Nógrád. 1973. október (29. évfolyam. 230-255. szám)
1973-10-14 / 241. szám
TUDOMÁNY -'TECHNIKA Gammasafáísás g műkincsek védslmébsn H ákríras-mozgósító immunoszupresszió ? Franciaországban 1970 óta folytatnak kísérleteket a nukleáris energia alkalmazására — a műkincsek védelmében. A kísérletek a Nemzeti Atomenergia Bizottság laboratóriumaiban folynak. A kutatók szorosan együttműködnek a múzeumi szakemberekkel Atomfizikus, restaurátor, művészettörténész dolgozik együtt azoknak a művészi emlékeknek a konzerválásán, amelyek a nemzet számára felbecsülhetetlen értékeket jelentenek. A kutatók az elmúlt két évben kizárólag a gammasugárzás ilyen irányú hatásának a vizsgálatával foglalkoztak. A gammasugárzás igen kis hullámhosszú elektromágneses sugárzás, amely az atommagok természetes és mesterségesen keltett átalakulásai, valamint részecskepárok szétválása, elemi részek bomlása esetén su- gárzódikki. A technikában leginkább a radioaktív izotópok gammasugárzását használják fel besugárzási, átvilágítási vagy nyomjelzési célokra. A franciák a műkincsvédelmi kutatásokban kobalt 80-as és cézium 137-es izotópokat alkalmaznak a különféle anyagokból készült művészeti emlékek tartósítására. A munka egyelőre kísérleti stádiumban folyik. A francia átlagpolgár, amikor a „patrimonie” szót hallja, a nemzeti vagyon alatt akaratlanul is monumentális katedrálisokra, épületekre gondol. A mindennapi gyakor- giek során a faanyag rovarta lat azonban a Legváltozatosabb tanítását végezték gammabe- . műkincsek sokaságával állítja sugárzás segítségével. Ezen a ; szembe a kutatókat, hogy területen lehet valószínűleg a megvédjék az utókor számára, jövőben a legjobb eredménye- Ezek a legkülönfélébb mére- két várni. Az eddigi tapaszta- tűek lehetnek és különféle latok szerint 50 000 rád. erősanyagból készültek. A műkin- ségű, száz alkalommal -végzett eset ezenkívül sokféle káros gammabesugárzás nem vál- hatás érte, amíg a múzeum toztatta meg a kezelt faanya- tulajdonába került. gokat, sem külsőre, som a A fából és más anyagból ké- mechanikai tulajdonságait tiszült műkincsek nem egy letően. Ezer besugárzás után esetben a föld vagy a víz alól azonban a kísérletnek kitett kerülnek a restaurátor aszta- faanyagban mérhető eLválto- lára. A technika mai állása zást lehetett kimutatni, mellett a föld vagy a víz alól Nem sikerült eddig megol- származó műkincsek' konzer- dani a papír- és szövetanyagok válása jelenti napjainkban a védelmét gammabesugárzás- íegnehezebb feladatot. A kő- sál. Ezeknél az anyagoknál a bői készült műkincsek, Szob- hordozóréteg nagyobb ron- rok stb. esetében is jelentős csolódást szenvedett, mint pusztulással kell számolni és azok az élősködő gombák, nem könnyű e folyamatnak a amelyek a papírba vagy a szö- megállítása. vetbe befészkelték magukat. A kutatás során tanulmá- A francia kutatók nemcsak nyozzák a gammasugárzás gammasugárzással, de más hatását a különféle anyagok- módszerekkel is végeznek kí- ra, elsősorban a faanyagon Bérleteket a vízzel átitatott fa- élősködő gombákra és róva- anyag kezelésére. Jól haladnak rokra. Ez a vizsgálat azonban azok a kísérletek is, amelyek- nem csak a rovarokra és azok nek az a célja, hogy a szabadlárváira terjed ki, hanem arra ban álló mészkőből, márvány- az esetleges károsító hatásra ból, kerámiából készült mű- is, amelyet a sugárzás magára kincseket megvédjék az idő a faanyagra és a festék- vagy vasfoga, a korom és az időjá- Lakkrétegére kifejt. rás viszontagságai ellen. A kilA gammasugárzás biológiai lön féle anyagból készült műkárosítására jellemző, hogy a kincseket csak a mérnök, az halálos dózis emberre 500 rád, atomfizikus, a vegyész és a rovarokra 20 000—50 000 rád. biológus együttes munkája és a baktériumokra, illetve mentheti meg az utókor szá- vírusokra 2—5 millió rád. mára. A francia kutatók az eddi- Endresz István A legújabb kutatások Immár •tikba hagynak kétséget az Iránt, bogy a szervezet védekező rendszerének mesterséges elnyomása, az immunoszupresszlé megnöveli a leukémia (fehérvérűség, vérr&k) egyébként elenyészően kicsiny veszélyét a szerv- vagy szővetát- ültetésen átesett beteg szervezetében. \r. amerikai Harvard egyetem biológusai mór régebben arra a feltevésre jutottak, hogy az ltn- munoszupresszió valamilyen módon aktiválja a szervezetben lappangó leukémla-virusokat és kiváltja féktelen szaporodásukat. Ha ez a felvetés. Igaz, akkor megfelelő vírusellenes hatóanyaggal csökkenteni lehet ezt a veszélyt. /V. emberi leukémia-vírus megfoghatatlan organizmus, csak néhány esetben sikerült észlelni, bár kimutatásának hitelében sem egységes a tudományos közvélemény. az egerek leukémia-Vlrusa azonban jól megfigyelhető, fényképezhető, ezért a Harvard-biolőgusok egereket használtak fel modellként bizonyító kísérleteikhez. Kísérleteikkel a vírusellenes hatóanyag, a Interferon hatását ellenőrizték, miután átültetett lim- forilákkal aktiválták a leukémia- vírusokat. Ez a beavatkozás kiváltotta az immunbiológiai védekezést, azt az állapotot, amelyben aátültetett Umfoclták megtámadtuk a befogadó szervezet szöveteit. Tizenhárom egér kapott a limfoid- sejte|t befecskendezésével egyidő- ben interferont Is, a másik 13 viszont csak limfoci a-sej eket. Négyhéttel később megvizsgálva valamennyi egeret az interferonná csoportban csak egy pozitív esetet, a másikban viszont tizet észleltek. Mielőtt azonban túlságosan hiú remények ébrednének az interferon hatásáról, még szélesebb körben is meg kell ismételni a kísérleteket. (A Delta szeptemberi számából.) nemhifoté*,: Vándorolnak-e a kontinensek? Különleges aapteleszkop Tudományos berkekben változatlanul élénken foglalkoztatja a szakembereket a földrészek vándorlása: dr. Szá- deczky-Kardoss Elemér Kos- suth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, az Akadémia földes bányászati tudományok osztályának elnökét és az MTA geokémiai laboratóriumának igazgatóját kérdezte meg az MTI munkatársa: mi a tudósok legújabb álláspontja, elfogadja-e a tudományos közvélemény a kontinensvándorlás elméletét? — Az elméletet — tudományos hipotézis formájában — először 1907-ben az angol Pickering, majd 5—10 évvel később részletesen kifejtve, Wegener osztrák geológus-matematikus vetette fel — válaszolta az akadémikus. Az elméiét kiindulási alapja az Volt, högy Európa és Afrika partvonalai igen jól hozzáilleszthetők Észak- és Dél-Amerika partjaihoz. Ugyanakkor az Antarktisz, valamint Ausztrália és India Is mutat hasonló, közös jegyeket, ha ezekről egy- egy papírmodellt készítünk. Forró italok — másodpercek alatt A kényelmünket szolgáló az Italok vízben oldódó porai - automaták egyre bonyolultab- ból készített sűrítmények ta- bakká, egyre „okosabbakká” lálhatók, hűtött állapotban válnak. E „mindentudó” szer- (frisseségük megőrzése érde- kezetek sorában az üdítőital- kében.) A gombnyomásos „pa- automaták futották be a leg- rancsra” először forró víz nagyobb karriert az elmúlt csurog a pohárba, majd meg- • ■vtizedek során és természe- felelő adag a kívánt sűrítésen a kávéautomaták. Ez ménybőL utóbbiak kétféle módon ké- e kisméretű, asztalra, pultszí tik el az ízletes főzetet: a ra helyezhető automata-típust kávéőrlemény gyors kilúgozd - önkiszolgáló éttermek és szál- sával, vagy pedig kávékivo- lodák számára alakították ki nat feloldásával. a tervezők. Ahol nincs álA képen látható angol Landóan üzemben — például gyártmányú automata ötféle szállodai szobákban — csak forró italt szolgál ki a meg- bekapcsolás után 2-3 perccel felelő gomb megnyomásától szolgáltatja ki a forró italt a számított néhány másodperc gép. Folyamatosan üzemeltet- alatt: kávéi teát. kakaói cső- ve óránként mintegy 400 pokolidét és erőlevest. A ké- harat tölt be a forró italok- szülék megfelelő tartályaiban kai az összeillesztés nagyjából el is végezhető. — Sok minden emellett a feltételezés mellett szólt. A geofizikusok azonban támadták Wegener hipotézisét. Csökönyösen állították: elképzelhetetlen olyan fantasztikus erő, amely képes lenne legyőzni a hatalmas kontinensen okozta súrlódást, és amely el tudná mozdítani a földrészek óriás tábláit. Wegener nek voltak bizonyítékai, de a geofizikusok ellenérveire nem tudott válaszolni. Csak annyi volt biztos, hogy az összeillő földrészek különböző korú és szerkezetű kőzetvonulatai a partszakaszok mentén — a nagy távolságok ellenére — saját módon éppen a feltételezett összeillesztés helyén folytatódnak. — Wegener elméletével a hatvanas évek elejéig senki sem bolgodult. Alig tíz éve — egy akkor még új kutatási ág — a paleomágnesség vizsgálata erősítette meg a feltételezés helyességét. A vulkánkitörések alkalmával ugyanis a tengerfenéken felszínre kerülő láva igen sok mágneses ásványt (magnetitet) tartalmaz. Ennek elemi mágnesrészecskéi a föld mágneses pólusainak irányába állnak be, még mielőtt a lehűléskor megdermednek. — Amikor az óceán mélyéről vett talajmintákat megvizsgálták, kiderült az is, hogy a tol.1 mágneses pólusai időnként „helyet cserélnek”: a távolodó kontinensek közül kikerülő talajmintákban ugyanis a mágneses elemi részecskék a? anyag kihűlésével hol északi, hol déli irányba beállva konzerválódtak a kőzetekben. A mágneses talajvizsgálatok azt bizonyították, hogy az egymástól széthúzódó földrészektől azonos távolságra, teljesen szimmetrikus mágnességű földszeletek helyezkednek el. A tudósok ebből következtettek arra, hogy 250—300 millió évvel ezelőtt a világon csupán egyetlen összefüggő őskontinens létezett, ez szakadt szét darabokra és ennek részei távolodtak el idővel egymástól. — A paleomágneses vizsgálatok azonban más érdekességre is felhívták a kutatók figyelmét. A mágneses rétegek egymáshoz viszonyított elhelyezkedéséből arra is következtetni lehetett, hogy amikor a földrészek szétszakadtak, a föld mágneses északi pólusa, a csendes-óceáni Hawaii-szigetek környékén volt, s azóta vándorolt mai helyére, az Északi - sarkra. — A kontinenseket mozgató erő magyarázatát egyik 1971- ben készült tanulmányomban dolgoztam ki mondotta Sza- deczky akadémikus. — Ennek a tanulmánynak a geológia akkori legújabb vívmánya, a lemeztektonika képezte az alapját. Sikerült megállapítani azt, hogy a föld szilárd kérge egymástól viszonylag függetlenül mozgó lemezekből áll és a „lemezek” egybetolódásakor ‘felszíni kőzetek kerülnek a mélybe. A felülről egyre beljebb jutó kőzetek kristályszerkezetéből pedig a föld belsejében uralkodó rendkívül magas nyomás és hőmérséklet hatására különböző illó anyagok — főleg nagy mennyiségű vízgőz — szabadul fel. Ezek a gőzök nagyjából 100 .kilométeres mélységben valóságos gőzpárnát alkotnak a földrészek alatt, amely már előidézheti a kontinensek csúszását, Vándorlását — Érdekességként említeném, hogy a betolódásl elméletet még a húszas években Ampferer osztrák kutató akkori új tanulmányából ismertem meg, de magam sem nagyon hittem es akkoriban nem is tudtam használni semmire. A feltételezett „gőzpárna” helyén azonban — hozzávetőlegesen a jelzett 100 kilométeres mélységben — a geofizikusok is kimutattak egy, a többitől elkülönülő, jól vezető anyagréteget. Ennek helyén nagyjából 35 000 atmoszféra a nyomás. Ezt sajnos — egyelőre —, nem tudjuk laboratóriumi körülmények között előállítani. Három—négy évvel ezelőtt talán ezért is vitatták többen a kontinens-vándorlás tényét A legutóbbi Bratisla- vában megrendezett — nemzetközi geológiai kongresszuson áttételesen bár, de ismét szóba került ez a téma. A kongresszus csaknem 600 részvevője között egyetlen szakemberrel sem találkoztam, aki elvetette volna Wegener hajdani elméletét. Sőt, ma már a geológiának külön tudományágai foglalkoznak a kontinensek állandó jellegű vándorlásának éghajlati és más hatásaival és ezek a kutatási eredmények legalább ilyen meglepő újdonságokat tártak fel. — fejezte be nyilatkozatát Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus. A napkitörések és napfolttevékenységek tanulmányozására az utóbbi években egyre nagyobb súlyt helyez a csillagászat. Részben azért, mert az űrutazásokkal kapcsolatban ismerni kell a napkitörések várható következményéit, részben pedig pontos felderítésre várnak a naptevékenységeknek a Föld élővilágára gyakorolt hatásai. A megfigyelésekét a Föld körüli pályán keringő objektumokról és földi — speciálisain erre a célra épített — ku- tatóállomásokról végzik. Ez utóbbiak sorában az egyik legkorszerűbb az Üj-Mexikó államban (USA) 2804 méteres '.engerszint feletti magasságban, az Alamogordo hegységben létrehozott napkutatási intézet A napkorongra kb&- gezódó teleszkóp 111 méter hosszú, amiből 42 méter a képein látható föld feletti toronyban, 69 méter a föld alatti függőleges aknában helyezkedik el. A teleszkóp különlegessége, hogy belseje légüres. Erre a teleszkópban megjelenített kép stabilitásának fokozása érdekében van szükség. Az optikai rendszer óriási — 11 tonna tömegű — higany-„cseppre” támaszkodik, hogy rázkódás nélkül követhesse a Nap mozgását. A teleszkópot magába foglaló tornyot kívülről hővisszaverő fehér festékkel vonták be és falaiba vizet cirkuláltató csőrendszert építettek a belső hőmérséklet szabályozhatósá- ga érdekében. Ismeretlen óriásbolygó Más naprendszerek bolygói után kutatva P. van de Kamp amerikai csillagász különös égitestet fedezett fél. Már 1967-ben megállapították, hogy a Napunktól 10,7 fényévnyire levő Epszilon Eridani csillag nem egyenletesen halad pályáján — kisméretű pályaháborgásait egy kísérőnek kell okoznia. Az akkori adatok azonban nem voltak elegendők a pontos elemzéshez. Az elmúlt évben újabb 800 felvételt készítettek az Epszilon Eridaniról. E felvételek elemzéséből és a számításokból kiderült, hogy a láthatatlan kísérő 1,2 milliárd kilométer távolságban kering a központi csillag körül és egy fordulat megtételéhez 25 évre van szüksége. Az Ismeretlen égi - test besorolása rendkívül nehéz, mert tömege nagvon nagy — hatszorosa a Jupiter tömegének. — így túlságosan nehéz, hogy közönséges bolygó lehetne, ugyanakkor viszont tömege nem elegendő ahhoz, hogy a fúziós folyamatok megindulhatnának belsejében. Kövér kismama — egészségesebb gyermek A nőgyógyászok egészen a legutóbbi időkig nagyon vigyáztak rá, hogy a leendő anya ne hízzon meg túlságosan — testsúlya ne legyen több, mint amennyi a gyermek, a megnövekedett méh, a méhlepény és a magzatvíz súlyának megfelel. A terhesség alatti súlygyarapodás eszményi értékét 7,5, felső határát pedig 10 kilogrammnak tartották. Az anya és gyermeke J NÖGRAD - 1973. közötti kapcsolatot tanúimé-' nyozó, 1959-ben megkezdett vizsgálatsorozat most azzal a megállapítással zárult, hogy minél jobban nő a terhesség alatt a kismama testsúlya, annál nagyobb testsúlyú, életképesebb, egészségesebb és intelligensebb gyermeket hoz a világra. A terhesség alatti súlygyarapodás optimális mértékét most már 11,5—13,5 kilogrammban szabják meg. október 14., vasárnap 11
