Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-07 / 209. szám
Mai kommentárunk szunalAs utam A Szélső ellenőrzésről Nem a bizalmatlanság jele, hanem a hatékonyabb munka elősegítését szolgálja. Ezt cé'orza a Minisztertanács felügyeleti és belső ellenőrzés fejlesztéséről szóló nemrég megjelent határozata. Ebben tükröződnek azok a tapasztalatok, észrevételek, javaslatok, amelyeket annak idején e témában gyűjtöttek ösz- sze. formáltak meg a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság lelkes, hozzáértő szakemberei. A te-on sokrétűségére való tekintettel ebben az írásunkban csak a belső ellenőrzés néhány fo ‘ iOS gondolatával toglalkozunk. Mit kell vizsgálniuk a belső ellenőröknek? Azokat a területeket, amelyek a vállalat gazdasági működése és a társadalmi tulajdon védelme szempontjából döntő jelentőségűek, és ahol a jelentkező problémák, visszásságok feltárásával a belső ellenőrzés az adott időben. a legnagyobb segítséget tudja adni a vezetés számára, a vállalat, a szövetkezet gazdaságosabb, hatékonyabb működéséhez. A többi között ez azt jelenti, hogy a belső ellenőr, vagy ellenőrök folyamatosan ellenőrzik a költséggazdálkodást, az áralakulást, a beruházási tevékenységet, a munka- és üzem- szervezést, valamint a vagyonbiztonság különböző kérdéseit. Ezt csak akkor tudják megtenni, ha tájékozottak, ha ismernek minden fontosabb Intézkedést, utasítást, a külső szervek megállapításait. A hatékonyság fokozása érdekében célszerű ebbe a munkába műszaki szakembereket is bevonni. Szükséges továbbá személyileg és anyagilag függetlennek lennie az általa ellenőrzött egységek vezetőitől, ezért a gazdálkodó szervezet vezetőihez kell tartozniuk. A munka eredményessége szempontjából a feladatokat munkatervben rögzítik. Igen lényeges a határozatban az a kitétel, hogy a belső ellenőrt, ellenőröket olyan feladattal nem lehet megbízni, amelyet utólag neki, vagy nekik kell > ellenőrizniük. Ami a módszereket, eszközöket illeti, azok Igen sokfélék lehetnek, mindig a változó körülményekhez kell igazodniuk. A legcélravezetőbb módszernek a gazdasági döntésekkel Kapcsolatos műszaki és gazdasági adatok elemzése, a beszámoltatás az általános, az ügyrendi, valamint a tervekben előírt feladatokról, az aláírási jog gyakorlása és a lát- tamoztatás bevezetése, az információ elemzése — látszik. A siker érdekében a gazdálkodó szerv vezetőjének, g szövetkezeteknél az illetékes vezetőnek kötelessége gondoskodnia arról, hogy a munkafolyamatokba épített ellenőrzés biztosítsa a megelőző munkaművelet ellenőrzését is. A határozat ismételten megerősít egy korábbi, régi igazságot: a belső ellenőrzés a vezetés egyik nélkülözhetetlen eszköze, a gazdálkodás figyelemmel kísérése, a hiányosságok, tévedések megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedések időben történő feltárásában. Ezt a szerepét erősítve kell továbbfejleszteni a szervezeti formáit, feladatait, eszközeit, módszereit. Mindezt működési szabályzatban, illetőleg a szövetkezeteknél alapszabályban kell rögzíteni. A feltételek megteremtéséért-és az eredményes működésért a maga területén minden gazdasági vezető, az egészért pedig a gazdálkodó szerv vezetője a felelős. A határozat végrehajtása' megyénk termelő, gazdálkodó, valamint szövetkezeti egységeire több irányú feladatot ró. Ezt csak akkor tudják önmaguk javára jól megoldani, ha a belső ellenőrzést nem szükséges rossznak, fájdalmas görbe tükörnek, hanem a’ biztonságos, nyugodt, kiegyensúlyozott, előrelátó vezetés szerves részének tekintik. V. K. 3ó minőségű szerkezeti anyagokkal Támogatják a lakásprogram megvalósítását Napjainkban a gyorsabb ütemű lakásépítések korát éljük. Hogy a helyi példánál maradjunk, Salgótarjánban az elmúlt két és fél évben annyi lakást építettünk, mint korábban öt esztendőben. Az ötéves terv időszakában pedig keréken háromezer korszerű lakást kell átadni a város lakóinak. De ez az ütem jellemző a megye, sőt az egész ország fejlődésére. , A Salgótarjáni Kohászati üzemek huzalmüve és rúdhúzó üzeme nagyon fontos szerepet kap Salgótarján, Nógrád megye, de az egész ország lakásépítési programjának megoldásában. Az előregyártóit elemek fontos szerkezeti része az acélhuzal és a húzott rúdacél. A feladatok ismeretében a huzalmű dolgozói arra törekszenek, hogy időben és maradéktalanul rendelkezésükre bocsássák az építőipar dolgozóinak a szükséges huzal- és húzott rúdanyagokat. A gyárrészleg egész évben végig pontosan igyekezett eleget tenni az építőiparral szemben vállalt kötelezettségének, s így az év eddigi időszakában fekete és fényezett acélhuzalból több mint 32 ezer tonnát, húzott rúdacélból pedig több mint 11 ezer tonnát gyártottak. Ez a mennyiség az évi esedékes tervet aZ előbbinél 100,7, az utóbbinál pedig 100,6 százalékra elégítette ki. A rúdvasüzemben nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a termelési költség is kedvezően alakuljon. Igaz, az év első negyedében még némi túllépésük volt az anyagbetétnél, de azóta a kivételezett anyagokkal helyesen gazdálkodtak és a' 103,79 százalékos anyag- betétszintet eddig 103,49 százalékra sikerült leszorítaniuk. S mindezt úgy érték el, hogy a jobb gazdálkodás mellett minőségi szempontból is jelentős javulás mutatkozik a rúdvas- termelésnél. Az üzem és gyárrészleg vezetői jóleső érzéssel nyugtázzák, hogy az utóbbi időben kevesebb a reklamáció. A végleges selejtet 0,67 százalékról 0,50 százalékra csökkentették. Egyedül a véghulladék növekedett a rúdvasüzemnél, aminek okait az illetékesek alaposan megvizsgálják. Az első félévi tapasztalatokat a tételes teljesítés kedvező alakítására is szeretnék felhasználni. Az első fél évben ugyanis a visszaigazolt rendelések közül 49-et nem tudtak teljesíteni. Igaz, flagyrészt ez alapanyag hiányából adódott, hiszen 27 olyan tétel maradt kielégítetlenül, amelyhez nem volt megfelelő alapanyag. Van azonban keresnivalója az üzemnek saját portáján is, hiszen saját hibából összesen 22 visszaigazolt rendelés nem érkezett el időben a megrendelőhöz. Az üzem dolgozóinak körében jelentősen növelte a munkakedvet az a központi bérintézkedés, amelynek folytán az egy főre jutó havi átlagkereset a múlt év azonos időszakához képest 2162 forintról 2506 forintra emelkedett. A rúdhúzóüzemben a harmadik negyedév végére 4100 tonna legyártott, jó minőségű rúdanyaggal szeretnének számolni, aminek értéke meghaladja a 30 millió forintot. Az érték- és tonnaterv teljesítésé mellett fontos tényezőnek tartják az anyaggal való gazdaságos bánásmódot. Ezért tovább javítják az anyiagbetétet. A tételes gyártást pedig olyan figyelemmel kezelik, hogy a rendeléseket teljes mértékben és maradék nélkül kielégítsék. A gyár dolgozói maguk is érdekeltek a lakásprogram maradéktalan teljesítésében, hiszen a negyedik ötéves tervtől összesen 180 gyári család várja lakásproblémáinak megoldását. ' / A hegyi folyón erőművek sora épül A kirgiziai Narin-folyom a meglevő két erőmű mellé most harmadik épül. A kétmillió kilowatt teljesítményű Kam- baratini Vízierőmű 100 emelet magas völgyzáró gátját irányított robbantással alakít ják ki. Ez jelenős mértékben meggyorsítja a munkálatokat. Kirgizia határozottan az élre tör a villamos energia egy főre jutó előállítása és fogyasztása terén a világranglistán. Villamos energiából ,,csúcsfogyasztás” A szakemberek számításai szerint Litvánia 20 év múlva a mostaninál hatszor több villamos energiát fog felhasználni. A balti köztársaság 20 évre szóló energiagazdálkodási fejlesztési tervét a Litván Tudományos Akadémia tudósai dolgozták ki. A legközelebbi évek folyamán Litvánia számos üzemében a villamosenergia felváltja majd a szenet. Villamos vontatásra állítják át a vasúti közlekedést is. A Neman folyón nagy teljesítményű hidraulikus energiatároló telep építését tervezik, mely lehetővé teszi a fokozott mennyiségű energia ellátást a „csúcsfogyasztási” órákban. Csiíári kilátások Herczeg István állatgondozó a hízómarhák között. — Ha teljesen kiürítettük volna a raktárt, talán megúsztak volna a szanálást — vélekedett manapság Fábián Imrémé. a csitári termelőszövetkezet főkönyvelője. Nem ürítették ki, szanálni kellett a közös gazdaságot. Tavaly veszteséggel gazdálkodtak. A rossz időjárásra nem lehetett mindent ráfogni. Igaz, hogy gabonából például másfél millió forint kiesésük keletkezett, de emberi gyengeségek miatt olyan hibákat is elkövettek, melyeket kívánatosabb lett volna elkerülni. Borotvaélen táncoltak és a vége persze az lett, az év végére hárommillió forint veszteség keletkezett. Ennek rendezésére állami támogatásra szorultak. Ezt azonban vissza is kell fizetni. — Sikerül-e az idén a korábbi években jól gazdálkodó szövetkezetét talpra állítani? — kérdeztem Komjáti István elnöktöL. — Az előjelek szerint sikerüli Az intézkedési tervben foglaltakat végrehajtjuk. Javult a munkafegyelem. Tagjaink látják, ha rendesen dolgoznak, van eredménye. Csak egy példát: a járási aratási versenyben idén a hetedik helyen végeztünk. A jövedelmező gazdálkodás kilátásai kedvezőek Csitáron. Erre csupán néhány számadat szolgáljon bizonyságul. A szövetkezet bruttó jövedelmi — a banki felmérések szerint —■ másfél millió forint körül növekszik. A biztonsági alapra nyolcszázezer, a fejlesztésre kétszázezer forintot tesznek félre. — Várjunk csak — vethetik közbe az óvatosabbak — nem eszik olyan forrón a kását! Miből lehet ilyen magabiztosam következtetni arra, hogy a tervek valósággá válnak? Semmi esetre sem vágyálmokból. A talpraállás érdekében néhány hasznos dolgot már csináltak Csitáron. — Nagyon fontos, hogy kedvezett az időjárás — vélekedett az elnök. — A növény- termesztésben pedig változást hajtottunk végre. Cukorrépa helyett uborkát termesztettünk. Terven felüli mennyiséget takarítottunk be. Kitűnően fizetett a gabona is. Összesen 139 vagon búza, őszi és tavaszi árpa, valamint zab termett Csitáron. A terven felüli mennyiség több mint huszonöt vagon. Ennek értéke pedig meghaladja a 750 ezer forintot. — Azért tanultunk az idén is. Őszi árpát és zabot a jövőben már nem termesztünk — magyarázta az elnök —, mert bármennyire is akarjuk, nem tudjuk a hozamokat növelni. Jövedelmezőbb a búza és a tavaszi árpa. Az állattartásban szintén új szelek fújdogálinak. A juháTudom, hogy a cím nem pontos. Szakmai körökben gyermekruházati szakboltnak nevezik, és így emlegették a megyei tanács keddi ülésén is. De a pontatlan cím miatt nem fog reklamálni senki, mert gyermekruházati szakbolt sehol, egyetlen egy sincs megyénkben. Pedig nagy szükség lenne rá, a gyerekes családok ezrei bizonyíthatják ezt, és az igény jogossága mellett döntött a megyei tanács, a kereskedelmi osztálynak feladatként jelölte meg. hogy gyermekruházati szakboltot létesítsenek. Többször láttam a férfi vagy a női konfekcióosztályon tanácstalanul álldogáló szülőket, és türelmetlenkedő gyerekeket, akik bosszúsan távoztak, mert a kevés gyer- mekhomi között hetek óta nem találták azt, amire szükség lenne. Gyerekeknek nehéz vagy éppen lehetetlen vásárolni Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Pásztón és GYEREKEK BOLTJA Rétságon, naponként százan, és százan bosszankodnak e miatt. A gyereket nem küldhetik egyedül vásárolni sem Budapestre, sem Gyöngyösre, Hatvanba. Szabadságot kérjen a szülő és gyerekével, vagy gyerekeivel együtt utazzék távoli városba? A többletköltség éppen azokat sújtsa, akik a gyermek vállalása miatt amúgy is nehezebben élnek? Nyilvánvaló, hogy megoldást kell keresni, mert a bosszúság sok embert ingerel, elégedetlenséget szül, rontja a politikai hangulatot. A megyei kiskereskedelmi forgalom az utóbbi években az országos átlagnál kisebb mértekben növekedett, ennek következtében az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom egyre inkább elmarad az országos átlagtól, a kereskedelem nem tudja kielégíteni a lakosság fizetőképes igényeit. Ennek oka nemcsak a megye gazdasági szerkezetének átalakulása, hanem hozzájárul a kínálat hiányossága, a kiszolgálási formák korszerűtlensége, a helyi árualap kihasználatlansága és a kereskedelmi szervek munkájának hiányossága is. Az országos átlagtól a ruházati cikkek forgalma marad el leginkább, és ezen belül is a gyermekruházati szakboltok hiánya a legjobban szembeötlő. Ebből következik, hogy a lakosság igénye és a kereskedelem érdeke egybeesik, tehát a lemaradást pótolni kell. Nem elegendő a felismerés, a jó szándék, a gyerekek boltjához pénz is kell. Salgótarjánban a megyeszékhely építésé miatt sok. üzletet le keLlett bontani, helyettük még nem épült elegendő. Először élelmiszerüzletekre volt szükség. van már országosan is elismert lakberendezési áruházunk, a következő években gyermekruházati szakboltot kell létesíteni. A negyedik ötéves terv fejlesztési alapjait már felosztották, de a gyerekeknek aligha lehet azt mondani, hogy várjatok még öt évig. Külön- külön sem az állami kiskereskedelemnek, sem a szövetkezeteknek nincs elegendő pénzük. De a munkáslakta megyeszékhely kereskedelmi hálózatának korszerűsítését anyagilag támogatni kötelességének érzi a Belkereskedelmi Minisztérium, a megyei tanács. Az újszerű .üzleti vállalkozásra társulhatna az állami és a szövetkezeti kereskedelem. A gyerekek örömére és a szülők megnyugtatására érdemes összefogni. F. L. (Fotó: Fodor Tamás) szatbam bevezették a kétévenkénti háromszori elletési. összesen 895 juh áll a szövetkezet rendelkezésére. Nem sok a jövedelem belőle, de nem is veszteséges ágazat. A tej és gyapjú eladása keveset hoz a konyhám, viszont a pecsenyebáránynak kitűnő ára van. Ha itthon nem is, de küLfött" dön kedvelik, jól megfizetik^ Főleg húsvét és karácsony előtt. A tehenek létszámát W®* ról fokozatosan 130-ra növelik. Nem titok, hogy takarnia*» nyozási gondok jelentkeztek az elmúlt évben. Most annyi silónk van — bizonygatta a* elnök —, hogy még eladni * tudnánk belőle. A szarvasmarha-hlzlaías is olyan eszköz Csitáron, mely a veszteséges gazdálkodás megszüntetését segíti. Eddig 67 hízómarhát adtak el, 1,3 millió forintért. A nyugatnémet és olasz kereskedők elégedettek voltak, kiválóra minősítették az állatokat. Az a leg*» fontosabb, kiogy már teljesítették a bevételi tervüket] holott az idén még 49 hízó- marhát küldenek piacra. Szerény számítások szerint is ebből terven felül egymillió forint bevétel lesz! A szabad” tartásos marhahizlalást Nóg- rádgárdonyban vezették be, és feltűnően jól bevált. Kevés befektetéssel nagy jövedelemre tesznek szert belőle. Csitáron is tudják, hogy gépesítés nélkül manapság már nehéz boldogulni. Az idén félmillió forintot költöttek korszerű gépek vásárlására. Ha a gépüzem vezetésének problémáját is mielőbb megoldják, akkor hatékonyabban tudja segíteni az ágazatokat. Főmezőgazdász nincs Csitáron*. Jó szakemberre mielőbb szükségük lenne, mert a tudást pénzre váltja. Az elnök szerint e kérdésben is hamarosan változás történik. A fentiek mellett még nem szóltunk a burgonyáról. Hagyományos növényféleség errefelé. Hatvan hektáron termesztik, és kitűnő termésre számítanak. Ebből is plusz árbevételre van kilátás. — Tehát úgy tűnik, hogy rendben lesz a széna? — kérdezzük végezetül Komjáti Istvántól. — Rendben! A „széna” zömét már fel is szedtük — válaszolta tréfásan. NÓGRÁD — 1973. szeptember 7., péntek
