Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)
1973-10-10 / 237. szám
Újra megkérdeztük Mi /esz az alsőpetényi kastély sorsa? Kegy kosség kososén Megőrzik a nemzetiségi hagyományokat Megyénk gazdag műemlékekben. Közülük nem egy eléggé elhanyagolt állapotban van. Ezek közé tartozott az alsópetényi volt Pmnay-kas- tály. Állapotáról Lauikó László nógrádi olvasónk levele alapján értesültünk. A levél 1972- június 30‘i számunkban meg is jelent. „.. -Rongyosodé tetővel, roskadozó falakkal, üresen, magára hagyatva áll. •. pusztulását nem csak az idő vasfoga, de barbár kezeik is siettetik” — írja olvasónk. A levél folytatásában javaslatot is tesz: amennyiben. a tanács, illetve a műemlékvédelem nem rendelkezdik a helyreállításhoz szükséges anyagiakkal, elképzelhető volna, hogy „a tanács és & műemlékvédelem átadja egy vidékre kitelepülni szándékozó üzemnek az épületet, amely helyreállítja, es gondoskodj a karbantartásról”. A levél íróig — r jni iróniával — arra az esetre is javasol megoldást, ha a községi tanács, illetve a műemlékvédelem lepiond a romos épületről: „hg nem látiák célszerűnek g helyreállítást, legalább az épület lebontásáról gondoskodjanak! Az épület életveszélyes I Nine» nap. hogv az épületben, vagy annak környékén ne lehetne látni játszadozó gyerekeiket.” A levélíró az illetékesekre bízta, hogy eldöntsék, melyik megoldás a helyesebb. Eltelt •gy év, az illetékesek döntöttek— A kastély kérdését sikerült megoldani — mondja Ku- csera Imre, a közös községi tanács vb-titkára. Szavaiból kitűnik, hogy a község vezetői helyes megoldásként tulajdonképpen levélírónk ötletét valósították meg. — A kastélyon már dolgoznak — folytatja a titkár. A műemlékvédelem, és az Uni- tas Ktsz közösen hozza rendbe az épületet, aihol száz helybeli asszony és leány számára nyílik munkalehetőség. A helyreállítás több millió forintba kerül majd. Az idén az alapok erősítését, a tót őszérkezet javítását végzi a né- zsai Töváll- A helyreállított kastélyban még ebben az ötéves tervben meg szeretnék nyitni az új üzemrészt. A műemlék megmenekült. A régi épület nemcsak a múlt értékeit őrzi. gazdaságilag sem tehertétel. Ha a terveket sikerül megvalósítani, élő példa lesz az olyan község előtt, ahol nem tudnak mit kezdeni a kallódó műemléképületekkel. —gáspár— Társadalmi munka a községért ÜGY GONDOLTAK az emberek, a Széchenyi utca lakói, hogy ha dolgoznak, ezzel a sajátjukat gyarapítják. Végül is rendet rak mindenki például a kertjében, miért ne dolgozzon kicsit a ház előtt is? I-gaz, a kert saját, az út és járda pedig „tanácsi kezelésű”. És mégis mindenki ügye lett.. Nem a Széchenyi utca rendbe hozásával kezdődött Érsek- vadkerten a rendszeres társadalmi munkavégzés. Ez csak egy kiragadott példa. Azt mondta Molnár Imre tanácselnök: — Viszonylag nagy község a mienk, így nyilvánvaló, hogy mindig történik valami. Ez a valami lehet a társadalmi munka is, hiszen talán nincs is hét, hogy a község valamelyik részében ne szerveznének társadalmi munkát. Azt is a tanácselnök említette érdekességként, hogy eddig 24 különböző helyen dolgoztak a helybeliek kisebb-nagyobb munkán. Most, a harmadik negyedév „gyorslistás” összesítése után állapították meg, hogy idén már 780 ezer forint értékű munkát végeztek önként az emberek. Ha most azt nem is boncolgatjuk, hogy a tanácsnak egyáltalán lett volna-e pénze, mégpedig ilyen jelentős összeg — annyit meg kell jegyezni, hogy ily’ módon ösz- szehasonlíthabatlanul gyorsabban megy a munka. Nem kel! kivitelezőnek könyörögni, toés arról, ki, mikor és hányszor tud jönni? Az eddigi akciókban már több mint 300-an vettek részt. Volt, aki 18—20 napot dolgozott, természetesen a pihenőnapján, szombat-vasárnaponként. Tulajdonképpen szerencsés helyzetben is vagyunk, mert a községből sokan járnak építőipari vállalatokhoz dolgozni, így ezeknél a munkáknál is mindig akad szakember. — Ha az útépítéssel elkészülnek, ismét tudnak „munkát adni” a segítőkész érsekvadkertieknek? — Hogyne tudnánk, hiszen mindig van valami, amivel gyarapítani akarjuk a községet. A soron következő elképzelés egy öregek napközi otthonának létrehozása. Már március elején szeretnénk átadni. Épület van, csak át keli alakítani. Iskolai napközik bővítését is tervezzük. Kisebb munkák meg egyébként is mindig akadnak. Mondanom sem kell, ezután is számítunk a lakosság aktivitására. SZÁMÍTANAK, mert számíthatnak. Mert az ezrekben kifejezhető társadalmi munka értéke mutatja, hogy sokan áldozzák szívesen a szombatot és vasárnapot, hogy segíthessenek közösségüknek. Orosz Júlia Ifjúsági zenei fesztivál Bayreuthban A csinc« szőke hangversenymester lengyel nő; honfitársa ül mellette az első hegedűpultnál. A csellisták csoportját egy magyar ifjú és egy kanadai lány vezeti. A bayreuthl nemzetközi ifjúsági zenei fesztivál valóban olyan nemzetközi, mint a neve mondja. Bolgárok, románok, magyarok és lengyelek vannak túlsúlyban, ami arra utal, hogy a keleti országokban magasabb a zenefőiskolák szakmai színvonala. Annak, aki be akart kerülni az augusztusban három héten át együtt tanuló zenekar tagjai közé, „felvételi vizsgát” kellett tennie, az ünnepi játékok „igazi” zenekarának tagjaiból összeállított zsűri előtt. Aki ezen nem felelt meg, az könnyebb műsort tanuló zenekarok tagja lett. A záróhangversenyen fellépő zenekar élén nem akárki áll, hanem Hans Zender, a Bay- reuthi Rádió szimfonikus ze- oekarának karmestere. Tavaly Pierre Boulez vállalta ezt a feladatot, s a következő évek valamelyikében Zendert ismét ő váltja fel. A záróhangverseny műsorát főként századunk zenéjéből állították össze. „Legrégibb” mű Gustav Mahler „Egy vándorlegény dalai” című ciklusa. Nőtincsen a tanácsházán bekeretezett fénykép. Népviseletbe öltözött fiatalok táncolnak felvonulóban, szüreti mulatságon. A kép érdekessége, hogy nőtincsiek. ősagárdiak, szendehelyiek és felső- petényiek együtt szerepelnek. A dolog egyszerű. Mind a négy nemzetiségi község. Szendehelyen németek, a másik három faluban szlovákok élnek. Sorsuk, életük egybefonódott. Nem csak a közös múlt, hanem a jelen is összeköti őket. A három község közös tanácsa: Nőtincs. ★ A történelem bizonysága szerint a szendehelyiek őseit még Mária Terézia telepítette Nógrádba. Nőtincs, ös- agárd és Felsőpetény valamikori szlovák bevándorlói pedig a felvidékről érkeztek. Tartoztak a török hódoltsághoz, püspökséghez, földesurakhoz. Ami külön érdekesség, hogy Felsöpetényben található az ország egyedüli agyagbányája. amely közel négyszáz embernek ad kenyeret. Ezekben a községekben még mélyen élnek a nemzetiségi hagyományok. Főként ösagárdon. Vidovszki András tanácstitkár bólogat: — Bizony, bizony. Amikor ösagárdon vagyok, szinte kivétel nélkül szlovákul mondják el ügyes-bajos gondjaikat az emberek. Jól beszélek szlovákul, lényegében teljesen mindegy, milyen nyelven szólnak hozzám. Ha nekik köny- nyebb szlovákul, mondják úgy. Szendehelyen pedig németül is kitették a középületekre a feliratot. Ezt a jogot az alkotmány biztosítja, amely Magyarországon nem tesz különbséget ember és ember között. ★ Kis község mind a négy. A legjobban Ösagárd őrizte meg hagyományait, amelynek csak 500 lakosa van. Ragaszkodnak a ruhákhoz. Vasárnap ki- öltőznek a fiatalok is. Ügy ' s*rMsssAm ’ mwirowMiwiiMaiiiiMMB Mekkorák az atomok? lógatni a határidőt, és a késedelem miatt mindig „hozzácsapni” a tervezett összeghez valamennyit. — Bár meg kell jegyezni, hogy a vizsláéi költségvetési üzem útkarbantartói, akik sokat dolgoznak nálunk, gyorsan, és pontosan végzik a feladatot. Nemrégiben összedolgoztak a helyiekkel, mert az összesen 3100 négyzetméter hosszú két utcji karbantartási munkáit közösen végezték szakemberek és a lelkes társadalmi munkások. Érdekes az is, hogy kik, és hányán vállalják önként a segítést. Készült például egy majd’ 1000 méter hosszú járda — melyhez csak az építési anyagot, és az átereszeket adta a tanacs —, s ennek építésénél voltak fiatalok, és idősebbek is. A most kezdett óvodabővítésnél, ahol a földmunkát, a lábazat elkészítését, a falazást mind-mind társadalmi munkában végezték — leginkább az óvodás korú gyerekek szülei dolgoznak. Az anyagszállításhoz a helyi tsz ad fuvarozóeszközöket. Persze itt is dolgoznak idősebbek is, a lábazatot például egy nyugdíj asbrigád készítette teljes egészében. Ügy mondják, azért, mert ezt egy kéznek kell végeznie, abbahagyni, és másként nekifogni nem szabad. — Ki vállalja a társadalmi munka szervezését? — A körzeti tanácstagság — feleli az elnök. — Mint a tanács képviselője, részt veszek ezeken a megbeszéléseken, ahol a részletekről tárgyalunk, Az új tanévben bővült az iskolaorvosi hálózat. Hazánkban a csaknem 130 ezer általános Iskolás egészségvédelmén 290 körzeti gyermekgyógyász működik. Képünkön: gyermekgyógyász vizsgálja a kisdiákokat. (MTI Fotó — Benkő Imre felvétele) fest a falu főutcája, mint egy színes virágoskert. A fiatalabbak bár tanulnak az iskolában szlovákul, mégis inkább magyarul beszélnek. Érdekes, hogy itt »oha nem voltak éles különbségek magyarok és szlovákok között. Gyakran házasodtak is. — Azt hiszem, az senkinek nem jut eszébe, hogy ki szlovák, ki német, ki magyar. Most, nemrégiben volt egy esküvő. Egy szendehely! német fiú vett el egy ősagárdi szlovák lányt. Nagyszerű lakodalom volt. Legtöbbször csak a nevek árulkodnak. Érdekes, hogy még a ruházat is keveredett a palóc népviselettel. ★ A négy község nagyjából egyformán gyarapodott. A központ Nőtincs. Itt van a körzeti iskola, a körorvosi rendelő, az állatorvos. Gyakoriak a buszjáratok, mindenünnen meg lehet közelíteni. Ezért lett a közös tanács székhelye is. Persze, Vác közelsége nagyon megmutatkozik a falvakban. Az emberek egyhar- mada eljár dolgozni. Nemrégiben viszont az asszonyok számára fehérnemű-feldolgozót létesített a felsőpetényi és nőtincsi termelőszövetkezet. Ez munkát adott jó néhányük- nak. Van persze más előbbrelé- pés is. Például ösagárdon. Itt soha nem volt még óvoda. Amikor önálló tanácsú község volt, évi bevétele nem haladta meg a húsz-huszonötezer forintot Ebből bizony nagyon nehéz gazdálkodni. A közös tanács megszavazta a nőtincsi óvoda bővítését. Ez annyit jelentett, hogy az ősagárdi gyerekeknek is helyet szorítottak. Az óvodások nap mint nap a menetrendszerű busszal utaznak ösagárdró] Nőtincsre, egy dadus kíséretében. Háromnegyed nyolcra érkeznek, délután pedig fél négykor indulnak vissza. Az ősagárdi óvodások a busz kedvencei. Megszokott helyük van. mindig oda ülnek. A szülők pedig nyugodtan dolgoznak. NéZ7.ük Szendehelyet. Végrs megoldódott a házhelyek kisajátítása. Közel nyolcvan házhelyen lehet építkezni, akinek van hozzá kedve és tehetsége. Hétszázezer forintért korszerűsítették a közvilágítást és iskolai napközi otthon fogadja a gyerekeket. Nőtincs sem mostohagyerek. A tanács az ÁFÉSZ-szel közösen tüzelőolaj-telepet hozott létre, így a családoknak nem kell Hátságra menniük olajért, márpedig egyre többen fűtenek igy. A kis. ásott kutakat pedig felváltotta a hétmillió forint beruházással épült vízmű. Tizenkét kilométer vezeték hálózza be a községet. negyven közkút van az utcákon. A fürdőszoba legtöbb helyen egyelőre még lomtár. vagy kamra. Most már betöltheti valódi rendeltetését. Felsöpetényben új óvoda épült, és két utat korszerűsítettek. Egyébként is nagy az építkezési kedv mind a négy községben. Villaszerű, szép új házak emelkednek, a házak több mint fele új. Komoly a betétállomány is. amely az itt lakók igyekvését és szorgalmát bizonyítja. ★ Ami a hagyományokat illeti, őrzik a nemzetiségi szokásokat. A nőtincsi menyecskekórus megyeszerte híres. Fel- sőpetényben kis falumúzeum fogadja a látogatókat. A nógrádi nemzetiségi napon pedig mindig elismerést aratnak a felvonulók. Nemzetiségi kongresszusra készülünk. Innen is utaznak küldöttek. Jasztrobszki Ferenc termelőszövetkezeti nyugdíjas, Pavló Mihály tanár, Fuchs Antal üzemi munkás és Vidovszki András tanácstitkár képviseli Nőtincset, Ösagárdot, Szendehelyet és Felsőpetényt. Ha szót kapnak, lesz miről számot adniuk. A nemzetiségi hagyományok ápolásáról csakúgy, mint a négy Nógrád megyei község gyarapodásáról... Cs. E. Ha Magyarország mind a tízmillió lakosa egy-egy alumíniumatomot hozna magával és azokait egy vonalban, egymás mellé tennék, az így kapott sor mindössze 3,2 mm lenne. Ugyanezt tudományosan úgy mondhatjuk, hogy az alumíniumatom átmérője a centiméter százmilliomod részének 3,2-szeresie. Egészen tudományosan pedig így mondják: az alumíniumait»«) átmérője 3,2'10—* cm. Ha pedig a Föld mind a 3 milliárd lakosa fejenként azerszar annyi alumí ni umater mot hardana össze, mint» a2 emberiség összlétszáma, ez a térfogat alig lenne több, mint 0,1 cm5, súlya pedig 0,3 gramm. A nem szakember hitetlen- kedve szemléld ezeket az adatokat. Hogyan lehet ilyen parányi méreteket meghatározni? Pedig lehet, és hasonló adatokhoz már a századforduló táján eljutottak, noha akkor még nem használhatták a kutatók korunk műszercsodáit. Sok esetben elég volt az okoskodás. Eső után gyakori látvány az aszfaltos utakon a szép színekben játszó olajfolt. Biz az ösz- szefüggő olaj-réteg csupán egy molekulaátmiérőnek megfelelő vastagságú, mert a vízre ejtett olajcsepp, minden esetben meghatározott nagyságú területre szalad csak szét- Ha pedig ismerj ük a ki cseppentett olaj térfogatát, megmérjük az olajfolt területét, máris kiszámíthatjuk az olaj réteg vastagságát. Ez pedig nem más, mint az olajmolekula átmérője. Ha isemerjük az anyagok sűrűségét, kiszámítható atomjaiknak a tömege is. Azt kapjuk, hogy az atomok tömege a gramm billáomod részének a billiomod részével egyenlő. Lénárd Fülöp pozsonyi születésű fizikus már századunk első éveiben kísérletekkel megállapította, hogy a katód- s ugárban nagy sebességgel reNÓGRAD - 1973. pülő elektronok néhány szá- zadmllliméter vastag alumínium lemezen is áthatolnak, pedig Ilyen „vastag” lemezben már százezernyi atomréteg van egymás mögött. Ebből arra következtetett, hogy az atomon belül viszonylag nagyon nagy üres térnek is kell lennie, mert az igen kisméretű elektron a sok ezernyi atomrétegen csak így hatolhat át, legtöbbször minden eltérítés nélkül. Lénárd i ezért a felfedezéséért 1905-ben Nóbel-díjat kapott. Rutheford, a magfizika atyja. egy jelentős lépéssel még tovább ment. 1927-ben kísérleteiben alfasugarak (nagy sebességgel röpülő, elektronjaiktól megfosztott héliumatomok) útjába vékony alumínium lemezt helyezett- Azt tapasztalta, hogy a részecskék néhány század milliméteres alumínium lemezen is áthatolnak, de erősen szóródnak. Olyan sugaraikat is talált, amelyek az alumínium lemez előtt valamilyen feszítőerő hatására szinte visszafordultak. Számításaiból arra az eredményre jutott, hogy az atomnak az egész pozitív töltése és szinte az egész tömege egy olyan kis térbe összpontosul, amelynek átmérője az atom átmérőjűének csat mintegy tízezred része. Ezt nevezte el atommagnak. A tömegről mondottakból az következik, hogy az atommag sűrűsége roppant n=.„*-. a . víz sűrűségének kb. szá'- billlószorosa- Ez azt jelent', hogy egyetlen cm5 összegyű’- tött atommag kereken szá— milHó tonnát nyomna. lv>- megérthetjük. hogy találtat olyan csillagokat, amelvekne; a sűrűségére a mérések mlll- ószor akkora érfáket adtak, mint amennyit: a Föld. vagy a Nap átlagsűrűsége. Ezek a csillagok, a feltevések szerint, túlnyomó részben elektronjaiktól megfosztott atomm á ajkból állnak. M. L. október 10., szerdo 5
