Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-09 / 236. szám

Vállalati gazdálkodás Érsekvadkerfen A szövetkezeti demokrácia Országos tanácskozásra kész ölnek a magyarországi szlovákok érvényesülése nyomában (I.) A DEMOKRATIZMUS két forrásból táplálkozik a terme­lőszövetkezetekben : egyrészt az önkormányzatból, melynek érvényesüléséről sorozatunk későbbi részében lesz szó. Másrészt az önálló vállalati gazdálkodásiból. Ennek lénye­ge: a közös gazdaság határoz­za meg, hogy milyen termelési szerkezetet alakít ki, hogyan kívánja a gazdálkodást évről évre magasabb szintre emelni. Ezért gazdasági tevékenysé­güket az állam elsősorban köz- gazdasági ösztönzőkkel tereli a megfelelő irányba, tehát közvetett úton vonja be a termelőszövetkezeteket a nép- gazdasági tervek, célok meg­valósításába. Miként érvényesülnek a vállalati gazdálkodás vonásai Érsekvadkerten a Magyar— Csehszlovák Baráti Termelő­szövetkezetben? — erről be­szélgettünk Nagy László párt­titkárral, Laczó András elnök- helyettessel és Majdan János főkönyvelővel. A termelőszövetkezetek mi­előbbi megszervezésének gon­dolatát a nyilvánosság előtt el­ső ízben 1948. augusztusában Kecskeméten hirdették meg. Érsekvadkerten 1949-ben ala­kult meg a Tartós Béke, és két kisebb szövetkezet. Az ideális üzemmérettől még nagyon tá­vol voltak — hiszen a szövet­kezeti mozgalom kezdeti lé­péseit tette meg. — A három közös gazdaság­ból az igazi nagyüzemet lite­re sikerült kialakítani. Csak ennek nyomán kerülhetett na­pirendre a táblák nagyméretű kialakítása, a tanyarendszer­ben rejlő ésszerű lehetőségek kiaknázása, és a szakosodás — mondotta a termelőszövetkezet párttitkára. Laczó András elnökhelyet­tes az idősebb nemzedék kép­viselője. Maga is egyénileg gazdálkodó parasztember volt. — Fokozatosan erősödött meg a szövetkezet. A munka­egység jellegű elszámolás ná­lunk 1965-ig volt érvényben. U'tána bevezettük a garantált kezelő Vállalat nem kis fela­datoknak tesz eleget- Az ál­taluk „kézéit” épületek szá­ma 170. Zömében régi laká­sok, csak a Lenini-liakótelep épületei enyhítenek ezen a helyzetein. A házak átlagélet­kara így is 58 év­— Van 'bőven tennivalónk az öreg épületeik miatt — mondja Honti János, a válla­lat műszakit vezetője, aki épp termelési tanácskozásról érke­zett. — Tevékenységünk több dologból tevődik. Lakossági szolgáltatással, karbantartás­sal, bériemén yfel ú j íbással, be­rendezési tárgyak cseréjével, a lakhatóság biztosításával foglalkozunk — sorolja. Naponta négy—öt bejelentés érkezik hozzájuk átlagosan. Legtöbb a 'berendezési tár­gyak cseréjére vonatkozik. A felújítási munkálatokat cím­jegyzék szerint végzik: — Tíz—tizenöt éves távlat­ba előre rangsoroljuk, hogy mélyik épületre miikor kerül sor. A megelőző karbantartá­si felülvizsgálatot 2—3 éven­ként elvégezzük, nagyobb karbantartásra 4—5 évenként kerül sor — tájékoztat a mű­szaki vezető. Nemrégiben, új hibabejelen­tő irodát hoztak létre a Rákó­czi út 51. szám alatt; Külön hibafelvételi csoport is mű­ködik. — Ha sürgős hibáról van szó 24 óra alatt kijavítjuk. Kisebb hibákat 30 nap alatt, a jogszabály adlta időn belül javítunk. annak jellegétől függően. Kevés olyan vállalat van, amelynek annyira szoros kap­csolata lenne az állampolgá­rokkal, mint az ingatlankeze­lőnek. A bérlő-bérbeadó pár­beszéd mindennapos. — Nem rossz a viszonyunk készpénzfizetéses rendszert. Óriási előrelépés volt ez a ko­rábbiakhoz viszonyítva. A VÁLLALATI gazdálkodás feltételeinek kialakulása hosz- szú folyamat eredménye. A gazdaságirányítás. megválto­zott rendszerében már érvé­nyesült a döntési szabadság a termelési szerkezet kialakítá­sában. Lehetővé vált a több- csatornás árúértékesítés. Ta­gok és alkalmazottak megfele­lő jövedelemre tettek szert. Lényegében Érsekvadkerten 1967-re odáig jutottak, hogy megkezdhették a hitel nélküli gazdálkodást! Ez csak azért vált lehetővé, mert a közös gazdaság bevételeiből fedezni tudta kiadásait: megtérültek a termelés költségei, és lehetővé vált a felhalmozás, az egyre magasabb szintű bővített újra­termelés! Szabadon szerezhe­tik be termelési eszközeiket, és minden tagnak folyamatos munkaalkalmat biztosítanak. — öt év alatt, hogyan sike­rült eljutniuk a hitel nélküli gazdálkodásihoz? — kérdezzük az elnökhelyettest. — Egyesítettük az erőfor­rásokat. Szövetkezetünk 4244 hektáron gazdálkodik, 719 tag­nak, alkalmazottnak, nyugdí­jasnak és járadékosnak nyújt megélhetést. A vezetőség és a tagság őszinte, jó kapcsolatot alakított ki egymással. Időben sikerült kedvező termelési szerkezetet létrehozni. Ennek nyomán értékesítési gondok nem keletkeztek. A munkaigé­nyes növények termesztése so­rán mozgósítani tudtuk a tag­ságot. A munka- és üzemszer­vezés terén is időben felfi­gyeltünk a gazdálkodásban rejlő kihasználatlan lehetősé­gekre. — Az állattenyésztési és nö­vénytermesztési főágazat csaknem 50—50 százalékban részesedik az árbevételből. Idei bruttó termelési tervünk 50 millió forint — magyarázza a párttitkár. — A szarvasmar­ha-ágazat lényeges fejlesztését már 1966-ban elhatároztuk. Van szakosított telepünk, ösz­a bérlőkkel. Közös érdekeink vannak. Akad egy-két kirívó eset, amikor türelmetlenek. Igaz a minőségi munkát meg­követelik a dolgozóinktól, de érré mi is sóikat adunk- Vannak szocialista brigádja­ink, amelyek garanciajeggyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hagy az általuk végzett mun­káért felelősséget vállalnak, s ha véletlenül azzal kapcsolat­ban probléma, újabb hiba me­rül fél. munkaidő után vég­zik kijavítását — mondja Hanti János. Ritkán adódik ilyen eset. Jó műszaki gárdával rendelkez­nek. akik lelkiismeretes mun­kát végeznek. Erre nagyon ügyéi a műszaki ellenőr is. Sokat adnak az egyes ház­kezelői szolgáltatások ellátá­sáról szóló rendelkezések vég­rehajtására is. A házfelügyelőkkel szemben támasztott követelményekről, kötelezettségeikről előadásso­rozat keretében tájékoztatjuk őket. Munkájuk értékelésére minden negyedévben sor kerül — jegyzi meg a műszaki ve­zető. amikor a házfelügyelők feladatai kerülnek szóba. Nemrégiben a NÓGRÁD is foglalkozott a Balassagyarmat: Ingatlankezelő Vállalat tevé­kenységével. Csorba János, igazgató válaszolt a felvető­dött problémáikra- Többek kö­zött említette, hpgy háztöm­bönként bérlő-bérbeadó ta­nácskozások megtartását ter­vezik. Itt kívánják ismertetne a bérleti jogviszonyból szár­mazó, bérlőt, illetve bérbe­adót terhelő kötelezettsége­ket. Részletesen ismertetik a javítási feladatok körét, s hogy milyen munka kire tarto­zik. Ezzel tovább szeretnék ja­vítani a bérlőkké! kialakult kapcsolatot. szesen 1340 szarvasmarhánk. Az 1000 birka mellett szakosí­tott sertésteleppel is rendelke­zünk, csirkeneveléssel szintén foglalkozunk. A növényter­mesztésben a gabona, a takar­mány, a kertészet, a dohány és a burgonya jelenti fő bevé­teli forrásunkat. A műszaki-technikai fejlesz­tést mindig lényeges szem­pontnak tartották. Évente 2 millió forintot költenek új erő- és munkagépek beszerzé­sére. A gazdaságban a jármű­vek értéke 9 millió forint, a gépek és gépi berendezéseké pedig meghaladja a 19 millió forintot. De a szövetkezet tag­ja egyúttal tulajdonos is, te­hát munkaereje nem válhat feleslegessé a gépesítés követ­keztében. Ha csökkentik a munkaigényes dohány, vagy burgonya termesztését, akkor (mint az idén) növelik a ker­tészetet, így biztosítanak mun­kaalkalmat. — A jogi előírások és köz- gazdasági szabályozók jól be­váltak, feledtetik a direktívá­kat — vélekedett a főkönyve­lő. — Ez a szövetkezet igazán nem is tudja, hogy mit jelent hitelből gazdálkodni! Vigyázni kell, nehogy túlköltekezzünk. Fejlesztésre 25 százalékot használunk fel, ez az ideális. A részesedési alap túlzott üte­mű növekedése megbosszulja magát. Felelőtlenül gazdálkod­nak ott, ahol egyik évben 50 százalékát kifizetik a jövede­lemnek, másik évben pedig veszteségbe jutnak. A VÁLLALATI gazdálkodás tulajdonképpen a gazdaságirá­nyítási reform után bontako­zott ki Érsekvadkerten. Nem máról holnapra élnek: és gaz­dálkodnak. Nem kevesebb, mint 15 millió forint tartalék­kal rendelkeznek! Egy éven át tudnának munkabért fizetni — ha semmiféle bevételre sem tennének szert! Rozgonyi István (Következik: Emberek, közgyűlések Cereden) i— Sajnos, az anyagi lehető­ségek korlátozottak, és meg­szabják, hogy mikor és mi­lyen mértékben újíthatunk fel épületeiket. Elsősorban a felújítási lemaradásokat pó­toljuk, s a komfort nélküli la­kások korszerűsítésére törek­szünk­A közelmúltban új telep­helyre költöztek. Egy régi épü­letből -alakították ki. Szükség volt rá, mert a követelmények egyre nőnek az Ingatlankezelő Vállalattal' szemben Is. Azt tervezik, hogy 1975-re a saját vállalikozású lakóház ja­vításának mértéke meghalad­ja a hatmillió forintot. —ó. Az egészségügy fejlesztésé­hez szükség van az elektroni­ka és az orvostudomány szo­ros szövetségére. Néhány év­tizeddel ezelőtt még elképzel­hetetlen volt az effajta szö­vetség, napjainkban azonban kézzelfogható valósággá vált. A technológia szakadatlan fejlődése új utakat nyitott meg az orvostudomány fejlő­dése és tökéletesítése előtt. Az elektronikus agyak bevo­nultak a kórházakba, hozzá­segítik az orvosokat, hogy a foglalkozásukkal járó bonyo­lult feladatokat gyorsan és tökéletesebben oldják meg. Néhány kórházban máris üzemelnek olyan elektronikus számítógépek, amelyek rend­kívül rövid idő alatt egy pá­ciensen, vagy páciensek egy csoportján különböző termé­szetű klinikai vizsgálatokat képesek elvégezni. A kompúterek „elektronikus memóriaegysége”, amellyel az November 21—22-én tartja kongresszusát a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetsége. Az előkészületekről nyilatkoztak a szövetség ve­zetői. — A szlovák lakosság nagy érdeklődése közepette készü­lünk az országos tanácskozá­sunkra. Különösen örvendetes tény számunkra, hogy a most zajló kongresszusi jelölő gyűlé­seken a lakosság nemcsak a helyi gondokat, bajokat veti fel, hanem országos problé­mákban is hallatja szavát. A párt-, a tanácsi és állami szer­vek fokozott érdeklődéssel kí­sérik, támogatják mindenütt tevékenységüket. A szlovák ajkúak döntő többsége meg­győződött arról, hogy belpoli­tikáiig szilárd, demokratiku­san fejlődő, külpolitikájában pedig következetes szocialista állam egyenrangú tagja. Örömmel veszik tudomásul azt, hogy az állam szinte ösz­tönzi őket anyanyelvűk, kul­Jókedvű az asszonybrigád! Persze, ha kevés a probléma, aztán, ha valaki még „csinál­ja” Is a kellemes hangulatot, hogyne nevetnének a lányok, asszonyok. Rútságom a kem­pingcikkeket gyártó üzemben Fodor Józsefné ilyen kedvde­rítő asszony. Meg is választot­ta őt szocialista brigádja a kollektíva vezetőjének. Ha csa­ládi vagy üzemi problémája van valakinek, azonnal segít. — kj — emberi agy bizonyos szem­pontból fel sem veheti a ver­senyt, összegyűjti és rend­szerbe foglalja a vizsgált be­tegre vonatkozó adatokat és kívánságra elkészíti a kórla­pot. Erre a bámulatos ered­ményre csakis úgy lehet szert tenni, hogy az ember felhasz­nálja az elektronikus agyak semmihez sem hasonlítható elemző és szintetizáló képes­ségét. Új orvostudomány van születőben, amely olyan ered­ményeket produkál, amelyek elérésére az emberi agynak egymagában végeláthatatlan időre lenne szüksége. Milánóban rendezték meg azt a nemzetközi szimpóziu­mot, amely az elektronikánál* néhány európai országban és az Egyesült Államokban egész­ségügyi célokra való felhasz­nálásával foglalkozik. A korszerű technológia vég­leg bevonult az orvostudo­mányba. Garanciajegy a brigádtagohnál f Két év múlva hatmillió A Balassagyarmati Ingiaitlan­A kompúter diagnózisa túrájuk megőrzésére, ápolásá­ra. — A Magyarországon élő mintegy 110 ezer szlovák — aktívan kíván részt venni a továbbiakban is a szocialista Magyarország építésében. Ez ugyanakkor biztosítja számuk­ra történelmi hagyományaik, sajátos nemzetiségi kincseik, anyanyelvi kultúrájuk ápolá­sának lehetőségét, megőrzé­sét, fejlesztését. Különösen jó eredményt ér­tek el a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szövet­sége az elmúlt négy évben az oktatás 'területén. Míg a szlo­vák tannyelvű óvodák száma 1968—69-ben mindössze 15 volt, számuk az idei tanévben már elérte a 30-at. örvendete­sen növekedett a gyermekek száma, is, amely a négy évvel ezelőtti 633-ról csaknem 1200- ra emelkedett. Az 1968—1969- es tanévben 63 nyelvoktató ál­talános iskolában mintegy 4700 diák tanult, az idei tan­évben csaknem 5100-an sajátí­tanak el fontos ismereteket 74 oktatási intézményben. Különösen jelentősek azok a kulturális csereakciók, ame­lyeket a Művelődésügyi Mi­nisztérium támogatásával a csehszlovák illetékes szervek­kel közösen , rendeznek. A csehszlovák kulturális vezetők támogatásával rendszeresen sor kerül Magyarországon szlovák színházak, folklór együttesek, amatőr színjátszók vendégszereplésére. Ezeket a rendezvénysorozatokat termé­szetesen mindenütt felhasz­nálják a magyar és a szlo­vák nép közötti barátság el­mélyítésére, egymás jobb meg­ismerésére. Tavaly ősszel a Magyar Tudományos Akadé­mia néptánckutató csoportja és a Szlovák Tudományos Aka­démia összefogásából jelentős néptáncgyűjtési akciót ren­deztek, amely lehetővé teszi az itteni helyi hagyományok alapos, tudományos feltárá­sát, és aktívan hozzájárul a múlt hagyományainak megőr­zéséhez is. Mit láttunk Ráckevén Lehet-e fejés nélkül? A NEM MEZŐGAZDASÁGI dolgozók előtt is ismert, mi­lyen nagy jelentőségű me­gyénkben a szarvasmarha- tenyésztés. Azt azonban már csak a szakmabeliek tudják, milyen szakértelem, hozzáér­tés szükséges a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztéséhez. Az erről szóló kormányha­tározat megjelenése óta or­szágszerte megélénkült a szarvasmarha-tenyésztési kedv. Jobb fajtákat tenyész­tenek, kevesebb élő munkát igénylő tartási módokat, rend­szereket vezetnek be. legelő­ket telepítenek, korszerűsítik a takarmánytermelést, növe­lik a takarmánynövények ho­zamait stb. Ma, amikor a fej­lődés üteme felgyorsult, kü­lönösen fontos az új eljárá­sok gyors megismerése és al­kalmazása. Ahhoz azonban korszerű szemléletre van szükség, hogy a hagyományos­tól képesek legyünk elszakad­ni. E szemléletformáló céllal utaztunk el a ráckevei Arany­kalász és a gyúrói Egyetér­tés Tsz-be. ahol az intenzív gyepgazdálkodással egybekö­tött, fejés nélküli húsmarha- előállítást tanulmányoztuk negyven szakember részvéte­lével. A módszer igen egyszerű­nek látszik. Egy ember 200 tehenet és a 200 tehén 160 borját — tehát összesen 360 jószágot legeltet villanypász- tor segítségével. A teheneket egyáltalán nem fejik. A bor­jak hat-hét hónapos korukig szopnak. Mondhatná valaki, nincs ebben semmi új, hiszen 200 évvel ezelőtt is legelőn nevel­ték a marhát. A módszer azonbap csak látszólag ilyen egyszerű. Nagyon is gondosan megtervezett, rendkívül inten­zív, gyors felnevelésről van itt szó. A gyepet telepítik. Ta­lajvizsgálat alapján igen nagy adagú műtrágyázást végez­nek. Ahol lehetséges, ott ön­töznek is. Így 260—300 mázsa füvet termelnek egy holdon, amely egy tehén teljes takar­mányszükségletét fedezi. Az első és második növendékből fűszenázst készítenek, ez a téli takarmány. Csupán összeha­sonlításként: hálunk két hold szántó is szükséges egy tehén ellátásához és a szántóföldön, mennyivel költségesebb meg­termelni a takarmányt! A mi hegyvidéki viszonyaink között különösen drága a szántás­vetés, ezért feltétlenül taka­rékoskodnunk kellene a talaj- munkával. Télen a tehenek közvetle­nül az istálló mellé épített si­lóból eszik a fűszenázst. nem tapossák le, mert egy rácsot ‘ólnak maguk előtt. Olcsó fa­épületben vannak, közvetle­nül, ahonnon a silóhoz szaba­don kijárhatnak. A vizet szinttartó vályúból kapják vízvezetékből. Olcsó műanyag- esövön vezetik a vizet. Egy kilométer cső lefektetése né­hány órát vesz igénybe. így teljes a komfort, a gondozó­nak nem kell fizikai munkát végeznie, lényegében csak felügyel. Fizetése 1500—2000 forinttal nő. E módszerben minden te­hénnek március, áprilisban kell ellenie, hogy a borjú mi­nél hosszabb ideig nevelőd­hessék a legelőn. így megta­karíthatják a mesterséges bor- júnevelés óriási költségeit. Októberre—novemberre a borjak a 280 kilogrammom súlyt is elérik. Ezt követően különválasztják az üszőket és a hizlalóba kerülő állatokat Az üszőket a tehéntartáshoz hasonlóan nyáron legeltetik, télen fűszenázst fogyasztanak. Gyors növekedésük révén két­éves korban leellenek. A te­jen, legelőn nevelt bikák gyors fejlődése töretlenül folytatódik az abrakos hizla­lásban. Csak abrakon és ví­zen hizlalnak. A napi súly- gyarapodás 1400—1500 gramm körül van. Hatszáz kilo­grammra hizlalnak és kiváló minőséget érnek el. A gyúrói Egyetértés Tsz- ben öntözés nélküli gyepen legeltetnek. Nyár végére, ami­kor a fű kisül Hibár-cirkot vetnek az állatok részére, amelynek első növedékét (300—400 mázsa) besilózzák. A Hibár rendkívül gyorsan nö­vekszik, két-három sarjúter- mést hoz, amely derékig ér. Kiváló fehérjetartalmú takar­mány. Ezzel a módszerrel ná­lunk is megoldható lenne a legeltetés egész nyáron. E fejés nélküli módszerben gazdaságosan hasznosíthatók azok a tehenek és üszők, ame­lyek a tejtermelés szempont­jából selejtnek számítanak. Azokat a teheneket, amelyek éves szinten nem adnak 2000 liter tejet, célszerű ezzel a módszerrel borjúnyerésre és borjúhústermelésre felhasz­nálni. A hústermelésnek van jövője! AZ EMLÍTETT szarvasmar­ha-tartási mód megtekintésé­vel az volt a célunk, hogy a tapasztalatcserére meghívott termelőszövetkezetek vezetői saját szemükkel győződjenek meg a módszer alkalmazható­ságáról. Reméljük, hogy több tsz szarvasmarha-tenyésztési tervében szerepelni fognak a bevezetéshez szükséges intéz­kedések. Elsősorban a hegy­vidéki szövetkezetekben ajánljuk a módszert. A tejter­melés néhány év múlva csak 4000 liter felett lesz gazdasá­gos. Termeljünk húst! Ennek jövője van a meglévő gyenge tejtermelésű teheneinkkel is! Lehet tehát fejés nélkül, még­hozzá hosszú távon, előnyö­sen, gazdaságosan szarvasmar­hát tartani. Gabnaj Sándor, tsz-ek területi szövetsége Salgótarján. NÓGRAD - 1973. október 9.. kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents