Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)
1973-10-07 / 235. szám
hcsSőroaecift es@üemé8ieii t Nő ft rád megyében egy legutóbbi felmérés pontos adatai s 'érint a közszolgálatban dolgozók több mint a fele nő- Többségük r tanácsokon dolgozik, általában közmegelégedésre- Az sem véletlen, hogy ma már a tanácsi ügyintézőknek ugyancsak jóval több mint ütvén százaléka asszony, lány. Ezek a számok sóikat mondanak. Bizonyítják, hogy a nőhatározat szellemében sok mindent kell tenni a tanácsokon dolgozó asszonyok, lányok élet- és munkakörülményeinek javításában, megbecsülésében. A tapasztalatok . általában azt bizonyítják — nem-régiben n Közalkalmazottak Szakszer- vezfete Nógrád megyei Bizottsága végzett alapos és széles körű vizsgálatokat —, hogy az elmúlt két esztendő jó és hasznos változásokat hozott ezen a téren- A kiváló munkaerők anyagi elismerése, a kéthetenkénti szabad szombatok, bizalom a fontos posztok betöltésében jelzik, hogy a nőket Ugyanolyan elismert munkaerőnek tartják n tanácsokon, bíróságokon, mint a férfiakat. Ez nem véletlen. A szemléletbeli változások azonban nem jelentik és nem is jelenthetik azt, hogy ró- zsásabb képet fessünk a valóságról, amilyen. Bőven lehet találkozni maradi, elavult nézetekkel. Néha a vezetők hangoztatják, néha a beosztottak. Beszélnek arról, hogy az anyaság, a nők kettős hivatása visszahúzó erő- Érvelnek azzal, hogy a nők nem gazdaságos munkaerők, mert terhesek lesznek és szülnek. Az édesanya marad otthon, ha a gyerek beteg, oltásra kell vinni, v-agy bármi baja van. Ideges, ha családi gondjai vannak, mert an mák nagyobb része ugyancsak rá hárul. Mondják, hogy a gyermekgondozási segély igénybe vétele is hossza-bb-rövidebb munkaiesést jelent, ami alatt gondoskodni kell a helyettesítésről, mert utána nyilván visszatér munkahelyére. Mindezek a tények igazait;. Velejárói az életnek- Az anyai hivatás, a gyermek vállalása viszont csak tiszteletet érdemel. Ezt nem lehet érvnek felhozná, azért sem, mert a törvény is védi — méghozzá messzemenően — a terhes nők, az édesanyák érdekeit. Ennek ellenére előfordul, ha vezetői munkakörbe való kinevezésről, avagy feljebb sorolásról van sző, előnyben részesítik a férfiakat. „Ne terheljük a nőket, mert a munka és a család úgyis eléggé igénybe veszi az asszonyokat. . • A nők nem szívesen vállalják a vezető beosztást, szívesebben maradnak beosztottak, ahol kevesebb a felelősség. .— mondják és úgy gondolják, hogy ez mindent meg is magyarázEllentmond az ílyenféíle gyakorlatnak az -a tény, és a vezetők véleménye, melyek szerint a tanácsokon dolgozó nők nagyszerűen megállják helyüket a munkában, A rájuk bízott feladatokat lelki ismeretesen, precízen látják «el, megbízhatóak. Elhangzottak olyan vélemények is. hogy a tanács apparátusában dolgozó nőket nem is lehetne helyettesíteni. .. örvendetes, hogy egyre többen szeretnék elvégezni a számviteli főiskolát, és ehhez a hivatalok vezetői minden segítséget meg is adnak- Kedvezőbb a helyzet a nők politikai képzettségiének alakulásánál is, mert egyre többen vesznek részt a politikai oktatások különböző formáiban. Mindezeknek természetes következménye, hogy egyre több a községekben a női tanácselnök. tanácstitkár. Viszont előfordul olyan eset is a szé- csényi járásban, hogy a vezetői állás betöltésére alkalmas nő nem vállalta el a felkínált beosztást... Lényeges a bérezés is- A határozat megjelenése óta jelentős a javulás. Ennek ellenére az azonos képzettséggel rendelkező nők fizetése a férfiakénak csak hetven— nyolcvan százalékát teszi ki. Az üs igaz, hogy a korábbi lemaradás nem hozható be egykét év alatt. Cs. E. ŐSZ. • a Kulcsár József felvétek Vízhiány, regionális vízmű Rétsági tervek, új vízmű Nőtincsen Tájoló '73—74 Nemrégiben jelent meg az országos ifjúságpolitikai és oktatási tanács új kiadványa a „Tájoló ’73-74”. A könyvecske ismerteti azokat a kedvezményeket, amelyek az ifjúság részére biztosítottak színház-, hangverseny-, opera-, mozi-, múzeum- és tárlatlátogatásokra. Tartalmazza az ifjúsági klubok irányelveit és útmutatót ad a klubakció lebonyolításához. Ismerteti a színházak műsorterveit, a múzeumok állandó kiállításait. M i VOSZ menyei tanácskozás A MAVOSZ megyei intéző bizottsága tegnap Salgótarjánban, a megyei tanács nagytermében tanácskozásra hívta össze a vadásztársaságok elnökeit, vadászmestereit, s hivatásos vadászait. A tanácskozáson részt vett dr. Dániel István, a MAVOSZ egyesületi osztályának vezetője, és a BM képviseletében Kozári István. A megjelenteket Mátrai István, a MAVOSZ megyei intéző bizottságának elnöke köszöntötte, majd Bárdos László, a MAVOSZ megyei titkára tartott tájékoztatót az újonnan megjelent vadászati szabályzatról, amely előírja, hoey nagyvadat — disznó kivételével — csak golyós vadászfegyverrel lehet eléjteni. Az ezzel kapcsolatos feladatokról folyt a megbeszélés, ugyanis a Belügyminisztérium, a MAVOSZ és a MÉM egyetértésében a vadásztársaságok hivatásos vadászai részére szolgálati golyós vadászfegyver tartását engedélyezte. Ezt a fegyvert a társaság területén, a vadász- társaság golyós fegyverrel nem rendelkező tagjainak vadászat céljára átadhatják. E rendelkezés részleteit a tegnapi tanácskozáson széles körű vita mellett megbeszélték. Köztudott, hogy Nógrád megye nem bővelkedik nagy vízhozamú forrásokban, jó minőségű ivóvízben. Ennek magyarázata a földrajzi fekvés és az adottságok. A talaj felszínétől számítva mély az a réteg, amelyben egyáltalán nem található víz. Ezért a mélyfúrású kutak roppant költségesek. hiszen képtelenség kiszámítani, hogy hány méter mélyre kell lefúrni a vízért. Ráadásul nagyon változó a vízhozam, nagymértékben függ a csapadék mennyiségétől. A rétsági járás községei talán a nógrádi átlagtól is rosz- szabb helyzetben vannak. Sok helyen „krónikus” vízhiánynyal küzdenek, és ahol van víz. az sem mindig a legjobb minőségű. Legkeservesebb helyzetben éppen a járásszékhely. Rétság van. Most érkezett a konkrét tervezés stádiumához annak a regionális vízműnek az elkészítése, amely Rétságon kívül Bánkot. Romhányt és Kétbo- donyt ellátja vízzel. Varga József. a járási tanácsi hivatal pénzügyi szervezési és munkaügyi osztályának vezétője az előzményekről ezt mondja: — A vízhiány a fejlődés és az iparosítás akadályozójává vált. Sem az ipari üzemeket, sem a lakosságot nem tudják kielégítően ellátni a mostani kutak. Még a November 7. lakótelepen is akadozik a vízellátás, és