áldozatos munkája je­lentős mértékben hozzájárult Magyarország barlangjainak felkutatásához, feltérképezé­séhez. A második világháború hosszú évekig megbénította a munkát, 1958. december 12- én alakult meg újra az MKBT. Az alapszabály értelmében . .tevékenysége keretében kutatásokat szervez, előadó­üléseket tart, folyóiratot éj egyéb kiadványokat ad kij kapcsolatot létesít hasonló jel-j Iegú külföldi szervekkel, el"! méleti és gyakorlati tanfolya­mok keretében gondoskodik a barlangkutatás népszerűsítésé­ről és az ifjúság körében aa utánpótlásról, műveli a karszt- és barlangkutatás min­den ágazatát...” L. t. Öt héten át Hetente 120-an rúgták a labt? Szécsényben Kovács László KlSZ-spoirt- felelős és Sümegi Endre pénz­ügyi csoportvezető megbeszé­lését követően, sokan nem hittek abban, hogy kispályás Labdarúgó-bajnokságot szer­veznek Szécsényben, ahol ezt eddig sportköri vezetők nem tudták megvalósítani. A meg­beszélést a tettek követték, de erről Kovács László, az EL- ZETT KISZ-csúcsvezetőség sportfelelőse beszéljen: — Október elején megalakí­tottuk az ELZETT-es aktívák­ból a szervező bizottságot. Körlevelet küldtünk az üze­mekhez intézményekhez, kö­zépiskolákhoz és vártuk a ne­vezéseket. Tizenkét csapat ne­vezése érkezett be hozzánk, a csapatvezetőkkel közösen meg­Andi nem tágít... Az idei lövészversenyek so­rán az egyik kellemes megle­petést a 16 éves Lukinich Andrea szolgáltatta. A Salgó­tarjánban megrendezett Nóg- . rád Kupa nemzetközi sportlö­vő összecsapáson maga mögé utasította a mezőny „idősebb” hölgytagjait. A felnőttek kö­zött a standard puska 60 fek­vő számban új nagyszerű me­gyei csúccsal 591 köregységgel győzött. Ez az eredmény még a felnőtt férfipuskások dicsé­retére is vált. Az alacsony termetű, hig­gadt gondolkodású II. éves közgazdasági szakközépisko­lást is meglepte ez a nagysze­rű eredmény, amelyről felvé­telünk tanúskodik. A verseny után boldogan szemléli az egyik lőlapot, amelyen csupa tizes találat látható. Ezért a teljesítmény­ért az ismerősök közül sokan gratuláltak Andinak. — Hogyan is kezdődött? — tettük fel a kérdést. — Salgótarjánban, a Bartók Béla úti Általános Iskolában ..kóstoltam bele” ebbe a nagy türelmet, jó látást és jó ideg­zetet igénylő sportágba — kezdte. — Sándor Vilmos tanár úr a „tettes”, ő fedezett fel, neki ■ köszönhetem eddigi eredmé­nyeimet. Ebben az iskolában hosszú ideje módszeresen fog­lalkoznak a lövészeti alapis­meretekkel, a lövészet töme­gesítésével, a honvédelmi ne­veléssel. Én, jómagam is 5—6. osztályos voltaim, amikor az iskola lőterén először bátorta­lanul, de kezembe vettem a puskát. Aztán az MHSZ Zalka Máté lövészklubjához kerül­tem, ahol tovább fejlesztettem lövésztudoimányomat gyakor­latban és elméletben egy­aránt. Dorman József klubtit­kár és Földi László edző ad mindehhez bátorítást. Közben annyira megszerettem ezt a sportágat, hogy egyelőre nem is tudnék megválni a klubtól, nem is tudnám elképzelni az életemet lövészet nélkül. Jő a kollektíva, amely ugyancsak kedvezően befolyá­solja fejlődésemet — mondot­ta végül az ifjú megyei baj­nok. Andrea a tanulás mellett hetenként' aktív látogatója Salgótarjánban a Zagyvara­kodói 1 őtérnek. Itt bővíti is­mereteit, mert — mi tagadás — nem szeretne ezen a szin­ten megállni. — d — beszéltük a csoportbeosztást, rögzítettük a játékszabályt és elkészítettük a sorsolást. A nagyközségi tanács az 1974. évi költségvetéséből 1000 fo­rint értékű sportfelszereléssel jutalmazza az első három he­lyezést eleid csapatot. A járási sportvezetéstől milyen segítséget kértek? — Segítséget csak a fegyel­mi bizottságtól kértünk, ugyan­is a súlyos sportszerűtlensége­ket is ez a bizottsáig tárgyal­ta volna meg. A kért segít­séget meg is adták, igénybe venni részünkről nem kellett, senki sem sértette meg a sportszerűség határát, pedig hetente 120-an kergették a fo­cit. — Nem akartuk elhinni, hogy Szécsényben ilyent nem lehet rendezni. Irigykedve ol­vastuk a NÓGRÁD-ban. hogy Salgótarjánban milyen, nép­szerű a kispályás labdarúgás. Gondoltuk, hogy a munkahe­lyi kollektívákat jól összetart­ja és most utólag megáLlapít- netó, hogy milyen nagy volt az érdeklődés a mérkőzések iránt. A legfontosabb célunk pedig az volt. hogy munkaidő után „versenyszerűen” is sportoljunk szervezett körül­mények között — mondja Ko­vács László. A kispályás labdarúgó-baj- noKság őszi fordulója után a csapatok az alábbi helyezést érték eL A-csoport 1. Mg. Szakköz. 5 5 - - 10 32; S t. ELZ. (Szécs.J 5 4 - 1 8 17: K 3. Gim. (tanárok) 5 2 - 3 4 10:21 %. KISZ JB 5 2 - 3 3 11:1» o. Bútorgyár 5 1 • 4 2 9:14 ö. ÁFÉSZ 0 1 - 4 2 12:21 B-csoport 1. ELZ. (vidék) 5 5­­10 24>: 4 K. Gim. (diákok) 5 3 1 1 7 17:13 i. Nagyköz. T. 5 3­2 6 28:1? *. TÖVÁLL, 5 1 2 2 4 9: j 4 9. Term elősz. 5 1 . 4 2 17:; 7 Ö. Járási P. Sz. 5­1 4 1 9:11 A „Szécsény az ifjúságért. Ifjúság Szécsényért” együtt­működési megállapodás tpe,"' Kötésére 1972. júliusában ke­rült sor. E mozgalom célkitű­zésé között szerepel a szabad • idő hasznos eltöltésének eh>1 segítése. Igaz, a bajnoksá azoknak a segítsége nélkül került lebonyolításra, akik i legtöbbet tehettek volna ed­dig is érte. A heives felisme­rés. KISZ-es kezdeményezi1 munkahelyi és intézményveze­tők támogatása alapján he­tente 120-an sportolhattak öt héten át Szécsényben. Várjuk a folytatást! Rácz András Labdarúgás A balassagyarmati járás bajnoksága XIII. forduló. Erdemények: Csitár—Patvarc 1:2. Csesztve —Magyamándor (elmaradt), Terény—Ipolyszög 3:2, Galga- guta—Cserhátsurány 1:1, Dré- gelypalánk—Cserháthaláp 4:1, Patak—Szanda 2:1. Nőgrád- marcal—Érsekvadkert 1:2. A bajnokság 1. Ersekvadk. 2, Drégelyp. 3= Patak 4. Patvarc 5. Szanda 6. M.-nándor 7. G'h/'crqgnta 8. Cserhíthaláo 9. N.-m arcai 10. Cs.-surány 11. Csitár 12. Csesztve 13. Terény 14. Ipolyszög 13 13 13 13 13 13 12 13 13 13 13 4 13 2 12 3 13 2 13 1 a Hasa------ 49-2 2« 2 2 35-20 20 3 39-18 1» 5 26-19 17 4 30-18 Itt 3 23-17 Itt 5 1°-17 13 6 35-25 12 7 2d-£9 11 8 18-26 » 8 16-29 7 8 24-38 7 1 10 16-54 5 — 12 11-55 2 NÓGRÁD — 1973. november 22,, csütörtök 1

Next

/
Thumbnails
Contents