Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)
1973-10-06 / 234. szám
Mesterségek dicsérete A telefonszerelő — IGAZÁBÓL nem ez a rrumkahelyem, az íróasztalra kevés sor kerül, a papírmunkára szinte csak otthon jut időm. Kevesen vagyunk, sok a tennivaló a vonalakon. Ráncos homlokú, őszülő hajú férfi ül az asztal mögött, a megyei távközlési üzem alagsorában. Máth János, 48 éves hálózatszerelő, körzetmester. — Harmincegy éve dolgozom a postánál. Akkoriban még nehéz volt bekerülni. Balassagyarmaton laktunk, volt néhány barátom, tőlük „kaptam el”, a szakma szeretetét. Nem egy közülük magas, vezető beosztásban dolgozik, többre vitte mint én, de nem bántam meg, hogy a postához kerültem. Távirdamunkás lettem. Ez ugyanaz, mint a hálózatszerelő, csak akkor más volt a neve. Igaz, volt azért különbség. Elhallgat egy pillanatra, azután folytatja: — Majd az egész Magyarországot megismertem akkoriban. Ha úgy adódott, „kölcsön adtak” minket más körzetekbe. Megtörtént az is, hogy novemberben megköszönték a munkánkat, azután táviratilag szólítottak be, ha szükséges volt. A közbeeső idő azután nem számított be sehova. Ez ment 1946-ig. MEGINT elhallgat egy pillanatra. — Szép szakma ez, csak kevesen ismerik. Nincs eléggé propagálva. Se a szülők, se a pályát választó fiatalok nem nagyon hallottak róla, nem is csoda, ha nem sok a jelentkező. Sok mindennel foglalkozunk. Nagyon nagy önbizalom kell ahhoz, hogy valaki négy-öt év gyakorlat nélkül azt merje mondani, mestere a szakmának. Érteni kell oszlopállításhoz, vezetékekhez, kábelekhez, a különböző használatban lévő eszközökhöz, sőt, ismerni kell a törvényeket is. A postának kiváltságai vannak. Csak egy példa. Magántelken is állíthatunk oszlopot, helyezhetünk el berendezést — fejből idézi a törvény számát, a paragrafust, a pontos szöveget. — Sajnos, ezt a lakosság sem ismeri eléggé. Van, ahol éppen csak a kutyát nem uszítják ránk, be sem akarnak engedni. — Tudna-e valami rosszat is mondani a szakmáról? — Nem nagyon, bár meg kell adni, nehéz munka. Különösen, ha elromlik valami a hálózatban. Dolgozni kell hóban, sárban és nem számít a munkaidő. Mindenkinek a saját lelkiismeretén múlik, hogyan dolgozik. — VAN-E a családban, aki folytatja a mesterséget? — Két fiam a négyből. A kisebbik hálózatszerelő lesz, most másodéves szakmunkás- tanuló, a nagyobb már itt dolgozik a postán, kábelszerelő — mondja. Talán így keletkeznek a szakmunkás-dinasztiák... — g- — Végre! Végre bekövetkezett, amire évek óta várok. Van másfél millió forintom! S ez a szerencsémnek éppúgy köszönhető, mint annak, hogy soha, egyetlen pillanatra se veszítettem el a csüggedése- met. Fortuna méltányolta szelíd türelmemet: ötször megfogta a szerencsekerékbe nyúló úttörő kezét, s a fülébe súgta: ezeket a golyócskákat emeld ki, Mkem&zottyá, hadd nyiháncoljon az a sóvár Bruszt Balázs. A hivatalban pillanatok alatt elterjedt szerencsém híre, hogy megütöttem a főnyereményt, kollégáim közül pedig néhányat a guta. Ez azonban nem akadályozott meg abban, hogy magamra zárjam az ajtót, és íróasztalom mögé ülve haditervet dolgozzak ki: mihez is kezdjek most már? Lássuk csak! Először is bemegyek az igazgatóhoz és kérek egy év fizetetten szabadságot. Mi az, hogy kérek? Akinek másfél milliója van, az ne kérjen! Az csak közöljön- Látott már valaki kérő milliomost? No, ugye! Leülök vele szemben, rágyújtok, keresztbe rakom a lábam, ráérősen fújom a füstöt — egyszóval hanyag eleganciát tanúsítok. Sőt, lehet, hogy még a titkárnőnek is kiszólok: „Rózáiba, legyen szives hozzon feketét! A direktornak is hozhat. Persze, csak ha akar. Tupírral- Én