Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-06 / 234. szám

Harminc éui Koszorúzás a Batthyány- emlékmécsesnél 1943. október 6-án Hazánkban október hatodika nem csak gyásznap, hanem jelkép is: az 1848—49-es lorradalom és szabadságharc tizenhárom hős tábornokának kivégzésével ez a nap az ön­kényuralom brutalitását idéző emlékezés nap­ja lett, s egyben a német imperializmus ve­szélyeire figyelmeztető jelkép. Ezért volt nagy jelentőségű a politikai de­monstráció. az első magyar független felelős kormány elnöke. Batthyány Lajos kivégzése helyén emelt örökmécsesnél, amelynek a má­sodik világháború éveiben először 1941-ben, majd 1943. október 6-án szolgált színhelyéül a kis belvárosi tér. A harminc esztendővel ezelőtti koszorúzást az tette különösen időszerűvé, hogy a német siszta hadsereg oldalán a Szovjetunióra tö­rő Horthy-hadsereg fegyverei alaposan meg­csorbultak: 1942—43 telén lejátszódott a drá­ma, a Don-kanyarban elpusztult a 2. magyar hadsereg. A náci hadigépezet ennek ellenére újabb és újabb követeléseket támasztott Magyaror­szággal szemben. „Idegen és vesztett ügyért vérzik, pusztul a magyar” — állapította meg 1943 áprilisában a KMP Központi Bizottságának programnyilat­kozata, amely félreérthetetlenül kimondta: ha a Hazaárulók tovább viszik a nemzetet a hitlerista háború útján, akkor még nagyobb áldozat és veszteség vár az országra. „Magyar katonák újabb százezreit fogják halálba ker­getni Hitlerért. Megszállás fenyegeti az orszá­got, átvonulóterep és hadszíntér lesz Ma­gyarország, amelyet a szövetségesek bombáz­ni fognak, a tengelyseregek pedig kifoszta­nak.” A kommunisták ezért a független, sza­bad, demokratikus Magyarország zászlaja alá hívtak „minden ipari és szellemi - munkást, minden dolgozó parasztot, minden haladó -polgárt”. A KMP nyilatkozata kertelés nélkül kinyilvánította: „A munkásosztályra vár az a történelmi feladta, hogy vezetője legyen a Magyarország függetlenségéért vívott harc­nak”. ' Ilyen politikai légkörben került sor öntuda­tos budapesti ifjúmunkások, diákok nagy fi­gyelmet keltő demonstrációjára 1943. október 6-án a Batthyány-emlékmécsesnél. így vált a háborúval szembeforduló legöntudatosabb erők nagy visszhangot keltett demonstráció­jává az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc hagyományainak kegyeletes felelevenítése, a bátor figyelemeztetés a né­met imperializmus fenyegető veszélyeire, még ha a koszorúzó lelkes fiatalok reménysége — az új Magyarország megszületése — csak jó másfél esztendő múltán, és annyi szenvedés árán válhatott is valósággá. Nyári barangolás — „két keréken’" Az utat Budapestig vonattal tették meg. Ettől a ponttól kezdve azonban különlegessé vált a kirándulásuk. Mert a 12 fiú és a tanár úr „nyeregbe kaptak” és kerékpárral baran­golták be az ország egy kis darabját. Kápolnásnyék—Szé­kesfehérvár—Cece—Szek- szárd érintésével értek útjuk végcéljához: Pécshez. De köz­ben még sok minden történt. Több mint háromszáz kilo­métert és rengeteg élményt hagytak maguk mögött. Lehajtottunk háromszázat Á 12 kerékpáros fiú közül csak öten ülnek itt. a Rákó­czi úti iskola úttörőszobájá­ban. A kilencnapos túra szer­vezőjével, irányítójával. Nagy Sándor tanár úrral sem áll módunkban beszélni. De az öt fiú vállalja, hogy a távollevők nevében is megpróbál beszá­molni az élményekről, a nyá­ri kerékpártúráról. — Nekem nem ez volt az első hosszabb utam. Már a tavalyi kerékpáros kirándulá­son is részt vettem. Akkor a Balatonnál voltunk Veszprém és Győr érintésével. Csaknem ötszázötven kilométert tettünk meg. Az idén is lehajtottunk több mint háromszázat — mondja Tolnai Nándor nyol­cadikos tanuló. Gumimatrac, melegítő, egy kis élelem; a legfontosabb holmik kerültek csak a háti­zsákba, a kerékpárok csomag­tartóira. Lonsták Zoli még így is rengeteget kínlódott a cso­magtartóval. — Indulás előtt szereltük fel a kerékpárra. Útközben meglazultak a csa­varok, így csomagostól. min­denestől a keréken cipeltem a terheket. Janovszki Gyula már az el­ső naipon szembe került a KRESZ szabályaival, illetve egy motorkerékpárral. — Ment a járdán a motoros, én is ott hajtottam. Összekoccan­tunk. Ö könnyedén tovább- állt, én pedig vacsora nélkül, éhen-szomjan csináltam a ke­rékpárt — este 11-ig. egy kis ablakot, amin majd bemásznak. (Nyugodtan árul­kodhatunk, azóta már gimibe járnak.) Szerencsétlenségünk­re ebben az iskolában már több betörés is volt — így fi* gyelhették az épületet. Két rendőr ugyanis észrevette a kivilágított ablakot, odajött, és ... a tanár úr két pisztoly- lyal találta magát szemben. Az­tán tisztázódott minden, nem lett semmi bántódásunk. A túra egyik „sajátos voná­sa” volt, hogy sok holmi, ami elkerült a szülői házból, már nem érkezett haza; eltűnt rá­dióról, pénzátrcáról, fényképe­zőgépről meséltek a fiúk. Par­don! Ez utóbbit megtalálta a gazdája, Lonsták Zoli. Nagy ára volt a keresésnek: 15 ki­lométert kellett visszakerekez­nie. A kis csapat nagyon sok új tájat, új embert ismert meg a kilenc nap alatt. Ahol elke­rekeztek, megálltak néhány órára; felkeresték a helység nevezetességeit, érdekességeit. — Láttuk Martonvásáron a botpnikuskertet, Sárboeárdon meglátogattunk egy néprajz­gyűjtőt. Csodálatos régisége­ket láttunk a lakásában. Beba­rangoltuk Pécset, még moziba is elmentünk. áorba kérdezzük a srácokat, hogy a nyári kirándulásból ki, mire emlékszik vissza a leg­szívesebben. Szűcs Jóska arra, amikor a Velencei-tavon csó­nakba szálltak. Rájöttek arra, — úgy a tó közepe táján —, hogy a csónak irányítása vala­hogy nem olyan egyszerű, mint a kerékpáré. Foci, húsz forintért... — Fehérváron szerettünk volna focizni. Toboroztuk s srácokat, de nem játszott ve lünk senki. Labdánk meg neu volt. Összegyűjtöttünk égj „vagyonra való” pénzt; hús; forintot és eladó labdát keres­tünk. Végül egy öreg nénitől vettünk egy ócska állapotbar levő labdát; összesen egy meccset bírt ki. És az élmények, a csintalan- ságok kimeríthetetlen tarso­lyából a fiúk újabbakat és újabbakat szednek elő. S így, utólag is jókat derülnek a tör­téneteken. Titokban pedig már reménykednek, hogy jövő nyá­ron ismét előkaphatják a két­kerekű járműveiket és megis­mételhetik az idei nagyszerű kirándulást. —vékiss — Pisztolyok az ablakban Az első nagyobb pihenőt Székesfehérvárott tartotta a kis csapat. — Itt betegedtünk meg ketten. Gyomorrontást kaptunk az útközben beter­melt epertől. A tanár úrnak is láza volt — nem, ő nem az epertől betegedett meg. Szó­val, lefekszünk mind, néhá- nyan meg kilógtak a szállás­helyről, egy iskolából. Mond­ták, hogy hagyjunk nyitva Lenkey János huszárka­pitány esetében is feltétle­nül ragaszkodik a rendkí­vüli hadbírósági eljárás le­folytatásához. Teljes bizo­nyosságot kell szereznie afe­lől, hogy a fogoly válóban al­kalmatlan-e a további kdhail- gaitásakra. Szerfölött érdekli, nincs-e valami árulkodó ellen­tét Lentoey egészséges elmé­vel tett vallomása és jelenle­gi viselkedése között. Mert ha mutatkoznának ilyen el­lentétek, bizonyságul szolgál­nának az alakoskodásra, és bármennyire szeretné elke­rülni a fogoly a büntetést, az elmebaj mímelésével. sor ke­rülhetne a hadtörvény&zéki tárgyalásra. Emlékeztettem Howiger várparancsnok urat. hogy nem áll módomban összeha­sonlítást tenni. Lenkey Jánost beteg állapotban láttam elő­ször- Fogalmam sincs, milyen NÓGRÁD — 1973. október 6., szombat vallomást tett első kihallga­tásai alkalmával. Tudtam, hogy csak eddig szabad el­mennem. Tábornok úrra bíz­tam a következtetést. — Űty tűnik, igaza van, — mondta gondterhelten. — Megbeszélem az ügyet Ernst törzshadbíró úrral. Várok. Arra várok, hogy en­gedélyezzék a kihaillgatási jegyzőkönyv tanulmányozá­sát, Napról napra jobban ér­dekel ez a boldogtalan Len­key János. Annyit már a leigbutább káplár is gyanít itt az aradi várban, hogy a lázadó Kossuth akárkikből nem" csinált tábornokot. A tiszt urak egyike-másika — csupa olyanok, akik harcoltak Magyarország csataterein a honvédseregek ellen — bizal­mas közléseikben elismeréssel nyilatkoznak a lázadó vezérek katonai erényeiről. Tartja magát a hallgatólagos véle­mény, hogy a különleges hadbíróság előtt álló tiaen­Előzetes a Tv jövő heti műsorából Jellegzetes cirkuszi jelenet a Salto mortale A keddi tv-műsorból a ne­ves olasz filmrendező, Mario Mondcelli 1957-ben forgatott filmjét, a furcsa című Pali­madarakat ajánljuk- A kis­stílű vagányokról szóló film­ben sok nagyszerű színésszel — Vittorio Gassman, Renato Salyatori, Toto, Marcello Mostroiamni, GalaudSa Cardi- nale — találkozhatunk. Ezt követően az elmúlt héten su­gárzott háromrészes nagysi­kerű tévédráma hőséről. Zrí­nyi Miklósról és koréról Mt- hatunk-haUhatunk érdekes beszélgetést történészek és irodalomtörténészek részrtvé- telével. Szerdán két új előadássoro­zat is indul a tv-ben. Délu­tán fél hatkor az Antropoló­gia című „ernbertorténeti” műsor első része, este fél tíz előtt pedig az Iszlám című olasz filmsorozat első darabja kerül képernyőre. A nyolc­részes adásban gazdag elem­zést kapunk az iszlámról, mint vallásról, mint ideológiá­ról; létrejöttének történelmi és társadalmi okairól, békés és háborús hódításairól, ha­tásáról az európai kultúrák­ra ma is élő vallási, ideológiai befolyásáról, a legkülönbö­zőbb társadalmi berendezke­désű államokban. Egyre több a jármű, egyre több a közúti baleset- A csü­törtök délután látható Min­denki közlekedik... című mű­sor az elgondolkodtató statisz­tikai adatok mellett hasznos tanácsokat is ad a közelefke- dési balesetek elkerülése ér­dekében. Este háromnegyed kilenckor, az Egy hölgy arc­képe című angol tévéfilm után, megrázó irodalmi ösz- szeállítást sugároznák n vér­nélküli forradalom és a véres ellenforradalom Chiléjéről „. • .0, Chile, ha újra rád ta­lálok. ..” címmel, A Zenei fi­gyelő című műsor kilencedik évfolyamába érkezett, s to­vábbra is igyekszik tájékoz­tatást adni a hazai és a kül­földi zenei élet •legfontosabb eseményeiről. Pénteken este nyolc órakor kerül közönség elé a buda­pesti művészeti hetek ren­dezvényéként az az irodalmi műsor, amely a magyar törté­nelem utolsó évszázadának forradalmi, társadalmat át­alakító tavaszait (1848, 1919, 1945) idézi élvonalbeli színé­című filmből szeink ihletett, értő tolmácso­lásában- Ezután a Négy ke­rékkel, okosan című játékos autóverseny soron következő előadását láthatják az érdek­lődők. Szombaton délután a labda­rúgás hívei a Dánia—Ma­gyarország labdarúgó-mérkő­zés követítését izgulhatják vé­gig. Majd a Salto mortale cí­mű NSZK tévéfilmsorozat harmadik részét sugározzák. Az Irma, te édes! című ame­rikai film, Shirley McLaine és Jack Lemmon főszereplésé­vel, az esti műsorban kapott helyett. A napi program fej­törő játékkal (Kicsoda-micso­da?) ér véget­A hét megyei érdekeltségű műsorára vasárnap délután (17.40) kerül sor. Az Arany Páva című nemzetközi nép­zenei verseny elődöntőjét a salgótarjáni József Attila Me­gyei Művelődési Központ szín­házterméből közvetíti a tele­vízió. A műsort Antal Imre zeneszerző vezeti. Csehov kétrészes színművét, a Sirályt a Madách Színház előadásá­ban mutatják be a képernyőn (20.05)­Tutenkámen kincsei Moszkvában Mint a Magyar Távirati Iro­da jelenti, Tutenkámen fáraó síremlékének kincseit fogják bemutatni Moszkvában, Le- ningrádban és Kijevben. A szovjet és áz egyiptomi műve­lődésügyi minsztérium közöt­ti megállapodás értelmében az Egyiptomi Nemzeti Múzeum most megkezdte az előkészüle­teket a kiállítás anyagának összeállítására. A síremlék négy generális csup« kiváló vezér volt a háborúban- Ti­zenötödik társuk Lenkey Já­nos. Részünkről, a győztesek részéről — legalább hivatalo­san — az erkölcsi megvetés egyik formája, hogy nem is­merjük el a Kossuth-tól ka­pott tábornoki kinevezéseket. Így valamennyi lázadó giene- rálist a császári hadseregben viselt utolsó rendfokozata sze­rint emleget a vád. Lenkey János előéletéről ez ideig mindössze annyit sikerült megtudnom, hogy átállása előtt kapitány volt Kelet-Ga- líciában a Württenberg-huszá- rofcnál, s hogy átállása után fokozatosan' jutott el a láza­dók oldalán a tábornoki ran- gig­A mi érthetetlen veresége­ink és a honvédek még érthe­tetlenebb sikerei ismeretében Kossuth aligha osztogatta meggondolatlanul a tölgyfa- leveles rangokat. Egyedül Lenkey János lenne kivétel? Nem sokat értek a hadművé­szethez. de a józan ész követ­keztetése szerint Lenkey nem lehetett szűkében sem a bátor­ságnak, sem a tehetségnek, ha generálissá válhatott Görgey Artúr, Damjanich János, Kiss Ernő, Gróf Vécsey Károly és a többi rettegett lázadó vezér társaságában. Ennyi sas kö­zött miképpen viselhette vol­na egy veréb 'az aranygallért? Dehát akkor mitől roppant ennyire össze? A jellem szi­lárdsága, a lélek férfiassága kincsei 13 termet foglalnak el az Egyiptomi Nemzeti Múze­umban. CKven tárgyat küldenek á Szovjetunióba; szarkofágot, a kis trónust, különböző szemé­lyi tárgyakat, fegyvereket, ék­szereket és a híres temetési maszkot, amely az ifjú fáraó arcának frisseségével és szép­ségével ejt ámulatba. biztos páncél az őrület ellen. Márpedig bizonyos, hogy Len­key János elméje megbomlott. A titok nyitjára feltétlenül rálelek. Kérdés, hozzáférhe­tek-e a kihallgatási jegyző­könyvhöz. Ha Ernst törzshad­bíró hivatali óvatossága na­gyobb, mint a lázadók iránti gyűlölete, akkor bajosan fo­gom megtudni, ki rejtőzik a démonokkal élethalálharcot vívó Lenkey János mögött. Legelfoglaltabb emberünk a törzshadbíró. Képtelenség megközelíteni. Amellett csep­pet sem tanácsos megemlíteni előtte óhajomat. Vagy önként hozza 6zóba a jegyzőkönyvet Hojviger tábornok úr ösztön­zésére, vagy soha nem fogok bepillantani Lenkey János vallomásába. A túlbuzgóság legkisebb jele is gyanút kelt­het ellenem, márpedig semmi kedvem felhívni a biztonsá­gomra káros figyelmet. Úgy intéztem hát, hogy a törzshad­bíró közelében foglalok asz­talt a tiszti étkezdében. Min­dig egyfajta ünnepélyes elő­zékenységgel köszöntőm, hadd érezze, mennyire méltányolom súlyos kötelességét. Mások is így tesznek, feltűnően alább­hagy a tiszti étterem zsongása, ha Ernst őrnagy átlépi az ét­kezde küszöbét és zárkózottan. érzelemmentes arckifeiezésse! elhelyezkedik asztalánál. íFolytatjuk) A magyar filmek seregszemléje Ebben az esztendőben október 8—13-a között rendezik meg Pécsett, Baranya fővárosában a VII. magyar játékfilm­szemlét, amely ezúttal is szín­vonalas versengést és gazdag, változatos programot ígér. A versenybe hét filmalkotást nevezett be a válogató zsűri: Zolnay Pál Fotográfia, Fábri Zoltán Plusz mínusz egy nap, Kovács András A magyar ugaron, Bacsó Péter Harmadik nekifutás, Révész György Ka- kuk Marci, Kardos Ferenc Pe­tőfi ’73, Gábor Pál Utazás Ja­kabbal című filmjét. A szemle minden napján versenyen kí­vül magyar, illetve külföldi filmeket is bemutatnak, Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmren­dező munkáiból pedig — már hagyományosan — retrospek­tív vetítéseket rendeznek. A filmelőadásokon kívül a pécsi­ek és a fesztivál vendégei filmvitákon és közönség-mű­vész találkozókon vehetnek részt. A legnagyobb érdeklő­désre minden bizonnyal Vitá­nyi Iván vitaindító előadása: Utak és lehetőségek a magyar filmművészetben — tarthat számot. Nógrádból a megyei Moziüzemi Vállalat négy mun­katársa — Kiss Imre igazgató. Kocsis László műsorterv-cso­portvezető. Csorba Mihályné szervezési csoportvezető és Körül Ferenc propagandista személyében — utazik a film­szemlére. kEpzömüveszeti IzlésvizsgAlat — munkások között Az ÜJ írás októberi száma Kor­kép rovatában Vitányi Iván: Kép­zőművészeti ízlésvizsgálat — mun­kások között címmel közli egy ta­nulmány első részét. Az ebben is­mertetett vizsgálatot a TIT művé­szeti választmányának megbízásá­ból végezte egy munkacsoport. Tagjai: Bácskai Erika, Makara Péter, Manchin Róbert, S. Nagy Katalin, Váradi I.ászló, Vitányi Iván. A vizsgálat közvetten célja a képzőművészeti ízlés állapotának, fejlesztési lehetőségeinek kutatása a magyar munkásság körében. A közös munka eredményét össze­foglaló tanulmány részletesen szói a vizsgálat módszeréről és körül­ményeiről is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents