Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-10 / 237. szám

Újra megkérdeztük Mi /esz az alsőpetényi kastély sorsa? Kegy kosség kososén Megőrzik a nemzetiségi hagyományokat Megyénk gazdag műemlé­kekben. Közülük nem egy eléggé elhanyagolt állapotban van. Ezek közé tartozott az alsópetényi volt Pmnay-kas- tály. Állapotáról Lauikó Lász­ló nógrádi olvasónk levele alapján értesültünk. A levél 1972- június 30‘i számunkban meg is jelent. „.. -Rongyosodé tetővel, ros­kadozó falakkal, üresen, ma­gára hagyatva áll. •. pusztu­lását nem csak az idő vas­foga, de barbár kezeik is siet­tetik” — írja olvasónk. A levél folytatásában javaslatot is tesz: amennyiben. a tanács, illetve a műemlékvédelem nem rendelkezdik a helyreállí­táshoz szükséges anyagiakkal, elképzelhető volna, hogy „a tanács és & műemlékvédelem átadja egy vidékre kitelepülni szándékozó üzemnek az épü­letet, amely helyreállítja, es gondoskodj a karbantartás­ról”. A levél íróig — r jni iró­niával — arra az esetre is ja­vasol megoldást, ha a közsé­gi tanács, illetve a műemlék­védelem lepiond a romos épü­letről: „hg nem látiák cél­szerűnek g helyreállítást, leg­alább az épület lebontásáról gondoskodjanak! Az épület életveszélyes I Nine» nap. hogv az épületben, vagy annak kör­nyékén ne lehetne látni ját­szadozó gyerekeiket.” A levélíró az illetékesekre bízta, hogy eldöntsék, melyik megoldás a helyesebb. Eltelt •gy év, az illetékesek döntöt­tek­— A kastély kérdését sike­rült megoldani — mondja Ku- csera Imre, a közös községi tanács vb-titkára. Szavaiból kitűnik, hogy a község veze­tői helyes megoldásként tulaj­donképpen levélírónk ötletét valósították meg. — A kastélyon már dolgoz­nak — folytatja a titkár. A műemlékvédelem, és az Uni- tas Ktsz közösen hozza rend­be az épületet, aihol száz hely­beli asszony és leány számá­ra nyílik munkalehetőség. A helyreállítás több millió fo­rintba kerül majd. Az idén az alapok erősítését, a tót őszér­kezet javítását végzi a né- zsai Töváll- A helyreállított kastélyban még ebben az öté­ves tervben meg szeretnék nyitni az új üzemrészt. A műemlék megmenekült. A régi épület nemcsak a múlt értékeit őrzi. gazdaságilag sem tehertétel. Ha a terveket si­kerül megvalósítani, élő példa lesz az olyan község előtt, ahol nem tudnak mit kezdeni a kallódó műemléképületek­kel. —gáspár— Társadalmi munka a községért ÜGY GONDOLTAK az em­berek, a Széchenyi utca lakói, hogy ha dolgoznak, ezzel a sa­játjukat gyarapítják. Végül is rendet rak mindenki például a kertjében, miért ne dolgozzon kicsit a ház előtt is? I-gaz, a kert saját, az út és járda pe­dig „tanácsi kezelésű”. És mégis mindenki ügye lett.. Nem a Széchenyi utca rend­be hozásával kezdődött Érsek- vadkerten a rendszeres társa­dalmi munkavégzés. Ez csak egy kiragadott példa. Azt mondta Molnár Imre tanácsel­nök: — Viszonylag nagy község a mienk, így nyilvánvaló, hogy mindig történik valami. Ez a valami lehet a társa­dalmi munka is, hiszen talán nincs is hét, hogy a község va­lamelyik részében ne szervez­nének társadalmi munkát. Azt is a tanácselnök említette ér­dekességként, hogy eddig 24 különböző helyen dolgoztak a helybeliek kisebb-nagyobb munkán. Most, a harmadik ne­gyedév „gyorslistás” összesíté­se után állapították meg, hogy idén már 780 ezer forint érté­kű munkát végeztek önként az emberek. Ha most azt nem is boncolgatjuk, hogy a tanács­nak egyáltalán lett volna-e pénze, mégpedig ilyen jelen­tős összeg — annyit meg kell jegyezni, hogy ily’ módon ösz- szehasonlíthabatlanul gyorsab­ban megy a munka. Nem kel! kivitelezőnek könyörögni, to­és arról, ki, mikor és hány­szor tud jönni? Az eddigi ak­ciókban már több mint 300-an vettek részt. Volt, aki 18—20 napot dolgozott, természetesen a pihenőnapján, szombat-va­sárnaponként. Tulajdonképpen szerencsés helyzetben is va­gyunk, mert a községből sokan járnak építőipari vállalatok­hoz dolgozni, így ezeknél a munkáknál is mindig akad szakember. — Ha az útépítéssel elké­szülnek, ismét tudnak „mun­kát adni” a segítőkész érsek­vadkertieknek? — Hogyne tudnánk, hiszen mindig van valami, amivel gyarapítani akarjuk a közsé­get. A soron következő elkép­zelés egy öregek napközi ott­honának létrehozása. Már március elején szeretnénk át­adni. Épület van, csak át keli alakítani. Iskolai napközik bővítését is tervezzük. Ki­sebb munkák meg egyébként is mindig akadnak. Mondanom sem kell, ezután is számítunk a lakosság aktivitására. SZÁMÍTANAK, mert szá­míthatnak. Mert az ezrekben kifejezhető társadalmi munka értéke mutatja, hogy sokan ál­dozzák szívesen a szombatot és vasárnapot, hogy segíthes­senek közösségüknek. Orosz Júlia Ifjúsági zenei fesztivál Bayreuthban A csinc« szőke hangverseny­mester lengyel nő; honfitársa ül mellette az első hegedű­pultnál. A csellisták csoportját egy magyar ifjú és egy kana­dai lány vezeti. A bayreuthl nemzetközi ifjúsági zenei fesz­tivál valóban olyan nemzetkö­zi, mint a neve mondja. Bolgárok, románok, magya­rok és lengyelek vannak túl­súlyban, ami arra utal, hogy a keleti országokban maga­sabb a zenefőiskolák szakmai színvonala. Annak, aki be akart kerülni az augusztusban három héten át együtt tanuló zenekar tag­jai közé, „felvételi vizsgát” kellett tennie, az ünnepi játé­kok „igazi” zenekarának tag­jaiból összeállított zsűri előtt. Aki ezen nem felelt meg, az könnyebb műsort tanuló zene­karok tagja lett. A záróhangversenyen fellépő zenekar élén nem akárki áll, hanem Hans Zender, a Bay- reuthi Rádió szimfonikus ze- oekarának karmestere. Tavaly Pierre Boulez vállalta ezt a feladatot, s a következő évek valamelyikében Zendert is­mét ő váltja fel. A záróhangverseny műsorát főként századunk zenéjéből ál­lították össze. „Legrégibb” mű Gustav Mahler „Egy ván­dorlegény dalai” című ciklu­sa. Nőtincsen a tanácsházán bekeretezett fénykép. Népvi­seletbe öltözött fiatalok tán­colnak felvonulóban, szüreti mulatságon. A kép érdekes­sége, hogy nőtincsiek. ősagár­diak, szendehelyiek és felső- petényiek együtt szerepelnek. A dolog egyszerű. Mind a négy nemzetiségi község. Szendehelyen németek, a má­sik három faluban szlovákok élnek. Sorsuk, életük egybe­fonódott. Nem csak a közös múlt, hanem a jelen is össze­köti őket. A három község közös tanácsa: Nőtincs. ★ A történelem bizonysága szerint a szendehelyiek őseit még Mária Terézia telepítet­te Nógrádba. Nőtincs, ös- agárd és Felsőpetény valami­kori szlovák bevándorlói pe­dig a felvidékről érkeztek. Tartoztak a török hódoltság­hoz, püspökséghez, földes­urakhoz. Ami külön érdekesség, hogy Felsöpetényben található az ország egyedüli agyagbányá­ja. amely közel négyszáz em­bernek ad kenyeret. Ezekben a községekben még mélyen élnek a nemze­tiségi hagyományok. Főként ösagárdon. Vidovszki András tanácstit­kár bólogat: — Bizony, bizony. Amikor ösagárdon vagyok, szinte ki­vétel nélkül szlovákul mond­ják el ügyes-bajos gondjaikat az emberek. Jól beszélek szlovákul, lényegében teljesen mindegy, milyen nyelven szól­nak hozzám. Ha nekik köny- nyebb szlovákul, mondják úgy. Szendehelyen pedig németül is kitették a középületekre a feliratot. Ezt a jogot az al­kotmány biztosítja, amely Ma­gyarországon nem tesz kü­lönbséget ember és ember kö­zött. ★ Kis község mind a négy. A legjobban Ösagárd őrizte meg hagyományait, amelynek csak 500 lakosa van. Ragaszkod­nak a ruhákhoz. Vasárnap ki- öltőznek a fiatalok is. Ügy ' s*rMsssAm ’ mwirowMiwiiMaiiiiMMB Mekkorák az atomok? lógatni a határidőt, és a kése­delem miatt mindig „hozzá­csapni” a tervezett összeghez valamennyit. — Bár meg kell jegyezni, hogy a vizsláéi költségvetési üzem útkarbantartói, akik so­kat dolgoznak nálunk, gyor­san, és pontosan végzik a fel­adatot. Nemrégiben összedol­goztak a helyiekkel, mert az összesen 3100 négyzetméter hosszú két utcji karbantartási munkáit közösen végezték szakemberek és a lelkes tár­sadalmi munkások. Érdekes az is, hogy kik, és hányán vállalják önként a se­gítést. Készült például egy majd’ 1000 méter hosszú járda — melyhez csak az építési anyagot, és az átereszeket ad­ta a tanacs —, s ennek építé­sénél voltak fiatalok, és idő­sebbek is. A most kezdett óvo­dabővítésnél, ahol a földmun­kát, a lábazat elkészítését, a falazást mind-mind társadal­mi munkában végezték — leginkább az óvodás korú gye­rekek szülei dolgoznak. Az anyagszállításhoz a helyi tsz ad fuvarozóeszközöket. Persze itt is dolgoznak idősebbek is, a lábazatot például egy nyug­díj asbrigád készítette teljes egészében. Ügy mondják, azért, mert ezt egy kéznek kell végeznie, abbahagyni, és más­ként nekifogni nem szabad. — Ki vállalja a társadalmi munka szervezését? — A körzeti tanácstagság — feleli az elnök. — Mint a ta­nács képviselője, részt veszek ezeken a megbeszéléseken, ahol a részletekről tárgyalunk, Az új tanévben bővült az iskolaorvosi hálózat. Hazánkban a csaknem 130 ezer általá­nos Iskolás egészségvédelmén 290 körzeti gyermekgyógyász működik. Képünkön: gyer­mekgyógyász vizsgálja a kisdiákokat. (MTI Fotó — Benkő Imre felvétele) fest a falu főutcája, mint egy színes virágoskert. A fiata­labbak bár tanulnak az isko­lában szlovákul, mégis inkább magyarul beszélnek. Érdekes, hogy itt »oha nem voltak éles különbségek magyarok és szlovákok között. Gyakran há­zasodtak is. — Azt hiszem, az senkinek nem jut eszébe, hogy ki szlo­vák, ki német, ki magyar. Most, nemrégiben volt egy esküvő. Egy szendehely! né­met fiú vett el egy ősagárdi szlovák lányt. Nagyszerű la­kodalom volt. Legtöbbször csak a nevek árulkodnak. Érdekes, hogy még a ruházat is keveredett a palóc népviselettel. ★ A négy község nagyjából egyformán gyarapodott. A központ Nőtincs. Itt van a körzeti iskola, a körorvosi rendelő, az állatorvos. Gya­koriak a buszjáratok, minde­nünnen meg lehet közelíteni. Ezért lett a közös tanács székhelye is. Persze, Vác közelsége na­gyon megmutatkozik a fal­vakban. Az emberek egyhar- mada eljár dolgozni. Nemré­giben viszont az asszonyok számára fehérnemű-feldolgo­zót létesített a felsőpetényi és nőtincsi termelőszövetkezet. Ez munkát adott jó néhányük- nak. Van persze más előbbrelé- pés is. Például ösagárdon. Itt soha nem volt még óvoda. Amikor önálló tanácsú község volt, évi bevétele nem halad­ta meg a húsz-huszonötezer forintot Ebből bizony nagyon nehéz gazdálkodni. A közös tanács megszavazta a nőtin­csi óvoda bővítését. Ez annyit jelentett, hogy az ősagárdi gyerekeknek is helyet szorí­tottak. Az óvodások nap mint nap a menetrendszerű busszal utaznak ösagárdró] Nőtincsre, egy dadus kíséretében. Há­romnegyed nyolcra érkeznek, délután pedig fél négykor in­dulnak vissza. Az ősagárdi óvodások a busz kedvencei. Megszokott helyük van. min­dig oda ülnek. A szülők pe­dig nyugodtan dolgoznak. NéZ7.ük Szendehelyet. Végrs megoldódott a házhelyek ki­sajátítása. Közel nyolcvan házhelyen lehet építkezni, akinek van hozzá kedve és tehetsége. Hétszázezer forin­tért korszerűsítették a közvi­lágítást és iskolai napközi otthon fogadja a gyerekeket. Nőtincs sem mostohagye­rek. A tanács az ÁFÉSZ-szel közösen tüzelőolaj-telepet ho­zott létre, így a családoknak nem kell Hátságra menniük olajért, márpedig egyre töb­ben fűtenek igy. A kis. ásott kutakat pedig felváltotta a hétmillió forint beruházással épült vízmű. Tizenkét kilomé­ter vezeték hálózza be a köz­séget. negyven közkút van az utcákon. A fürdőszoba leg­több helyen egyelőre még lom­tár. vagy kamra. Most már betöltheti valódi rendelteté­sét. Felsöpetényben új óvoda épült, és két utat korszerűsí­tettek. Egyébként is nagy az építkezési kedv mind a négy községben. Villaszerű, szép új házak emelkednek, a házak több mint fele új. Komoly a betétállomány is. amely az itt lakók igyekvését és szor­galmát bizonyítja. ★ Ami a hagyományokat ille­ti, őrzik a nemzetiségi szoká­sokat. A nőtincsi menyecske­kórus megyeszerte híres. Fel- sőpetényben kis falumúzeum fogadja a látogatókat. A nóg­rádi nemzetiségi napon pedig mindig elismerést aratnak a felvonulók. Nemzetiségi kongresszusra készülünk. Innen is utaznak küldöttek. Jasztrobszki Fe­renc termelőszövetkezeti nyugdíjas, Pavló Mihály ta­nár, Fuchs Antal üzemi mun­kás és Vidovszki András ta­nácstitkár képviseli Nőtincset, Ösagárdot, Szendehelyet és Felsőpetényt. Ha szót kapnak, lesz miről számot adniuk. A nemzetiségi hagyományok ápolásáról csakúgy, mint a négy Nógrád megyei község gyarapodásáról... Cs. E. Ha Magyarország mind a tízmillió lakosa egy-egy alu­míniumatomot hozna magá­val és azokait egy vonalban, egymás mellé tennék, az így kapott sor mindössze 3,2 mm lenne. Ugyanezt tudományo­san úgy mondhatjuk, hogy az alumíniumatom átmérője a centiméter százmilliomod ré­szének 3,2-szeresie. Egészen tudományosan pedig így mondják: az alumíniumait»«) átmérője 3,2'10—* cm. Ha pedig a Föld mind a 3 milliárd lakosa fejenként azerszar annyi alumí ni umater mot hardana össze, mint» a2 emberiség összlétszáma, ez a térfogat alig lenne több, mint 0,1 cm5, súlya pedig 0,3 gramm. A nem szakember hitetlen- kedve szemléld ezeket az ada­tokat. Hogyan lehet ilyen pa­rányi méreteket meghatároz­ni? Pedig lehet, és hasonló adatokhoz már a századfordu­ló táján eljutottak, noha ak­kor még nem használhatták a kutatók korunk műszercsodáit. Sok esetben elég volt az okos­kodás. Eső után gyakori látvány az aszfaltos utakon a szép színek­ben játszó olajfolt. Biz az ösz- szefüggő olaj-réteg csupán egy molekulaátmiérőnek megfelelő vastagságú, mert a vízre ej­tett olajcsepp, minden esetben meghatározott nagyságú te­rületre szalad csak szét- Ha pedig ismerj ük a ki cseppen­tett olaj térfogatát, megmér­jük az olajfolt területét, már­is kiszámíthatjuk az olaj réteg vastagságát. Ez pedig nem más, mint az olajmolekula átmérője. Ha isemerjük az anyagok sűrűségét, kiszámítható atom­jaiknak a tömege is. Azt kap­juk, hogy az atomok tömege a gramm billáomod részének a billiomod részével egyenlő. Lénárd Fülöp pozsonyi szü­letésű fizikus már századunk első éveiben kísérletekkel megállapította, hogy a katód- s ugárban nagy sebességgel re­NÓGRAD - 1973. pülő elektronok néhány szá- zadmllliméter vastag alumí­nium lemezen is átha­tolnak, pedig Ilyen „vastag” lemezben már százezer­nyi atomréteg van egymás mögött. Ebből arra következ­tetett, hogy az atomon belül viszonylag nagyon nagy üres térnek is kell lennie, mert az igen kisméretű elektron a sok ezernyi atomrétegen csak így hatolhat át, legtöbbször minden eltérítés nélkül. Lé­nárd i ezért a felfedezéséért 1905-ben Nóbel-díjat kapott. Rutheford, a magfizika aty­ja. egy jelentős lépéssel még tovább ment. 1927-ben kísér­leteiben alfasugarak (nagy se­bességgel röpülő, elektronjaik­tól megfosztott héliumato­mok) útjába vékony alumí­nium lemezt helyezett- Azt tapasztalta, hogy a részecs­kék néhány század milliméte­res alumínium lemezen is át­hatolnak, de erősen szóród­nak. Olyan sugaraikat is ta­lált, amelyek az alumínium lemez előtt valamilyen feszí­tőerő hatására szinte vissza­fordultak. Számításaiból arra az eredményre jutott, hogy az atomnak az egész pozitív töl­tése és szinte az egész töme­ge egy olyan kis térbe össz­pontosul, amelynek átmérője az atom átmérőjűének csat mintegy tízezred része. Ezt nevezte el atommagnak. A tömegről mondottakból az következik, hogy az atom­mag sűrűsége roppant n=.„*-. a . víz sűrűségének kb. szá'- billlószorosa- Ez azt jelent', hogy egyetlen cm5 összegyű’- tött atommag kereken szá— milHó tonnát nyomna. lv>- megérthetjük. hogy találtat olyan csillagokat, amelvekne; a sűrűségére a mérések mlll- ószor akkora érfáket adtak, mint amennyit: a Föld. vagy a Nap átlagsűrűsége. Ezek a csillagok, a feltevések szerint, túlnyomó részben elektronja­iktól megfosztott atomm á ajk­ból állnak. M. L. október 10., szerdo 5

Next

/
Thumbnails
Contents