fizetem!” Eme első és legfontosabb lépésemet követően végigjárom az egész hivatalit és — hadd lássák, Bruszt Balázst nem szédítette meg a gazdagság — kinek-kinek beígérem az őt megillető ajándékot. Mancika, a legfőbb könyvelésből, kap egy zöld. parókát; a legfőbb könyvelő egy hat- dioptriás szemüveget, amire azóta vágyik, hogy harmadikos elemista korában meghúzták számtanból és hittanból; Plajbász (kolléga — osztályvezető a sárgult iratok böngészderészlegében. — kap egy pár vadonatúj könyökvédőt. Jucifca néni pedig, ő mit is kapjon? Az ő szemét nem lehet kiszúrni akármivel, hiszen, senki sem ért jobban hozzá, hogy olyan geometriai pontossággal szántson barázdákat a poros íróasztalon, miként ő. Megvan! Juci- ka néni kap egy pár szarvasbőr kesztyűt, ne tegye tönkre kezét a házon belüli munka- nélküliség- Az örökké dühös Macolaynak veszek egy tucat gömbölyű, magyar gyártmányú rágógumit; Klárikának ny itok egy takarékbetétkönyvet húsz forinttal, a nyugdíj előtt álló Papcsák bácsit megajándékozom hat darab zsebkendővel, haidd dühöngjön a diri, merthogy ő szokott zsebkendőket adományozni a nyugdíjba vonulóknak jó munkájuk elismeréséül, a hivatal megbecsülésének jeléül. Aranka, a kis aranyos pedig kap... Eddig jutottam az ajándéklista összeállításában, amikor valaki dörömbölni kezdett az ajtón. „Brusztkám, te drága aranyember, csak egy percre engedj be!” Kinyitottam az ajtót, Krapcsák állt előttem. Pontosabban én álltam, mert Krapcsák máris a nyakamba csüngött, mint a gyümölcs a fán- „Te kiis tőkés! Te csodálatos magyar Onassis! Te huszonnégy karátos aranylelkű! Adj köicsön tíz kilót. Vagyis egy ezrest. Hiszen mi az nelogi tanácsadó A háztáji és illetményföldekről S. Elekné (Ecseg) levélírónktól azon a címen vonták meg az illetményföldet, hogy férje termelőszövetkezeti tag és részesül háztáji földjuttatásban. Jogosan jártak-e el vele szemben? — kérdezi levelében. Mind a háztáji föld. mind az Illetményföld a munkát végző személyhez kötött juttatás. E szabályt háztáji föld tekintetében nagyon világosan kimondja a 6/1967- (X. 24.) MÉM. sz. rendelet, 180. §-ában, mely szerint „A háztáji föld használatára való jogosultságot nem érinti, ha a tag olyan személlyel él közös háztartásban, aki maga is háztáji gazdaságot tart fenn, vagy mint alkalmazott. illetményföldet használ”. Levélírónk férjétől tehát a háztáji földhöz való jogot azon a címen, hogy levélírónk illetményföld-juttatásban részesül, nem lehetett megvonni. A személyhez való kötöttséget az illetményföld használatáról szóló 12/1968. (III. 16.) MÉM. sz. rbndelet is rögzíti, olyképpen, hogy az illetmény- föld használata a jogosultat személyében illeti meg, amelyre a házastársak külön-külön is igényt tarthatnak. Mindkét jogszabály rögzíti azonban azt is, hogy a háztáji, illetőleg az illetményföld mértékének felső határa, a bármily más címen használatában levő földterülettel sem haladhatja meg az 1600 n.-öl nagyságot. Mint ahogy a használathoz való jog, úgy a jogosult mérték felső határát is személyenként kell figyelembe venni. Ha tehát levélírónk férjével együttesen 600 n.-öl kerttel rendelkezik, úgy ezt a területet vagy férjénél, vagy levélírónknál kell figyelembe venni. Mindezekre azonban a kollektív szerződés ad közelebbi útmutatást. Amennyiben kérelme a kollektív szerződés szerint is helytálló, panaszával a döntő- bizottsághoz forduljon. Egyre növekszik a kárveszély Tils-, jég• és áUatkárok biztosítása 'Októberben nemcsak a mezőgazdasági üzemek kalkulálnak az első háromnegyed év tényszámaiból az esztendő végére: az Állami Biztosítónál is kirajzolódott már, hogy 1973. lényegesen csendesebb időjárást hozott, mint amilyenhez a korábbi években hozzászokott. 