Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-30 / 229. szám
a uilagürben . kozmikus technika egyik tagyobb vívmányának te- thetjük, hogy az utóbbi kben sikerült megoldani az íajók összekapcsolásának íblémáját. E probléma meg- iásán tokozott erővel dol- ztak és dolgoznak továbbra mind a Szovjetunió, mind idig az Egyesült Államok tu- jsai és mérnökei, s most az chajók egyaránt összekap- iolhatók mind a Föld körüli ozmikus térségben, mind a lávoli világűrben, a Hold körüli pályákon. Orbitális állomások 1969. januárjában, Föld körüli pályán összekapcsolták a Szojuz—4 és a Szojuz—5 űrhajót. Ezáltal létrejött az első, ember vezette kísérleti orbitális állomás. 1971. áprilisában Föld körüli pályára vezérelték a világ első orbitális állomását, a Szaljutot, amely huzamosabb ideig keringett ezen a pályán. Ugyanannak az évnek júniusában a Szojuz—11 szállítóűrhajó összekapcsolódott a2 Szaljuttal és az utóbbi fedélzetére személyzetet szállított. A kozmikus technika nem lehet meg világűrben történő összekapcsolás nélkül akkor sem, amikor az ember a Hold felé repül. Az amerikai Apol- lo-program magába foglalta az összekapcsolás műveleteit a Föld—Hold pályán, valamint •az úgynevezett szelénocentri- *us pályán is, miután az űr- iajó leszálló fokozata startolt * Holdról. A kozmikus repülések további fejlődése szorosan kapcsolódik az összeilleszkedés technikájához. Enélkül nem ehet nagyobb orbitális komplexumokat létrehozni a különféle tudományos és népgazdasági feladatok megoldására. A. több célt szolgáló, összeszerelhető orbitális állomások képezik azokat a bázisokat, amelyekről az ember vezette űrhajók és az automata készülékek indulhatnak például a naprendszer bolygói felé. Az ilyen expedíciók elindításának programjai feltehetően előirányozzák a Föld körüli pályán létesítendő úgynevezett bázisállomásokat. Ezekről a bázisokról a kiszemelt bolygó felületére elindíthatok mind az automata szondák, mind az embereket szállító űrhajók, i :zek a repülőtestek a program befejezése után visszatérnek az orbitális bázisra. Az űrhajósokat szállító hajók azután erről a bázisról startolnának a Föld felé. Mindez s mrvesen összefügg az automata és az ember vezette kozmikus repülőtestek közelítésének és összekapcsolásának v égrehajtásával. Nincs messze az az idő, amikor az ember vezette űrhajók és az orbitális állomások Föld körüli kozmikus térségben történő repülése mind a Szovjetunió, mind pedig az Egyesült Államok vonatkozásában, majd pedig más országok vonatkozásában megszokottá válik. Az ilyen repülésekre egyre gyakrabban kerül majd sor, a repülésekben mind több ember vesz majd részt. Ennek a folyamatnak a fejlődését körülbelül az interkontinentális repüléshez lehetne hasonlítani. Ssorjet —amerikai együttműködés A kozmikus repülések kibővítését természetesen a kozmikus technika tökéletesedésének, az űrrepülés megbízhatósága növekedésének kell ki" sérnie. A kozmikus repülések tömegessé válásával és inten- zivitásának fokozódásával azonban növekedhet annak valószínűsége, hogy egyes űrhajók valamiféle technikai hiba következtében olyan helyzetbe juthatnak, amikor a saját eszközök nem bizonyulnak elegendőnek a személyzet megmentésére. Az ilyen esetekben csakis a külső segítség mentheti meg a bajba jutott űrhajó személyzetét. Erre a segítségre minden űrhajó köteles, függetlenül attól, hogy mely állam illetékességébe tartozik; főképpen az az űrhajó köteles erre, amely a leggyorsabban tud cselekedni. Például egy olyan űrhajó, amely más pályán halad, vagy éppen startra készen áll a Földön. A tengerhajózásban már régóta ez a szokás. A világűrben történő kölcsönös segélynyújtás műszaki alapja megteremtésére irányuló törekvés volt az egyik fő oka annak, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya 1972. május 24-én megállapodást írt alá arról, hogy a felek közösen dolgoznak ki eszközöket egymás űrhajói és állomásai megközelítésére és összekapcsolására. Az első kísérleti szakaszként a megállapodás előirányozza, hogy 1975-ben egy Szojuz típusú szovjet űrhajó és egy Apollo-.típusú amerikai űrhajó végrehajtja a megközelítést, az összekapcsolást és a páros repülést. A program a két hajó személyzetének kölcsönös átszállását is előirányozza. E bonyolult műszaki feladat különféle részletei feletti munka céljából, több munkacsoportot hívtak életre, amelyek 1970 óta többször is találkoztak, hogy megvitassák, illetve kidolgozzák az összekapcsolást és a kölcsönös átszállást biztosító közös rendszerek létrehozásával kapcsolatos elveket és konkrét javaslatokat. Konsztantyin Busujev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának level' ö tagja Kétéltű Volkswagen A közkedvelt Volkswagen gépkocsiról nemrég bebizonyosodott, hogy nem csak szárazon, hanem „vízen” is megállja a helyét. Egy 23 éves fiatalember, Male Buchanan a Man-szi- get és a St Bees-fok közötti 59 km-es távolságot az ír-tengeren a „tengerbiró”-vá átalakított Vw-autóján tette meg. A kozmonauták idegei Testi és szellemi teherbírásuk az űrutazás fontos tényezője. Az űrhajózás stresszhatásainak vizsgálatáról részletes beszámolót közöl a Delta Magazin új száma. Az élettan sajátos jelenségeire derül fény azokból a fényjelekből, amelyek nagyfrekvenciás mikroszkóp látómezejében készülnek, az áram bekapcsolása után élő szövetekről, például növénylevélről vagy emberi bőrfel- szinről. Számos fotó közlésével boncolgatja a lap a különös jelenségek titkait. Bemutatja „helyiérdekű” repülőgépek különféle típusait, a ruházkodásban tért hódító antisztati- kus műszálakat, a rák- és vírusellenes célra kidolgozott, DNS-gátló Daunomycint, a szervezet létfontosságú fémionjainak szerepét és remekművű festmények röntgen- vizsgálatának meglepő eredményét. Számos színes képpel illusztrálva beszámol az új izlandi tűzhányó születéséről és egy új csillagászati problémáról: arról, hogy helyesen alkalmazzuk-e közeli megfigyeléseinket a távoli csillag- rendszerek sebességének és távolságának meghatározására. Bemutat protonokkal készült és a röntgennél sok tekintetben használhatóbb fényképeket, beszámol a több ezer éves Mari, a hajdani északsumér királyság fővárosának feltárásáról, s a leleteket fenyegető pusztulásról, valamint a radioaktivitás, az elemek átalakulásának kutatásában elért legújabb eredményekről. Számos hír, információ, képes tudósítás, Delta-lexikon és száznál több látványos, javarészt színes — fotó teszi teljessé a Delta Magazin most megjelent új számát. Orvosi tanácsok A gépkocsivezetők, a motorosok között is hódít a gyógyszerszedés divatja. Növeli-e ez a balesetveszélyt? — kérdezte az MTI munkatársa az egészségügyi szakemberektől. Feltétlenül — hangzott a válasz. A gyógyszerek rendszeres szedése a gépjárművezetőknél legalább olyan veszélyes, mint az alkoholfogyasztás. Munkaidőben, szolgálat közben semmiféle orvosság, tabletta rendszeres szedése nem tanácsos, sőt: kifejezetten káros. Altatók és nyugtatók egyáltalán nem fogyaszhatók. A gyógyszer tudnillik úgy befolyásolja a központi idegrendszer működéséh hogy a reflexek lelassulnak. Szolgálat közben még Valeriana sem szedhető. Ha rendkívüli ok van rá, munka előtt nyolc órával esetleg a legenyhébb nyugtató, a Sevenaletta A hegyi folyók mcgzabolázása Kirgizia rendkívül gazdag gyors folyású hegyi folyókban. Vannak köztük bővizű „óriások” (mint például a Narin), de szép számmal aprócska patakok is. összességükben tetemes energiát és tekintélyes mennyiségű öntözővizet szolgáltathatnának a köztársaságnak, ha sikerülne megzabolázni őket. A Kirgiz Vízgazdálkodási Kutató Intézet munkatársai ezen fáradoznak, amikor a laboratóriumokban arányosa n kicsinyített modellek segítségével keresik a vízszabályozás, a gátépítés legmegfelelőbb módját. E munkájukhoz a legkorszerűbb műszerek állnak rendelkezésükre: áramlásmérők, szintmérők stb. A majdani erőmű- és öntözőrendszereket távirányítású automatikáklcal látják el, hogy a távoli vidékeken az ember állandó jelenléte nélkül is elláthassák feladatukat. megengedhető, de semmikép- pen nem rendszeresen és nem szolgálati idő alatt Ha például egy autóbusz-vezetőt vezetés közben felidegesítenek, s úgy érzi, nem képes nem tud biztonságosan vezetni, inkább váltassa le magát egy-két fordulóra, míg megnyugszik — tanácsolják az orvosok. Ilyen esetben nyugtátokat semmiképpen nem szabad bevenni. Előfordul, hogy sokan a migrénjellegű, görcsös fejfájás alkalmával epilepszia elleni gyógyszert vesznek be. Ez szintén tilos. Ugyanez vonatkozik az allergiás betegségek elleni, úgynevezett antihista- minokra, például a Suprastinra a Sandostenre. Az „utazási betegségek” leküzdésére használt gyógyszerek — például a Daedalon — szintén nem szedhetők. Szédülést okozhatnak a járművezetőknek. Izgatószerek szedése szintén tilos a gépkocsivezetőnek. Áll ez elsősorban a Centedrinre, vagy a régebbi actedron-szár- mazékokra —*•> mert nyugtalanságot erős szívdobogást, fejfájást okoznak. A „másnaposság” megszüntetésére nem alkalmasak; hatásúk pedig veszedelmes lehet. Az ízületi, illetve reumás betegségek ellen használt, izomgörcs elleni Scutamin-C ez izomműködést, az ideg- rendszer működését zavarja, megnyújtja a reflexidőt — ezért munka közben ezt sem szabad szedni. Meglepetések az intarktiszon Eddig ismeretlen hegyvonulato-j h:.l: In-:as jégmozgásokat és jelentős térképhibákat fedeztek fel az ÉRTS műholdnak a hatodik kontinensről készített első felvételein. Az egyiir eddig ismeretlen hegycsoport a Victoria-föld déli részén, a McMurdo-i amerikai központi kutatóállomástól mindössze 150 kilométerre húzódik. Ugyancsak ismeretlen hegycsoport észlelhető a Lambert-gleccser vidékéről készített felvételeken is* 600 kilométernyire délre az ausztráliai Mawson-bázistól — ezek a hegyek sem az amerikai, sem az ausztrál térképeken nem szerepelnek. Az ÉRTS műhold felvételei szerint az Antarktisz partvonaláról készített térképek legalább kétezer kilométeres szakaszon revízióra szorulnak. Kiderül belőlük, hogy a Ross-Jégself, a Mc- Murdo bázis helye legalább hét kilométerrel északabbra van, mint eddig hitték. A Ronne—Filchner jégself csaknem 15 kilométerrel mozdult el az utóbbi hét évben, az Erebus gleccsernyelv mozgása pedig 10 kilométer 1947 óta. Új remény a fej fájósoknak A fejfájósok. migrénben szenvedők számára új reményt jelenthetnek F. Sicuteri amerikai kutató és munkatársai új vizsgálatai. A fejfájás okait kutatva arra az új feltevésre jutottak, hogy á migrénrohamokban része van a szerotoninnak, a központi ideg- rendszer neurotranszmitteré- nek, ingerületátvivő anyagának. Normális körülmények között a fájdalom impulzusai az agy perifériáin keletkeznek és a szerotonin gátja következtében nem jutnak az agy mélyebb régióiba. Ha azonban a szerotoninszint lezuhan, az impulzusok átjutnak a gáton és folyamatosan észleljük a fájdalmat. Ha ez a feltevés reális, a szerotonin szintézisét gátló hatóanyagoknak növelniök kell a fájdalmat, mert a védő szerotoningát meggyengül. Valóban, 16 súlyos migrénben szenvedőt sze- rotonin-szintézist gátló hatóanyaggal kezelve, a fájdalom rendkívüli megerősödését észlelték — egyes esetekben a migrén olyan hevessé vált, hogy a beteg hz ágynemű érintését sem bírta elviselni. A migrén, fejfájás nem enyhíthető oly módon, hogy szero- tonint adnak a szenvedőnek, mert ez a vegyület nem jut át az agy vérgátján. Bizonyos elő- vegyülete azonban átjuttatható az agyvérgáton, így csökkenthető a fájdalom és az érzékenység. A migrén abban különbözik a krónikus napi fejfájástól, hogy migrén esetében hirtelen csökken a szerotoninszint, krónikus fejfájás esetében viszont a csökkenés fokozatos és állandó. A kutatások most arra irányulnák, hogy megtalálják a módját, miként lehetne a migrénes betegek agyában jelentkező hirtelen szerotonincsökkentést megszüntetni. Világpark? A világ környeceívédclmi szakértői annak a tervnek a megvalósítási lehetóségeit vizsgálják, amelyet 15 nemzet terjesztett elő az első természetvédelmi világpark létrehozására az Antarkti- szon. Ezt a parkot az Egyesült Nemzetek Szervezete Igazgatná, azzal a célkitűzéssé!, hogy megvédje a déli sarkvidék flóráját és faunáját — a vadászok pusztításától. Rákroncsoló mágnes Kaliforniai orvosok és fizikusok csoportja legújabban sikerrel alkalmaz különleges szerkesztésű szupravezető mágnest emberek rákos daganatának elroncsolására. A kutatók abból a megfigyelésből indultak ki, hogy az erekbe juttatott vas vérrögöket hoz létre. Kézenfekvőnek ígérkezett tehát az elképzelés, hogy a daganatot tápláló érbe vasat fecskendezve, elvághatják a daganat vérellátását, ilyen módon elroncsolódna a daganat. De, hogyan lehet a vasat rögzíteni a megfelelő erekben? Az emberi testre kívülről ható mágnestérrel. Az elektromágnesek azonban nem bizonyultak elegendő erősségűek- nek. Stanfordi fizikusok végül is olyan kisméretű, hordozható szupravezető mágnest szerkesztettek, amely húszezerszer nagyobb térerejű, mint a földmágnesség. Az új módszert elsőként a Los An- geles-i egyetemi klinika egyik nyelvdaganatos betegén próbálták ki, majd később két agydaganatos betegen is. A kezelés eredményei kitűnőek. NÓGRÁD — 1973. szeptember 30., vasárnap 11
