Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-30 / 254. szám

äjra megkérdestOk lesz a Tanácsköztársaság téri parkkal? Az 1972. május 6-i számunk keresztül a taxiállomás tele- ötödik oldalán feltettük a kér-, ionjától a legközelebbi pádig, dóst hány „analfabéta” van és más részeken is. Ügy lát- Salgótarjánban. Tettük ezt szik, a parkőr tekintélye nőtt. abból az apropóból, hogy há­nyán mennek át a figyelmez­tető tábla ellenére a gyepen, élősövényen? Hányán tapos­nak a virágágyakba? A park­őr is panaszkodott, semmibe veszik, nem tekintik hatóság­nak. Legnagyobb baj az volt, hogy a buszmegállók miatt igen nagy a forgalom. Sok a siető, szaladó ember, aki az­tán nem néz gyepet, virágot, átgázol mindenen, nehogy el­késsen. A park pedig szépen, csendben pusztul. A helyzet azóta sokat vál­tozott, a kép viszont, ami a szemlélőt fogadja, keveset. A helyijaratok megállóit áthe­lyezték a város más részébe. Lassan egy éve befejeződtek Hogy is néz ki ez a rongálás tént semmi, számokban? Az adatokat Tur- csányi Miklós kertészmérnök, a Városgazdálkodási Vállalat parkrészlegének vezetője adja meg: — Salgótarjánban évente 2 millió forintot költünk parlcrr — Erről jut eszembe: a ta­valy májusi cikkben szó volt arról, hogy a szökőkút újra üzemel majd. Azóta sem tör­— Valami azért mégis. A LAKÓTERV-nél készülnek a tervek. Tavasszal az egész parkot felújítjuk az út mind­két oldalán, természetesen úgy, hogy a már meglevő fá­sításra. Ebből felújításra és ^ a helyükön hagyjuk. Ki korszerűsítésre körülbelül 43—44 ezer forint jut. Egy négyzetméter gyep telepítése, építése 50—350 forintos ösz- szegbe kerül. Ä főtéri park négyzetméterének építési költ* kell azonban cserélni a szökő­kút szivattyúját, és valószínű­leg a formája is megváltozik. A dísztéri részt az út vona­lának változása miatt kell át­tervezni. Még nem dőlt el. sége 250 forint. A fenntartás lehet, hogy az valamivel olcsóbb, egy négy­zetméterre évente 30—50 fo­rint jut. A főtér és a Rákóczi út másik oldalán a dísztér, a 13-as jelű épület környéké­a burkolási munkák. Az arra re évi 50—55 ezer forintot fel­járónak nem kell árkokat ke- dítunk. Ez az összeg magába rülgetníe, ám a park gyepfe- foglalja a kiültetéseket és az lületein most is gyalogút vág összes elvégzendő munkát, eredetileg tervezett medence valósul meg. Látható, hogy a város nem kevés anyagi erőt fordít a parkosításra, amire a város egyre inkább beépülő központ­jában mind jobban szükség van. —- gáspár — I Balassagyarmati helyzetkép Termeíőszö vetkezet a városban Három a „kiszlány Mozgalom ugyanennyi felvonásban Törté- kezeiben nagyon nagy szere it Színhely: Diósjenő. nik: napjainkban, a KISZ- pe van a KISZ-nek. Többek vazetőségváliasztások után. között a fiatalok érdekvédel- Szereplők: KISZ-titkárok és ménele képviselete. még sokan mások. Rendezte: az élet. Első felvonás, amelyben kiderül, hogy kicsi a borsi és gyenge A VILTESZ-telepen az if­júsági szervezetnek tizenket* A falusi KISZ-nek 70 tag­ja van. — A terveink között szere­pel a taglétszám emelése, azok közül, akik még nem tagjai az ifjúsági szervezet­nek. Arról mi nem tehetünk, hogy' jobb és több programot szervezünk, s a fiatal nálunk Most megkapják a régi iro­daház egy részét. Már ki is festették. Nemsokára sor kerül a fclubavatóra. A VILTESZ KlSZ-vezetőségét már előre szeretne mozgalmi munkát meghívták. A két titkárlány végezni — teszi hozzá, a legjobb barátnő. Most KISZ-csopor.tok Iétre­Közös társadalmi munka, hozását vették tervbe. Már ten a tagjai. Alcsák Margit klubest, kirándulás a leap cső- kész az elképzelés. Hetven alig „egyhónapos” titkár. latuk jellemzői. embert nehéz megbízatással — Hetente egyszer jövünk , , , , . ellátni. Ezért döntöttek a cso­issze, csütörtökön a könyvtár- Harmadik felvonás, amelyben portok mellett. ban, melyet klubnak hasznú- nem a szüreti bál Az ő problémájuk a helyi­lünk. A létszám alacsony, » lényeg ség. A taggyűlést az előcsar­szinte valamennyien a szerel- A községi óvodában találom nokban kénytelenek tartani, dóben dolgozunk. Egyedül ke- meg Mikita Ildikót, a községi hogy mindnyájan elférjenek, vés dolgot tudunk megválóéi- KISZ-alapszervezet vezetésé- Á falusi alapszervezetet a já- ®ani. A termelőszövetkezet gének egyik tagját. (A tit- rás legjobbjai között tartják KISZ-álapszervezetével „tár- kár, Tóth Irén, KISZ-iskolán számon, sülünk” néha. Eljártunk a van.) ... községi klubba is. Ügy érez- Ildikó tiltakozik, amikor el- ütő játék: hiányérzet tűk, hogy ránk, ..melósokra” mesélem Alcsák. Margit ho- Diósjenőn hagyományai van* .enézőeji tekintették volna. A gyan vélekedik: nak a mozgalmi munkának. A ánccsoportban vettünk részt — Nem hiszem, hogy így három alapszervezet sok-sok ■'elük közösen. Próba előtt ők van. Legfeljebb mi összeszo- lehetőséget rejt magában, kü* az ögyiik, mi a másik sarok- kottabbak vagyunk vidámab- Ionosén az együttműködés tó­ban várakoztunk — mondja a bak, s ők. úgy érzik, lenézzük rületén. KISZ-titikór. őket. Bejöhetnek nyugodtan a Valami azonban hiányzik. Korábban a gazdaaágyeaetők klubunkba is. A tenmelőszövet- Egy KlSZ-lakóterüleü csúcs­kezdeményezésére azt 6zeret- kezet KISZ-szervezetét meg- vezetőség, amely összehangol­tak volna megvalósítani, hogy kerestük, vegyenek részt a ná a munkát, kapocs lenne az -•izok a fiatalok, ailtik a tele- szüreti bál rendezésében. Nem alapszervezetek és a járási pan. dolgoznak ott is legyenek vettek. Megcsináltuk mi — so- bizottság között ■USZ-tagok. Olyanok is dől- rolja Ildikó. Szabó Gyula hoznak az üzemben, akiit a ^.. ... .. ^ ; községi KISZ-ben vezetőségi tagok. — Mi, KlSZ-esek ellenez­tük. A szervezeti saabályzat értelmében máshol is végez­tetnek mozgalmi munkát — jegyzi meg ezzel Itapcsolat- ijan Alcsák Margit. A téma a járási bizottság­hoz került. Ok is ellenezték, joggal. Nem adminisztratív eszkö­zökkel kell elérni, vonzó programmal kell csábítani a fiatalokat az üzemi alapszer- vazetbe. A titkár nehéz helyzetben van. A járástól még semmi segítséget nem kapott, pedig várja. Szeretnének végre bi­zonyítani, VÁROSBAN is lehet ered­ményesen gazdálkodó mező- gazdasági üzem. Balassagyar­mat lakossága és vezetősége ezzel kapcsolatban olyan állás­pontra helyezkedett: ha a ter­melőszövetkezet igazodik a la­kosság igényeinek kielégítésé­hez, akkor a városban a mező- gazdálkodás egyenesen áldás a fogyasztóknak. A balassagyar­mati termelőszövetkezet ehhez •az igényhez igazodva alakítot­ta ki a gazdálkodást. Nem be­fejezett még az elképzelések megvalósítása. Halaj Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke, Treso Józsefnek, a tsz párttit­kárának társaságában kijelen­tette: — A kezdet kezdetén va­gyunk a magunk elé tűzött feladatok megvalósításával. Reméljük, a tagság támogat céljaink elérésében, a város vezetői segítenek bennünket, mert csak akkor jelenthetjük ki, hogy megvalósul amit el­képzeltünk. .. Valóban igaz, olyan felada­tokat, mint amilyeneket a ba­lassagyarmati tsz-ben a tagság megszavazott, csak nagyon kemény munkával, fegyelme­szállitják a friss tejet a fel­dolgozóba. A szántóföldek szépen meg­műveltek. A vetésszerkezetet egyszerűsítették. Gabona, ka­pások, takarmány. De a gaz­dálkodásban fontos szerepet tölt be a kertészet is, amely a város nyugati bejárójánál van, Ipolyszög körzetében. Az évi bevétele megközelíti a kétmil­lió forintot. A kertészeti ter­mékek értékesítésére Balas­sagyarmaton öt boltot létesí­tettek. Ezek megosztva, a pia­con, a gyár környékén, a vá­ros új negyedében helyezked­nek el. A tsz-tagok részére is létesítettek boltot, az úgyneve­zett „parasztnegyedben”, ahol hússzék is működik, amelyet a tsz a saját sertéstenyészeté­ből lát el áruval. Jelenleg ezer—ezerkétszáz a sertések száma, hetvenöt pedig az anyasertéseké. A BALASSAGYARMATI tsz sajátos helyzetéből kiindulva alakította így a gazdálkodását. Háromezer-kétszáz kataszteri holddal rendelkeznek, amely­hez igen alacsony a tagok lét­száma. Ipolyszöggel együtt 337. Ebből 165 ember a munkaké­zett magatartással lehet valóra pes, a többi nyugdíjas. Az el­váltani. Az viszont már való­ság: láthatók a jelei, hogy va­lami új készül Balassagyar­maton, a termelőszövetkezet­ben. Ha néhány szóval is, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a hatvanas évek eleji állapo­tot. Rendkívül elhanyagolt, csekély eredményeket felmu­tató termelőszövetkezet volt a Palócföld Tsz. Hatvankét fo­rintot fizettek a tagoknak tíz­órás munkanapra. Szétapró­zott vetésszerkezet, eredmény­telen állattenyésztés volt a jellemző. Távol álljon tőlünk azt állítani, mindez azért volt, mert az emberek nem dolgoz­tak. A balassagyarmati tsz. tagjai mindig szorgalmasak voltak. Szerették gazdaságu­kat. A kudarc oka a hozzá nem. értésből származott. Sze­rencsére ez már a múlté. A város keleti bejárójánál feltűnik, hogy a berceli dűlőn szakértelemmel alakították ki a szarvasmarha-tenyésztés egyik feltételét, a legelőt. Ta­karosán elkészített vízleveze­tők. Kerítéssel szakaszokra bontott rét. Sehol fölösleges gaz, szemét. Dísze is a város elejének. Az Ipoly-parton nyá­ri szállás, fejésre alkalmas létesítménnyel. Tavasztól ké­ső őszig itt tartják a tehene­ket. Gondozzák, fejik. Innen Második felvonás, amelyben dupla vagy semmi a tét A termelőszövetkezet KISZ* alapszervezetében a mostani választásokig hasonló volt a helyzet. Szó esett róla, hogy megszüntetik az alapszerve­zetet és a fiatalok a község: ifjúsági szervezetben tényked­hetnek majd. A termelőszö­vetkezet minden, támogatást megadott volna. A pártvezetőség is támogat­ta az elképzelést. Okét igazolta, hogy a veae- t őségválasz tó taggyűlés csak másodszori nekirugaszkodásra lett határozatképes. Ekkor P. Szabó Rozália ke­rült az alapszervezet élére. If­júsági vezetőnek tapasztalat­fan. ugyan, de első eredmé­nye az volt, hogy duplájára emelte az a 1apszervezet lét­számát. (Sajnos hiába kerestem a majorban, a csemetósbe ment dolgozni.) A „fűzió’’-torv szerencséi­Mit tehet a népfront? Napjaink egyik legizgalmasabb kérdése az ifjúságpolitikai határozat megvalósítása. Idő­szerű gondok társadalmunk továbbvivői, a fiatalok érdekében. A tennivalókat, amelyek megszabják a fel­adatokat, mindenki ismeri. A mi társadal­munkban az ifjúságpolitika mindig a legfon­tosabb kérdések között szerepeit és az is ma­rad. Nem csak a jövő, hanem a jelen érdeké­ben is. Mert a fiatalokra nem csak évek, vagy évtizedek múlva, hanem most is számítunk. A nevezetes határozat nem csak a pártbizott­ságokra és a KISZ-re ró feladatokat, hanem a népfrontra is. Itt mindjárt felvetődik a kér­dés: a népfrontnak szükséges-e, kell-e törőd­nie az ifjúsággal? Sokan mondják, hogy erre ott van a KISZ. Elsősorban annak feladata a fiatalok irányítása, összefogása. A mindennapok tennivalói már eddig is bebizonyították, hogy a népfrontnak nem csak joga, hanem kötelessége a fiatalokkal való tö­rődés. Félreértés ne essék, a népfrontbizottsá­gok nem a KISZ feladatait vállalják át és lát­ják el. Ennél többet és mást kell tenni. Van­nak népfrontbizottságok — nem csak a közsé­giekre, hanem a városiakra is vonatkozik —, akik a fiatalokkal való törődésnek csak azt a módját vállalják, hogy a KISZ-szervezetek­kel erősítik a kapcsolataikat. Ez bizonyos mértékig helyes, hisz’ feladatok mindig adód­nak, és az összefogás, a közös munka jó do­log. De nem csak a KISZ-es fiúkkal «is lányok­kal kell törődni, hanem elsősorban azokkal, akik nein tartoznak semmilyen szervezetbe. Olyan fiatalok között tevékenykedni, akik nem KISZ-tagok és akiket nehezen tehet be­vonni a közéletbe. Legyünk őszinték, nagy terület még ez. Itt, és ebben van nagy szerepük a népfrontbizott­ságoknak, melyek a lakóterületeken tevé­kenykednek, Ott vannak például az egészség­ügyben, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok, de azok a fiatalasszonyok is, akik férjhez­kalmazottak száma 114, akik traktorosok, gépszerelők és szolgáltatóiparban tevékeny­kedő emberek, Mert a tsz a város lakosságát ezzel is segí­ti. Ez a helyzet magyarázza, hogy Balassagyarmaton, a ter­melőszövetkezetben nagy súlyt helyeznek a gépesítésre. Ti­zenkilenc erőgéppel, ehhez munkagépekkel rendelkeznek. A dohány- és a zöldségter­mesztés például gépesített. Nagy a változás Balassa­gyarmaton, a termelőszövet­kezetben, amely abban mér­hető le, hogy termelési érté­kük elérte a 25 millió forintot. Fokozatosan javul a költség- gazdálkodásuk. A tagok tízó­rás munkanapra jutó bére 107 forint. A tsz központjának ud­vara, környéke szép, takaros. A tsz vezetőit váddal illet­ték, hogy a szakembereket nem becsülik. Ebben a kérdés­ben sem szabad általánosítani. Négy agrármérnök, három mérnökgyakornok dolgozik a gazdaságban. A középvezetők közül heten rendelkeznek tech­nikummal. öten a szakmun­kásképzőben tanulnak. A téli időszakot pedig azok oktatásá­ra használ ják fel, akik szerve­zett tanulásban nem vesznek részt. Nem is tehetne máskép­pen, csak a szakemberek meg­becsülésével olyan eredményt felmutatni, amilyet közel egy évtizede produkáltak. Treso József, a párttitkár mondta egy beszélgetés alkalmával: — Még sok feladat vár meg­oldásra. .. Halaj Ferenc, a tsz elnöke megmutatta a tsz rövid- és hosszú távú tervét. Érdemes ebből felidézni néhány rész­letet. Bővítik a kertészetet, ahol öntözéses gazdálkodást vezetnek be. iJó lenne, ha a tanácstól megkapnák az ipoly- szögi pincét zöldség tárolásá­ra. Jelentős feladatot írtak elő maguknak az állattenyész tésben. Öt esztendő múlva a tehénállományt — jó minősé­gű állatokból — háromszázra emelik. A város tejellátásának nyolcvan százalékát garantál­ják ezzel az állománnyal. EZ CSUPÁN néhány részlet, de ez is sejteti, hogy nagy lé­pésekkel halad előre a balas­sagyarmati termelőszövetkezet. Bizonyítják, hogy városban is lehet jól gazdálkodó mezőgaz­dasági üzem. B. Gy. Munkában a traktoros kútba esett. A terwüeiősaövet- ‘ menve gyemiekgonduzasäi szabadsagukat töl­tik. Üzemük, vállalatuk ugyan időnként öez- szehívja őket, de az kevé6. Gyakori dolog — szinte az egy-két kivételnek kell örülni —, ha valaki, bármilyen jól dolgozó KISZ-tag volt is, férjhezmemt, az elveszett a mozgalom szá­mára. Hozzájuk is a népfront tud legjobban eljutni. Különféle érdekes rendezvényekre, összejövetelekre, találkozókra, beszélgetésekre meghívni őket. Segíteni gondjaikban, s hogy ne szakadjanak ki a közösségből. Nem kétséges, hogy az ifjúság körében és érdekében végzett munka elválaszthatatlan a népfront más feladataitól. Hisz’ a lakóterületi bizottságok jól ismerik az ott ólő fiatalokat, gondjaikat, problémáikat. A bizottságok le­gyenek kezdeményezői annak ie, hogy minél több fiatal kapjon, közéleti megbízatást, ahol tudásukat, fiatalos energiájukat és tenniaka- rásukat hasznosíthatják. Nem általában kell megmondani, hogy mit is tegyenek, hanem konkrét feladatokkal megbízni őket, segítsé­get nyújtva azok eredményes megvalósításá­hoz is. A jó kezdeményezéseket — a fiatalok gyakran élnek ezekkel — karolják fel. hogy valósaggá váljanak. Ez mégj óbban odaköti a fiatalokat a közéleti tennivalókhoz. Vagy itt vannak a szülői munkaközösségek. Itt is bőven akad tennivalója a népfrontnak. Hogy így fogalmazzunk? „nagy témát” jelent a nyolc általános elvégzése. Mert, sajnos, azoknak a száma újra és újra növekszik, még­hozzá a fiatalok között, akik nem fejezik be a nyolc általánost. A felnőttoktatást megszer­vezni, bátrabban kezdeményezni valóban ko­moly munka, es igazán a fiatalok érdekeit szolgálja. Ezernyi a lehetőség, övoda- és boicsöde- építési akció, lakásépítés szorgalmazása, tár­sadalmi munka. Ifjúsági klubokban is helye van a népfrontnak színes, eleven programok­kal. Mert a mi fiataljainkban rengeteg ener­gia van, amelyet mindeneképpen érdemes ki­használni. Ca, kjt Az októberi szél nem ismeri a tiszteletet. Csípősen belő* pakodik a kabátok alá s bizony-bizony keményen, kitar­tóan keli tűrni erőszakos tolakodását. Kivált annak, akit a munkája a szabadba, a földekre köt! Erki László, a tari Május 1. Termelőszövetkezet traktorosa 15 esztende­je került a közös gazdasághoz —kulcsár— NÓGRAD - 1973. október 30., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents