Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)

1973-10-23 / 248. szám

Képernyő előtt Darvas Józseftől Kotzebueig Sose legren, rosszabb műsor» hetünk, mint amilyent most hagytunk magunk mögött. A hét első adásmapjatól az utol* sóig válogathattunk az érdé* kés és igényes programokban ízlésünk és hangulati állapom tunk szerint. A keddi nap választékából A nagy játszma című angol bűnügyi történet mellett a legáltalánosabb érdeklődésre a Nyitott könyvsorozat szá­míthatott, amely ezúttal Dar­vas József: A törökverő című regényét mutatta be azoknak, akik eddig nem találkoztak vele. Az író ifjúkori alkotásá­nak most megjelent új kia­dása szolgált aktualitással a Nyitott könyv-Barossa* szer­kesztőinek, hogy aS5 időtálló műre irányítsák a közfigyel­met, s ezzel kitűnő szolgála­tot. tettek az irodalombarátok- nak és a szerzőnek egyaránt. A regény dramatizált részle­teiben Vajda László, Győry Emil, Madaras József. Szalai Edit, Kottái János, Holt Ist­ván, Nagy Attila nagyob* bára fiatal színészek — kitű­nően helytálltak, érdekes, érzékletes volt Szabó B. Ist­ván Darvas Józsefről szóló bevezetője is. Szerdán ritka sportélvezetet jelentett az Anglia—Lengyel- ország VB-selejtező labdarú­gó-mérkőzés közvetítése Lon­donból — még azok számára is, akik nem különösebb meg­szállottái ennek a sportnak, A csütörtöki fő adásidőt két folytatásos műsor kötötte le. Ekkor láthattuk az Egy hölgy arcképe című angol tévéfilm- sorozat negyedik, és az Iszlám című olasz filmsorozat máso­dik részét, köztesként pedig a budapesti művészeti hetek programjában a Paprikások című magyar kisfilmet, mely egy sajátosan magyar .mes­terség” művelőivel ismertetett meg bennünket. Ugyancsak a budapesti mű’ vészebi hetek keretében lát­hatjuk a Németh László-re­gén jb 51, az Irgalom-bál ké­szült tévéfilmsorazat két ré­szét. Az első és második rész vetítésére pénteken, illetve vasárnap került sor, s a nagy- ívű történelmi tablóban, iz­galmas és hiteles lélektani viitelű családtörténet bontako­zik ki előttünk Széles Anna, Törőcsik Mari, Harsányi Gá­bor, Oszter Sándor, Venczel Vera, Sztankay István. Zenthe Ferenc, Petur Ilka, Mensáros László meggyőző játékában. Várjuk a további részeket. Szívesen hallgattuk pénteken este öveges József profesz- eaor közvetlen modorú vallo­mását is a népművelői hiva­tásról és az eredményes nép­művelés „mesterség!” titkai­ról. A szombati műsor szórakoz­tató programját a Kisvárosi komédia című NSZK tévéfilm adta. August von Kotzebue múlt századi légkört árasztó komédiája a címkórság meg­szállottjait nevetteti ki, a mű áttetszőén naiv dramaturgiá­ja azonban a mese szövésben aligha tartogat meglepetést bárki számára is a képernyő előtt. (barna) BALASSAGYARMAT. az egykori megyeszékhely és hi­vatalnokváros, megyénk má­sodik legnagyobb települése. Földrajzi fekvése —, hogy köz­vetlenül a magyar—csehszlo­vák határszélen húzódik — sokáig kedvezőtlenül hatott fejlődésére. Az utóbbi éveli egészséges gazdaságpolitikai, építésügyi és városfejlesztési koncepciója azonban jelentős változásokat hozott a múltbe­li állapotokban már megre­kedni látszó város életében. Üj üzemek, gyárak, modern, egészséges és szellős lakóhá­zak születnek a szántóföldek, vagy a régi épületek helyén. Maholnap befejeződik a főut­ca építése is. Épül, szépül a régi város: Balassagyarmat. —- Hitelünk van újra a kul­túrában — jegyzi meg jogos büszkeséggel Bacsur Sándor, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője, akivel a tanács újonnan kialakított épületrészének egyik szobájá­ban beszélgetünk Balassagyar­mat kulturális helyzetéről, a