1972-ben 119 napon vert a jég, idén 65 alkalommal. Enyhébbek voltak az április végi fagyok is és az árvíznél sokkalta nagyobb gondot okozott, s okoz jelenleg is a víz, a csapadék hiánya. Nőtt viszont, s ebben nincs megállás — a mezőgazdasági nagyüzemek kárveszélyeztetettsége. Tovább folytatódott mind növénytermesztésben, mind állattenyésztésben az újabb, modernebb technológiák meghonosodása és nemcsak a termésátlagok magasabbak, de megnőtt a nagy hozamértékű kultúrák részaránya is. Bel- terjesedő mezőgazdaságunkban mindezekkel együtt nem csak a biztosított érték növekedett meg, hanem ennek arányában a veszélyeztetettség is. Azaz, ugyanaz a káresemény ma már lényegesen nagyobb értékeket pusztít, mint korábban bái-mikor. Ki tagadja, hogy lényegesen kevesebb a tűzeset, mint akár egy évtizede is? A „vörös kakas” ritkábban száll a „háztetőre”, de ha felszáll... 1968-ban mindössze egyetlen olyan tűzkár fordult elő a mezőgazdaságban, amikor félmilliós érték envészett el. Ez akkortájt páratlan eseményszámba ment. Tavaly öt tűzeset haladta meg a milliós határt és ebböi egy a hárommilliót. Valamikor a mozdony szikra gyújtotta gabonatűz, vagy a „tüzesgép” asztagégetése Volta mezőgazdasági üzemek legáltalánosabb tűzveszélyforrása. Helyükbe a szárítógépek szakszerűtlen üzemeltetéséből, valamint a kisállattenyésztésre szolgáló épületek kigyulladásából keletkező károk léptek. Ma már egy csibenevelő leégésénél 4—500 ezer forintos kár szinte átlagosnak számít. Egy szokatlan példa mutatja meg leginkább a nagyüzemi baromfinevelés tűzveszélyességét: egyetlen kigyulladt teherautón 617 ezer forintnyi hibrid naposcsibe pusztult el. Megyénkben állami gazdaságoknál 3473 forint, tsz-eknél 3285 forint volt az egy- hektáron jégverés által elpusztult érték. Eljutottunk oda, hogy valamennyire is kiterjedt jégverés útjába mindig akadnak magas értékű kultúrák. 1973-ban Baja környékén 40 millió forintos kárt okozott a jégverés. De a kisebb kiterjedésű jégesők is hatalmas károkat okoztak. Biztosítási fedezet nélkül ebben a viszonylag kármentes esztendőben is egész sor mezőgazdasági nagyüzem került volna ereiét meghaladó gondok elé. Végeredményben s mezőgazdasági nagyüzemeknél idén 1 milliárd 200 millió forint körüli károkozásra számít az Állami Biztosító. Ezen belül csökkentek a növénvkárok és növekedtek a tűz- és állatkárok. NÓGRÁD - 1973. október 6., szombat özv. M. Józsefné (Borsosbe- rény) férje 1954. évben bekövetkezett halálától, 1961. évig kapott özvegyi jogon háztáji földet. Azóta sem háztáji földet nem kapott, sem a megvonás okát nem közölték vele. Jogosult-e még háztáji földre? — kérdezi levelében. 1961 óta sok idő eltelt, kár, hogy problémájával nem jelentkezett előbb. Annál inkább is, mert az akkor működött „Tartós Béke” nevű termelőszövetkezet megszűnt és Magyar—Csehszlovák Barátság néven új termelőszövetkezet alakult. Mielőtt kérésével bárhova is fordulna, bizonyítani kell. hogy elhalt férje haláláig termelőszövetkezeti tag volt, bizonyítani kell továbbá, hogy a jelenleg működő termelőszövetkezet a régi termelőszövetkezetnek jogutódba lett, tehát annak jogait és kötelezettségeit is átvette. Amennyiben mindez bizonyítást nyert, úev jogosan hivatkozhat a 35/1967. (X. 11.) Korm. sz. rendelet 118. §-ára, amely kimondja, hogy „A termelőszövetkezeti tag halála esetén az a nem termelőszövetkezeti tag házastárs. aki a tsz-öregséai nvugdíi korhatárt elérte (nőknél 60 éves kor), tartósan munkakéotelen. vagy törvényes tartási kötelezettség alapién mást eltart, a tsz-től a háztáji föld alsó határát (800 n.-öl) meg nem haladó mértékű háztáji föld használatára iogosult, feltéve, hogy tulajdonában. haszonélvezetében, vagy használatában ilven mértékű föld nem maradt”. Megjegyezni kívánom, hogy a termelőszövetkezeti követelések általános elévülési ideje három év. Ez esetben ez az idő a háztáji föld használatának visszamenőleges jogára értendő. Ez azt jelenti, hoev a most előterjesztett kérelmét elévülés címén nem tagadhatják meg. visszamenőleges kérelmét azonban igen. Kérésével a szövetkezeti döntőbizottsághoz. annak esetleges elutasító határozata ellen pedig a iárásbírósághoz fordulhat keresettel. Dr. J- S. "'bíJ Úfci.' vw *1 DIVATHÓBORT. — Ön azt se tudja, hogy a csíkos öltözet már nem divatos?? (A Weltwoche-ből.) Onassis ked? Csepp a tengerből. Ha ismered a jótevő szenteket...” Nézd, Krapcsák, mondtam, a jótevő szenteket ugyan nem ismerem, de téged igen. Te egy rusnya féreg vagy. Egv álnok csúszó-mászó. Egy minden lében tíz Jóskánál- Egy bajkeverő. .Neked egy fi- tylnget sem. Te mindig fúrtál engem. „Szóval nem adsz?” Nem. „Ez az utolsó szavad?” Még van. Frászt ég frászt és megint frászt- Höhöhöhö! Azt már nem tudom, hogyan csapta rám Krapcsák az ajtót. Felébredtem. Sajnos, csak álom volt az egész. Csodálatosan szép álom. . • Csak azt nem értem, hogy ez aí idióta Krapcsák ma reggeltől miért sunyit rám olyan ellenszenvesen. S az igazgató is, meg még néhá- nyan gyanúsam mezgerelnek a tekintetükkel. Te jóságos ég! Csak nem sejtenek valamit!? Csala László Budapesti, kiemelt lakótelepépítkezésre keresünk kőműveseket, ácsokat, kubikosokat. segédmunkásokat j(16 éves kortól). építőipari gépkezelőket, vasbetonszerelőket, burkotokat „Április 4.” Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztály, Budapest, VIII., Aurora u. 23. Olajkályha- i iá I a j ti on o*o k, FIGYELEM! A TtlZÉP Vállalat salgótarjáni tüzelőanyag-telepén épült olajkutat üzembe helyezte és a háztartási tüzelőolaj értékesítését megkezdte. Házhoz szállítást vállalunk. A megrendeléseket a Karanes uteal megrendelőiroda 1» felveszi, EGER—SALGÓTARJÁNI TtlZÉP VÄLLALAT Fejér megyei bauxitbányák felvételre keres: föld alatti bányamunkára 18. életévüket betöltött’ segédmunkásokat, csilléseket, bányagépkezelöket, segédvájárokat, vájárokat. A felvételhez érvényes tüdőszűrő lelet, és a megelőző munkahelyi egészségügyi törzslap szükséges. Jelentkezni lehet: a vállalat munka- és bérügyi osztályán, Kincsesbányán. Székesfehérvárról autóbusz-közlekedés van Felvétel esetén az igazolt utazási költséget megtérítjük. Korszerű munkásszálláson elhelyezést, és napi háromszori étkezést biztosítunk. Családlátogatás törvényesen biztosított költségét a vállalat kifizeti. Hirdessen Ín is a NÓGRÁD-ban! Apróhirdetés Felveszünk portásnak, éjjeliőrnek állandó foglalkoztatásra, nem nyugdíjas férfi munka- vállalót. Vegyi- anyag-kereskedel- mi Vállalat, Salgótarján, Nagy Sándor út 10. Telefon: 23-31, 27-07. IL-ES forgalmi rendszámú Fiat 850-es Cu- pé személygépkocsi, sürgősen eladó, Szé- csény, Temető út 9. ZSIGULI 10 ezer km-rel sürgősen eladó. Érdeklődni délelőtt 22-14 telefonon. Felvételre keresünk 18, életévet betöltött női és férfi munkaerőket BETANÍTOTT FORGÁCSOLÓ. GÉPI ÖNTŐ ÉS FRÖCCSÖNTŐI MUNKAKÖRBE. EGYETEMI előkészítő indul a dolgozók gimnáziumában (Salgótarján, Május 1. út 58.) matematikából és fizikából. Jelentkezés és beiratkozás október ll-én 16 órakor. 3 műszakos munkarendben való foglalkoztatásra. Bérezés kollektív szerződés szerint, 40%-os éjszakai pótlék. Jelentkezéseket Ipari Műszergyár, Aszód. Pf, 2., munkaügyi osztályra kérjük Küldeni.
