Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-26 / 251. szám

„Még nehezen mozog a könyv..." Őszi könyvhetek — hirdeti a tábla a szécsenyi ÁFÉSZ-könyvesbolt bejárata felett. Kint zord az idő, esik az eső, itt bent a boltban kelle­mesen sajátc» hangulatot árasztanak a plafonig érő, könyvekkel teli polcsorok. Két éve vezeti a könyves­boltot Balogh Sándorné. Igaz, volt közben egy kis szünet; májusiján jött vissza szülési szabadságról. — Nagyon váratlanul ért, amikor szóltak, hogy vállaljam el a bolt vezetését. Azelőtt az ÁFÉSZ-központ irodájában dolgoztam, de mindig is na­gyon szerettem az olvasást, a könyveket. Akkor ijedtem csak meg, amikor beültem a boltba. Mert más a könyvekkel ma­gánemberként és más hivatal­ból foglalkozni. Más olvasni és más forgalmazni. Óriási anyagot kellett megismernem ahhoz, hogy ajánlgatni, kínál- gatni tudjam az eladásra váró árut. Igen, a könyvesboltok köny­veit áruként tartják nyilván. Statisztikák, elszámolások, ki­mutatások a forgalomról; vagyis a számokkal való mérés a könyvesboltokban is szüksé­ges. Ugyanakkor a másik ol­dalról (és ez a lényegesebb) a könyv, mint a művelődés, kul- turálódás tárháza nem hason­lítható semmilyen áruhoz, ezért népszerűsége, keletje sem elsősorban számokkal mérhető. Sokkal inkább az emberekre gyakorolt hatásával (bár tudom, hogy ez nehezeb­ben megfogható). Kultúra és kereskedelem. Hogyan tudja e két tényezőt összeegyeztetni a szécsényi könyvesbolt? Melyik irányba billen a mérleg? A forgalom a fontos, vagy az emberek szel­lemi igényeinek növelése? — NEM KÖNNYŰ kérdések ezek, s így a válasz sem egy­szerű. Tulajdonképpen a for­galomra kéne törekednünk, hisz’ ebből tartjuk fenn a bol­tot, ebből élünk. Másrészt, lel­kiismereti kérdés az, hogy mi­lyen könyveket kínálunk, pro­pagálunk. Minden eladó saját lelkiismerete döntheti csak el, hagy egy könyvet az ára, vagy a művészi értéke miatt ajánl-e? A mi boltunkban a következő a gyakorlat; az éves tervet a már ismert igé­nyek szerint állítjuk össze. Pl. sok Passuth-könyvet rende­lünk, mert ez nálunk kelen­dő. Á lexikonok sem marad­nak a polcokon, meg az ifjú­sági regények sem. Még min­dig sokan keresik Berkesi és Szilvási könyveit, de nézze vé­gig a polcokat, ilyen nálunk nem kapható. Ha egy vevő ha­tározott elképzeléssel nyit be a könyvesbolt ajtaján, akkor könnyű dolgunk van. Megke­resi, ami neki kell, fizet és elmegy. Sokkal többet kell fog­lalkoznunk azokkal az embe­rekkel, akik nem tudják, hogy milyen könyvet szeretnének vásárolni. Ilyenkor mi aján­lunk egy-egy művet — pszichi­kai érzékünkre alapozva — de úgy, hogy legközelebb ismét visszatérjen a vevő, hogy él­mény legyen számára az olva­sott mű. Hát így próbáljuk összeegyeztetni a kulturális és a kereskedelmi célkitűzéseket. Bizony fontos az, hogy a vevő visszajöjjön, hiszen, ahogyan a könyvtár vezetője elmondta, Szécsényben egyelő­re még nehezen mozog a könyv. A törzsvásárlók peda­gógusokból, fiatalokból tevőd­nek össze. Van olyan egykori középiskolás diák is, aki a kötelező olvasmányok vásár­lásával kezdte, s mióta dolgo­zik, havonta háromszáz forin­tot is itt hagy a boltban. Legtöbb ember határozott igénnyel jön — s ez jó, ez ör­vendetes. A legtöbb embernek már kialakult érdeklődési kö­re van, ebbe próbálja beleil­leszteni a könyvet is. Nem úgy, mint a századeleji polgár, aki a könyvárusnak a követ­kezőket mondta: kérek tíz mé­ter köriyvet, ebből öt méter kék, öt méter piros legyen. — Az utóbbi időben érzé­kelhetően megnőtt azoknak a száma, akik saját könyvtárat gyűjtenek. Ez elsősorban a lexikonok forgalmán mérhető le. Nem keresettek ma már az ún. fekete zsebkönyvek és a krimik. Nem mondom, akad olyan vevő is, aki a könyv külseje alapján vásárolja meg a „könyvszekrénybe valót”, de mégis vásárol. S, ha ő maga már nem is, de a gyerekei egy­szer csak leemelik a polcról azt a könyvet A beszélgetést a vevők ér­kezése szakítja félbe. Skultéti Márton az idegen szavak kiej­téséhez segítséget nyújtó köny­vet keres. Sajnos, nem kapja meg. Pedig szüksége lenne rá, mert szakosítóra jár és a filo­zófiához nem árt egy kis tám­pont, vagy segítség. Amikor a könyvvel való kapcsolatáról faggatom, elmosolyodik; — Az egész családiban nagyon erős és élő ez a kapcsolat. A felesé­gem otthon, Karancsságon könyvbizományos. Lőrincz Lászlóné a másfél éves unokájának viszi a néze­getni valót. — Már kis korban is a leghasznosabb szórakozás a könyv — mondja. KINT MÉG mindig esik. Visszavonhatatlanul itt az ősz. S aiztán a tél. Rövidülnek a délutánok és hosszabbodnak az e6ték. Az emberek behú­zódnak a szobáikba. A könyv ilyenkor is jó társaság. Meg­színesíti az unalmas, szürke estéket. — véfciss —■ Filmszínházaink játsszák A Á tojás jelkép: a gazdag es sikeres világ jelképe. Nem könnyű ebbe a világba bejut­ni. Ahhoz meg kell találni a módszert, a „szisztémát”, va­gyis azt az eszközt, amellyel könnyedén feltörhető a tojás héja. Émile Magis — aki gyámol­talan, esetlen könyvesbolti el­adóból a véletlenek segítségé­vel. de mindvégig tudatos tö­rekvéssel a minisztériumi íróasztalig jut — egyetlen vá­gya: bekerülni a tojásba. En­nek szisztémáját félig-meddig kényszerűségből hamarosan megtanulja, már a boltban — ahol a kollégák „nagyotmon- clásban” versengenek —. rá­jőve arra. hogy a legképtele­TÓJA' nebb hazugságot is irigykedő csodálattal hiszik el az embe­rek. Magis ettől kezdve mód­szeresen hazudik, s maga is egyre több hazugságra jön rá. A történet végére valóságos mestere lesz a hazudozásnak, félrevezeti még a törvényt is. Megöli feleségét, de a bíróság az asszony szeretőjét ítéli el. Ezzel Magis bebizonyította: a világot hazugságok rendsze­re irányítja. Kétségtelen, erő­sen. vitatható a filmnek ez az eszmei mondanivalója, a fő­szereplő cselekedete immorá­lis mégis ő áll a legközelebb hozzánk, mert környezete gátlástalanabb, képmutatóbb, hazugabb nálánál Jean Herman, a film ren­dezője, aki Félicien Marceau­s val közösen írta a forgató­könyvet. megtartotta az ere­deti színmű könnyed hang­vételét. sőt a film adta' képi lehetőségek jó kihasználásá­val humorban, szatírában még hozzá is adott. A legsikerül­tebbnek a megbocsátasi jele­netet tartjuk: a férj a család előtt nyilvánosan bocsát meg hűtlen feleségének. Leleplező, kacagtató jelenet. Tragikus ..hangszerelése” még tovább fokozza szatirikus élét. A film első felével vagyunk egy ki­csit elégedetlenek; itt lassú­nak, kevésbé szellemesnek érezzük a cselekményt, ösz- szességében azonban kelleme­sen jól szórakozunk. (Sulyok) Vonakodva, a helyzet és a környezet iránti egyszerű megvetéssel tűrte Dessewffy Arisztidesz a foglár nógatását. Mégis várni lehetett, hátha rászól kísérőjére a magas tér* metű, lomha abauji nemes: „Hé, foglár, ismerj illemet”. Nyolc évszázad öntudatát vi­selte magán ez a szuverén birtokos. Nem nagy úr. de úr. A számunkra mindig titokza­tos, érthetetlen, kissé különc magyar nemesek közül való. Amolyan laza konoksággal állt be a sorba. Mint, aki megtanulta, a görcsös ellen­állásba hamarabb bele lehet pusztulni, mint a tartózkodó, végveszély esetén kitérő, vagy megalkuvó dacba. Láttam raj­ta. ő gyűlöl bennünket a leg­mélyebben. A sors szeszélye, hogy ennek ellenére előttünk kellett letennie a fegyvert. Akkora szégyennek tekintheti ezt, hogy talán szívesen hal meg. Lázár Vilmos, a tizenharma­dik elővezetett délcegen mér­te lépteivel a rövid utat az épülettől a kijelölt, helyéig. Mint a diszkoszvető. Feszes atillája alatt alig fért el a délceg katonatermet. S külö­nös, ez a férfiszobornak min­tázott katona ártatlan szelíd- ségű arcot viselt. Szakálla is, bajúsza is lágy. Ügy hatott rám, mint, aki cselekvés he­lyett szemlélődésre született. Pedig bizony kijutott neki a cselekvésből. Ö az egyetlen, aki nem tábornok a tizennégy vádlott közül. Alezredes volt a lázadás utolsó előtti napjáig — az utolsó napon léptette elő ezredessé a lengyel Bem. Egy dandárt vezényelt, tehát volt beosztása szerint dandártábor­noknak számít. Van-e. aki iri­gyelné tőle a tábornoki ran­got? .. „ Utolsónak érkezett a sor jobb szélére Damjanich János. Két foglár támogatta törött lába miatt. Majdnem összeros- kadtak robosztus testének sú­lya alatt. De amikor a sor szélére ért, elhessegette támo­gatóit, s nyugodtan állt a lá­bán. ★ Elkotródtak a foglárok, megszűnt mindenféle jövés­menés, mocorgás. Bár nem vezényeltek vigyázz-t. önkén­telenül megmerevedett az alakzati rend. Az egészben volt valami nyomasztó álom­szerűség. Olyan képtelen hie­delem támadt egy pillanatra, hogy kitüntetésre, vagy dicsé­retre sorakozott fel a tizen­négy kék atillás katona. Vala- menyien kihúzták magukat, szabályosabb már nem is le­hetett volna rajvonaluk. A di­dergésre ingerlő, nyirkos reg­gelről mindenki megfeledke­zett. Bmst törzshadbírő előrelé­pett. Nyomában írnoka, aki egy köteg pál cát szorongatott jobbjában. Mint misekönyvét a pap. ki­nyitotta fénylő, fekete niappá­4 NOGRÁD — 1973. október 26., péntek Bevezetik a határozott idejű igazgatói megbízatást Két esztendővel ezelőtt szü­letett a határozat: decentrali­zálják a munkáltatói jogkört az alsó- és középfokú oktatá­si intézményekben. A minisz­teri utasításinak megfelelően a tanácsok művelődésügyi szakigazgatási szervei az el­múlt év Sizeptemberéig min­den. szervezetileg önálló alsó- és középfokú oktatási intéz­mény vezetőjére átruházták az adott intézmény vaiameny- nyi dolgozójára vonatkozó teljes munkáltatód jogkört. Az azóta eltelt idő tapasztalatait összegezte csütörtöki tanács­kozásán a Pedagógusok Szak- szervezetének elnöksége. Megállapította: a vártnál ugyan lassabban, de folyama­tosan kialakul az iskolák ön­álló vezetése. Elsősorban az önálló bérgazdálkodási joig- körrel is rendelkező iskolák­ban. erősödött az iskolai élet demokratizmusa, általában nyilvánosabbá vált a munka­ügyek intézése. Az iskolaigazgatók vezetői munkáját átfogóan meg kell vizsgálni, már csak azért is, mert ettől az esztendőtől fog­va fokozatosan bevezetik a ha­tározott idejű igazgatói meg­bízás rendszA-ét. Az irányító művelődésügyi szerveknek és a szakszervezeti bizottságoknak egyaránt ügyel­niük keli arra, hogy az eset­leges igazgatóváltozás ne érintse a szóban, forgó iskola pedagógusainak munkajogi helyzetét, ne idézzen elő jog­bizonytalanságot. Hatályban maradnak tehát ilyenkor is az előző igazgató által kiadott megfelelő rendelkezéseit, a közösen kialakított végrehaj­tási elveit a már elért ked­vezmények. A tervezett jogszabályok szerint az önálló általános is­kolák, a gimnáziumok és a szakközépiskolák vezetőit érinti a határozott időre szó­ló vezetői megbízás rendszere. Ennek időtartama legfeljebb öt, de legalább három tanév lehet. A megbízás újabb öt tanévre több ízben meghosz- szaibbítható. A jelenlegi, hatá­rozatlan idejű igazgatói kine­vezéseket legkésőbb 1967. szeptember 1-ig határozott időre szóló megbízássá kell átalakítani. Az igazgatói megbízás meg­adásakor, vagy meghosszabbí­tásakor meg kell hallgatni az intézmény párt- és szakszer­vezetének véleményét, továb­bá a nevelőtestület, illetve a felettes művelődésügyi szak­igazgatási szerv álláspontját. A rendeletek védik az igaz­gatókat, mert az adott isko­lában ped?.gógus-munkavisz<r nyuk továbbra is határozatlan időre szól. Az igazgatói meg­bízás lejártakor a megbízó szerv — az igazgató jó mun­kájának elismeréséül — az igazgatói cím használatát enge­délyezheti, a vezetői pótléknál: legfeljebb 50 százalékát to­vábbra is folyósíthatja. Tel­jes összegben jár azonban a személyi alapbér a megbízás Lejárta után is azoknak az Igazgatóknak, akiknek a meg­bízás megszűnésekor legfel­jebb öt évük hiányzik az öregségi teljes nyugdíj meg­szerzéséhez. A jövőben arra kell töre­kedni, hogy egy-egv igazgató pótlására elsősorban az adott nevelőtestületből keressék meg és készítsék fel a jelöl­tet. Ehhez sokkal tudatosab­ban keli az iskolák káderké-- déseivel, a vezető-utánpótlás nevelésével foglalkozni. Mind­ezzel a pedagógusok számára is nagyobb perspektívát nyúj­tanak, hiszen bizonyítják, hogv a vezetésre alkalmas pe­dagógusok saját iskoláiulkhan is lehetnek igazgatók, vagy más vezetők. Ludas­éifkönyiv Érdemes végiglapozni, vé­gigolvasni a Ludas Matyi 1974-es évkönyvét. A mai magyar humor leg­java termését találja az ol­vasó a színes és bőven illuszt­rált 224 oldalon. Tahi László tévéjátéka. Mikes György kisregénye mellett Várnai György és Endrődi István kép­regénye is újabb változatossá­got jelent. A sokak által rég hiányolt borsos ízt a ,.Csak felnőtteknek” című sorozat­ban találhatja az olvasó. „Így történt — így mesé­lem” — a Ludas rajzoló mű­vészeinek vallomása karika­túrákban szól a való életről, az emberi magatartás fur­csaságairól. ,.A humor mesterei” című sorozatban a vidám műfaj klasszikusainak írásait találja az olvasó. A „Vidám versek” című fejezetben pedig ma­gyar költők derűs költemé­nyéit is olvashatjuk. Űj tudósváros Nagykiterjedésű, új tudós- város építését kezdték meg Nyugat-Szibériában, Novoszi- birszk közelében, A városban a mezőgazdasági tudományok össz-szövetségi akadémiája szibériai részlegének intézmé­nyeit helyezik el, az egyes in­tézeteket a legkorszerűbb fel­szerelésekkel látják el. ját a törzshadbírő. Kissé vé­kony hangján, majdnem éne­kelve kiáltotta bele a hűvös reggelbe. — őfelsége a császár nevé­ben! Ítélet, melyet a magas hadseregfőparancsnokság pa­rancsa folytán összeállított és megesketett hadbíróság az alább nevezett urakkal, mint a magyar lázadó hadsereg vezé­reivel szemben egyhangúlag hozott meg... Hoszsú-bosszű monoton in­doklás, nevek, rendfokozatok, dátumok felsorolása. Azt hit­tem, a törzshadbíró imahang­hoz hasonló beszéde az idők végezetéig fog tartani. — ... miáltal bűnösnek mondatnak ki hazaárulás bűn­tettében az ötödik hadicikk és a katonai büntetőtörvény- könyv hatvanegyedik szaka­sza. az 1848. október harmadi- kai húszadikai, november hato­dikai. tizenkettedikei és az 1849. július elsejei legfelsőbb mani- fesztum és proklamációk alap­ján ... vádlott urakat az oszt­rák hadseregben viselt rend­fokozatuk és nyugdíjigényük megfosztása mellett, miközben kimondatik összes előtalálha­tó és elő nem található va­gyonuk elkobzása, golyó álta­li halálra... kötél általi ha­lálra ... kötéláltali halálra... golyóáltali halálra.... (Folytatjuk) Külíöldi Ösztöndíjak Tervszerű és folyamatos felkészülés Mint hírül adtuk, a Műve­lődésügyi Minisztérium pá­lyázatot hirdet szocialista or­szágok felsőoktatási intézmé­nyeibe az 1974/75-ös tanévre teljes egyetemi, főiskolai kép­zésre. Ezzel kapcsolatban felke­restük Salgótarjánban, a Nóg- rád megyei Tanács VB műve­lődésügyi osztályát, hogy rész­letesebb tájékoztatást kérjünk, s ejtsünk néhány szót a me­gyei helyzetről. Amint azt a minisztérium által kiadott pályázati felhí­vás is közli, hazánkban már több mint húszéves hagyomá­nya van a külföldi egyetemi ösztöndíjaknak. Nem lebe­csülendő hagyományról van szó. Ezen idő alatt négyezer magyar fiatal szerzett speciá­lis szakképzettséget minde­nekelőtt a Szovjetunióban, de a többi szocialista országban is. Napjainkban mintegy más­fél ezren tanulnak a baráti or­szágokban. Az érdeklődésre jellemző, hogy a múlt tanév­ben 1500 fiatal pályázott a meghirdetett 360 helyre. 990- en tettek sikeres felvételi vizs­gát, közülük került ki az a 343 fiatal, aki idén kezdte meg tanulmányait külföldön. Mi a helyzet megyénkben? Az évek során a nógrádi kö­zépiskolákból is többen je­lentkeztek külföldi felsőokta­tási intézménybe. Számosán már diplomájukat is megsze­rezték, elhelyezkedtek az élet különböző területén, s jelen­leg is tanulnak nógrádiak kül­földön. Bár a felvételi lehető­ségek, természetesen, a jövő­ben is korlátozottak, érdemes középiskoláinkban e lehető­ségre továbbra is figyelni. Az 1974/75-ös tanévi pályá­zatban új szakok is szerepel­nek. Körülbelül tíz-tizenöt olyan szak található a pályá­zati felhívásban, amelyre a korábbi években nem hirdet­tek külföldi ösztöndíjat. Egyébként a pályázati felhívás részleteiben is tartalmazza az 1974/75-ös külföldi ösztöndíja­kat, a felvételi vizsgák köve­telményeit, s a szükséges egyéb általános tudnivalókat. E felhívás a jelentkezési lap­pa! a középiskolákban és a megyei tanács művelődési osz­tályán, az ipari nagyüzemek személyzeti osztályain. A pályázatokat 1973. de­cember 15-ig lehet benyújtani. A sikeres vizsgaszereplés leg­fontosabb feltétele a terv­szerű és a folyamatos felké­szülés. Egy országos adat ez­zel kapcsolatban: a múlt tan­évben a pályázók csaknem 40 százaléka nem érte el a felvé­teli vizsgán a minimális 10 pontot sem, tehát két szak­tárgyból, a szóbeli és írásbeli részeredménye gyengébb volt a közepes átlagnál. A felvételi bizottságbknak továbbá gon­dot jelent különösen a már korábban érettségizett, vagy szakközépiskolákból érkezett pályázók gyenge orosz, vagy német nyelvtudása. Igen sok esetben a szakmailag jól fel­készültek sem nyerhették el a szovjet, vagy NDK-beli ösz­töndíjat a nyelvi felkészültség hiánya miatt. Ezért rendkívül fontos, hogy az idegen nyel­vek tanulását a pályázni kívá­nók a lehető legkomolyabban vegyék. A felvételi vizsgákat, első­sorban adminisztratív okok­ból már a következő év janu­árjának második felében le kell bonyolítani, ezért szük­séges, hogy a pályázni kívá­nók minél részletesebben tu­domást szerezzenek a külföl­di ösztöndíjak lehetőségeiről, hogy felkészülésük is szerve­zett legyen. A pályázati felhívást a kö­zépiskolások és a felsőfokú in­tézmények I. éves nappali ta­gozatos hallgatói az oktatási intézmények vezetői útján is­merhetik meg, a dolgozó fia­talok pedig a megyei tanács művelődésügyi osztályán. Az ipari nagyüzemeket külön is ellátják pályázati felhívással. A felvételi kérelmet az 1973/ 74-ben érettségizők középisko­lájuk igazgatójához 1973. de­cember 8-ig, az I. éves nappa­li tagozatos egyetemi, főisko­lai vagy előfelvett hallgatók a kar, az intézmény vezetőjé­hez 1973. december 8-ig, az 1972-ben és 1973-ban érettsé­gizett dolgozó fiatalok kérel­mükhöz csatolva munkáltató­juk írásos javaslatát, volt kö­zépiskolájuk igazgatójához 1973. december 8-ig, az 1970- ben és 1971-ben érettségizett (képesítőzött) — főiskolai, fel­sőfokú technikumi diplomával nem rendelkező — dolgozó fi­atalok a felvételi vizsgákat lebonyolító egyetemek Rekto­ri Hivatalához 1973. december 15-ig nyújthatják be. Nekik is csatolniuk kell munkáltatójuk javaslatát, volt középiskolá­juk véleményét azonban nem kell beszerezniük. Hogyan született a bélyeg? Az angol posta 1840. május 1-én vezette be az enyveshá­tú bélyegek használatát. A világ első két bélyege, a feke­te egypennys és a kék két- peimys bélyeg a fiatal Viktó­ria királynőt ábrázolja, a bé­lyeg mérete pedig 19x23 mm. Jelenlegi értéke: a fekete pennysé 200 000 lírának, a kék pennysnek pedig 400 000 lírá­nak megfelelő összeg.

Next

/
Thumbnails
Contents