környező községekre gyako­rolt hatásáról. Tudom, kije­lentése nem hangzatos szólam csupán. A múlt haladó eszmei öröksége, a nemes hagyomá­nyok alapján végzett munka ad rá jogot. Madách. Mik- Hzáth, Rózsavölgyi Márk job­bító szándékú szelleme itt, ma is —. talán minden kornál jobban — otthonra talál. Hogy egy településnek, egy városnak milyen a kisugárzó '-neje, nagyon komplikált, na­gyon nehezen mérhető dolog, •v konkrét cselekvések, a kö­zönség megnyilatkozásai alap­ián az-onban igenis „tetten ér­hetők.” — A vonzó és kisugárzó ha­lás nem lehet egyetlen intéz­mény, gyár, vagy vállalat mű­ve — hangsúlyozza a művelő­désügyi osztályvezető. — Az egésznek a jó munkája ben­ne van. Erősségének van in­tézményi oldala is: milyen korszerű az objektum építé­szeti vonatkozásban, meny­nyire befolyásolja ez, hogyan alakítja a tartalmi munkát stb. Döntően azonban nem határozza meg. A Mikszáth Művelődési Központ munká­ja ezt ékesen bizonyítja. A MOSTOHA körülmények ellenére is folyamatos a já­rási művelődési házak, klub­könyvtárak módszertani se­gítése, elsősorban továbbkép­zések és különböző anyagok — főleg kiállítások — vándo­roltatásán keresztül. A Hor­váth Endre Galéria — amelv kéthetenként váltakozva nap­jaink egy-egy jelentős képző­művészével, fotósával ismer­teti meg a város és környéke érdeklődő lakóit — egyedül­álló „létesítmény”. A kis he­lyiségben könnyen áttekinthe­tők. a tárlat képei, színvona­lasak, változatosak a müvek, a lülmúlja. A Madách Imre könyvtár ma jobbára kimondottan vá­rosi jellegű munkát végez, de hagyományosan nagyon szép és fontos feladatot tölt be a járási könyvtárak tartalmi munkájának segítésében is. A megye népművészetét és hely­történetét prezentáló múze­um sajátosan egészíti ki a vá­ros kulturális arculatát; láto­gatói között messzi országré­szek csoportos, vagy egyéni kirándulóit is megtaláljuk. A balassagyarmati gyárakba, üzemekbe mintegy 1700 mun­kás, az iskolákba is több száz diák jár be naponta. — Jelentős szerepük van a kultúra közvetítésében és ter­jesztésében — jegyzi meg Ba­csur Sándor. — Itt a város­ban érik őket a kulturális ha­tások, ezeket viszik haza ma­gukkal, és tovább adják, újabb érdeklődést keltenek. A dolgozók általános isko­lájának zömében vidékről be­járó munkások a hallgatód, a középiskolának pedig hozzá­vetőlegesen a negyed része. A balassagyarmati Finomkötött­árugyár szakközépiskolai for­mában több mint félszáz lányt képeztek ki hurkoló ipari szakmunkásnak. A szakmun­kásképző Intézetben három osztályban indult be a laka­patok törnék a királya által kinevezett kormánya létére. Neki pedig közvetlen felette­seinek, a magyar hadügyi kor­mányzatnak kellett engedel­meskednie, s nem a írü oszt­rák generáliasainkinak, akik fölött viszont a migyaroktól független bécsi kormány ren­delkezett. A király nevében eszközölt kinevezését soha vissza nem vonták. A jogfoly­tonosság szabályai szerint ha­ladt előre rendfokozatban a tábornoki rangig. És ott vol­tak körülötte a katonák, akik zokszó nélkül rohantak sza­vára a halálba. Lehet-e csak úgy, köszönés nélkül kisza­kadni az elkötelezettség sűrű szövevényéből Windischgraetz röplapjaira? Főképp, ha sem­mi sem bizonyítja a prokla­a tos szakközépiskolai oktatás. Ezekben az osztályokban na­gyon sok a vidéki tanuló. Nemrégiben egy nagyon hasznosnak ígérkező kezdemé­nyezésbe fogtak Gyarmaton. A tanács a termelőüzemekkel karöltve függetlenített népmű­velők munkába állítását tér-, vezii a gyáraknál, üzemeknél. A Kábelgyárban hamarosan megkezdi munkáját az okta­tási felelős. Ugyanígy a MÁV klubkönyvtárosa. Bár még sok üzemmel kell vitatkozni a művelődés irányítóinak és szervezőinek, de már egyre több helyen értik meg a fej­lődés sürgős szavát, hogy a képzett, tanult dolgozókkal könnyebb a munka, ha­tékonyabb a termelés. Ez pe­dig mindannyiunk közö6 ér­deke. SZINTE félóránként indul­nak a buszok — mutat ki az ablakon az autóbusz-állomásra Bacsur Sándor. — A bejáró dolgozók és diákok egyre töb­bet visznek haza a tarsolyuk­ban, szellemiekben. Persze túlzott elégedettségre azért nincs okunk. Nagy gond még mindig a bejáróké. Szervezet­tebbé, hatékonyabbá kell ten­ni oktatásukat, művelődésü­ket. Ezen dolgozunk közös erőfeszítéssel. Damjanich tehát harcolt to­vább. Végigkergetett bennün­ket szinte az egész Kárpát- medencében. Tehet róla, igen­is tehet, hogy nevét fogcsi- korgató tisztelettel emleget­tük. Mindig, mindenütt meg­vert bennünket. Amíg lábát ném törte, az összes ütközet­ben. részt vett ellenünk. Tit­kon mondogattuk, bárcsak nekünk lennének ilyen tábor­nokaink. Most viszont leki­csinylőéin századosnak titulál­juk, megtagadván tőle azt az őrnagyi rangot is, amelynek viselésé«} meg István királyi főherceg, a nádor jogosította fel uralkodónk, helyetteseként. Ördögiem következetes ez az ember. Megbocsáthatatlanul önérzetes. Nem elég, hogy a csatatereiken sorra megalázta legjobb hadvezéreinket, ráadá­sul a fegyverletétel alkalma­Hitelük van — mégsem ülnek a babérokon múzeum látogatottságát is fe­Sulyok László Képzelhető mire vélhette a császár, mint első személy foiduíatot, amikor tapasztalnia hallgatott. Az a formula pe- kellett, hogy a levert rácok dig, hogy az uralkodó nevé- helyett immár a császári csa- ben, útón-útfélen elhangzik, akkor is, ha garasos tolvajt büntetnek meg. máció hitelességet? Mert 4 NÖGRÁD - 1973. október 23.. kedd Iskolai alkotmány A Rendtartás 32. paragrafu­sában áll: „A tanulói közösség iskolai életét a házirend sza­bályozza.” A házirend az is­kolai élet alkotmánya, s egyik alapokmánya az iskolai de­mokratizmusnak is. E meg­állapítás nem eredeti, hiszen a korábbi időszakban igen sok szó esett már minderről. A* Köznevelés október 5-í számá­ban P. Kovács Imre Startol az új házirend címmel ad közre riportot, vizsgálva: hogyan ér­vényesül a demokratizmus e fontos alapokmányban, illetve ennek elkészítésében. Útja so­rán Salgótarjánba és Balassa­gyarmatra is ellátogatott, a Bolyai, illetve a Balassi Gim­náziumban vizsgálódott. Meg­állapításai a két iskolára rend­kívül kedvezőek. s a tanuláshoz szükséges mun­kafeltételeket teremti meg. X A salgótarjáni Bolyai Janos Gimnázium házirendje elké­szült, szabályozza az iskolai életet és az iskolán kívüli ma­gatartás normáit is. Már az elején hangsúlyozza: „A gim­nazista tanuló életét a köte­lességek teljesítése, s a jogok­kal való okos élés egysége jel­lemezze!” A tanuló joga és kötelessége is egyúttal, hogy a szocialista társadalom hasznos tagjává véljék, megfelelő általános műveltséget szerezzen, olyan tulajdonságokat alakítson ki, amelyek társadalmunk erköl­csi követelményeinek megfe­lelnek. X A Művelődésügyi Miniszté­riumnak az 1973/74-es tanévet megelőző új dokumentumai alapján megyénk iskoláiban is elkészültek, illetve készülnek az új házirendek, amelyek az Iskola belső életét szabályoz­zák. Ezek egyik jellemzője a demokratizmus további kiszé­lesítése! A készítésben annak az elv­nek kell érvényesülnie, hogy elkészülése előtt a lehető leg­szélesebb körben lehessen vi­tatkozni rajta. Legyen benne azok véleménye, akiknek ké­szül. A benne foglaltak közös gondolkodásból fakadjanak, azokat mindenki elfogadja. A házirend tehát nem tiltások gyűjteménye. Ahol már az elő­készítésben érvényesül a de­mokratizmus, ott az ifjúság számára is nyilvánvaló, hogy a szabályozott életrend az ő érdekeit szolgálja elsősorban, ­Hogyan készült el ez a há­zirend, amely okos egységben szól a továbbiakban is a jo­gokról és kötelességekről, vi­lágosan fogalmazza meg az együttélés szabályait, közösen kialakított „törvényeket” ha­tároz meg. X Jónás József igazgatóhelyet­tes tájékoztat az előkészítés munkájáról. A gimnáziumban múlt évtől vertikális KISZ- alapszervezetek működtek, a kísérlet kezdetekor új házi­rend is készült, amelyet alap­vetően nem változtattak meg. Természetesen, mégis több új vonása is van a mostani házi­rendnek. — Először összeállítottunk egy nyers házirend-tervezetet, amelyet egy szűkebb körű bi­zottság vitatott meg. Ez az osz­tályfőnöki munkaközösség ve­zetőből, az igazgatóból és he­A mozik a közeljö­vőben tűzik műso­rukra Hintsek György legújabb filmjét, a Hét tonna dollárt, amelynek fő­szerepét a sikeres A veréb is madár után ismét Kabos László alakítja. Az ötvene­dik születésnapját a napokban ünnepelt, népszerű komikus partnerei között ta­láljuk a vígjátéki és drámai szerepekben egyaránt kitűnő Bár­di Györgyöt, az in­tellektuális érzé­kenységű Darvas Ivánt és a fiatal, csi­nos Vörös Esztert. A vígjátékot Illés György operatőr fényképezte íyettesből, a párttitkárból, 9 két ifjúsági vezetőből, az is­kolai KISZ-titkárból, valamint a diákbizottsági felelősből állt — mondja Jónás József. — Ez­után készült el a tervezet, amelyet Vitára bocsátottunk. Ezt megkapta a szülői mun­kaközösség és valamennyi osz­tály. A szülői munkaközösség javaslatát az iskolavezetéshez juttatta el. Az osztályok javas­latait először az iskolai KISZ- vezetőség vitatta meg. Közben az iskolai pártszervezet is megvitatta a készülő doku­mentumot. Ezután ült össze a a tantestület, amely ülésen döntött az új házirendről. X A tantestületi ülés rendkívül élénk volt, délután kettőtől hatig tartott. — Voltak-e vitatottabb pontjai a készülő házirend­nek? — Természetesen, voltak. Ügy véljük azonban, hogy a KISZ KB állásfoglalásával, a Rendtartással, s valamennyi vonatkozó dokumentum szel­lemével összhangban van. Számos javaslat érkezett mind a szülők, mind az ifjúság, mind a pártszervezet részéről, s eze­ket figyelembe véve végeztük a végleges formába öntést. Közö­sen készült házirendünk van. A házirend kihirdetésére a közeljövőben kerül sor. A de­mokratizmus szellemében el­készült dokumentum — ter­mészetesen — nemcsak a tan­testület, hanem az ifjúsági szervezet, s valamennyi tanuló ügye. Az 5 véleményük is ben­ne van, az ő érdekeiket védi, s eredményes munkájukat se­Újabb kiadvány A Nógrád megyei Mozi­üzemi Vállalat a magyar film államosításának 25. évforduló­ja tiszteletére a világhírű ma­gyar filmrendező, Jancsó Mik­lós műveiből rendez vetítés- sorozatot. A hat előadásból ál­ló sorozat első filmjét, az Ol­dás és kötést a salgótarjáni József Attila Megyei Művelő­dési Központban már láthat­ták az érdeklődők. Ebből az alkalomból a vállalat megje­lentette a Nagy rendezők cí­mű kiadványsorozatának má­sodik darabját, amely Jancsó Miklós életét és munkásságát, a kortárs hazai és külföldi kri­tika értékeléseit tartalmazza, képekkel gazdagon illusztrál­va. A hozzáértéssel szerkesz­tett, tetszetős kiadvány jól se­gíti elő a Jancsó-filmek mé­lyebb megértését, és járul hozzá a modem filmes esz­közök megismeréséhez. val sem tekintette őket egyen­rangúnak lovagiasság dolgá­ban. Csakis aiz oroszoknak voll hajlandó aludni Arad várát Kijelentette, kész az utolsó szál emberig harcolni, kész ebben a harcban elsőnek eles­ni, ha előttünk, osztrákok előtt kellene kapitulálnia. Ha másért nem, ezért feltét­lenül halál jár. A bosszúvágy szerint. Hayna u táborszernagy úr őkegyelmessége szerint. Ami azt illeti, ránk nézve elég dermesztő a szégyen, amelyre Damjanich személyes sorsa rádöbbentett bennünket. Eleinte azt hittük, zsöllyéből nézhetjük, miiként marcangol­ják t>zéit a szájhős magyarokat a felibujtatott rácok, horvá* tofc, románok. Amikor csalód tünk várako­zásiunkban, kénytelenek vol­tunk saját csillogó, kényes haderőnket a büszkeségünkhöz méltatlan magyarok ellen kül. deni. Mi lett a vége? Megtör­tént a hihetetlen, a minden képzeletet felülmúló: berniün­ket is megvertek. Az ilyen századosok, mint ez a Dam­janich. Mehettünk kétrét gör­nyedve Pétervánra, a minden oroszok cárja kegyes pártfogá­sáért könyörögni. És akkor felbőszülünk Dam­janich következetességén. Nem órtjüik. miért azoknak adta meg magát, akiket 'mi hív­tunk ide győztesnek. Szegény, szegény Damjanich. Szegény, szegény Ausztria.., ■* Jó lenne öntudatlanul átvé­szelnem ezeket a borzasztó napokat. Ha akarom, ha nem, önkéntelenül aZ ítéletek ré­szesének érzem magam mind a bírák, mind az elítéltek ol­dalán. Osztrák létemre felelek irgalmatlansógükért, ember létemre osztozom a megbün- te tend ők szenvedéseiben. Hi­szen ez a legGzömyűbb, ezért kényszerülők enyhíteni ful- doklásamat a magamnak szó­ló gyónásommal: hogy kü­lönbséget kell tennem osztrák mivoltam és ember mivoltom között. Ezért sújtanak ítéle- letükkel engem is azok. akik­nek elegendő, hogy csak oszt­rákok. Bárhogy menekülök gondo­latban a jelentől, minduntalan visszaráncigálják figyelmemet az egyre komorabb fejlemé­nyek. Nincs menekvés, a köz­vetlen szemtanú szerepét rám Is kiosztotta a sors. A pa­rancsnoki törzs tagjaként kénytelen-kai letten tudomást szerzek mindenről. Amióta megerősítette Haynaiu a halá­los ítéleteken, a törzs szűkebb kőiében megszűnt a szigorú titoktartás, így hivatalból ju­tok hozzá a gyászos értesülé­sekhez. Howiger tábornok úr, a vár parancsnoka a következőkép­pen rendelkezett. Október ötödikén, azaz hol­nap reggel fél hat órakor saemlealakzatbam, élesre töl­tött fegyverekkel felsorakozik a Wocher-gyalogezred második zászlóalja, hogy biztosítsa az ítélethirdetéshez szükséges rendet, Helyszín a íőőrsóg épületével szembeni alakuló­tér. Ugyancsak holnap reggel hat órakor köteles megjelenni Emst törzshadbírónál Wo­chen grober főtörzsfoglár az összes foglárral egyetemben. Feladatuk átvenni a tábori csendőr-osztagtól azt a tizen­négy kéz- és lábbilincsláncot, amelyekre az aktushoz szük­ség lesz. Ugyanis mihelyt ki­hirdetik az ítéletet és kimond ­ják az elítélteik', tiszti rend­fokozatuktól való megfosztá­sát, a bűnösöket azonnal lánc­ra kell verni. Így, megláncoltart kísérni- dók vissza az ítélet elhangzá­sa után a főorségi épületben levő celláikba, amelyek ettől kezdve siralomházsnak tekin­tendők. Mindaddig, amíg sor nem kerül az ítéletek végre­hajtására, valamennyi főben­járó bűnös mellett két kato- na és egy foglár tartson őrsé­gét Hr A megtévesztésig olyan be­nyomást keltett a várudvar, mintha őfelsége a császár sárii - letésnapját, vagy valamelyik katonai védőszent ünnepét kö­szöntöttük volna. Rend, tisz­taság mindenütt. Csend és nyugalom. A mozgás szinte teljesen megszűnt. Alig lát­tam egykét közkatonát, ezek is gyorsan eltűntek az épüle­teikben. Viszont annál több őrszem volt feltűzött szurony- nyal körben a sáncokon, a ka­puknál, a laktanyák, raktárak, műhelyek, istállók sarkainál, (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents