Nógrád. 1973. november (29. évfolyam. 256-280. szám)
1973-11-02 / 257. szám
Egyszerűbb - gazdaságosabb í változott Csécsén? — Kutyafáját, nyolc óra! — tolja tarkójára fekete kalapját Szekeres János, aki .nevének megfelelően fogatos a csécsei Madách Termelőszövetkezetben. Ez persze — már tudniillik amit az időpontról mond — csak tréfás szólás, mert delet harangoznak. Lovait itatja a központi majorban és közben magyrázza: — Az a jó, hogy idén fizetségünk 100 százalékát megkapjuk. A bérem 2400 forint és 64 éves vagyok. Jobban állunk, mint tavaly. A fogatos tehát kedvezőbbnek látja az idei gazdálkodás helyzetét, mint a tavalyit. Akkor a veszteséig elérte a 3,4 millió forintot. A fiatalok zöme vette a kalapját, odább- áilt. A középkorúak, idősebbek maradtak. Mi a helyzet év vége előtt, miben változtak a dolgok a. szanálás óta Csécsén? — kérdeztük Hunyadi Árpád szövetkezeti elnöktől. — Intézkedési tervet készítettünk. Ennek alapján munkához láttunk. Először a vezetőség egységét kellett megteremteni. Sikerült. Ma már őszintén, egy nyelven beszélünk. A vezetőség minden tagja tájékozott a legkisebb dolgokról is. Néha népszerűtlen feladatot is végre kellett hajtani. Például halaszthatatlanná vált az új munkabérszabályzat kidolgozása. Korábban előfordult — tisztelet a kivételnek —, hogy a semmittevésért is fizették munkabért. Ennek természetesen a közösség látta kárát. Miközben a szövetkezet anyagi helyzete egyre romlott — a bérek 77- ről 93 forintra emelkedtek. Az új szabályzat rugalmasabb a korábbinál. Ahol mód volt rá, teljesítménybért, vezettek be. Ezáltal fokozták az anyagi érdekeltséget. Érezhetően javult a munkafegyelem. A szigorú bérgazdálkodás mellett a vásárlások során ugyancsak takarékoskodtak. Csak azt vettek, amire okvetLovat itatja Szekeres János len szüségük volt. Műtrágyából talán még kevesebbet is szereztek be, mint a szükséglet.., A további tennivalók közé tartozott a vetésszerkezet egyszerűsítése a Szuha völgyében. Megoldották. Amíg évekkel ezelőtt 15—20 féle növényt termesztettek, addig az idén márcsak gabonát ég kukoricát. Adottságaiknak megfelelően választottak! Búzából 15, tavaszi árpából 8 vagonnal termett több a tervezettnél. Őszi árpából pedig holdanként 4 mázsával többet takarítottak be a reméltnél. Kukoricából a jelentős szárazság miatt csak a terv szerint alakultak a hozamok. Jól fizetett a málna. Az ugarásszerű hozamnövekedésnek nincs titka. Gondosabb talajelőkészítés, megfelelő alapműtrágyázás, a szerves trágya kiszórása, a vegyszeres gyomirtás időbeni elvégzése a magyarázat. Hátat fordítottak Csécsén — többek között — a dinnyének, a dohánynak, a zöldborsónak. Felesben művelték- A szövetkezet ráfizetett, erőit szétforgácsolta. Lejárt a türelmi idő. Új szelek fújdogálnak az állattenyésztésben. A szarvasmarhaprogram jegyében zöld utat biztosítottak az ágazat fejlesztésének. Jelenleg a 198 férőhelyes tehénistállóban csak 86 állatot gondoznak. Igyekeznek mielőbb feltölteni az állományt. Másrészt kicserélik az elöregedett állatokat. A sertéságazatot viszont az év végéig megszüntetik. Túl nagy jövedelmet nem hozhatott, hiszen csak 30—40 kocával és annak szaporulatával foglalkoztak. A korszerű, nagy kibocsátóképességű pásztói sertéskombinát „árnyékában” nem sok jövője volt a csécsei telepnek. Ezért is döntöttek a felszámolása mellett. A fejlesztési erőforrásokat koncentrálták. Az idén nagy gondot fordítottak az elavult gépek kicserélésére. Üj gabo(Kulcsár József felvétele) nakombájnt, két MTZ-trak- tort, vetőgépet, kukoricaadaptert és más munkagépeket vásároltak. Csökkent az élőmunkaerő-felhasználás mértéke javult a gazdaságosság. Ezáltal rózsásabb lett a szövetkezet pénzügyi helyzte. Az év hátralevő időszakában még eladnak 10 vagon kukoricát, 12 hízóbikát és a tejből is befolyik bizonyos összeg a kasszába. Az esedékes idei hiteleket már visszafizették. A szövetkezet banki számláján több mint 1 millió forint van. Az év végére 2,7 millió forint bruttó jövedelem, 665 ezer forint nyereség várható. A biztonsági alapra 386 ezer, fejlesztési célokra 231 ezer forintot szeretnének fordítani. A pénzügyi helyzetkép tehát bizakodásra adhat okot. A hasonló természeti és közgazdasági adottságú Ecseg termelőszövetkezete kitűnően gazdálkodik. Cisécsét szokták a negatív példaként emlegetni. Az idén a hátrányból szeretnének valamit ledolgozni! Kozgonyi István a rétsági járásban Utóbbi években a járásunkban bekövetkezett változások lényegesei) érintik a pártmunkát. Módosult a járás gazdasági, társadalmi szervezete, szélesedett a helyi szervek önállósága és döntési joga. Egyesülések folytán csökkent a termelőszövetkezetek száma, megnőttek az üzemi keretek, jellemzővé vált a több község — egy termelőszövetkezet. Hasonló változást tükröz a tanácsrendszer alakulása is a közös községi tanácsok létrejöttével. Mindezek kihatnak a községi pártszervezetekre, a pártszervek szervezeti felépítésére, a csúcsvezetőségek kialakulására. Jelenleg nyolc csúcsvezetőség tevékenykedik, mely átfogja az alapszervezetek döntő többségét. A párthatározatok végrehajtásában szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy az aiapszervezetek munkájának színvonala nagymértékben függ attól, hogy milyen sokoldalú és hatékony e csúcsvezetőségek irányító munkája. Munkánk főbb alapelveit a Politikai Bizottság 1972. március 21-i határozata jelöli meg. Ennek szellemében végzi párttatásra mind a munkabizottság, mind az érintett pártszerv kellő komolysággal készül. A pártbizottság apparátusa már a Politikai Bizottság határozatának megjelenése előtt is végzett területfelelősi feladatokat. E tevékenység azonban csak a határozat megjelenése után tudott kellően kibontakozni. A végrehajtás során változott a munkamódszer, erősödött a helyszíni tevékenység, nagyobb segítséget nyújtanak a csúcsevezetőségek kollektív munkájának kibontakoztatásához. A csúcsvezetőségek és az aiapszervezetek helyszíni se- gítésének fontos és hatékony eszközévé váltak a havonkénti program alapján lebonyolított, „egy nap, egy csúcs- vezetőség”-i látogatások. E munkában a pártapparátus mellett az állami és tömegszervezeti vezetők is részt vesznek. Tartalma: a párthatározatok végrehajtásának ellenőrzése. A tapasztalatokat az értékelés és a következtetések levonása után minden esetben kibővített csúcsvezetőségi ülésen tárgyaljuk meg. bizottságunk és végzik -csúcs- Fokozottabb figyelmet fordí- vezetőségeink a pártmunka tunk a csúcsvezetőségek tájé- szervezését, az alsóbb Párt- koztatására, a tájékoztatási szervek segítését és ellenőrzését. A járási pártbizottság és a -csúcsvezetőségek Az éves munkaprogramban és a féléves munkatervben rendszeresen meghatározzák a csúcsvezetőségek főbb feladatait. Ez jó segítség a munka megtervezésének időszakában, hogy a csúcsvezetöségi munkatervek színvonalasabbak legyenek. Fő figyelmünket a helyszíni segítésre fordítjuk. E munkáján részt vesznek a testület tagjai, a végrehajtó bizottság .rtegbízása alapján az apparátus és a társadalmi aktívák. A testület tagjai tervszerűen látogatják a csúcsvezetőségeket ás azok hatáskörébe tartozó jártszervezetek rendezvényeit. Tapasztalataink szerint e területi látogatások hatékonyan segítik az adott pártszervek munkáját. A testületi tagok látogatásával együtt tervszerűbbé tettük a pártbizottság munkabizottságainak helyszíni ellenőrző tevékenységét. Félévenként rendszereresen beszámoltatnak egy-egy csúcsvezetőséget, a beszámolrendszer tartalmának javítására. Ennek biztosítása érdekében rendszeressé tettük a csúcstitkárok részvételét a pártbizottság ülésein és az apparátusi értekezleten. A negyedéves titkári értekezletet felváltotta a rendszeres havi összevont titkári értekezlet. Ezzel javult a tájékoztatás a legfontosabb feladatokról, jól segíti a határozatok egységes értelmezését, a végrehajtás megszervezését és az operatív feladatok tisztázását. E területen még sok tennivalónk van. Erősítenünk kell e titkári értekezletek tapasztalatcsere- és vitafórumjellegét Irányítás minőségi változássut Az eddig eltelt időszak bizonyítja, hogy a csúcsvezető- ségek szervezeti formái jók, megfelelő keretet adnak és biztosítanak a pártmunka színvonalának javításához. Az elmúlt időszakban minőségében javult a csúcsvezetőségek irányító és ellenőrző tevékenysége, fejlődött munkamódszerük. Sajátosságaikból kiindulva a korábbi reszortelv helyett a testület tagjai területi elv szerint dolgoznak egy-egy alapszervezet támogaJavaslat a kollektív szerződés raódosítá-ára A Z1M salgótarjáni gyáregységének szakszervezeti bizottsága legutóbbi ülésén többek között a vállalati munkaügyi döntőbizottság munkáját értékelte. Az elmúlt háromnegyed év alatt összesen 30 ügyet tárgyalt a bizottság, 10 esetben döntött a dolgozók javára, 13 esetben viszont a vállalatnak adott igazat. Három esetben továbbította a panaszt a munkaügyi bírósághoz. Néhány panaszt sikerült időközben megoldani. A kollektív szerződős módosításához beérkezett eddigi javaslatokról is tárgyaltak. Többek között javasolták a dolgozók, hogy a szakmai utánpótlás biztosítása érdekében alakítsanak ki a vállalatnál ösztöndíjrendszert. Ezenkívül a lakásépítés támogatására, a szakmunkások kiemelt bérezésére is született javaslat, amit most a szakszervezeti bizottság megtárgyalt és úgy döntött, hogy a kollekív szerződés legközelebbi módosításánál figyelembe veszi. Mai kommentárunk Erdőgazdaság és tűzifa AZ ERDÉSZETEKNÉL egész esztendőben nagyüzem van. Mégis ilyenkor, amikor a tél közeledtét jelzi az időjárás, a szokottnál nagyobb figyelmet fordítanak az erdők művelőire. Az erdőgazdaságok feladata ugyanis több százezer család részére biztosítani a téli tüzelőfát. Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnak az idén hetvenezer tonna tűzifát kell az ország különböző részein működő TÜZÉP-telepeknek elszállítani, hogy Budapest, Szolnok, Eger térségében, és természetesen Nógrád megyében meleg legyen a családi otthonokban. Az erdészek, favágók, szállítómunkások és mindazok, akiknek munkája valamilyen formában összefüggésben van az erdőgazdálkodással, egész esztendőn keresztül — az egyéb más fontos kötelezettségük mellett — nagy felelősséggel dolgoztak azért, hogy mire beköszönt a tél, a tüzelőfa rendeltetési helyére érkezzék. Mind ez ideig sem a kereskedelem, sem a vásárlók részéről nem volt panasz. Az erdészetek a tüzelőfa-szükségletek kielégítésére nem a hideg beálltával gondolnak, hanem egész 'sztendőben dolgoznak azért, hogy az :gényt időben, maradéktalanul ki tudják -légíteni. Egy legutóbb végzett összesítés szerint :z Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gaz- aság' szeptember végéig az éves tűzifaterv - kötelezettSiégéből negyvennégyezer tonnát már elszállított a kereskedelemnek. Ugyanis a szállítással igazodik a TÜZÉP- ek igényeihez. A gazdaság és a kereskedelem dicséretére váljék ez a jó összhang. amelyet a lakosság ellátása érdekeben teremtettek. A nehezebb munka — minden eddigi siker mellett — most kezdődik. Az idei nyár, a favágás és a szállítás szempontjából kedvezett az erdei munkásoknak. Nem lehet viszont kiszámítani, milyen időjárás következik a tél beálltával. Az esős, havas évszak megnehezíti az erdei munkások életét. És ha arra gondolunk, hogy szeptember végéig, a tűzifaszükségletnek ötven százalékát alig meghaladó mennyiség került a kereskedelembe, érzékelhető, hogy még nagy feladatok előtt állnak az erdészetek. Ugyanis nem csupán tűzifatermelés a feladatuk. Ahogyan mondani szokták, ez a „kisebb” kötelezettségük. A diósjenői erdészetnek például a tűzifa mellett közel hatezer köbméter ipari fát is értékesítenie kell. A szécsényi erdészetnek az egész évi 15 ezer köbméter fatermelési kötelezettségéből 7 ezer köbméter más rendeltetésű fát is el kell szállítania a megrendelőknek. A TÜZELÖFA nagy része már továbbításra készen áll. Ha a kereskedelem igényli, az erdészeteik szállítják is. A munka szervezettségére sokat fordítanak az erdő- gazdaságban. Az új szállítóautókkal kibővített gépkocsiparkjukat gazdaságosan kihasználják. Nagy lépést tettek a termelés korszerűsítésére is. Lánctalpas járművekkel, motorfűrészekkel és más korszerű eszközökkel dolgoznak. De mindezek mellett mégis a kötelességüket felelősséggel ellátó emberek a legfőbb biztosítékai annak, hogy idén sem — mint sok más esztendőben — lesz hiány tűzifából. — B — tasában- Üléseiket havonta tartják, évente egy alkalommal összevont taggyűlésre, illetve küldöttértekezletre kerül sor. Éves munkaprogramot és féléves munkatervet készítenek- Tevékenységük középpontjában a felsőbb pártszervek határozatai végrehajtásának szervezése, az alapeszer- vezetek ez irányú segítése és a végrehajtás ellenőrzése álL A testületi ülések előterjesztésének többsége szóbeli. írásban a határozatokat. illetve az intézkedési terveiket hozzák- Az elmúlt időszakban különösen nagy gondot fordítottak a párt belső életére, ezért rendszeresebben vizsgálták a hozzájuk tartozó alapszervezetek szervezeti életét, munkájuk tartalmát. Olyan témákat tárgyaltak, mint: a ta 'vételi munka, a határozatok végrehajtásának helyzete. a pártmegbízatások alakulása. az alapszervezetek tömegszervezeteket irányító te- vékenvsége stb. Eredményes munkát fejtenek ki á község- politikában, a területükön működő gazdasági egységek irányításában, a közművelődési és a közoktatási feladatok megoldásában. Fokozottabb önállóságot A csűcsvezetöségek megtárgyalták a terület egészét érintő fejlesztési kérdéseket: a gazdasági egységek középtávú termelési és fejlesztési terveit, a tanácsok községpolitikai kérdéseit és a ciklusprogramot Mindezekben az alapszerveae- tek segítségével biztosították az érdekek egyeztetését. A sajátos feladatok megoldását, a megoldásban részt vevő erők szervezését a negyedévenként sorra kerülő vezetői mgebeszélések keretében biztosítják- E vezetői megbeszélések különösén jó módszernek bizonyultak a helyes koordinálás érdekében. A csúcsvezetőségek segítik és koordinálják az alapszervezeti munka tervezését. Rendszeresen ellenőrzik az alapszervezeti rendezvények megtartását. Mindezen tevékenység keretében nagyobb figyelmet fordítanak arra. hogy kellő tájékoztatást, információt biztosítsanak az alapszer' vezetek vezetőségei számára, nem csak a felsőbb pártszervek határozatairól, hanem a területen jelentkező sajátos problémákról és megoldásra váró feladatokról is. Csúcsvezetőségeink munkájában a gazdaságpolitikai tevékenység, az állami munka irányítása mellett különösen fontos helyet foglal el a káder- és személyzeti munka- A pártbizottság hatás- és feladatkört biztosít valamennyi csúcsvezetőségnek. Ezt a társadalmi és gazdasági szerkezetben végbement változás tette indokolttá. Csúcsvezetőségeink egyik alapvető feladatuknak tekintik, hogy biztosítsák területükön a párt káderpolitikai elveinek betartását, erősítsék a párt vezető szerepét, és kellőképpen irányítsák az alapszervezetek kádermunkáját. Mindezek eredményeként jelentős előrelépés van az aiapszervezetek és a hozzájuk tartozó gazdasági egységek vezetésének, színvonalában. Ezért elmondható, hogy a működési területünkön döntő többségben az összetett követelményeknek megfelelő vezetők dolgoznák. A csúcsvezetőségek tartalmi munkájában tovább kell erősítenünk a már kialakult kedvező tendenciákat. E célkitűzés egybeesik a politikai bizottság határozatának következetes megvalósításával. Biztosítanunk kell, hogy a csúcsvezetőségek területük politikai irányítóivá váljanak, ennék keretében a felsőbb pártszervek határozataival összhangban képesek legyenek sajátos feladataik felismerésére és megoldására- Ebben a kezdeményezőkészséget fokozni kell. Az alapszervezetek differenciáltabb segítésével hozzá kell járulnunk a fokozottabb önállóság kibontakoztatásához. Nagy Zoltán, a rétsági járási pb első titkára