ha huzamosabb ideig nem esik az eső, nyomban vízkorlátozás lép életbe. Sajnos. Rétság közelében nincs olyan vízforrás, ami megfelelt volna a célnak. Három évvel ezelőtt készült az egész megye vízellátásának megoldására egy komplett terv, ennek természetesen része a járás ellátása. E terv alapján született a regionális vízmű gondolata. Bánkon is fontos a víz, hiszen kiemelt üdülőkörzet, s egyelőre még a víkendházak építéséhez is a faluból hordják fel a vizet. Romhányban van ugyan vezetékes viz, de inkább csak néhány közintézmény kap az épületkerámia-gyártól vizet. Kétbodonyban szintén gond az ivóvíz, és mert közelesik Rom- hányhoz, valószínű az építés második lépcsőjében bekapcsolód ik a rendszerbe. — Mennyibe kerül a vízmű, s mikorra készül el? — Korábban kevesebbről tudtunk, most már 75 millió körül számítják a költséget. Ennek felét országos erőforrásokból biztosítják majd. A kivitelezés az ötödik ötéves tervben történik, tehát 1980-ig kész kell lennie. Persze, addig sem állhat meg az élet. egyelőre közkutak fúrásával próbáljuk megoldani a helyzetet. Ezek a tervek a járásszékhelyen. És a többi község? Készül egy másik vízmű terve, az Ipoly vízhozamát szeretnék felhasználni. A járás három községe. Nagyoroszi, Borsosberény, és Diósjenő kapna vizet. Ezenkívül Patak, Dejtár és Drégelypalánk is a társulás tagia lesz. A tervekben itt is 60 milliós költség szerepel, az elkészülés határideje azonban nem nyúlik olyan hosszúra,' mint a rétsági vízműé. A többi kisebb község nem tud ilyen költséges, és hosszú időt igénylő munkába bekapcsolódni, de ahol üzemek nincsenek, ott az igények is kisebbek. A rétsági járás községi tanácsai évente összesen 50 milliós fejlesztési alappal gazdálkodnak, ebből a közkutas rendszerek kisebb bővítésére, működtetésére futja. Horpá- cson működik egy kis vízmű, de csak a község központját tudja ellátni, ezért most a helybeliek a bővítés lehetőségeit latolgatják. Megalakult a szervező bizottság és elkészültek a tervek. A kezdeményezőkészség és a fejlesztési alap ésszerű felhasználása is, tehát nagyon jó megoldást jelenthet Nőtincsen ez év augusztus 20-án kezdte működését az új vízmű. Az építés gondolata már 1965-ben megszületett. A tanács kezdeményezésére kutatófúrásokat végeztek. Három évvel ezelőtt megalakult a vízműtársulás. S végre eljutottak odáig, hogy a közkifolyókkal ellátott rendszer vizet ad. Naponta 180 köbméternyit. Hétmillióba került a vímű. Most pedig érdekes módon újabb igények jelentkeznek, mert a helybeliek nagy része kiépített vízvezeték-, és csatornahálózatot szeretnének, hogy a házakba tudják vezetni az ivóvizet. Óriási összegekről. 60—70 milliókról volt szó. De a víz szinte mindennek az alapja, a vezetékrendszerért sokat kell áldozni. Mindenütt — nemcsak a rétsági járásban — újabb és újabb megoldásokat keresnek, hogy a hátrányos földrajzi adottságokat sikerüljön felszámolni. Orosz Júlia i —— - — tJútéh a h&nyrtárhan Rádiós vetélkedő Balassagyarmaton Bolt a gimnáziumban A salgótarjáni Bolyai Gimnáziumban boltot működtet a salgótarjáni Pécskő Üzletház. Évenként több bemutatóra is sor kerül az eladás mellett. Az iskolaév megindulásával még az ősz folyamán divatbemutá- tót réndeznek október végén a gimázlumban, leány- és fiúruhákból. Évről évre népszerű a lemezparádé, amikor az üz- letház legújabb lemezeiből rendez bemutatót a gimnazistáknak. Erre november hónapban kerül majd sor. Ä művelődés fő formája a könyv, helye a könyvtár, annak is a kéz;könyvtára, ahol az általános és szaklexikonok, szótárak, egyéb szaktudományokat összefoglaló kézikönyvek találhatók. De vajon könnyen megtalálhatók? Hogyan is kell őket keresni? Felhasználni? A Játék a könyvtárban című rádiós- vetélkedősorozat ehhez nyújt sok segítséget, illetve csinál jókedvet... Vargha Balázs, a Széchenyi Könyvtár főmunkatársa induláskor így fogalmazta meg ezt: Nem lexikáls műveltségre kell törekedni, hanem a lexikonok ügyes forgatására. Az önálló tájékozódásból, a kézikönyvek helyes használatából a gyarmatiak 4-én este vizsgáztak Hársing Lajos irodalomtörténész kedves ripor- tersége alatt. A rádiótól kapott kérdésekre és a zárt borítékos villámkérdésekre imponáló határozottsággal keresték meg mindig a szükséges adatokat. Akár irodalmi, akár zenei, akár természettudományi lexikonról volt is szó, hamar rátaláltak, így Madách levelére Arany Jánoshoz, vagy Tompa Mihály versét, a filozófiai témát meg tudták közelíteni .Ecsediné, Ricsei Anna, Csikász István, Németh Mihály gyors és jó információival. A gyarmati általános iskolások is kitettek magukért,'kü- lönszobában dolgoztak, kutattak, kereste. A helyi ismeretekből sziporkázva feleltek, például a város nevében szereplő Gyarmatot nyolc forrásmunkából magyarázták meg. Megérdemelten kaptak többen könyvjutalmat, és az egész könyvtár szép sztereo lemezjátszó készüléket. Ha nem is lettek elsők a gyarmatiak, mégis a nyertesnek kijáró elismerés illeti őket. —elckes— v^V*Vwn/x*AA«vv\/v«vv<vvvv/v/VAn<'\/vv/v'\A<'VV'v/v\/v'\/vn/*A/vn/»xv\-A/wvnn^ Mélyfúrósok, geodéták LAKÓHELYÜK Nógrád. Munkaterületük az egész ország. Feladatuk speciális, több irányú, de az utóbbi időben egyre inkább az országos nagy szénhidrogénprogram kiszolgálása. Ez köti le kapacitásuk nagy részét. A nógrádi szénbányák földtani, földmérési irodája 1969. január 1-itöl dolgozik Önelszámoló gazdasági egységként. Mélyfúrósok, geodéták. Végeztek vízkutatásokat, területrendezést, talajmechanikai vizsgálatokat. Eger város alatt a pincerendszer felmérése, fel- térképezése ugyancsak az ő feladatuk volt. Hasonló munkálatokat végeztek Miskolcon is. — A szovjet—magyar testvériség gázvezeték kitűzési munkálatait is mi végeztük. A Barátság kőolajvezeték magyarországi szakaszán az ösz- szes geodéziai munka ugyancsak a miénk volt. Erről egyébként augusztusban ' már a térképeket is leadtuk — újságolja Bazsalya Gyula, az iroda vezetője. — Jelenleg mivel foglalkoznak, merre dolgoznak egységeik? — A Börzsönyben a Földtani Hivatal megrendelésére végzünk kutatófúrásokat. A hegység geológiai feltérképezése a feladatunk. Ez hosszabb távra szóló munka. Általában két-három fúróegység dolgozik itt Az idén 4 millió forint értékű munkát végzünk el. Jövőre lehet hogy ennek más- félszeresét kell majd elvégeznünk, — Talajminőségi fúrásokat is végzünk. Többek között még a Tisza medrét is megfúrtuk. A távvezeték-építési tervekhez szükséges adatszolgáltatás céljából. Ez a munkánk már teljes egészében kapcsolódik a szénhidrogénprogramhoz. Földgáz-, olaj- és olajtermék-távvezeték építéséről van szó. Az ÁFORT-nál is rájöttek, hogy távvezetékhálózat kiépítésével gazdaságosabb lesz az üzemanyag- kutak ellátása, mint' tankgépkocsikkal. Gócpontokat alakítanak ki és egy-egy környék kútjait majd innen látják el. A vezetékek geodéziai munkálataira mi kaptunk megrendelést. Az idén kezdtük a Szász- halombatta—fezajol közötti szakasz kialakításával. Jövőre Leninvárosig folytatódik a munkánk. A dunántúli részen Kapolnásnyék—Pécs közötti szakaszon dolgozunk. Ajka—Győr között viszont a gáztávvezeték kitűzési munkálatai folynak. Ha már itt tartunk, megemlíthetem, hogy az Adria kőolajvezeték kitűzési munkáira is elküldtük a szerződéstervezetet. — Ügy gondolom, egy ilyen fontos és nagy megrendelés elismerés is az iroda számára. Mi a véleménye erről? — Kétségtelen, mi is megtiszteltetésnek vesszük, öt év azonban nagy idő, sok tapasztalatot szereztünk és a begyakorlottság is fontos tényező. Megrendelőink eddig is elismerték a munkánkat és ezen keresztül szereztünk ismeretséget — mondja Bazsalya Gyula. — Korábban vízkutatással, építészeti, talajmechanikai vizsgálatokkal is foglalkoztak. Jelenleg van-e ilyen munkájuk? — Az igényeket kielégítjük most és a jövőben is. Az idén is biztosítottunk erre kapacitást, de nem kötötték le kellően. Másutt hasznosítottuk. Talajmechanikai laboratóriumunkban hárman dolgoznak és győzik a munkát — kapom a választ. AZ IRODÁT annak idején a bányászat visszafejlesztésével felszabaduló, főleg szellemi kapatitás hasznosítása érdekében hozták létre. Akkor a foglalkoztatottság biztosítása volt az elsődleges cél. Ma már egyre inkább a hatékonyság és a gazdaságosság az elsődleges. Erről viszont már Bazsó László főkönyvelőtől kaptunk tájékoztatást. — Tavaly 18,8 milliós árbevételt ért el az iroda. Többet a< tervezettnél, és megfelelő nyereséggel. Az Idei tervünk 18 millió és éppen most számoltam, hogy háromnegyed év alatt 18 milliós árbevételt értünk el. Óvatosan becsülve is meglesz a 20 millió év végére. Még egy számot tudok mondani, ami érdekes. Az egy dolgozóra eső bruttó nyereség eléri az idén a 19 ezer forintot. — Az idén 10 százalékos teljesítménynövekedés van. Ehhez a kedvező tél is hozzájárult. Köztudott, hogy a fúróegységeknél és a geodéziánál is az időjárás befolyásolja a munkát. A termelékenység növekedését elsősorban mégis a jobb, szervezettebb munkának köszönhetjük. Létszámunk ugyanis nem változott, viszont a fúrógépek folyamatos munkáját megszerveztük. Üj munkarendet vezettünk be.- A munkások ledolgozzák a munkaidőt és hazajönnek szabad • napokra, de a gépek nem állnak, folyamatosan termelnek, így végső soron az 5 közül 4 állandóan üzemben van, egy pedig javításon. A karbantartás is hatékonyabb lett, amire egyébként nagy szükség van, mert a legfiatalabb gépünk is ötéves már — közli a főkönyvelő. AZ ELMONDOTTAK igazolják, hogy a nógrádi szénbányáknál a földtani és földmérési iroda beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Fontos és speciális^ népgazdasági igényeket elégít ki, és egyre jobban, gazdaságosabban. Bodó János NÓGRÁD - 1973. október 7., vasárnap 5 J *
