Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)
1973-10-12 / 239. szám
Igazolvánnyal a zsebben ..( tiali erkölcsi elismerésről leltei sxó Valaki azt mondta, hogy bizonyos szempontok szerint az embereket két nagy csoportra lehet osztani: vannak ellenőrök és vannak ellenőrzöttek. A dolog természetéből fakad, hogy sokan mindkét oldalhoz tartoznak. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy az egyik és másik oldalnak is megvannak a maga előnyei, hátrányai. Másfél évtizeddel ezelőtt láttak munkához a népi ellenőrök, akik többek között abban különböznek ellenőrtársaiktól, hogy társadalmi munkában végzik megbízatásukat. — Amikor létrejött járásunkban a NEB, kiforrott módszerek, irányelvek nem voltak sehol. Munkaterveket is később kezdtünk összeállítani. Feladat volt, mert kaptunk és csináltunk is magunknak, na és a lelkesedés — emlékezik vissza erre az időre Vigh László, aki most a Széchényi járási Hivatal műszaki osztályát vezeti. — Előfordult, hogy nem volt, aki megvédte volna a NEB elé kerülő anyagot, ha pedig valamely vezető neve került szóba a fegyelmezetlenséggel kapcsolatban, személyeskedést véltek — mondja, majd még hozzáfűzi: — Ezen az időn már jóval túlvagyunk. Főként gazdasági jellegű témákkal összefüggésben vett részt vizsgálatokban. Akkortájt több volt a bejelentéses vizsgálat. A dolgozók bátrabban fordultak a népi ellenőrzési bizottsághoz. — Mi is éberebben jártunk, s ha visszásságot tapasztaltunk az élet bármely területén, máris jeleztük. Ma úgy érzem, nem élünk eléggé azzal a lehetőséggel, hogy zsebünkben a népi ellenőr igazolványa van. Lehet, hogy a kényelem Mi a véleménye ? 9,Szeretnénk, ha többet írnának rólunk. A vidéket járó újságíró elsősorban arra kíváncsi, hogyan élnek az emberek? Mi az. ami leginkább foglalkoztatja őket, miben tud leginkább segíteni az újság? Mindig az ember a legfontosabb és természetesen az, ami körülveszi. A községek, nagyközségek fejlődése, változása, az előbbrelépés. amely mai életünket jellemzi. Ezek mellett természetesen beszélnünk kell a még meglevő gondokról, esetleges visz- szásságokról. Mert sajnos, ezek is hozzá tartoznak az élethez, annak sokrétűségéhez. Ezekkel a gondolatokkal kopogtattunk be Gresina Istvánhoz. a Rétsági járási Hivatal elnökéhez, hogy megkérdezzük. miben segíti a járás községeit, az ott élő embereket a NÖGRÁD? Mit várnak tőlünk olvasóink, mi foglalkoztatja őket leginkább? Gresina Istvánnak nem kell sokat gondolkodnia a válaszon. Kitűnő ismerője a járás községeinek, tudja hol, miben léptek előre, netán hol szorít a cipő ... — Azzal kezdeném talán, hogy mindig örülünk, ha a rétsági járásról jelenik meg valami az újságban. Még akkor is, ha az csak egy kishír. Mert rólunk, a mi munkánkról szól. Betekintést ad a községek életébe, a családok örömeibe, gondjaiba. Még fel is hívjuk egymás figyelmét, mondván, olvastad-e a mai újságot, mert rólunk írnak... Mezőfi János titkársági főelőadó helyesel: — Napokig beszédtémát jelentett, hogy például milyen a kiszolgálás a nagyoroszi vendéglőben, avagy ml újság a romhányi termelőszövetkezetben? Az segít legtöbbet, ha a járás legfőbb gondjaival, problémáival foglalkozik a lap. Annak is örülünk, ha fiatal községi vezetőkről írnak, mert az nagyon növeli tekintélyüket, és segíti a közös munkát. Gresina István másik dolgot vet fel: — Egy-egy cikk nagy segítséget nyújt a községpolitikai munkában. Ha valamelyik faluban olvassák, hogy itt vagy ott, társadalmi munkában, közös összefogással megépítettek, vagy megjavítottak valamit, rögtön felmerül: ha ott meg tudták csinálni, miért ne tudnánk mi is?... Gyakran mondogatjuk, ma már senki nem lehet meg újságolvasás nélkül. Akad bőven mit írni a rétsági járásról. Községei gyorsan fejlődnek. A megye egyik legszebb vidéke és ez idegen- forgalmi szempontból sem közömbös. Nemrég oda települt fiatal gyáraiban, üzemeiben sokan dolgoznak, legtöbbjük most ismerkedik az ipari munkával. Termelőszövetkezetei is gyarapodnak, nem egynek me- gyeszerte híre van. Sok lakás épül és az idelátogatók gyakran mondogatják, Rétságra szinte rá sem lehet ismerni... Ezért sommázza így a véleményét a járási hivatal elnöke: — Amellett, hogy a rólunk szóló cikkeket szívesen fogadjuk, nagy segítségünkre van, hogy megismerkedhetünk a megyében megvalósuló építkezésekkel, a városfejlesztéssel. Van összehasonlítási alapunk. Tudjuk, látjuk, hogyan dolgoznak más járásokban. Milyen eredményeket érT tek el, miben vagyunk mi előbbre, avagy hátrább. Nap mint nap várjuk az újságot és szeretnénk, ha mind többet írnának rólunk ... az oka, vagy a másikra várunk, hogy szóljon — magyarázza a sok-sok év alatt szerzett tapasztalatai alapján. A járási Népi Ellenőrzési Bizottságnak 1958 óta tagja, megszakítás nélkül. Évente egykét vizsgálatba vonják be. Olyan jelentős területek vizsgálatát irányította, mint a telekellátottság helyzete, a negyedik ötéves tervre előirányzott lakásépítések előkészítésének állása, és lehetne sorolni még tovább. — A legemlékezetesebb vizsgálatok közé tartozik a szécsé- nyi TÖVÁLL-nál tapasztalt visszaélések leleplezése, amely a KNEB elé is eljutott, egy magánszemély bejelentése után. Mi korábban jeleztük a sorozatos fegyelmezetlenségeket, az építtetők becsapását, az anyagkezelés problémáit. Szerencsére ennek az ügynek a végére is pontot tehettünk — meséli az esetet. Munkája nagy könnyebbséget jelent a NEB-től kapott feladatok megoldásához. A járást, üzemeket, fejlesztési előirányzatokat, gondokat-bajo- kat részleteiben is ismeri. Arról érdeklődöm, vajon társadalmi munkáját értékelik-e, kap-e érte valamit? — Csak erkölcsi elismerésről lehet szó, hiszen ez társadalmi munkának számít. Az az igazság, hogy a hálózatban dolgozó népi ellenőrök nem kapják meg azt az erkölcsi elismerést, amit megérdemelnének. i— A többletmunka fárasztó? — Inkább idegesítő! Az ember nem tudja, hogy egy vizsgálat után ki haragszik majd rá. Valakivel mindig szemben kell állni. Ennek oka, hogy a vizsgáLt egységek nagyon sok esetben nem a segítő szándékunkat látják. Valakivel mindig szembeáll- ni? Társadalmi munkában, igaz ügy érdekében. De azért Valamennyien jóleső érzéssel beszélnek a népi ellenőrzésről, azokról a dolgokról, mellyel ők járultak hozzá a szocializmus építéséhez. Ha hívják őket, mennek, amikor a társadalmi tulajdon hanyag kezelőivel, felelőtlen intézkedések, visszásságok elkövetőivel találkoznak újra és újra átérzik milyen felelősség terheli vállukat. —Másfél évtized rutinjával mit tanácsol a fiatal népi ellenőröknek? — kérdem búcsúzásul. — Ha nem bátor, ha azt nézi, hogy kiket kell kritizálni. ne vállaljon ilyen megbízatást — válaszol, de sietve hozzáteszi: — Fontos, hogy a népi ellenőr erkölcsileg tiszta legyen, csak altkor van alapja, hogy dolgokat felvessen. Nem ez a munkájuk titka, a közérdek szolgálata, a népi ellenőröknél természetes. _ Sz. Gy. Az új tanácstörvény alapján a tanácsok gazdálkodási hatásköre is számottevően bővült. Így Ők gondoskodnak a település- és területfejlesztésről, szervezik a lakosság szükségleteinek kielégítését. E szerteágazó gazdasági szervező tevékenységet jól szemlélteti az 1972. évi tanácsi költségvetés bevételeiről és kiadásairól elkészült statisztika. Az összes tanácsi bevétel csaknem 30 milliárd foÄnt volt tavaly. Ennek nem egészen a fele a vállalatok, a szövetkezetek befizetése. Kereken egyötöde pedig az állami hozzájárulásból adódott. (A többi a lakosság adói. a költségvetési szervek működési bevételei stb.). A bevételek négyötöde tehát saját tanácsi forrás. Az erősen ipa’ rosodott körzetek tanácsai az átlagosnál nagyobb állami hozzájárulást kapnak. Ez érthető, hiszen a gazdasági fejlettséggel arányosan növekednek az urbanizációs, a kommunális fejlesztésre fordított kiadások. A tanácsok bevételeiknek mintegy 70 százalékát beruházásokra költötték 1972-ben, ami 15 százalékkal volt több —esti J zománcozó üzem a Hajdúsági Iparművekben. A Hajdúsági Iparmű- vekben befejeződött a zománcozó üzem rekonstrukciója. Az új, folyamatosan üzemelő zománcbeégető kemence termelékenysége háromszorosa a korábbinak. Képünkön: mosógépek üstjének zománcellenőrzése. 3Ce«Suexö kilátások Hol is tartunk félidőben ? A IV. ÖTEVES terv időszakénak közepét már meghaladtuk. Időszerű tehát megvizsgálni, hogy a tervek megvalósításával hol tartanak a balassagyarmati járás termelő- szövetkezetei. Az évi termelési értéktervük 6.8 százalék volt. Az elmúlt két év átlagában ezt 7,8 százalékra sikerült teljesíteni. Ennek nyomán, tavaly a közös gazdaságok mintegy 410 millió forint halmozott termelési éi'töket állítottak elő. A célszerű földhasználat során megkezdődött a nagylejtésű szántók művelésből való kivonása. Egyrészt erdősítik. másrészt legelőnek használják. A gyümölcsösök területe a csökkenő munkaerő ellenére nem csökkent. E téren is megkezdődött a koncentráció és a szakosodás' Tavaly még tíz termelőszövetkezet foglalkozott szamóca termesztésével, az átlagterület 17 hektár volt. Az idén már csak 5 közös gazdaság termeszt szamócát, átlag 35 hektátén. Korszerű, nagy hozamú fajtákat szereztek be a jövedelmezőség fokozása érdekében. A kenyérgabona hektáronkénti termésátlagát az 1970. évi 22 mázsáiról 1975-re 26 mázsára kívánták emelni. Viszont idén sikerült elérni a 32 mázsás átlagtermést, 24 százalékkal meghaladva az ötéves terv végére tervezett hozamot! Magyamándorban 41, Patakon 40 mázsa búza termett hektáronként. A takarmánykalászosok termesztése terén pedig idén H6 százalékra sikerült teljesíteni a hozamtervet 1970-hez viszonyítva. Növekszik a kukonc \ területe. A termésátlag kedvezően alakul. A szövetkezetek 1975- re 34 mázsát terveztek. Tavaly már 39 mázsánál tartottak hektáronként' Drégely- palánkon és Patakon 50 mázsás termést takarítottak be. JELENTŐSEN csökkent viszont a burgonya vetésterülete. Elsősorban, nagy munkaigényessége miatt. Zárt termesztési rendszer kialakítása a jövő útja, melynek »latj a a teljes gépesítettség', és a nagy íermőktépességű fajtákkal való foglalkozás. Ennek szellemében sokat tesznek Ör- halomban. Az idén például a szomszédos szövetkezetekkel együtt megszervezték a burgonya repülőgépes növényvédelmét. Ennek eredményeként a két évvel ezelőtti 146 mázsás. átlagtermés az idén 200— 230 körül alakul, holott 1975- re a terv 154 mázsa. A szarvasmarha-állomány 20 százalékos növelését tervezték a járás szövetkezétől. A feladat rendkívül nagy. Az első kétévi csökkenés után az idei első hait hónapban 300 dianaJbbai haladta meg a szarvasmarha-állomány az 1970- évi szintet. A sertések létszáma az elmúlt év végén 44 százalékkal volt több. mint amennyit az ötéves terv végére tervezitek. Ez elsősorban a Dimitrov-pusztai Sertéstenyésztő Társulás érdeme. A juhlétszám 20 százalékkal magasabb, mint két évvel ezelőtt. Előtérbe került a hústermelés. ez a jövedelmező. A beruházások terén kedvező változás alakult ki. A 15 millió forint építési beruházás mellett 17 milliót fordítottak gépek és járművek vásárlására. Ültetvények telepítésére 8 milliót, talajvédelemre 6 milliót költöttek. A szövetkezetek bruttó jövedelme tavalv csökkent. • Viszont idén, 196 millió forint várható, ez megfelel az 1975- re tervezettnek! A jövedelem felhasználásánál szélsőségek tapasztalhatók. Egyes, gazdaságok 25—35 százalékot halmoznak fék mások csak 5—15 százalékot' Az utóbbi természetesen nem biztosítja a fejlődésit. Az egy dolgozóra jutó részesedés terén egyenletes a fejlődés. Az elmúlt évben 22 203 forint jutott egy tagra. A terv szerint alakult tehát a részesedés. AZ GTE VMS terv eddig eltelt időszakában a járás szövetkezeteit a féilődés jellemzi. Viszont i további tennivalók megvalósítása érdekében vezetőknek és tagoknak még sokat kell munkálkodni. A szarvasmarha-tenyésztésben, a termelékenység, a munka - szervezés, lfl társulás és a termelési együttműködés terén a legnagyobb a gond. Remélhető, hogy a járás élelmiszergazdasága teljesíti a hátralevő több mint. bét évben a népgazdaság érdekeit is magában foglaló feladatokat. Csillik József agrármérnök Az Eger—Salgótarjáni TÜZÉP 202. salgótarjáni telephelyén naponta 250 kanna fűtőolajat adnak cl. Jelenleg egy 25 ezer literes tartályban tárolják az olajat, de a növekvő igények újabb 50 ezer literes tartály beállítását teszi lehetővé, amelyet a közeljövőben be is fognak állítani- Képünkön: Kéri Józscfné az üres kannákat tölti meg. Időszerű munkák Ecsegen Megvalósult a kukorica termesztésének zárt rendszere az ecsegi termelőszövetkezetben. A napokban üzembe helyezték a Sirokkó típusú szemes- termény-szárítót, amely kukoricából óránként 6 tonnát szárít meg. Víztartalmát 30 százalékról lecsökkenti 20 százalékra. A szárító üzembe- helyezésével bezárult a kör. Minden munkaműveletet géppel végeznek. Teljes kapacitással dolgozik két kombájn a kukorica betakarításán. A közösben 140 katasztrális holdról kell levágni a kukoricát. A háztájiban 100 hóidról gyűjtötték be a termést. A vetőszántást 670 katasztrális .holdon kell elvégezni Ecsegen. Kazlnczi János szövetkezeti elnök elégedett a talajmunkák és a vetés ütemével. Elmondotta, hogy október 20 előtt befejezik az őszi búza vetését A vetésterületből 100 katasztrális holdon takarmánybúzát termesztenek. Szedik az almát a szövetkezetben. összesen 30 hóidon termesztenek jonathán, star- king és golden fajtát. A szakemberek 3—400 mázsa termésre számítanak. A szövetkezet szerencséje, hogy a közelmúltban lehullott jég nem tett kárt az almáshan, A gyümölcsfák az idén fordultak termőre. Baromfiteleppel Ecsegen és Kozárdon rendelkeznek. Az idén összesen 846 ezer te- nyésztojást értékesítenek. Így az érutojással együtt egymillió darab kerül ki a szövetkezet két telepéről. 1 Beruházási célokra Idén 4,2 millió forintot költenek, ebből 3 milliót saját erőből biztosítanak. A terményszárító mellett vásároltak két kombájnt, tisztítógépet, erőgépet és munkagépeket. Az idén lehetőség nyílott 30 százalékos állami támogatással üzemanyag-tároló létesítésére, A tároló szerelését elkezdték. Jól tudják Ecsegen, hogy az egyre több erőgép biztonságos üzemanyag-ellátást igényel. Az idén magasabb technikai szinten gazdálkodnak mint a korábbi években. A legközelebbi zárszámadáskor sem szeretnének kevesebb részesedést kifizetni, mint a tavalyi munka után. A vezetők bíznak abban, hogy egy tízórás munkanap idén is ér 122 forintot. A tanácsok pénze az 1971. évinél. A tanácsok tavaly is a lakásépítésre adtak ki legtöbb pénzt, összesen 6 milliárd forintot. A lakásépítkezéseket az egészségügyi, a kulturális, majd szociális beruházások követik a rangsorban. A beruházások korlátozása néhány megyét hátrányosan érintett. Így Békés, Hajdú- Bihar. Komárom. Szolnok és Vas megyékben átlagosan 11 százalékkal csökkent a tanácsi beruházások értéke 1971- hez képest. A tanácsi ipar nemcsak a saját bevételek egyik fő forrása, hanem a helyi lehetőségek feltárásának, a munkaerő foglalkoztatásának és a -szükségletek kielégítésének is hathatós eszköze. Az átlagos fejlődési ütem tavaly mérséklődött, a tanácsi ipar termelése 5, az építőiparé 3 százalékkal növekedett. Az iparilag kevésbé fejlett körzetekben az átlagosnál erőteljesebb volt a fejlődés, az iparosított megyékben viszont a termelés némileg csökkent. A tanácsi építőipar 2914 lakást épített 1972-ben. 23 százalékkal többet mint az előző évben. A legtöbb lakás — persze főként házilagos kivitelezésben — Gsongrád, G.yőr-Sop- ron. Hajdú-Qihar, illetve Somogy és Veszprém megyékben épült. E megyékben száz lakosra legalább egy új lakás jutott 1972-ben. Baranya megye. bár lakásépítés üteme fokozódott, változatlanul a sereghajtó. Egyébként Baranyában minden második lakás állami erőforrásból épült. Valamivel szerényebb ez az arány, de még mindig igen magas Borsod. Fejér és Komárom megyékben. A legalacsonyabb az állami erőforrások aránya (10—15 százalék) Békés, Bács-Kiskun. Pest és Somogy megyékben. A lakossági szolgáltatásokból változatlanul magas a magánkisipar részesedése (42,5 százalék). Bár aránya a vállalati és a szövetkezeti szolgáltatások bővülésével évről évre csökken. A város és a falu. a főváros és a vidék között a legnagyobb különbségek jelenleg a szolgáltatások színvonalában tapasztalhatók. A növekvő szolgáltatási igények és azok kielégítése között azonban még a viszonylag legjobb helyzetben levő Budapesten is nagy a szakadék. A víllamosenergia-fo- gyasztás viszont vidéken nőtt gyorsabban, egy év alatt tizenhat százalékkal. A tanácsok gazdaságszervező és -fejlődő tevékenységének csupán néhány főbb adatát, tényét Ismertettük. Folytathatnánk a felsorolást az egészségügyi, a kulturális, a szociális ellátás és fejlesztés köréből. Az eredmények értékét növeli, hogy a tanácsi apparátusban dolgozók létszáma az utóbbi két évben csaknem 1200 fővel csökkent, annak ellenére, hogy a városok száma 82-re emelkedett. Vagv- is a tanácsok növekvő hatáskörrel járó feladatokat ésszerűbb szervezettel, az igazgatási munka hatékonyságának, javulásával oldották meg. Kovács József NÖGRÁD — 1973. október 12., péntek 5
