Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-06 / 208. szám
Tárlatvezetés A verőfényes délelőttön köpcös öregúr kalauzolja vendegeit a szabadtéri szoborkiállítás művei között a salgótarjáni művelődési központ előtt. A vendégeket jól észlelhetően mindé nekfölött azok a munkák kötik le, melyek táblácskái idős Szabó István nevét hirdetik. Pista bácsi művészetének népies keresetlensége, s mégis: tudatossággal ötvözött egyszerűsége elragadtatja a látogató csoport tagjait. Legkivált a kenyérszegő kompozíció előtt és körül időznek hosszasan — mint közben kiderítem —, az egri vendégek. Vizsgálják tüzetesen a sokfigurás müvet; minden alakja külön egyéniség, s igy szerves kiegészítője az egésznek, a nagyszerű művészi elgondolásnak. Közben a tárlatvezető bőségesen magyaráz a művészről, életútjáról. Csupán egyetlen adatról feledkezik meg. Arról, hogy a hatalmas munkaképen anyagának feszülő művész, az alkotó mester immár hetvenéves. Nem állhatom szó nélkül, fogadatlan szószólóként megjegyzem. A tárlatvezető pillanatra rám tekint, aztán köszönetként rámcsillan a szeme. — Igen, mint vendégeink hallhatják, Szabó Pista bácsi hetven esztendős. S amint látják, friss erővel álkot. Megkérdezem az egyik vendéget: ismeri-e a szű- kebb pátriájabeli fafaragó népművészt, Asztalos Jo- achimot. Fogalma sincs, kiről kérdezem. Hát eddig terjedő a művészi hírnév? Nálunk vajon hányán ismerhetik igazán Pista bácsit? A büszkeségünketl (barna) Elnökök tanácskozása A balassagyarmati járás termelőszövetkezeti elnökei szeptember 13-án a járási székhelyen tanácskoznak. Tájékoztató kapnak a személyzeti munka helyzetéről, Mint ismeretes, a közelmúltban ezzel kapcsolatban új miniszteri rendelet jelent meg. Emellett megbeszélik a szarvasmarhaprogram megvalósítása kapcsán felmerülő kérdéseket. Magyarnándor, Ersek- vadkert, Nógrádkövesd, Orhalom a program végrehajtásának élenjáró közös gazdaságai. , fejlesztésre hatszázezer forintot tartalékoltak, annyit', amennyit a társulásból nyertek. Ebből is érzékelhető a társulás előnye. A jelenlegi közgazdasági helyzetükből való kimozdulás szükségessége pedig megköveteli ezt az utat. Ezzel nem mondtunk újat. Ugynis tudják azt, elvileg már megegyeztek abban, hogy a gondjai enyhítésére, a gazdálkodás magasabb szintre való emelése érdekében létrehoznak egy újabb társulást, ahol egyesítik az erőket. A hontiak és ipolyveceiek már ezen is túlléptek, mert megjelölték, hogy a szarvasmarha-tenyésztés keretében tervezik a kooperációt megvalósítani. De még csak tervről van szó, nem konkrét megállapodásról. Ezért az elvi megállapodáson túl kell lépni és a társulásra vonatkozó elképzelést mielőbb megvalósítani. Indokolt és nagyon Is szükségszerű a társulás elsősorban a három tsz érdekében. Arról van szó, hogy a bogyós- gyümölcs-, a gabona- és a burgonyatermesztésből a jelenlegi viszonyok között a jövedelmet jelentősebben megemelni képtelenek. Utaljunk erre a célra felhasználható hektárokCsomor Pál autószerelő és Róza János villanyszerelő a berceli „Vörös Csillag” Termelő- szövetkezet két dolgozója. Képünkön gabonatisztító gépet szerelnek „a gépnek ma még működni kell” — mondották. Pár óra múlva a gép munkára készen áll — fodor — Szüret a Mátra alján A szüretre kedvező az idő- fez-tag a kertészet egyik dől* járás a Mátra alján, a pásztói Béke Termelőszövetkezet szőlőjében. Augusztus • elején kezdték a szüretet, a Rózsáson. Már több mint három- vagon szőlőt továbbítottak a kereskedelmi szervek révén, a megyei piacokra. A 65 holdas Rózsáról szedték. Novemberig nyolc vagonnal terveznek értékesíteni erről a területről. Aztán még hátra van a Nagy- árok, tizenkét vagonra becsült termésével, és a Muzsla tíz- vagonnyi terméssel. Azt szokták mondani a pásztói szőlészetre, hogy az Nógrád megye utolsó szőlőtermő területe. Ugyanis a régi feljegyzések szerint ebben a megyében, a dimbes-dombos vidéken sok nemes szőlő termett. Lassan kipusztult. A Mátra alatt maradt meg a szőlő, mert igazán nagy hozzáértéssel és szeretettél foglalkoznak azzal. Az elmúlt esztendőben a Rózsást, ahonnét most a Pannónia kincse kilónyi fürtjeit szedik, jégverés verte le. Három esztendő múlva jósoltak róla termést. Nem így történt. A szorgalmas tsz-tagoknak és a nagy szaktudású gyümöilcskertfez- nek, Kárpáti Istvánnak az érdeme, hogy a Rózsáson szügozója mondta: — A szőlőben sokat kell dolgozni, mert ez a gyümölcs, akár a gyerek, babusgatásra vár. Sok fáradsággal telik itt a nap. De megéri — gyönyörködött a kezében levő hatalmas fürtben. Féltik • is mint a kincset a termést. Óvatosan szedik, ízlésesen csomagolják, hogy frissen, tetszőéeh kerüljön a fogyasztók „ asztalára. Arról, hogy illetéktelenek távolmaradjanak a szőlőből, Perecz József és Zelenszki József, a két mezőőr gondoskodik. Ök riasztják el a csemegére éhes madarakat is. A nagyüzemi szőlőtermesztést valósítják meg Pásztón a termelőszövetkezetben. Sok nehézséggel jár ez. A főkertész azt is elmondta, hogy az Idén — az elmúlt évben ért természeti csapás miatt, — a nyereségük sem lesz olyan mint amilyent elvárna tőlük a tagság és a tsz vezetősége. Fiatal, néhány esztendeje telepített szőlőről van sző. amely a jövőben fog még Igazán hasznot hajtani. Kárpáti ■ István, a főkertész fogalmazta meg a tsz szőlészettel kapcsolatos állásfoglalását Állandó reflektorfényben a kenyér Interjú a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat igazgatójával Mindennapi kenyerünkről lesz szó az alábbiakban. Arról, melyet nehezményezünk, ha rossz a minőség, és természetesnek vesszük, ha friss és szemrevaló. A megye sütőiparának örömeiről és gondjairól beszélgettünk a közelmúltban Lécz Lászlóval, a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat igazgatójával. — Dióhéjban szíveskedjék a vállalatot néhány számadattal jellemezni! — A 18 sütőüzemünkből a megye lakosságának 87 százalékát látjuk el kenyérrel és péksüteménnyel. Két szövetkezeti üzem és 11 magánpék jelenti a konkurrenciát. A kijáró dolgozók szomszédos megyékben, Budapesten és Vácott vásárolnak kenyeret. Az 560 dolgozót foglalkoztató vállalatunk idei árbevétele 150 millió forint. A 62 féle termékből 25—30-at rendszeresen előállítunk, összesen 750 boltot látunk el kenyérrel és péksüteménnyel. — A szakboltokban miért árusítanak jobb kenyeret, mint a többi élelmiszerüzletben? — Először azért, mert a szakbolthálózatot az üzemek tő- szomszédságában alakítottuk ki. összesen 25 ilyen szakboltunk van a megyében. Nincs szükség szállításra, frissebben jut a kenyér a vásárlókhoz. Másrészt ezek kézira? Ezt emelni más növényféleség rovására már különösebben nem tudják. Marad még a termelési technológia korszerűsítése, amely náluk viszonylag fejlett. Ha ezt tovább korszerűsítik is, a termelési értéket számottevően nem tudják ezzel befolyásolni. Marad tehát az állattenyésztés, amely a tsz termelési értékének növelésére rendkívül nagy lehetőséget rejteget. Ezen a vidéken a szarvasmarna-te- nyésztésnek gazdag a hagyománya. Ezenkívül a földrajzi környezet erre igen alkalmas. Az Ipoly- menti rét gazdag takarmánybázis. Honton például túltermelés van szálastakarmányból. Az állatok létszáma pedig jelenleg alacsony. Egymagában sem az egyik, sem a másik üzem nem képes, — éppen a közgazdasági helyzetük miatt — hozzáfogni a szarvarmarha-program megvalósításához. Honton próbálkoztak első lépésként új istálló építésével. A tagok kölcsön formájában anyagi hozzájárulásukat ajánlották fel az építéshez. Az állam három évre szóló hitelt biztosítana részükre. A vezetők félve az eladósodástól, de legfőképpen attól, hogy a jelenlegi gazdálsütfeű kenyerek. Jobb a minőségük, mint a gépi sütfeűek- nek. Tízszer annyi is elfogyna belőle, csak győznénk sütni! Salgótarjánban például három műszakban 240 mázsa gépi és 75 mázsa kézi sütésű kenyeret készítünk. — A kenyér minőségének megítélésénél gyakoriak a szélsőséges vélemények. Az ön tapasztalatai szerint manapsag milyen kenyeret sütnek a Nóg- rad megyei Sütőipari Vállalatnál? — Mostanában mér kissé megkönnyebbültünk. De az is igaz, hogy két * héttel ezelőtt Salgótarjánban még rossz volt a helyzet. A mennyiség a minőség rovására ment! A 2. számú üzemünkben 240 mázsa helyett 380 mázsa kenyeret kellett sütnünk. A kelesztési és sütési technológiát ezen kényszerhelyzet miatt egyszerűen nem tudtuk betartani. — Tulajdonképpen miért kényszerültek olyan megfeszített tempóra, melynek kárát végeredményben a fogyasztók látták? — Kényszerhelyzet keletkezett. Nagybátony és Rétság sütőüzemének termelési kiesését Salgótarjánnak kellett pótolnia. Nagybátonyban szállítási nehézségek miatt késik a lengyel alagútkemence átadása. Már május 1-én üzembe kellett volna állnia. Már csak abban bízunk, hogy október elekodási viszonyok között nem tudják visszafizetni adósságukat — nem vették igénybe azt. Más megoldást kerestek. A hontiak és ipolyveceiek olyan szakosított kooperációt gondolnak megvalósítani, hogy Honton nevelnék a hízott állatokat, Ipolyvecén az üszőket. Ez utóbbi helyen kihasználatlan férőhely is van. A drégelypalánkiak elképzelése ezen a területen kevésbé ismert, pedig — mint azt hangoztatják — ők is rendelkeznek hasznosítatlan férőhely- lyel. Tehát építkezniük sem kellene. A helyes elgondolás tehát elméletben megszületett. Most már valóra is kéne váltani. Ehhez viszont a közgazdasági viszonyokat pontosan felmérő vezetők bátor elhatározására lenne szükség. A tagság érti miről van szó, támogatja a fejlődés érdekében tett intézkedést, mert felismerte: a jelenlegi helyzet számára ma még kedvező, a közös gazdaságnak viszont már nem, és ha a közös nem fejlődik, a tagság anyagi helyzete sem biztonságos. Üj jövedelmi forrásokat kell teremteni, össze kell vonni az erőket a magasabb termelési színvonal, a jövedelmezőbbség érdekében. Bobál Gyula jén termelni kezd, és ez esetben két műszakban 70—80 mázsa kenyér előállításával tehermentesíteni tudjuk a salgótarjáni üzemet. Rétságon vízellátási, valamint kazán- gondok jelentkeztek, melyeket időlegesen sikerült elhárítani. — Milyen kenyeret tudnak sütni az idei búzából? — Az idei búza minősége kitűnő. Kissé sárga a liszt, de a sikértartalma ideális. Az optimális helyzet az lenne, ha öt napon át a malomban, tíz napig pedig nálunk pihenne a liszt. A kenyér minőségét ez is számottevően befolyásolja. Sajnos, még távol állunk a kedvező helyzettől. A szubjektív tényezők mellett időnként haj van az élesztővel és a sóval is. Félreértés ne essék, nem ezek az elsődleges okok, mert sok múlik az embereken. — Minden élelmiszerbolt reggel szeretné megkapni a kenyeret és friss péksüteményt Ettől Nógrádban még távol állunk. Ezt a helyzetet mivel magyarázza? — Súlyos szállítási gondjaink vannak. A 45 zárt gépkocsiból a közeljövőben tizenkettőt selejtezni kellene. Az idén négy Roburt kellene kapnunk, de a való helyzet az, hogy egy sem lesz belőle. így a folyamatos selejtezést nem tudjuk megoldani. Nincs egyetlen olyan tartalékgépkocsink sem, amelyik beugorhatna, ha valahol műszaki hiba keletkezik. Tavaly másfél millió forintot fizettünk rá a szállításra. Üj gépkocsikat nem kapunk. Egyelőre nem látom a kiutat. Országos intézkedésre lenne szükség, hogy a szállítási nehézségeket kiküszöböljük. — Van-e elegendő sütőipari szakemberük? — Ilyen jellegű gondjaink nincsenek. A dolgozók között kialakult a törzsgárda. Tavaly még 66 százalékos voit a fluktuáció, az idén lecsökkent 26 százalékra. A távozottak zöme is nem a termelésben, hanem a szállításban dolgozott. — A lakosság zavartalan mennyiségű ellátását tehát a jelenlegi kapacitás mellett biztosítani tudják? — Jelentős fejlesztésre egyelőre nincs szükség. Ha minden üzemünk termel, akkor a mennyiségi igények kielégítése nem okozhat főfájást. Manapság csupán pénteken sülünk előre. Legkedveltebb a háromkilós kenyér, mert kézzel készül. Géppel állítjuk elő az egy- és kétkilósakat. Ezek minőségével mi sem vagyunk elégedettek, mielőbb javítani kell! A közeljövőben még szeretnénk megoldani az iskolák friss péksüteménnyel való ellátását is — fejezte be a beszélgetést Lécz László, a Nóg- rád megyei Sütőipari Vállalat igazgatója. Rozgonyi István reit van. A kertfez szerény, mint mindig. — A tsz vezetői segítettek a munkában. Mi pedig dolgoztunk, mert szeretjük a gyümölcskertfezetet... Nagyon elkeseredett hangú- tart volt Pásztón a jégverés után. A felhasogatott, levél nélküli szőlőszárak halottként meredtek a semmibe. A fez-tagok a kilátástalan helyzet ellenére hozzáláttak és dédelgetve ápolták a tőkéket. Holdanként 18 mázsa vegyes műtrágyává! erősítették. Gyó- gyítgatták permefctel a szárakon levő sebeket. Nem engedték a gyomot életre a sorok között. Repülőgép permetezte rendszeresen. A szőlő meghálálta a törődést, mer életre kelt. Nyolc vagon kövér, átlátszó szemekkel telt fürtöt ígér, feledhetetlen zamattal. A pásztói termelőszövetkezet szőlőjében a Mátra alatt élénk az élet. Sütő Józsefné, — Mi ’ a lakosság jó ellátását kötelességünknek tartjuk még akkor is, ha a nyereségünk nem kedvező... A pásztói tsz a szőlő értékesítésére a megyei MÉK-kel kötött szerződést. Ezzel biztosította. hogy a termés Nógrád megyében kerüljön eladásra. Ezt az árut vihették volna az ország bármelyik piacára, a kiváló minőségére való tekintettel el kelt volna. Itt értékesítik, ahol megtermelik, méghozzá a piaci árakhoz viszonyítva elfogadható, kilónkénti 11 forintos áron. A MÉK árudáiban kapható, akár a hamburgi WiUBkcrfá- lyos vagy a Csabagyöngye a Pannónia kincse és az Irsai. ízletes, finom jól érett gyümölcs. A pásztói tez-tegofe közöl öt,vénén dolgoznak a szőlőben. Kora reggeltől késő estig szedik, szállítják a szótőt, hogy a piacokon ne legyen hiány. e. e* Az elmúlt évben a jégverte tőke ilyen termést hozott, A képen Kárpáti István, Fodor Tamás felvétele Páratlan létesítmény A Szovjetunióiban négy darab — egyenként 16 millió ki- lowattos — hőerőműből álló hatalmas energetikai központ építését határozták el. Az erőműveket Kazahsztánban levő ekibasztuzi szénmedence látja majd el tüzelőanyaggal. A világviszonylatban páratlan létesítmény létrehozását, a moszkvai Pravda szerint, az teszi szükségessé, hogy a szén nagy távolságba való leszállítása a bányászat gazdaságos* sagának rovására megy. Kétségkívül előnyösebb a szenet a helyben felépítendő villanyerőművekben felhasználni, s az elektromos energiát szállítani. „Elektrograd” első hőerőművének építése a novoszi- birszki „Tyeplf elektropro- jekt” Intézetben már elkészült tervek alapján jövőre megkezdődik. (MTI) NÓGRÁD — 1973. szeptember 6., csütörtök 3
