Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

Mai kommentárunk Vadászati idény KI kezdődött a vadászati idény. Nem arról van szó, hogy megyénk vadásztársadalmának közel ezer tagja puskáját szögre akasztva ed­dig tétlenkedett A. vadászoknak, akikről ma már elmondhatjuk, gondos gazdái nagy érté­kű vadállományunknak, egesz esztendőben volt elfoglaltságuk. A ragadozók és dúvadak apasztásától kezdve az állomány számára szükséges téli takarmánykészlet megteremté­séig a nyári időszak feladata volt. Ez idő alatt végezték el a kulturált vadászathoz szükséges felszerelések rendbetételét, felújítását. Apró vadjainkat védték a mezőgazdálkodás által kitett veszélyektől. Begyűjtötték az elhagyott fácántojásokat, a vegyszerezett területekről távoltartották az értéket jelentő nyulakat, őzeket. Nagy-vadállományunk egészséges fej­lődése érdekében feltöltöttél? a nagyvad szá­mára nélkülözhetetlen sózókat. A vadászatot igazán szerető vadgazdának - egész esztendőben megszámlálhatatlan a ten­nivalója: résen kell lennie a vadkárelhárítás­ban. Az őzállomány szakszerű selejtezésében, a vaddisznó arányos apasztásában is. Arról van szó, hogy a megyei 222 ezer hektár va­dászterületen januártól decemberig mindig van munka. Az egész esztendőben végzett szorgalmas gondoskodás a vadállományról biztosítéka annak, hogy az őszi és téli hóna­pokban élményekben gazdag vadászat elé nézhetnek a vadgazdák. A vadásztársaságok tehát nem tétlenked­tek a nyár folyamán. Ellenkezőleg, a szorgal­mas munka mellett gazdag zsákmányra is szert tettek. A Börzsönyből egy nagy vadkan elejtéséről érkezett hír többek között. Sikeres volt az őzselejtezés is, és elkezdődött a leg­szebb, a szarvasvadászat. Ez mindig ünnepé­lyes volt. Érthető, eredeinik legszebb és legne­mesebb vadjáról van szó. Egy ilyen vad el­ejtése a szerencsés vadásznak ünnepet jelent. Kárpótlást az egész esztendőben végzett munkáért. Ezért vált hát hagyományossá, hogy a tulajdonképpeni szarvas vadászat kez­detekor mondjuk: kezdődik a vadászati idény. Ettől az időtől — a szarvas vadászata mel­lett — más vaddal is kibővült a terítékre ke­rülhető vadfajtáit száma. Ezt azt jelenti, hogy gyakrabban szólalnák meg a fegyverek, jár­tabbakká válnak a vadászösvények, nagyobb figyelemre, elővigyázatosságra van szükség. Megyénk vadászai a nyár folyamán — a munka mellett — sokat tanultak is. Minden társaságban szervezetten tanulmányozták a módosított vadászati törvényt, ennek szem előtt tartásával kell most már vadászatra in­dulni, vadra fegyvert emelni, vadászoknak egymást megbecsülni, az egymáshoz való jó viszonyt ápolni. Nagy élményeket ígér ez az idény is. A vadállomány szép, számuk ebben az évben Is — talán a nyúl kivételével — gyarapodott. A nyolcvanezer hektár nagyvadas területen már az előírtnál is magasabb az őz, szarvas, vaddisznó száma. A száznegyvenkétezer hek­tár apróvadas területen különösen a fácán szaporodott el. Már a fogoly is több, mint egy évtizeddel ezelőtt. A vadászati szezon kezdetén mégis arra intjük vadászainkat, hogy meggondoltan, szakszerűen vadásszanak. A selejtezés legyen az első kötelesség, azután gondoljunk arra, hogy a törvényesen biztosított golyóra meg­érett vad terítékre kerüljön. Vigyázzunk egy­más testi épségére, tartsuk tiszteletben egy­mást, mert csak ezek betartásával lehet él­ményekben igazán gazdag a vadászati idény. — B — A becsületes emberek megsüvegelik — 11A FELSZÁLL a vonat­ra, általában hány utas érzi kellemetlenül magát? — Tapasztalatom szerint körülbelül egy százaléka, és ehhez még hozzá kell adni egy személyt: jómagámat. Ne­kem is kellemetlen, ha olyan utassal találkozom, aki blic­cel, vagy érvénytelen jeggyel utazik... Ezt a rögtönzött számítást — vasutasnyelven szólva — olyan vizsgáló főkalauzzal (el­lenőrrel) készítettem, aki már sok éve járja a személyvonato­kat. Kakuk Ernő több mint két évtizede végzi ezt a nein min­dig népszerűnek mondható vasutas-foglalkozást. A mun­kájával kapcsolatos története­ket regényben is nehezen le­hetne összesűríteni. Talán még nem volt olyan szolgálati út­ja, ahonnan élmény nélkül tért volna haza. — Ezek közül a legemléke­zetesebb? — Nagybátony és Pásztó kö­zött utazott egy házaspár az első osztályon, de másodosz­tályú jegyük volt. Ilyenkor pótdíjat kell leszámolnom az utasnak. Az asszony akart is fizetni, a férj azonban elkez­dett gorombásltodni. Odáig fajult a vita, hogy a férfi le­tépte a zubbonyomat. A pót­díjat ezután már a rendőrség, illetve a bíróság szabta ki — másfél évébe került az önbí­ráskodás az illetőnek... — Jellemző a goromba ma­gaviselet a szabálytalanul, vagy jegy nélkül utazókra? — Többféle típus akad kö­zöttük : magyarázkodó, fenye­gető, agresszív. — Olyan is van, aki a jegy­vizsgálót, vagy az ellenőrt próbálja kioktatni? — Elvétve ilyen is előfor­dul. Az idén húsvét ' vasár­napján ellenőrzést tartottam Salgótarján környékén. A többi között egy jól öltözött, művelt embernek látszó utas­tól kértem a jegyet. Ide is adta. Havibérlete volt. Jo­gászként dolgozott a környék­beli Isz-ben. Amikor udvari­asan felelősségre vontam, sér­tődötten kikérte magának: méghogy őt gyanúsítani me­rik. .. Az történt ugyanis, hogy kértem a személyi igá- zolványát, mert a havibérlet csak azzal együtt érvényes. Ezért háborodott fel, és több­szőr hangsúlyozta: „minek néznek engem”? Végül az utasom nem hagyta annyiban az ügyet — Salgótarjánba ér­ve bement az állomás forgal­mi Irodájába és kérte a pa­naszkönyvet. .. Kakuk Ernő rajong a fog­lalkozásáért, Ezért nem elég­szik meg a puszta ténnyel, so­kat gondolkozik a szabályta­lan esetek okán és csoporto­sítja azokat. Például kik és miért utaznak jegy nélkül? — A TUDATOS, előre meg­fontolt szándékú bliccelők zö­me a vándormadarakból ke­rül ki. Ezek, mint a nevük is jelzi, állandóan úton vannak. Nyilván azért, mert, ha egy- egy munkahelyen „kitelik” nekik, annak közelében már nem akarnak újabb munkát vállalni, tehát kénytelenek távolabbi helyeken szerencsét próbálni. Mivel kevés a pén­zük, megkockáztatják a jegy nélküli utazást. A másik ré­teg nem bliccelési szándékkal indul el, hanem a körülmé­nyek alakulása csábítja a po­tyautazásra. Gyakori esetpél­dául, hogy ezék az emberek későn érkeznek az állomásra, s így idejük már nincs a jegy­váltásra. Mivel legtöbbje csak rövid távra utazik, úgy gon­dolja, talán addig nem jön a kalauz. Ug-anis, ha valaki olyan állomáson száll fel, amelynek van pénztára, a jegyvizsgáló csak 20 forint pótdíjjal adhat jegyet. — Minden esetben ennyit kell fizetniük a jegy nélküli utasoknak? Korántsem ilyen olcsó a jegy nélküli utazás, például azoknak, akik a jegyvizsáló- val való első találkozáskor nem jelentik be, hogy nincs menetjegyük. HS ez kiderül, ha az illető elbújik, vagy va­lamilyen cselt alkalmaz — kettőszáz forintra bírságolha­tó. — Annyi a történet, annyi a szabály, hogV a magánéleté­ről még csak nem i& esett sző! — Vizsláson születtem, ott Is éltem. Az utóbbi három év­ben lakom Salgótarjánban. Tipikus nógrádi bányászcsa­ládból származom. Édesapám és három fivérem valameny- nylen bányában dolgoztak. Tulajdonképpen ,én is a föld alatt kezdtem a pályafutásom, de mert mint fiatal gyéréit a jogomat mertem követelni, ott kellett hagynom a bányát, így kerültem a vasúthoz krampácsolni. azaz pályamun­kásnak, 22 fillér órabérért. De ez is jobb volt, mint mun­ka nélkül élni Ezért hű is maradtam a MÁV-hoz, mi több, igazán megszerettem. — Ügy hírlik, hogy kérlel­hetetlenül bírságol, de a tör­vényt. a rendeleteket még egyszer sem szegte meg. Gon­dolom, ezért nem mindig tar­tozik a népszerű emberek közé. A foglalkozásából adó­dóan tehát vannak-e ellensé­get? AZ ÉRVÉNYTELEN jeggyel utazók aem mind bosszúállók, kötekedő típusúak. Tettek már rám megjegyzéseket az utcán, de szerencsére erre alig vaj), példa. A becsületes emberek viszont éppen úgy megsüvegélnek, mint bárki mást, és ezeket az embereket én is hasonlóan köszöntőm, akárhol is találkozunk. Scra Sándor €M keriés nők szakképzéséröS a tennivalókról Válaszol t Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes Kérdés: Jelenleg minden száz fizikai munkát végző nő közül mindössze 14 rendelke­zik szakmával. Hogyan ala­kulhatott nálunk ilyen kedve­zőtlenül a szakképzett nők aránya? Válasz: Magyarországon az utóbbi két évtizedben a kere­sők száma egymillióval, ezen belül s dolgozó nők száma kilencszázezerrel növekedett. A nők munkavállalása min­den népgazdasági ágban je­lentős volt: legnagyobb ará­nyú az iparban, építőiparban és a kereskedelemben. Ko­rábban a mezőgazdaságban és a háztartásban dolgozó nők e nagyarányú munkábalépése eredményezte, hogy a munka­vállalók 42 százaléka nő, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a munkaképes korú nők fog­lalkoztatása már közel esik a lehetőségek felső határához. A nők létszámnövekedése túl­nyomórészt a szakképzetlen munkaerőt igénylő területe­ken történt. Ez a körülmény a nők továbbképzésének fon­tosságára hívja fel a figyel­met. Jelentősen növekedett vi­szont a szakmunkásképzésben résztvevő lányok aránya. A szakmai megoszlás azonban arra mutat, hogy a leányok változatlanul' a hagyományos női szakmák iránt mutatnak érdeklődést. A leánytanulók 80 százaléka a kereskedelmi és vendéglátóipari, valamint a könnyűipari szakmákat vá­lasztja. Kérdés: A pályairányítás javítása jó irányba terelhe­ti-e a fiatal nőik szakmavá­lasztását? Válasz: Igen. Sokat segít­hetnek, az iskolai pályavá­lasztási felelősök, az" osztály­főnökök, a pályaválasztási ta­nácsadó intézetek, ha időben felhívják a figyelmet olyan, nem hagyományos női szak­mára is, amelyekre — külö­nösen vidéken — a szülők, is­meretek hiányában esetleg nem is gondolnak, vagy ame­lyektől ma még idegenked­nek. Szakmunkástanulásukat elősegítené, ha többen jelent-' kezűének az elektrotechnika, a híradástechnika, a posta, a programozás, a papírfeldolgo­zás. a bőrdíszműves, a porce­lánfestő és a keramikus szak­mákra. E területen nagy igény van a női munkaerőre. Sokat jelentene, ha a vállala­tok az üzemeken belüli mun­kamegosztásban nagyobb mér­tékben vennék figyelembe a nők adottságait és mind több munkakört tennének szabad­dá és elfogadhatóvá számuk­ra. Ha ez megvalósul, a nők bátrabban mernek majd vá­lasztani nem hagyományos női munkaterületeket is. Kérdés: A Munkaügyi Mi­nisztérium milyen intézkedé­seket tett a nők szakképzése érdekében? Válasz: Tavaly széleskörű felmérést végeztünk a nők szakképzettségének helyze­téről, s a tapasztalatok alap­ján a megtett és tervezett in­tézkedések közül a követke­zőket említem meg: A pályairányítási tanács­adók kiemelten foglalkoznak a leányok részére javasolt öt­venhárom szakma propagálá­sával. A szakmunkásképzés felvételi létszámának tervezé­se során 30 százalékra növel­tük a leányok arányát. A megyei tanácsok munkaügyi osztályai lehetőséget kaptak arra is, hogy az ipari szak­mákban felvételüket a ki­adott keretszámokon felül emelhetik. Kérdés: A vállalatoknak kötelezően el kell-e készíte­niük a nők szakképzésének, illetve továbbképzésének ter­vezetéh vagy belátásukra bíz­zák, hogy' tesznek-e valamit? Válasz: Az ágazati minisz­tériumokat kormányhatározat kötelezi, hogy az irányításuk alá tartozó vállalatokat uta­sítsák a továbbképzési tervek kidolgozásában a nők arányá­nál? növelésére. Tapasztalata­ink szerint egyre több törté­nik a munkásnők szakmai képzése és • továbbképzése ér­dekében. Erről legutóbb a könnyűipari miniszterasszony­nak a nők helyzetével foglal* kozó beszámolójából is meg­győződhettünk. Az eredmé­nyek fokozása azonban meg­kívánja a társadalmi és álla­mi szervek, a vállalatok és szövetkezetek további követ­kezetes és összehangolt mun­káját. Kérdés: A Minisztertanács közelmúltban a munkaügyi miniszter előterjesztése alap­ján fontos határozatokat' ho­zott a nők szakmai képzésé­ről és továbbképzéséről. Mi ennek a lényege? Válasz: A Minisztertanács megállapította, hogy bár a nők foglalkoztatottsága gyor­san növekedett, a női szak­munkások aránya lényegében változatlan maradt. Viszont jelentős mértékben nőtt a be­tanított és segédmunkás nők aránya, ((10,4, illetve 10 száza­lékkal). v Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet nem állandósítható. A Minisztertanács ezért a kö­vetkezőkben jelölte meg a főbb tennivalókat: A továbbtanulni szándékozó leányok száma lehetővé, & népgazdaság szakmumkásigí- nye pedig szükségessé teszi fokozottabb bekapcsolásukat a szakképzésbe. Ennek megfele­lően tovább kell fejleszteni körükben a pályaválasztási tanácsadást. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a felnőtt korú nők szakmun­kásképzésére is. A tovább­képzés útján el kell érni azt is, hogy a nők helye a társa­dalmi munkamegosztásban kedvezőbb legyen. Miután a nők — különösen a családo­sok — nem rendelkeznek any- nyi szabad idővel, hogy a munka mellett könnyűszerrel tanuljanak, olyan állami és vállalati intézkedésekkel kell segítségükre sietni, mint pél­dául a továbbtanulási kedvez­mények újraszabályozása, vagy a nők elfoglaltságához igazodó oktatási forrnák al­kalmazása. A Minisztertanács határozata lényegében , az 1970. évi nőpolitikái határoza­tok végrehajtását szorgalmaz­za. K. É. Antibiotikumok futószalagon Nem messze Mongólia fővárosától, Szongino falu­ban üzembe helyzeték Ázsia leghatalmasabb biokombi­nátját. Az új gyárat magyar szakemberek segítségével építették, magyar gyártmá­nyú gépekkel szerelték fel. Az új kombinátban vak­cinákat, antibiotikumokat és más állatorvosi készítmé­nyeket fognak előállítani. A gyár üzembe helyezése előse­gíti a mongol állattenyésztés termelékenységének növe­kedését. < ItaJunA . Fenyegető kérdés. — Na, hogy főzök, halljam?! (A Weltwoche-bői) Drégelypalánki mozaik Szerte az országban, minden KISZ-alapszervezetnél szep­temberben és októberben tartják meg a vezetőségválasztó taggyűléseket. A fiatalok hetek óta készülnek az eseményre, tárgyalták KISZ-gyűléseken. „eligazitót” tartottak az alap­szervi vezetők, kidolgozták a lebonyolítás pontos menetét. Dregelypalánkon összekötik ezt az eseményt egy beszá­molóval. Az ifjúsági törvény határozatainak végrehajtásáról szóló beszámolóval. A tanácselnök ugyanis meghívót kapott a vezetőségválasztó taggyűlésre, ahol számot ad a fiatalok­nak a tanács ifjúsággal kapcsolatos munkájáról. A KlsZ-esek és az elnök közösen megbeszélik a további tennivalókat. Amennyit a tanács a fiataloknak segíteni tud, legalább any- nyi viszontsegíiséget is várhat, hiszen a társadalmi munka­akciókból, önként vállalt feladatok megoldásából a KISZ- tagok mindig kiveszik a részüket. Egy ilyen közös megbe­szélés a legjobb módja annak, hogy két szerv között az együttműködés teljes legyen. Így is lehet,.. X Szó volt már arról, hogy a drégelypalánki Szondi Ter­melőszövetkezet segit a község ellátásában, s saját költségén és üzemeltetésében vendéglőt nyitottak. Ha itt tartunk, azt is el kell mondani, hogy az ÁFÉSZ munkájára sincs panasz. Pedig az ÁFÉSZ-nek nemrégiben „tiszta lappal” kellett in­dulnia, hiszen átszervezték. Az érsekvadkerti és a drégely­palánki ÁFÉSZ-ek egyesüléséből alakult az Ipolymenti Egye­sült ÁFÉSZ, így most ez a szövetkezet hivatott a környék ellátásáról gondoskodni. Dregelypalánkon az egyesülés után már megnyitottak egy vegyesboltot, most pedig egy kisven­déglő építése fejeződik be. Már csak kisebb simítások van­nak hátra, a munkát a tsz emberei végzik — állítólag gyor­sabban is csinálhatnák —, de tervek szerint egy-kél héten belül megnyithatják a vendéglőt. X Üj lakótelep épül Drégelypalánkon. Csak abban külön­bözik a nagyvárosok lakótelepeitől, hogy nem tízemeletes háztömbökből áll, hanem családi házak sokasága. Ám min­den lakótelepre érvényesek bizonyos „szabályok”, ez pedig a kommunális ellátottságot jelenti. Űt, járda, villany, vízhá­lózat — mindez a követelmények közé tartozik. A drégely­palánki tanács igyekszik a követelményeknek eleget tenni, már a múlt évben is több mint 100 ezer forintot költött ilyen célokra. Ebben az évben 250 ezer forintos az az ösz- szeg, melyet a lakótelep környékén a járulékos beruházások­ra szántak. Elsősorban az utcák fásítását, és a telepen a parkok kiépítését szeretnék ebből a pénzből megoldani. Saj­nos, az utak, s járdák állapota a község más részein sem ■megfelelő, ezek kijavítására a 250 ezer forintnál jelentősebb összeg kellene. Korántsem teljes a kép egy olyan jelentős községről, mint Drégelypalánk. Mindössze néhány jó ötletre, bevált „fogásra” szerettük volna felhívni a figyelmet. Ezekhez csak helyismeret, kezdeményező készség és jóindulat kelt, s a gyakorlatban a megye más községeiben is beválnak majd.-orosz— NÓORÁD - 1973. szeptember á., szombat 5 I

Next

/
Thumbnails
Contents