Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-05 / 233. szám

Tanácskozott az országgyűlés (Folytatás az 1. oldatról) máshoz kapcsolódása, a kö­zöttük meglévő és jogilag szabályzott alá- és fölérendelt­ség az alkotmányos állam­élet fontos követelménye. En­nek mindig különös 'jelentő­sége volt és van. jelenleg is az országgyűlés és a kormány közt levő kapcsolatokban. — fi. törvényjavaslat aJllkot- mányunlk rendelkezéseinek megfelelően szabályozza a mi­nisztertanácsi tagság és az ál­lamtitkári tisztség keletkezé­sét és megszűnését. Ennek megfelelően a kormány elnö­két, elnökhelyetteseit és tag­jait az országgyűlés választja és dönt megbízatásuk meg­szüntetéséiről, amelynek ese­tei lehetnek: a lemondás, a felmentés, vagy a visszahívás. Az államtitkárok kinevezése és felmentése a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak hatáskörébe tartozik. — A törvény javaslat meg­fogalmazza a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogait és felelősségük szabá­lyait, valamint a felelősség ér­vényesítésének biztosítékait­Dr. Korom Mihály igazság­ügy-miniszter Testületileg és egyénileg — A Minisztertanács elnö­ke, elnökhelyettesei, és, a mi­niszterek — a kormánynak Való felelősség mellett — tes­tületileg és egyénileg ás fe­lelnek az országgyűlésnek, il­letőleg az azt helyettesítő El­nöki Tanácsnak. E felelőssé­gük megválasztásuktól meg­bízatásuk végéig tart. — A miniszteri felelősség tartalma több irányú. Elsősor­ban ás politikai természetű, amely «. Magyar Szocialista Munkáspárt előtt érvényesül. Ez következik abból, hogy a munkásosztály pártja társa­dalmunk: vezető ereje. De a politikai felelősséget abban az ertelmeben is hangsúlyozzuk, hagy a kormány tagjainak tevékenysége következménye­iben politikai kihatású. Ugyan­akkor a felelősséget az állam- szervezet tevékenységének al­kotmányos rendjéből eredően törvényben is meg kell fogal- m'azhi. A törvényjavaslat az áilis&iijogi felelősséget tartal­mazza. A kormány tagjai azonban a minden állampol­gárra egyformán vonatkozó egyéb törvényeknek is alá varrnak vetve. — A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok is a köz szolgálói- Megtisztelő megbí­zatásukkal. magas tisztségük­ben a dolgozó nép hatalmát képviselik. Közéletünk állan­dó reflektorfényében élnek és dolgoznak. Tevékenységük, emberi magatartásuk jelentő­sein 'befolyásolja az állampol­gároknak a szocialista állam- hatalomról alkotott álláspont­ját. A minisztereket ezért nem csak a hivatali fegyelem köti, hanem ■ a fokozott tár­sadalmi, politikai és erkölcsi felelősség is. Mindennapos munkájukat úgy kell végez­niük, hogy soha ne feledjék; a dolgozó nép bizalmából ke­rültek magas beosztásukba és csak addig maradhatnak ott, ameddig élvezik e bizalmat. — Az államtitkári intéz­mény, régi álllamjogi, kor­mányzati intézményeink közé tartozik. Más országokban, is sok helyütt van ilyen tisztség. 1949 és 1968 között nálunk ál­lamtitkárok nem működtek. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa 1968-ban alkotott tör­vényerejű rendeletet az állam- titkári tisztségről. így került sor az országos hatáskörű ál­lami szerveket vezetőt elnökök államtitkári kinevezésére. A törvényerejű rendelet lehetővé tette mnisztériumi államtitká­rok kinevezését is. Ezzel azonban az utóbbi időkig nem éltünk. Jelenleg — mint isme­retes — az Országos Terv­hivatalban, a Külügyminiszté­riumban, a Művelődésügyi Mi­nisztériumban' és az Igazság­ügyi Minisztériumban működ­nek államtitkárok, akik egy­ben a miniszterek első he­lyettesei. Fokozatosan a többi minisztériumokban is javasol­juk majd államtitkárok kine­vezését. — A minisztériumi államtit­károk kinevezése közvetlenül kapcsolódik a kormányzati munka fejlesztéséhez, erősíté- hez. Ettől az intézkedéstől joggal várjuk, hogy a minisz­terek az eddiginél többet és hatékonyabban foglalkoznak majd az összkormányzati mun­kával, mivel a minisztériumok irányításából eddig reájuk há­ruló feladatokból többet ad­hatnak *át az államtitkároknak. Ugyanakkor megoldódik a mi­niszterek megfelelő jogkörű helyettesítése például az or­szággyűlésben. Alkotmányunk értelmében a helyettesítésre ott a miniszterek első helyet­tesei nem jogosultak, míg ál­lamtitkári kinevezésük esetén ez az akadály elhárul. Az államtitkárok jogköre A minisztériumi államtitkár kinevezésével tehát egyrészt olyan helyettest kap a minisz­ter, aki az eddiginél nagyobb felelősséggel segíti munkáját, másrészt pedig folyamatosab­bá válik a Minisztertanács te­vékenysége a felsőbb és az alárendelt szervek tekinteté­ben egyaránt. Kinevezésük ezért — az elmondottakból kö­vetkezően — nem egyszerű cím vagy rang kérdése, hanem abban kifejezésre jut az ál­lamtitkárok fokozott politikai és jogi felelőssége a reájuk bízott munkában. (A törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság minisztériu­mait a következőképpen so­rolja fel: Belkereskedelmi Mi­nisztérium, Belügyminiszté­rium, Egészségügyi Miniszté­rium, Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, Honvé­delmi Minisztérium, Igazság­ügyi Minisztérium, Kohó- és Gépipari Minisztérium, Köny- nyűipari Minisztérium, Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium, Külkereskedelmi Mi­nisztérium, Külügyminisztéri­um, Mezőgazdasági- é6 Élel­mezésügyi Minisztérium, Mun­kaügyi Minisztérium, Művelő­désügyi Minisztérium, Nehéz­ipari Minisztérium, Országos Tervhivatal, Pénzügyminiszté­rium.) Dr. Korom Mihály a Minisz­tertanács nevében kérte az or­szággyűlést, hogy az írásban előterjesztett és a szóbeli ki­egészítéssel indokolt törvény- javaslatokat fogadja el és emelje törvényerőre. Ezután szünet következett. Szünet után Varga Gábomé elnökletével folytatta tanács­kozását az országgyűlés. Első­ként dr. Antalffy György a törvényjavaslatok előadója szólalt fel, majd számos felszó­laló után dr. Korom Mihály adta meg a választ. Bálint József beszéde Bálint József bevezetőben hangsúlyozta, hogy a magyar statisztikai szolgálat az elmúlt csaknem negyedszázad során a szocialista tervgazdálkodás­nak, a párt- és állami irányí­tásnak, a társadalmi élet tu­dományos megismerésének nélkülözhetetlen eszközévé vált. Beszámolt arról, hogy lé­nyegesen kibővült a statiszti­kai megfigyelés köre. Segített « statisztika A továbbiakban emlékezte­tett arra, hogy az 1952-es tör-' vény megalkotása óta kiépült és működik a társadalmi; gaz­dasági folyamatok megfigyelé­sének széles körű statisztika rendszere. Az utóbbi években nőtt a statisztikai intenzitás, élesebb és pontosabb képet tükröz a valóságról. Jelentős befolyással volt a statisztika, fejlődésére gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése. A korábbi, túl gyakori mérési feladatok helyébe újszerű és átfogóbb jellegű elemzések ke­rültek. Néhány vonatkozásban az új vizsgálati módszerek, így például a gazdasági tevé­kenységek hatékonyságának mérésére alkalmas statisztikai eszközök még nem teljesen kiforrottak. A statisztikai feladatok nö­vekedése természetesen együttjárt a statisztikai célo­Bálint Lajos államtitkár, a Központi Satisztikai Hivatal elnöke kát szolgáló adatgyűjtések sza­porodásával. Bálint József ezután szólt az utóbbi időszak legfonto­sabb statisztikai vizsgálatairól, azok felhasználásáról, és a vizsgálatok nyomán tett in­tézkedésekről, ezek gazdasági, társadalmi és politikai hatásá­ról. A statisztikai mérésnél fi­gyelembe kell vennünk, hogy nálunk a személyi jövedelmek túlnyomó része munkabér, ki­NÓGRÁD — 1973.' október 5., péntek sebb része társadalmi juttatás. A munkából származó jövede­lemnek azonban nemcsak az életszínvonal szempontjából van kiemelkedő jelentősége. A különböző foglalkozások és beosztások bérarányainak ki­alakításával az anyagi ösztön­zés legfontosabb eszköze Is. Ezért a statisztikának rend­szeresen képet kell adnia a különböző ágazatokban, szak­mákban dolgozók kereseti ará­nyairól. Ezzel segítséget nyújt­hat a bérarányok folyamatos értékeléséhez és javításához. E téren még fejlesztenünk kell a megfigyelés rendszerét. Ésszerű keretek között Elsőrendű kötelességünknek tartjuk, hogy a statisztikai te­vékenységet ésszerű keretek közé szorítsuk. Mégis úgy tű­nik, hogy a gazdaság sokrétű­vé válása, a tervezés tudomá­nyos megalapozása további, esetleg az eddigieken túlmenő statisztikai vizsgálatokat tesz szükségessé. Ahol viszont le­hetséges, csökkentenünk kell az adatgyűjtéseket, és egyes kiadványok létjogosultságát is újra meg kell vizsgálnunk. Szocialista társadalmi rend­szerünkben a statisztikai vizs­gálódás legfontosabb tárgya az ember, a társadalmi osztá­lyok, rétegek fejlődése. El­képzelésünk szerint az ilyen jellegű vizsgálatokat a jövő­ben fokozni kell. Ezért hozzá­kezditek társadalomstatisz­tikai rendszerünk olyan komp­lex fejlesztéséhez, amely — az oktatástól az egészségügyi vi­szonyokig, a jövedelemelosz­tástól a társadalmi átrétegző- désig — összefüggő és rend­szerezett képet nyújt a válto­zásokról, tendenciákról. Sta­tisztikánknak a társadalomtu­dományok segítségével a fej­lett szocialista társadalom épí­tésének időszakában a nagy­mérvű szerkezeti változások közepette folyamatosan fi­gyelnie kell a társadalom osz­tálytagozódását, a munkásoszr tály számszerű kiterjedését, belső összetételét, helyzetét a korábbi időhöz viszonyítva és a társadalom többi rétegei­hez képest. Folyamatosan vizsgálnunk kell a parasztság és az értel­miség helyzetének változását is. Hagyományos feladatunk a tízévenkénti népszámlálás. A népszámlálások programjai mindinkább bővülnek. A népesedési statisztika fo­lyamatosan jelzi azt az örveh- detes tényt, hogy nő a népes­ség átlagos életkora, de ugyan­akkor jelzi azt is, hogy a szü­letések száma nem éri el a kívánt mértéket. Tisztelt országgyűlés! A Központi Statisztikai Hi­vatal az elmúlt évtizedben több szociológiai jellegű vizs­gálatot hajtott végre egy-egy társadalmi csoport, például a pályakezdő fiatalok, vagy a nyugdíjasok helyzetének meg­ismerése. E vizsgálatok ered­ményei, az adatok elemzései új problémákra hívták fel a figyelmet, és lehetővé tették a társadalom differenciáltabb képének megrajzolását. A tár­sadalomstatisztikai adatgyűj­tésnek kibővítése és a szocio­lógiai jellegű felvételek foly­tatása a jövőben is szükséges. Jelentős feladatokat ró a magyar statisztika szervezeté­re a nemzetközi statisztikai együttműködés, a nemzetközi adatszolgáltatások teljesítése. A feladatok e tekintetben vár­hatóan tovább bővülnek; ez elsősorban a testvéri szociális-, ta országok integrációjának előrehaladásával függ össze. Bálint János a továbbiak­ban kiemelte: — A törvényjavaslat figye­lembe veszi a statisztikai' munka megosztásának bizo­nyos fokú szükségességét. Ez abból fakad, hogy mindazok számára, akik valamilyen szinten irányítanak, vezetnek, biztosítani kell a vezetéshez szükséges információk meg­szerzésének lehetőségét. A törvényjavaslat ezért megkü­lönbözteti á központi állami statisztikát, amelynek felada­tait a jövőben is a Központi Statisztikai Hivatal látja el. valamint az igazgatási statisz­tikát, vagyis a minsztériumok, országos hatáskörű szervek és tanácsok statisztikai tevékeny­ségét. Ez utóbbi szervek a jö­vőben saját hatáskörükben is elrendelhetnek statisztikai adatgyűjtéseket, amennyiben a központi állami statisztiká­ból a szükséges adatok nem ismerhetők meg. Adatszolgáltatás-elrendelési jogkörrel nem rendelkező szervek csak az önkéntesség alapján gyűjthetnek adatokat, amire kötelesek felhívni az adatközlők figyelmét. Ezzel az intézkedéssel az adatszolgálta­tókat kívánjuk védeni a kü­lönböző adatkérések elburján­zása ellen. Fontos a gépesítés Halaszthatatlan feladat a statisztikai munka fokozottabb számítógépesítése. A Közpon­ti Statisztikai Hivatal közre­működik a számítástechnikai fejlesztési program megvalósí­tásában. Bővítjük a statiszti­kai feladatokat végző géppar­kokat, meggyorsul a számítás- technikai szakemberek képzé­se. A sok időt igénylő statisz­tikai rutinmunka nagy részét egyre inkább a gyors számító­gépek veszik át. A törvényjavaslatokból ki­tűnik, hogy a statisztikának változatlanul egyik ‘fő felada­ta a közvélemény tájékoztatá­sa, valamint a tudományok műveléséhez szükséges sta­tisztikai adatok, elemzések szolgáltatása. Az adatgyűjtési és -tájékoztatási programokat úgy kell továbbfejleszteni, hogy alkalmasak legyenek dif­ferenciált igények kielégítésé­re. A gyakorlatban szokásos évkönyvek, zsebkönyvek, havi és negyedéves jelentések mel­lett a témavizsgálatok is ezt szolgálják. A törvényjavaslat intézke­dik arról is, hogy az általuk közölt adatok nem juthatnak illetéktelenek tudomására. Meggyőződésem, hogy ez a tör­vényjavaslat megfelel a reá­lis igényeknek, és egyben se­gítséget nyújt a statisztika továbbfejlődéséhez. A törvény helyes gyakorlati végrehajtá­sa esetén a statisztika fokozott mértékben lesz kepes hozzá­járulni szocialista társadalmi rendszerünk építéséhez. Ké­rem ezért a tisztelt ország­gyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot fogadja el. emelje törvényerőre. Az országgyűlés először a két módosító javaslatot, majd a statisztikai törvényt általá­nosságban, a módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta Az országgyűlés őszi ülés­szaka ezután — napirend sze­rint — áttért az interpellációk tárgyalására. ' A Magyar Népköztársaság országgyűlésének nyilatkozata a chilei katonai junta terrorjáról A Magyar Népköztársaság országgyűlése a magyar nép nevében tiltakozó szavát emeli fel a dühöngő chilei ellen- forradalom véres terrorja ellen. Az imperialista körökkel, a nemzetközi monopóliumok­kal szorosan összefonódott jobboldali katonai junta tragé­diába taszította az országot, ellenforradalmi lázadásával rá­szabadítva a fehérterrort. A népellenes katonai junta fel­rúgta az alkotmányos rendet, megsemmisítette a demokrati­kus szabadságjogokat, erőszakosan megdöntötte a törvénye­sen megválasztott kormányt, önkényesen feloszlatta a parla­mentet és a szenátust. Ma a junta irtó hadjáratának áldozatai azok a chilei ha­zafiak, munkások és parasztok, törvényesen megválasztott szenátorok, képviselők, helyhatósági tanácstagok, továbbá kormányférfiak, akik népük nemzeti érdekeiért, a nép fel- emelkedésén munkálkodva következetesen tiszteletben tar* tották az alkotmányos előírásokat, szabadságjogokat. A ke­gyetlen leszámolás első áldozata Salvador Allende elnök, a chilei nép nagy fia, szabadsághőse. Az ellenforradalom sok tízezer hazafinak, haladó és demokratikus érzelmű chilei dolgozónak, a nép legjobbjainak életét veszélyezteti. Halálos veszélyben van Luis Corvalán szenátor. Chilében ma egyetlen igaz hazafi, demokratikus, haladó ember élete sincs biztonságban! A Magyar Népköztársaság országgyűlése szolidaritását fejezi ki a chilei néppel. Együtt a világon mind szélesebb méreteket öltő mozgalommal, felháborodottan tiltakozik az alkotmányos jogok lábbaltiprása, a junta fékeveszett ter­rorja, a chilei hazafiak legjobbjainak kegyetlen meghurcolá- sa, bebörtönzése és meggyilkolása ellen. Követeli az elemi emberi szabadságjogok tiszteletben tartását, az ellenforradal­mi terror megszüntetését, Luis Corvalan szenátor és min­den bebörtönzött és üldözött chilei hazafi életének és sza­badságának biztosítását. Tudjuk és hisszük, hogy az ellenforradalom csak időle­gesen állíthatja meg a fejlődést; a történelem menetét nem fordíthatja vissza. A forradalmi harcokban megedzett chilei dolgozók küzdelme, melyet a világ minden haladó embere támogat, meghozza Chile népének is a szabadságot, a tör­vényességet, megteremti a társadalmi haladás szabad felté­teleit.. Az országgyűlés a chilei katonai junta terrorjának el­ítéléséről szóló nyilatkozatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Apró Antal bejelentette, hogy az országgyűlés befejezte munkáját, valamennyi képviselőnek jó munkát kí­vánt és az ülésszakot bezárta. (MTI) Folytatódik a küzdelem Luis Corvalan életéért Tovább folyik a világmé­retű szolidaritási kampány annak érdekében, hogy meg­mentsék Luis Corvalannak, a Chilei Kommunista Párt fő­titkárának életét. Corvalan ügyét egy katonai bíróság tár­gyalja. Azzal vádolják, hogv elárulta hazáját és felforgató tevékenységet folytatott. A Pravda csütörtöki számá­ban megállapította: a belső és külső reakció sötét; erői félredobták a burzsoá demok­ráciát és a hóhérok és gyil­kosok bandáit, a katonai ösz- szeesküvőket vetették be. Lábbal tiporták az alkot­mányt, vérbe fojtották a so­kat dicsért polgári demokra­tikus szabadságjogokat. A ka­pitalista államok vezetői nem is gondolnak arra, hogy el­ítéljék a,junta fasiszta akció­it. A chilei junta elfogatta Luis Corvalánt és le akar vele számolni — írja a Prav­da. majd emlékezteti a junta vezetőit arra, hogy hova ju* tottak elődeik, a hitleri fasiz­mus vezetői. Az SZKP központi lapja be­fejezésül követeli, hogy he­lyezzék szabadlábra Luis Cor* valant és vessenek véget a vé­res terrornak Chilében, vala­mint az ENSZ főtitkárát, hogy sürgősen tegyen lépéseket Lu­is Corvalin és a többi üldö­zött chilei haladó személyiség életének megmentése érdeké­ben. A chilei junta hatóságai szerdán közleményt jelentet­tek meg,,-amelyben azt állítot­ták, hogy a katonai puccs óta eltelt időszakban „erőszakos halállal” mindössze 476 sze­mély 1 Vesztette életét, 462 ci­vil és 14 katona vagy rendőr. Érdemes emlékeztetni arra. hogy még a Newsweek ame­rikai magazin is arról írt, hogy csupán a santiagói hűl-' laházba több mint' 2500 holt­test érkezett a puccs után. Kissinger kínai útja során Tokióba is ellátogat Henry Kissinger, az Egye­sült Államok külügyminiszte­re tokiói látogatásokkal fogja összekapcsolni köszöbönálló pekingi útját. A japán külügyminsztérium csütörtökön közölte, hogy Kis­singer — útban Peking felé — október 24-én és 25-én Tokió­ban tartózkodik, majd négy­napos pekingi látogatásának befejeztével október 30-án is­mét eltölt egy napot a japán fővárosban. Az ABC amerikai tv-hálózat hongkongi tudósítója csütör­tökön „mérvadó” pekingi kö­rökre hivatkozva azt az érte­sülést szellőztette, hogy Henry Kissinger október végére ki­tűzött pekingi látogatásának fő célja a Kínai Népköztársa­ság és az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatinak fel­vétele. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents