Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-11 / 212. szám
/ Munkásból - oa»túlyvesető Ftí^sieitca: ellenőri ■— Csillésként kezdtem Oroszlányban. Itt nem volt akkor felvétel.' Annyi pénzem volt csak, amennyi odáig kellett az útiköltségre. 18 éves voltam. A bányától hívtak el az ÁEK-hoz öthónapos revizori iskolára. A mérlegképes könyvelői vizsgát előbb letettem, mint érettségiztem. Erre később került sor. Azóta — 1949-től — foglalkozom revizori, illetve ellenőrzési munkával — mondja Báli Sándor, a nógrádi szénbányák ellenőrzési osztályának vezetője, aki a többszöri Kiváló Dolgozó kitüntetés után legutóbb a Bányászat Kiváló Dolgozója címet is elnyerte. Munkájáról érdeklődtünk. — Sajátos feladat a miénk. Az ellenőrzés nem csak a hibák feltárását jelenti.1 hanem a valós helyzetnek megfelelően a tapasztalatok leszűrését, és minden esetben a javaslattételt is. Segítést mások számára, hogy a hibákat megelőzzük. — A vállalati bizonylati szabályzatot mi dolgoztuk ki. Az ügyvitelszervezéshez is sok segítséget adtunk. Mindez persze olyan dolog, ami állandó mozgásban van. Nem hiszem, hogy valahol is lenne olyan tökéletes, amit már ne lehetne és kellene finomítani. — A vállalatnál most létrejött egy szervezési osztály. Végső soron az ügyvitelszervezés is odatartozik majd, de nekünk továbbra is segíteni kell ezt a munkát. Viszont a mi feladatunk is bővült. Szerződéskötési és árcsoport került az osztályhoz. Ez azt jelenti, hogy a szerződéseket nekünk kell először ellenőrizni. aláírásra előkészíteni. A belső árellenőrzés is igen fontos feladat lett, mert a sokféle terméknél könnyen el lehetne csúszni. — A szerződéskötés csak a kezdet, a határidők Számon tartása is a mi feladatunk lesz. Igaz, még a kezdetén vagyunk. Ha kialakul ez az új rendszer, úgy gondolom, naprakészen tudunk majd jelezni a vezetésnek a kapacitások lekötöttségéről is. A végső cél ugyanis ez. Nálunk pedig az egyik feladatból következik a másik. Előkészítés, szerződéskötés és a végrehajtás ellenőrzése egy kézbe került. — Ügy tudom, nem mindenütt szeretik az ellenőröket, revizorokat. Mi a véleménye erről? — Lehet, hogy nem mindig népszerű a mi munkánk, de én szeretem a foglalkozásomat. Annak ellenére, hogv sokat kellett tanulni, tapasztalai. Ma is szeretem forgatni a szakirodalmat. Azután az is előfordul, hogy az eredeti programtól eltérően fordulnak hozzánk segítségért. Megtesszük, ami tőlünk telik. — Február óta például egyéb munkám mellett a gépkocsi-szállítás témakörével is foglalkozom. Sajnos, kevés az adat, és sok mindent először vissza kell számolnom. Az elemzéshez viszont sok mindenre szükség van. Először ezt kell elvégezni, és csak utána lehet javaslatot kidolgozni. Több variáció kell, hogy a legjobb megoldást megtaláljuk. A belső anyagmozgatásnak egy része a gépkocsi-szállítás. A szűkös beruházási lehetőséggel is számolni kell. Ügy kell .megoldani a hatékonyság fokozását, hogy az egyik helyen felszabaduló kapacitást másutt tudjuk jól hasznosítani. Végső soron ez sem ellenőrzési kérdés, hanem inkább a szervezés előkészítését szolgáló munka. Bizonyára találunk majd a jelenleginél jobb, hatékonyabb megoldást, ami gazdaságosabb lesz — mondja Báli Sándor. A régi feladatok mellett újak és egy egész osztály irányításának gondjai nyomják a vállát az egykori csillésből lett osztályvezetőnek. Kommunista módon tud lelkesedni ezekért az új feladatokért, mert mindig a végső célt látja maga előtt, amit néki, illetve osztályának el kell érnie. Olyan ember, aki minden kis sikernek tud örülni. B. i. A teherfuvaroz jö vedeimez&s égéről Ütőképes szállítócsapat — Önelszámoló tehertaxik Szervezettebb munkát Ä megye áruszállítási feladatainak lebonyolításában az eddiginél nagyobb rész hárul a, 2-es számú Volán Vállalat ezzel foglalkozó dolgozóira. A teherfuvarozással kapcsolatos lehetőségekről, tennivalókról beszélgetett lapunk munkatársa Kovács Lajossal, a Volán Tröszt teherforgalmi és kereskedelmi főosztályvezetőjével. KÉRDÉS: Hogyan látja a vállalat teherfuvarozással kapcsolatos elképzeléseit, a feladatokat? Képes-e a megnövekedett igényeknek eleget tenni? VÁLASZ: A korábbi években a vállalat nem készült fel ez irányú feladatainak jó elvégzésére, holott 1970-től kezdve tehergépkocsi-állományát fokozatosan feltöltöttük. Tavaly is csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. El kell azonban ismerni, hogy a Csehszlovákiában dolgozó részleg viszonylag jól megállta a helyét, a közúti igazgatóság is megkapta az általa kért teherkocsikat. Ez az év úgy indult, hogy a vállalatnak nincs hosszabb távú koncepciója. Az azóta bekövetkezett személyi változás előnyösen megváltozotta a korábbi helyzetet. Az új vezetés olyan fejlesztési tervet dolgozott ki, amely reális, hosszabb távon jól látja és szabja meg ennek az ágazatnak a feladatait. Jó végrehajtásával jobban kielégítik a fuvaroztatók igényét, és jövedelmezőbbé válik ennek az ágazatnak a tevékenysége. Ehhez persze az is szükséges, hogy a dolgozók sajátjukénak tekintsék ezt a sokat ígérő, mindannyiuk számára előnyös programot. Szeretném hangsúlyozni: a vállalat piaci igényekre alapozott terve egyértelműen bebizonyítja, hogy bőven van fuvarlehetőség, és igény a megyében, csak utána kell járni. A vezetésben bekövetkezett kiegyensúlyozott, előrelátó módszer, a rendelkezésre álló géppark, a dolgozók szorgalma, igyekezete, akarata, jó garancia arra, hogy az idei teherszállítási feladatokat jól és egyre gazdaságosabban tudjak lebonyolítani. Az esztendő eddig eltelt eredményei pedig arra ösztönzik a tröszt vezetőségét, hogy még több eszközt adjon a vállalatnak tervei megvalósításához. KÉRDÉS: Mire kell felkészülnie? VÁLASZ: A gépkocsi kapacitásának jobb kihasználása érdekében szükség van egy olyan ütőképes szállítócsapat megszervezésére, amely ésszerű távolságon belül, gyorsan, időben és gazdaságosan a kívánt helyre tudja szállítani a felkínált alapanyagokat. Mivel a megyében a korábbi időszakhoz képest megyorsult az úthálózat építése, felújítása, ez újabb lehetőséget teremt a teherfuvarozás jövedelmezőségének növeléséhez. Ezzel egyidő- ben növelni kell a kereskedelmi szállítások mennyiségét és a lakossági szolgáltatást. Ez utóbbi elősegítése érdekében több elismerésre méltó kezdeményezés történt. Ilyen például az önelszámoló tehertaxirend- szer bevezetése. A lakossági szolgáltatások növelése egyrészt jó bevételi forrást jelent, másrészt kedvezően befolyásolja a politikai hangulatot. KÉRDÉS: Mifyen jellegű, tartalmú lesz a tröszt segítsége, konkrét támogatása a jövőben? VÁLASZ: A tehergépkocsiállományát a tröszt az állóeszközöknél visszamaradt pénzből és hitelből tudja növelni. Ez azt jelenti, hogy teherkocsit csak akkor tudunk vásárolni, ha a hiteleket időben vissza tudjuk fizetni. Mivel a személyközlekedés veszteséges, nyereségre csak a teherfuvarozási ágazatban lehet számítani. Ezért mindig ott fejlesztünk, ahol ezt megértik, és ennek szellemében cselekszenek. Kétségtelen, hogy a kapacitásfejlesztésben a salgótarjáni vállalat más vállalatokhoz viszonyítva egy kicsit háttérbe szorult. Ha továbbra is úgy dolgoznak, mint eddig, lesz piacuk, érvényesül a tervszerűség, akkor első helyen kell segíteni őket a következő években. Indokolt* mert a termelékenység növelése, valamint a vállalati gazdálkodás egyensúlya érdekében már eddig is több célravezető intézkedést tettek. Megszervezték a nyújtott műszakot, a két műszakot, ehhez igazították a munka- és üzem- szervezési tennivalókat is. Mindezek az intézkedések a gépkocsik kapacitásának jobb kihasználását szolgálják, ami újabb fejlesztésnek veti meg az alapját. KÉRDÉS: Mit vár a Volán Tröszt a salgótarjáni teherfuvarozó részlegtől? VÁLASZ: Azt, hogy a jól kidolgozott, alapos piaci felmérésekre épített, tervszerű szállítási elképzeléseit maradéktalanul végrehajtsa, és ennek megfelelően szervezze a munkát. Azt várjuk, hogy a részleg részaránya a megye szállítási feladataiban elérje a szakmai átlagot, azaz a jelenlegi 11 százalékról 17—20 százalékra emelkedjék. Megvalósításához megvan minden előfeltétel. Csupán még szervezettebbé kell tenni a munkát. A fuvarozások során olyan munkát kell végeznie, hogy a fuvaroztatók körében jó értelemben hírnevet, elismerést szerezzen magának. Más szóval, vonzóvá kell tenni ennek az ágazatnak tevékenységét is. Szükség van a kereskedelmi dolgozóknál az anyagi ösztönzés további differenciálására, hogy növekedjék a fuvarigények száma. A jövő érdekében az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a középkáderek utánpótlására, nevelésére, beiskolázására — fejezte be nyilatkozatát a főosztályvezető. V. K. Páráin ii nka a gyáregiségken AZ IPARBAN végbement koncentrációs folyamat eredményeként összevont nagyvállalatok alakultak ki. Bizonyos iparágakban pedig a vállalatokat összefogó trösztök jöttek létre. Áz újonnan keletkezett vállalati központokhoz jelentős számú, más közigazgatási egységben elhelyezkedő gyár 'és üzem tartozik. Ismeretes, hogy több megyénkben ezek a gyáregységek képezik az ipar fejlődésének alapját. A központokhoz tartozó gyáregységek párt- szervezetei az elmúlt években jelentős munkát végeztek. Politikai tevékenységükkel elősegítették a gyáregységek beilleszkedését a nagyvállalat kereteibe. Ugyanakkor előmozdították a törzsgárda kialakulását, a munkaverseny kiszélesedését is. Ök gondoskodnak a dolgozók tájékoztatásáról az egész vállalatot érintő kérdésekben, szorgalmazzák a szociális ellátás, a munkakörülmények javítását. Több irányú politikai munkájuk nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági egységek túlnyomó többségé évről évre nyereségesen dolgozik, sikeresen teljesíti termelési feladatát. Munkájuk hatékonyságát azonban még fékezi az a körülmény, hogy hatáskörüket és felelősségüket nem mindenütt értelmezik pontosan és egységesen. Ezért szükséges hangsúlyozni: a gyáregységi pártszervezeteknek a saját működési területükön mindazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkezni, amelyekkel az önálló gazdasági egységekben tevékenykedők! Ugyanakkor a nagyvállalati szervezetből adódó sajátosságok természetesen befolyásolják e jogok és kötelességek érvényesítését. Sajátos feladatokkal jár, hogy a gyáregységek a vállalati központtól kapják tervfeladataikat. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a döntések kialakításában a pártszervezeteknek ne lennének tennivalóik. Részvételük fontos a jelentős gazdasági döntések meghozatalában, így a tervjavaslatok kialakításában is. A pártszervezeteknek természetesen nem kell közvetlenül bekapcsolódniuk a tervezés sokrétű, bonyolult munkájába, hiszen ez a gazdasági vezetés dolga. Arra azonban helyes ügyelniük, hogy a tervjavaslatokat még a jóváhagyás előtt megvitassák, nem csak a vezetőségi ülésen, hanem taggyűléseken és a dolgozókkal közös tanácskozásokon is. A párt- szervezetek nem csak segíthetik, hanem ellenőrizhetik is, hogy a gazdasági vezetők tervező munkája összhangban álljon a népgazdasági igényekkel, tükrözze a távlati fejlesztési feladatokból adódó tennivalókat, valamint biztosítsa a kooperációs és szállítási szerződések betartását. Egyes gyáregységekben — szubjektív okok miatt — még mindig tapasztalható a nagy- vállalati keretekből való kiválási szándék. Találkozni lehet egyoldalú értékesítési, ármanőverezési törekvésekkel is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a pártszervezeteknek fel kell lépni mindennemű megalapozatlan „önállósdival” szemben, ugyanakkor ösztönözve a gazdasági vezetést, hogy jól éljen a meglevő önállósággal. Tudatosítani kell, hogy csak az a gyáregység számíthat ütemes fejlődésre, amelyik saját erőforrásait maximálisan kihasználva kezdeményezi gyártmányai korszerűsítését és nagyvállalati piaci kötelezettségeit jó minőségű termékek szállításával elégíti ki. A pártszervezeteknek rá kell mutatniok arra, hogy az olyan lépések, amelyek ellentétbe kerülnek a nagyvállalati célkitűzésekkel, nemcsak a népgazdaság érdekeit sértik, de végső soron a gyáregységben dolgozó kollektíva érdekeivel is szembenáll- nak. A vállalati központok és a gyáregységek gazdasági kapcsolatai igen sokrétűek. A párt- szervezeteknek mindennapi munkájukban mindig számításba kell venni, hogy e kapcsolatok mögött, a termelésen túl, emberi viszonyok is vannak. Azok a pártszervezetek járnak el helyesen, amelyek erősítik ezeket a kapcsolatokat. Magától értetődik, hogy valamiféle problémamentes kapcsolatra törekedni irreális célkitűzés lenne. Ez lehetetlen is, hiszen a vállalati központok és a gyáregységek között viták adódnak, a többi között a bér- színvonalban meglevő különbségekről, a beruházás és a fejlesztés, a nyereségrészesedés felosztásáról, a szociális létesítmények és a munkakörülmények fejlesztése kérdéseiről. A pártszervezetek ezeket a problémákat nem kerülhetik meg, hiszen a dolgozók ilyen és hasonló kérdéseket nap mint nap felvetnek. De szerepüknél fogva minden esetben és mindig a legteljesebb objektivitásra kell törekedniük. A helyes állásfoglalás kialakításához feltétlenül tájékozottaknak kell lenniük a nagyvállalat gazdasági helyzetéről, a termelési mutatóinak alakulásáról, a távlati fejlesztési célkitűzésekről, a bér- és jövedelmi viszonyok vállalati szintű alakulásáról és a dolgozók szociális ellátottságáról. Helytelenül jár el az a pártszervezet, amely véleményeltérések esetén, a valódi összefüggésekből kiszakítva ítéli meg a gyáregység helyzetét. A bérkérdésekkel, a jövedelmek alakulásával elsősorban a szakszervezet bevonásával célszerű foglalkozni. A pártszervezetnek támogatnia kell minden olyan jellegű törekvést, amely a megfelelő határozatokon és kormányrendeleteken alapszik. Ugyanakkor szükség esetén szembe kell szállnia a demagógiával. Egyébként is helyes, ha rendszeresen tanácskoznak a vállalati szakszervezeti tanácsba választott helyi kommunistákkal, hogy segítséget nyújthassanak állásfoglalásukhoz. A rendszeres konzultáció mindig hasznos, de különösen fontos a kollektív szerződések megkötésének időszakában! MÉG VISZONYLAG kevés gyáregységi pártszervezet képes élni a pártmunka koordinálásban rejlő lehetőségekkel, pedig ez nemcsak a koordinálást végző pártszerv, a vállalati központ pártszervezete számára biztosít jogokat. A gyáregységi pártszervezet ezen a módon nem csak a szükséges tájékoztatáshoz juthat hozzá, hanem egyszer s mind javasolhatja a gyáregység számára lényeges kérdések megoldását. Kezdeményezési, javas- lattevő jogával élve tehát előmozdíthatja az összhangot, hogy a vállalat vezetése gyáregy- ségi-összvállalati szempontból kedvező és hasznos döntéseket hozzon. Merbler Károly, az MSZMP KB munkatársa Zobák-aknában három bányász életét vesztette Súlyos üzemi baleset történt vasárnap hajnalban a mecseki szénbányáknál. A komlói Zobák-bánya második szintjén, a 10-es telep egyik fémtámmal biztosított fejtésében omlasztást végeztek az éjszakai műszakban. Néhány perccel három óra után váratlanul leszakadt a fedőkőzet. A fejtés mintegy 8—9 méter hosszúságban összeomlott és három bányász az omladék alá került. Nyomban riasztották a bányamentőket, akik az elzárt fejtés mindkét oldalán órákon keresztül megfeszített erővel dolgoztak a szerencsétlenül járt emberek megmentéséért. Sajnos, vasárnap délután azonban már csak holtan találták meg őket. A baleset következtében Zsíla Gyula 31 éves vájár, Ömböli András 33 éves segédvájár és Szilágyi László 30 éves csillés az omlás alatt életüket vesztették. A munka közben hősi halált halt bányászokat a Mecseki Szénbánya Vállalat saját halottjainak nyilvánította, temetésükről később intézkednek. Burjátföld új ipara A kelet-szibériai Burját Autonóm Köztársaságban új iparág születik: a papír- és cellulózegyártás. Üzembe helyezték a szelenginszki cellulózé- és kartonkombinát első gyáregységét és hamarosan működésbe lép a második is. Ez a kombinát lesz a Szovjetunió keleti területein az iparág legnagyobb üzeme. A Burját Autonóm Köztársaságban jelenleg 60 nagy iparvállalat található, valamennyi a szovjethatalom idején létesült. A szelenginszki kombinátban már működik a hatékony tisztítóberendezések rendszere, amely teljesen megakadályozza, hogy a gyár ipari hulladékai beszennyezzék a Bajkál- tavat. amelynek hatalmas medencéje a föld édesvízkészletének ötödrészét foglalja magában. Bíró József vezetésével küldöttség utazott Tokióba Vasárnap dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter vezetésével delegáció utazott Tokióba, az Általános Kereskedelmi és Vámegyezmény (GATT) szeptember 12-én kezdődő miniszteri értekezletére. Az értekezlet nyitja majd meg a2t az előreláthatóan több évig tartó tárgyalássorozatot, amelynek célja a világkereskedelem átfogó rendezése és a világkereskedelem fejlődésének útjában álló akadályok csökkentése, illetve felszámolása. Az értekezletre a japán fővárosban várják az egyezmény 83 tagállamának magas szintű delegációját, továbbá számos olyan ország küldöttségét is, amely nem tagja a GATT-nak. „Éjjeli árusítás"’ Nyugat-Szlovákiát — melynek a széles síkságokat felváltó hegygerincek zöld kúlisz- szái különleges bájt kölcsönöznek — mindig is sokan keresték fel azok közül, akik szeretik a hegyeket, folyókat, tavakat és fürdőhelyeket. Itt, ahol valamikor sok kalmárkaraván pihent meg, ma a fontos nemzetközi utak gócpontja van — gyors, a világ- színvonalnak megfelelő közlekedéssel. Igen gyakran előfordul: az utas nem tud el-, lenállni, hogy meg ne látogassa a Bratislavából Brnóba vezető úton 27 kilométerre fekvő Kamenny Mlyn kirándulóhelyet. Az itteni vendég-' látó üzem vezetője, Michal Capo és helyettese, Marián Horváth, nem is titkolt örömmel beszél munkahelyük festői fekvéséről a Kis-Kárpátok lejtőjén, finn szaunájukról — amelyhez bár is tartozik — a nagy és a kis 6trandról, a minigolfpályáról, az 500 sátorral rendelkező kempingről. Az elmúlt napokban a Jednata fogyasztási szövetkezet egy újdonsággal szélesítette ki szolgáltatásait — éjjeli árusítást vezetett be. A vendégeknek alkoholmentes italokat, főtt és sült kolbászt, szalámit, virslit, sonkát szolgálnak fel. Magyarok, olaszok, az NDK- ból és az NSZK-ból érkező turisták, franciák, mind visz- sza-visszatérő vendégek itt... A Kamenny Mlynen naponta áthaladó sok száz turista nem. vétheti el a kiránduló- vendéglő jelzését. Nem szívesen mennek el onnan, mert a Jednota dolgozói valóban képesek megvédeni élelmiszer- készítményeik jó hírnevét. A bratislavai Jednota munkahelyein Csak a tavalyi évben több mint tizennégyezer korona értékű élelmiszeripari készítményt állított elő. A szövetkezet hat gépjárművet igen higiénikus, izotermikus élelmiszer-szállító alkalmatossággá alakított át. A fogyasztási szövetkezeteknek csupán Nyugat-Szlovákiában több mint 3100 üzletük és 1250 vendéglátóipari berendezésük található. NÓGRÁD — 1973. szeptember 11., kedd
