Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-30 / 229. szám
Az ifjúságért vállalt közös felelősség Kultúrát — kulturáltan Típusok hibái i A SZÜLŐI munkaközösségek — az iskola közösségének szerves részeiként — a Hazafias Népfront helyi szerveinek irányításával segítik a család, a társadalom és az iskola kapcsolatának szorosabbá tételét. Igen, a szülői munikaközösségek egyik feladata az iskolákban, az iskolaközösségen belül, az iskola és a társadalom kapcsolatának elmélyítése, az iskolai és a családi nevelés összhangjának biztosítása, így a szülők bevonása az iskola célkitűzéseinek megvalósításába. Nehéz azt elvárni, hogy minden családban valamennyi szülő ismerje az oktatási intézmények oktatási-nevelési célkitűzéseit. Vizsgálódás szerint, Salgótarjánban például a szülők mintegy húsz százaléka semmilyen kapcsolatot nem tart az iskolával. Egyesek tehernek érzik azt is, hogy gyermekének kötelező általános iskolába járni. Az adatok azt is jelzik, hogy a szülőknek mintegy nyolcvan százaléka e városban nem csak felismerte az iskola fontosságát a személyiségfejlesztésben, az életre való felkészítésben; hanem törekszik is arra, hogy az iskola minél eredményesebben kifejlessze a gyermekében szunnyadó képességeket. S talán a kapcsolattartás helyes módjának kereséséig is eljutottak. Sokan tudatosan is tartják a kapcsolatot, s pedagógiai tárgyú beszélgetéseket folytatnak a nevelőkkel, az iskolavezetőkkel gyermekeik fejlődéséről. Bármennyire is nem új feladat a szülők bevonása a nevelésbe, mégis újból és újból hangoztatni kell, mert az oktatási intézményekbe mindig újabb évfolyamok kezdik el a tanulást. E szülők keresik — s kell, hogy meg is találják — az iskola vezetőivel a kapcsolatot. azért, hogy az iskola célkitűzéseiről kellően tájékozottak legyenek, tudják, mit akar az iskola, milyen feladatrendszeren keresztül akarja hatékonyan oktatni-nevelni a gyermekeket, hiszen csak így tudnak tartalmi vonatkozásban is az iskola segítőivé válni. A családi nevelés a nevelés folyamatában elsőrendűen fontos tényező. Nemcsak azért, mert a gyermek élete kezdetén idejének nagy részét a családban tölti, s az itt nyert hatások egész személyiségfejlődését meghatározzák, de azért is, mert az így kialakult szokásrendszer, magatartásforma az iskolaközösségben betöltött szerepét is meghatározza. S a pedagógus csak akkor tudja e közösségben megfelelően elhelyezni a tanulót, te Idegenforgalmi tájegységek Az Országos Idegenforgalmi Tanács lapja, az Idegenforgalom szeptemberi számában részletes tájékoztatást közöl Magyarország idegenforgalmi tájegységeiről. Hazánkban ez idő szerint tizenhárom idegen- forgalmi tájegység létezik. Közöttük előkelő helyet foglal el a Duna-kanyar tájegység, amelynek „gondozása” a Duna-kanyar Intéző Bizottság feladata. E tájegységhez lényegileg három megye, Pest, Nóg- rád és Komárom területe, illetve terület része tartozik. A tájegység elsősorban a kiránduló hét végi forgalom fogadóhelye, döntően Budapest alappal. Belföldi turizmusa jelentősebb, de egyre nő a nemzetközi forgalomban elfoglalt helye. A Duna-kanyar Intéző Bizottság 1957-ben alakult, elfogadott regionális fejlesztési terve van. ismeri viselkedésének okait, s tisztában van azokkal a hatásokkal, amelyek a gyermeket otthon, a családi környezetben érhetik. Ennek a hatásrendszernek a megismeréséhez az a kapcsolatrendszer, ami egy nevelő és harminc-negyven gyermek szülei között egy-két év alatt kialakulhat, nem elegendő. Feltétlen szükséges a társadalmasítás olyan szempontból Is, hogy a szülői munkaközösség aktívái közvetítsenek információkat a család, az iskola és a munkahely között. Talán furcsán hangzik, de mégis azt kell mondani, hogy a társadalmi munkák szervezésével és végzésével, amit a szülői munka- közösségek a városban az utóbbi években megvalósítottak, nemcsak azt a gazdasági hasznot értük el, amelyet a társadalmi munkaakciók produkáltak tantermekben, óvodai helyekben, s egyebekben. Nagyobb eredménynek tartjuk azt, hogy a szülők és a szülői munkaközösségek munka közben ismerték meg a nevelőket, s ők viszont a szülőket. így a szülő, aki gyermeke jobb elhelyezéséért közös munkát vállalt és végzett közösen a nevelőkkel, emberileg is közelebb került az iskolához. A továbbiakban az iskolavezetésen Is múlik, hogy tartalmi vonatkozásban ezt a tényt hogyan tudja felhasználni a nevelési célkitűzésék ismertetésének kiterjesztésében. Hiszen valószínű, hogy a társadalmi munkákba bekapcsolódott szülők szívesebben jelennek meg az iskolában szülői értekezleten, de a szülők iskolája, vagy a szülők akadémiája előadásain is, tehát az iskola célkitűzéseiről, az úttörőcsapat feladatairól a szocialista nevelés kérdéseiről szélesebb körben nyílik lehetősége az iskolának tájékoztatást adni a családoknak. Azzal, hogy az oktatási intézmények a megválasztott szülői munkaközösség-vezetők (osztály szülői munkaközösségek, iskolai választmányi tagok) munkahelyeit tájékoztatják dolgozóik ezen társadalmi pozíciójáról, megbecsülést kívánnak szerezni a pedagógiai munkát aktívan segítő választmányi tagoknak. Ügy gondoljuk, hogy csak a szülők és a munkahelyek bevonásával tehetjük társadalmi üggyé az ifjú nemzedék nevelését. AZ IFJÚSÁGÉRT vállalt közös felelősség, a szülők, s általuk is a munkaihelyek szélesebb körű tájékoztatása feltétele a nevelési célok megvalósításának. T. E. Fafaragó iparművész Balatonszárszón dolgozik Halasv László fafaragó iparművész. A 25 éve alkotó mű- ! vész munkáit itthon és külföldön i'í is ismerik !ÍV V. Jegorov dokumentum regénye Äszálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította : Havas Ervin (31.) A csengő hangja zökkentette ki gondolataiból. Jakov azt hitte, hogy a postás jött visz- sza, mert elfelejtette otthagyni az újságot. Csodálkozására azonban egy piros arcú, borotvált fejű, szemüveges férfit pillantott meg az ajtóban. Akárhogy is vizsgálgatta a jövevény arcvonásait, nem találta ismerősnek. — Nem ismer meg? — kér-, dezte a váratlan vendég. A behízelgő hang valóban ismerősnek tűnt, Jakov nyomban rájött a titok nyitjára. — Hodzsa Ali! Hogy kel-ült Ide?! — Allah akarta, hogy ismét találkozzunk, agai Szergejev. Ügy alakultak a dolgok, hogy ideküldtek. — Ki küldte? — Egy az isten, egy a főnök, agai Szergejev. — Üljön le Hodzsa Ali, meséljen. Leborotválta a haját, szemüveget tett fel —^ s már meg se ismertem. — Akad itt néhány ismerősöm. Nem szeretném, ha értesülnének az érkezésemről. Jakov világosan látta: Hodzsa Alival ellenőrizteti Schönhausen, hogy igazak-e a jelentései. — Mit mondjak? A legrosz- szabbon már túlvagyok — kezdte Hodzsa Ali és elhelyezkedett a heverőn. — Öregkoromra ejtőernyővel kellett kiugranom. A határon most nehéz átjutni. Megmutatták az ejtőernyőt, hogy ismerkedjem vele, azután mindennap azt mondták: „Ma éjjel átdobunk. Próbaugrásra nincs lehetőség.” Hiába könyörögtem Heckert őrnagynak, hogy a földön dobjanak át, azt mondta, nem kockáztathatunk semmit. — Akkor hát, ugrani kellett — mosolygott Szergejev, de a gondolatai máshol jártak. Mit jelenthet ennek az öreg rókának a megjelenése?... Hodzsa Ali még a szemét is lehunyta, úgy emlékezett visz- sza az átélt rettenetre. — Odavezettek a gép ajtajához, kinyitották, megcsapott a sötét hűvösség és hallom: „Ugorj!” Mit tegyek? Kiugrottam, s úgy éreztem, mintha kínzó álomban egy szakadékba zuhannék. Vártam, hogy mikor veszítem el az eszméletemet. Azután megkönnyebbültem: kinyílt az ernyő. De még földetérés után is több mint egy óráig tartott, amíg visszatért belém a lélek. — íme, egy igazi ejtőernyős! — Azt már nem! Nincs olyan hatalom, amely még egyszer arra kényszeríthetne, hogy kiugorjak az égből! — Hogy él odaát Heckert úr? 4 NŐGRÁD - 1973. szeptembei 30., vasárnap a gondatlanság típusai Mikor beszéljünk a föllelhető hibákról, a fogyatékosságokról, ha nem a tettrekész- ség, az általános javítani akarás kedvező pillanatában? Most, amikor a figyelem országszerte a közművelődés problémái felé irányul, amikor e hivatás szakemberei és. az érdekeltek legszélesebb köre keresi a legjobb formákat, leghatékonyabb lehetőségeket, korántsem ünneprontás, hanem segítség, ha nem a már kivívott jelentős eredményekre, hanem a kiküszöbölésre megért gyengeségekre világítunk rá elsősorban. Ezzel a szándékkal adjuk közre az alábbi tapasztalatokat. X A vidéki művelődési házakban gyakran megforduló közreműködőt néha csalódás éri, amikor új, vagy újjá alakított épületbe érkezik. A régi, öreg kultúrotthonoktól senki sem veszi zokon, ha repedezett falak között, nehézkes, ügyetlen megoldással találkozik. Az újjal kapcsolatban ellenben érthető a magasabb igény. Miközben örvendetes, hogy százszámra épülnek új művelődési házak, sajnálatos, hogy a megvalósításkor fontos szempontokat is figyelmen kívül hagynak. Igaz, ezek a szempontok csak akkor merülhetnének fel a tervezői asztalnál, ha a szakember nem csak építész, hanem népművelő is lenne. Dicséretes és tiszteletre mél-* tó, ahogyan egy-egy város vagy falu lakosságának társadalmi munkáját is megszervezik a jó ügy — az új művelődési ház felépítése, vagy a régi újjáalakítása — érdekében. Ugyanakkor elszomorító, hogy felületesség, hozzá nem értés miatt a buzgalom egy része kárba vész. Elsősorban azért, mert akik az építkezésért felelősek, nem veszik igénybe a szélesebb társadalmi lehetőséget: a későbbiekben ott tevékenykedők, fellépők véleményét, tanácsait is. Az igazsághoz tartozik, hogy a hivatalból létrehozott, tehát társadalmi részvétel nélkül megvalósított, sőt gyakran államilag jóváhagyott típusterv szerint elkészült művelődési házakban is elképesztő hiányosságokkal találkozunk. Kevésbé a hozzá nem értés, inkább a felelőtlenség lehet az egyedüli magyarázat, amikor olyan keskeny ajtóval készül egy művelődési ház, hogy oda még egy zongorát sem lehet bevinni. Vagy amikor a súgó- lyukhoz nem csinálnak lejárót, és a súgót úgy kell leereszteni oda... Amikor az illemhely teljesen kimarad a tervből... Megtalálni ezeket a típushibákat a legkülönbözőbb vidékeken, csak azt nem sikerült kiderítenem, vajon azonos típu— Jól, és forró üdvözletét küldi. Újabb megbízás —- Régen időzik Bakuban? — Már több mint egy hete itt vagyok. Felkerestem God- zsajevet, Heckert őrnagy megbízásából átadtam neki barátai üdvözletét. Egyébként sajnálom Montesevet. Ügyes, eszes fickó volt. Hogyan került ilyen csávába? Peszcovot nem fogták le, ellenőriztem Világos, hogy az ő keze van a dologban. Nem lehetne elkapni ezt a sátánt? — Nem, Hodzsa Ali, még nem. Nem szabad kockáztatnunk. Majd kedvezőbb körülmények között elkapjuk őt. — Jól van, egyezteti bele az öreg. — Valóban meggyőződött róla, hogy Montasev megmérgezte magát? — Saját szememmel láttam. Olyan gyorsan csinálta, hogy senki nem vette észre, de én tudtam, hogy a zakója gombjában mérget tart. Letépte a gombot és bevette a szájába. Hodzsa Ali sajnálkozva ingatta a fejét. — Van hol laknia? Itt maradhat nálam. (Folytatjuk) sok hibáiról van-e szó, vagy a megvalósítók, építők, tervezők típusíelelötlensége miatt szenvednek a művelődési házak gazdái és használói... Aztán vannak az „egyedi” tévedések, amiket az előbbiekhez hasonlóan meg lehetett volna előzni, ha a művelődési ház jövendő igénybevevői közül néhány jó szemű népművelőnek betekintést engednek a tervekbe. Akkor bizonyára nem tettek volna csattanó vasajtót színpadi bejárónak, nem helyezték volna el sok helyen a reflektort úgy, hogy csak a szereplők feje -búbját világítsa meg, méghozzá olyan mozdíthatatlanul beszerelve a falba, hogy az azon való változtatáshoz legalábbis tűzoltólétrát kellene igénybe venni. Az sem mellékes, hová szerelik fel a színpadi elő-, és körfüggönyt. Azoknak jó, vagy rossz elhelyezésétől függ például, hogy milyen sokoldalúan lehet kihasználni egy irodalmi műsornál a legkisebb színpadot is. A praktikusan felszerelt függöny — a többi között — módot adhat — az osztott színpad alkalmazására, ami már korszerűbb rendezést is lehetővé tesz. Külön fejezetet érdemelne a művelődési házak fűtésének ügye. Akinek munkahelyén volt már problémája a szoba- hőmérséklettel, aki érezte már, hogy milyen fárasztó rossz levegőjű, túlfűtött helyiségben dolgozni, annak nem kell bizonygatni, mennyire meghatározója a közérzetnek egy lyiség hőmérséklete, sót p'f tartalma is. Most nem szólva az új f1. ■: letekben végzett rossz fül'-, szerelői munkáról, igen fon' arra odafigyelni: hová kei ; nek a fűtőtestek, a kályhák' .1 rossz elhelyezés okozta vá! i zatok: csak a nézőtéren líj fűtőtest — a közreműkör fogvacogva, rosszkedvűen i ják elő számaikat; a kály i közvetlenül a színpad előtt a nézőtéren kabátban ülő l zönség hangulatát a leglelk sebb műsorral sem lehet ft forrósítani. A fentiekhez gyorsan t- gyük hozzá: nemcsak techn kai, tervezési haszonnal jár, b a művelődési ház vajúdásár gondjaiba sikerül bevonr hivatásos népművelőket, a gyakorlott társadalmi kásokat. Tanácsaik b a-, tásán tül, a tervezés ‘ a lük megteremtett pia ' nak később is sok ' , Iái hatja a helyi nép- tegyen a tanács ab az, hogy már eleve t 11 rá: hogyan leh . :• títést alkalmaz terjesztő előz 1 ' , _ vonatkozzék lyen színű k ,. uyt , nek a színp Hol h zék el a hangszórókat a téren — r ndezek a tapa, latok, lile /e felhasználó, egyben kapcsolatteremtés későbbi népművelő munkáh Pálos Miklós Nemcsak a munkában együtt... VÖRÖSEN izzik a frissen öntött acél a Salgótarjánt Kohászati Üzemek öntödéjében. Serényen mozognak a Csépe Sándor szocialista brigád tagjai. Nagyon nehéz, az egészségre veszélyes munkát végeznek: az öntvényeket tisztítják meg a felesleges tartozékoktól és rárakódásoktól. Amióta — 1964-ben — a brigád megalakult, mindig az elsők között jártak a termelésben. Elmúlt évi teljesítményül: alapján az idén kiérdemelték az aranyplakettet. — Jól együtt van a brigád — mondja Győrik Ferenc brigádvezető, aki nem csak szakmailag, hanem politikailag is jól képzett ember. A marxista esti egyetem hallgatója, s szakszervezeti szemináriumvezető. Nem fárasztó túlságosan az ily sok „fronton” való helytállás? — érdeklődöm. — Aki megszokta a munkát és szereti is azt, annak örömet jelent az állandó tevékenység — feleli, de máris a többiekről beszél. — A brigád tagjai mind szívesen és odaadással végzik nehéz munkájukat, és emellett érdeklődnek a világ dolgai iránt. A brigád vállalásai között olvashatjuk: „Politikai fej-* lődésünk érdekében vállaljuk, hogy az üzem által szervezett politikai oktatáson részt veszünk és a foglalkozásokon a megjelenés 81 százalékos lesz”. A vállalást komolyan veszik, s — mint megtudtam — teljesítik azt. A brigádvezető nélkül kilenctagú brigádból hatan a szocializmus építésének kérdései című, ketten gazdaságpolitikai tanfolyamra járnak, egy fő pedig a vállalati szervezés kérdéseiről hallgat előadásokat. Miskolczi László hegesztő kedvet kapott az általános iskolai tanulásra is. Hat osztályt járt, s most, hogy brigádvezető-helyettes, megszerzi a hetedik, nyolcadik osztályból is a bizonyítványt. S mindezt egy év alatt, a Kohász Művelődési Központ által szervezett, úgynevezett 169 órás felnőttoktatási tanfolyamon. — Amióta együtt vagyunk, már többen elvégezték a nyolc osztályt — újságolja a brigádvezető. — Most. már esak három tagnak nincs meg az általános iskolai végzettsége. De őket csak egy-két év választja el a nyugdíjtól. Nehéz lenne már nekik tanulni. Náluk az a lényeg, hogy jól végezzék el a munkát, ebben pedig nincsen hiba. A Csépe Sándor szocialista brigád átlagéletkora egyébként 45 év körül jár. Többségében tehát nem éppen fiatal emberek. Mégis annyi mindenben — munkában, tanulásban, érdeklődésben— élenjárnak, hogy példát vehetne róluk sok fiatal. Az elmúlt évben négy újítást adott be a brigád. Ez összességében mintegy 120 ezer forint értékű megtakarítást jelentett a gyárnak. Arra az újításra a legbüszkébbek, amely sokkal könnyebbé és gyorsabbá tette az öntvények megtisztítását. Az elképzelés kidolgozása az egyik technikus társuk, Szigetvári Károly feladata volt, a kivitelezést viszont a brigád közösen csinálta. — Nagyon ismerjük már egymás minden mozdulatát, gondoíatát — mondja Győrik Ferenc. — Legtöbbünk húsz- harminc éve itt dolgozik, s többnyire ezen a munkahelyen. Munkán kívül is jó a kapcsolatunk. Minden évben legalább egyszer egész napos közös kirándulást rendezünk a családtagok részvételével. Nem szoktunk messzire menni, csak ide, a környező hegyekbe. — Mi ezeknek a kirándulásoknak a célja? — Az, hogy elmélyítsük az egymás közötti barátságot, hogy a családtagokkal és vendégeinkkel megismertessük brigádunk életét. Ilyenkor nincs szó termelésről. Megemlékezünk a brigád névadójáról, aztán kötetlenül beszélgetünk mindenről, ami éppen felmerül. NÉVADÓJUK, Csépe Sándor egyébként Nógrád megyei, zsunypusztai születésű katona volt, aki az ellenforradalom idején halt hősi halált. A család élő tagjai ma is a kisközségben élnek. A brigád első ízben két évvel ezelőtt látogatta meg a hozzátartozókat, s azóta már két alkalommal újból jártak ott. Mert a barátság, a mások segítése mélyen bennük él. Sulyok László
