Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-29 / 228. szám

főat&enap Katancskesziben

Szabó Gáspár ízlésesen meg' tervezett plakátja hívogatja a salgótarjáni járás művészeti csoportjait, szeptember 30-ra Karancskeszibe. ahol a ni. palócnap eseményeire kerül sor. Egy-egy ilyen ritka ese- meny jó művészeti seregszemlének, de számvetésnek is: hogyan állunk népi hagyományaink őrzésével, ápolásával.

Kodály Zoltán írta. hogy a régi Velencében törvény volt: időnként búvárok szálltak a mélybe, hogy megvizsgálják, épek-e a várost tartó cölöpök, nem kell-e felújítani, javítani őket. így kell minden egyes korszaknak is időnként alá- szállni a népművészet tiszta forrásaihoz, hogy azokból erősödve. felfrissülve építkezhessen tovább a mának.

Nekünk, Nógrád megyeieknek ilyen gazdag forrásunk a palóc népművészet. amelyet ápolnunk, továbbéltelnünk

megtisztelő kötelességünk. Csak dicséret illetheti a salgótarjáni járás népművelési irányítóit, hogy immár harmadik alkalommal rendezik meg a járásban a palóc művészet seregszemléjét.

Amikor Mikszáth Kálmán elragadtatással kiáltott fel: „Öh, kedves vir»»ni a palócföldnek! A tündérkert se szebb talán”, nemcsak a természeti virágokra, hanem a palóc községekben harmonikusan kifejlődött színoompás népviseletbe öltözött lányokra is gondolhatott. Hollókő, Rimoc, Sipek, Varsány, Buják a leghíresebbek. De nem marad

el Kazár, Mátramindszent, ' Nefnti, Maconka, Somoskőújfalu sem. Ezek népviseletbe öltözött lányaiban gyönyörködhetnek majd a nézők Ka- rancskesziben. A legtöbb palóc faluban ma már csak kuriózumként láthatók jeles ünnepeken népviseletbe öltözött lányok. Marad hát a népi tánc, ahol tovább él az öltözék. Jó nézni az ütemesen ringó, sokszínű, tulipánforma kasmírszoknyában lépegető lányokat, olyanok, mintha a mezők vadvirágai keltek volna szárnyra. Aranysárga brokátselyem, rózsaszín, kék, meg égőpiros atlaszselyem, a fehértől a sötétbarnáig terjedő árnyalatokban megjelenő gyolcs az anyaga ezeknek a ruhavirágoknak, ezeknek a csípőre kötött, harang alakú szoknyáknak. A ráncba szedett bő ignváll fölé ujjatlan prusz- lik kerül, s a szoknyát színes hímzésű kötényke takarja. A gyöngyökkel díszített, arany- és ezüstcsipkével szegett, csillogó főkötők adják a fej ékességét. Ezekről a palóc főkötőkről írta elragadtatással Petőfi: „Ha megházasodom, onnan hozatok fejkötőket a feleségem számára.”

A hagyományos népi tánc mellett Luciáivá szlovák táncokkal és dalokkal, Mátrave- rebély pedig cigány népi együttesével mutatkozik be.

Színes dalcsokor is szerepel: Nagybátony, Karancske- szl, Nemti, Szuha szerepel kórusaival, több citerazenekar is emeli a hangulatot.

A megszólaló dalok is őrzik a palócvilágot. Beszélnek a díszítő művészetekben uralkodó piro6 és kék színről. „Megüzentem a szeretőm anyjának,/ Csipkés párnát szőjön fejem aljának./ Csipkés párnát, csipkés legyen a széle,/ Hogy a piros kivirítson belőle."

A művészeti csoportok szereplése mellett a rendezők gondoskodnak arról is, hogy kiállítás formájában megismerkedhessenek a látogatók a palócok mindennapi tárgyaival. Egy eredeti palóc szobát is „felépítenek” erre az alkalomra, hogy azok is megismerhessék az előreugró, széles ereszpárkányos, lépcsőzetes zsúpolású, fapilléres torná- cú, ősi motívumokkal díszített oromfalú építészetet, akik ma már ilyet legfeljebb Hollókőn láthatnak eredeti állapotában.

Látványosnak és mozgalmasnak ígérkezik tehát a III. járási palócnap. Reméljük: megyénkből sokan gyönyörködnek majd a színes seregszemlében és együtt örülnek a vendégséget ülő, vendéglátó Karancskeszi lakóival együtt.

Csukly László

Megyei népi díszítőművészeti

tanfolyam —

A balassagyarmati népművelők népművészet-ápolása, -terjesztése túlnőtt a helyi feladatokon. Egyrészt egész megyénkre kiterjedő mozgalommá lett. — A palóc föld élő népművészettel rendelkező terület, a palóc művészet méltó arra, hogy jobban megismerjük és másokkal is megismertessük — magyarázza a megyei szakreferens. Éppen az októberben kezdődő megyei tanfolyam levelezése közben találom, a megye mind az öt járásából érkeznek jelentkezések erre a két és fél éves tanfolyamra.

— Mi a célja ezzel a nagy tanfolyammal a gyarmati művelődési központnak?

—- Elmélyültebb kézimuw- Ikázói ismeretek nyújtása, szerzése. Azok számára pedig, akik tehetséget és kedvet éreznek arra, hogy tovább is adják amit itt tanulnak, illetve akik lakó- és munkahelyükön tanítani szeretnék a kézimunkát, azok a tanfolyam végeztével vizsgát is tehetnek. Ez a vizsga működési engedélyt is ad.

— Nehéz lesz a tematika?

— A programban figyelembe vettük a manuális tevékenység mellett az elméleti ismeretek oktatását is, például, a népi hímzések táj- jellegét, felépítésiét, színezését, és ölitéstechniikájót is tanítják majd a főiskolai tanárnő, Iliéivé a többi szakemberek és tudományos munkatársak a néprajzi

múzeumoktól, pedagógiai tőiskolától. A témához kirándulások, múzeumlátogatások és kiállítások kapcsolódnak.

A tanfotyamot Balassagyarmaton szervezik, mivel Nóg- rádban itt van a népművéYándorkiállítás

szét bázisközpontja. Csak az előkészítő tanfolyamot rendeztük meg Hollókőn.

— Ki fedezi a költségeket?

— Minimális összeggé a hallgatók is hozzájárulnak, de a legtöbb segítséget a megye adja. A megyei művelődési központ anyagi támogatását élveztük, reméljük. továbbra is gondozásukban tevékenykedhetünk- A szakkörünket pedig a megyei tanács művelődésügyi osztálya segíti kiemelten.

— Milyen szakköré 1 van szó?

— Népi díszítőművészeti szakkörről, amely 1971. őszén alakult meg a Mikszáth Művelődési Központban. Ide azok járnak, alkiik hímzéssel, fafaragással és tojásfestéssel foglalkoznak. Felfigyeltek rájuk a megyén tűt is, az észak-magyarországi, szerencsi kiállításon, valamint az első országos népművészeti kiállításon, Nyíregyházán,. Ez az év sok örömet, sikert hozott a palóc népi díszítőművészeknek. A gyarmati fafa* ragócsoport vezetője Egri István, a fiatal MÁV-műsze- rész elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere megtisztelő címet, sőt pályamunkája a VIT* re is kikerült, a szovjet delegációt ajándékozták meg vele. Így nem csak Nógrádi megyét, hazánkat is képviselte remekművű fafaragásaival.

A napokban Dejtáron, a tsz művelődési otthonába» rendeztek kiállítást, de Dré- gelypalánk is kérte a kiállítási -anyagot. Tiszta forrás -a Nógrád megyei palóc népművészet, endemes kutatni, érdemes támogatni.

— elekes —

V. üegorov dokumentumregénye

A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek

Fordította : Havas Ervin

(30.)

Az akna nem robban

Peszcov elgondolkodott, a válaszra várva Ivadék is hallgatott.

— Ügy ... úgy ... — szólalt meg végül Peszcov elnyújtva a szavakat. — A dolog valóban komoly és szükséges, másként nem kockáztatnád az életedet. Csakhogy te nem mehetsz be az üzembe, a csomagot magam helyezem el a vörösöknek. Tudom, hol a gyár érzékeny pontja. Azonkívül senkinek se jutna eszébe, hogy rám gyanakodjon.

— Azt hiszem, igaza van, Nyíl Tyimofejevies.

— Adj egy kis időt, alaposan meg kell rágni a dolgot. Soha nem vállalnám el, ha nem erezném: a vörösöknek hamarosan végük.

Az előcsarnokból ismét lárma hallatszott.

— Szünet van. Nem lenne jó Ráesik, ha itt látnának téged. Igaz, sokan járnak hozzám gazdasági ügyekben, de nem árt az óvatosság.

— így igaz, Nyíl bácsi.

— Gyere vissza két-három nap múlva, addig mindent átgondolok.

Eltelt egy hét. Ivadék ismét elindult, hogy felkeresse a klubban Feszcovot, az aknát aktatáskában hozta magával. Enyhe remegését és rossz előérzetét gyorsan leküzdötte, de azért bátortalanul. vissza-visszatekintve haladt. Pontosan a klub előtt, az épület sarka mögül váratlanul két férfi lépett hozzá és megragadta a karját. Ivadék elhajította a táskát, karjait kiszakítva az ölelésből egy pisztolyt kapott elő. Tudta, hogy lebukott, belelőtt a lábánál heverő aktatáskába. Azonnal lefegyverezték. Mialatt elszedték a revolverét, értetlenül nézett a táskára. Az akna valamiért nem robbant fel. Nehéz szorítás fullasztotta a torkát. Megértette, hogy az aknát előre hatástalanították, őt pedig az orránál fogva vezették.

Este Jakov, Kulijev társaságában, lekopogtatta a rejtjeleett rádióüzenetet a meghiúsult akcióról;

„... Ivadék gyárbeli ismerőse árulónak bizonyult.

Akkor fogták el az aknával együtt, amikor hozzá igyekezett. Megfelelő távolságból kísértem Ivadékot, láttam, amint s csekisták egy gépkocsihoz vezették.

A beszállás pillanatát kihasználva Ivadék elővett agy méregampullát és a szájába vette.

Alíaverdi.”

— Nem rossz fedőnév, egy istenség neve — jegyezte meg Kulijev, amikor Jakov átnyújtotta neki az üzenet utolsó sorait. — Nem véletlenül gondolták ki. A németek nagy reményeket fűznek hozzád.

— A németek gyanakodni fognak, von Schönhasen ugyancsak bizalmatlan ember.

— Bizonnyal megpróbálnak leellenőrizni. Jobbik eset, ha ezt Kazancev útján teszik. Ha másként próbálkoznak, nagyon résen kell lennünk.

NOGRAD — 1973. szeptember 29., szombat

Előzetes a

A televízió gondol idősebb nézőire is, A kedden (17.30) sugárzásra kerülő „Életet az éveknek”, a nyugdíjasok műsoraként jelentkezik, de megtalálhatják benne szórakozása kát a kevésbé korosabbak is. Kazimir Károly, a Thália Színház újonnan kinevezett igazgatója hozta létre másfél évtizeddel ezelőtt a budapesti Körszínházat. Azóta szinte valamennyi előadása művészeti életünk nagy érdeklődéssel kísért eseménye: A Színházi Album különszáma (20.50) ennek az eltelt tizenöt évnek izgalmas krónikája.

A föld szíve című olasz filmsorozat befejező részét szerdán (20.00 óra) láthatjuk, s Brazília legszegényebb vidékének, a hatalmas cukornádültetvényekkel tele Sertaonak társadalmi, gazdasági, politikai életével, problémáival ismerkedhetünk meg. A Színészmúzeum a néhány évvel ezelőtt elhunyt nagyszerű színészt és színházpedagógust, Rózsahegyi Kálmánt mutatja be. (20.50).

Megmérettünk és nehéznek találtattunk... (17.40), ez a címe annak a csütörtök délután bemutatásra kerülő műsornak, amelyet orvosok, biológusok, szociológusok bevonásával Kárpáti György rendezett a túl táplálkozásról. A helyes táplálkozás objektív okok függvénye is. de fontos tényezője a kellő ismeret: mit, mennyit és hogyan. A tizenkét héten át felváltva jelentkező adássorozat ezekre a kérdésekre próbál válaszolni. A Tv Galériája (20.45) Király József belsőépítésszel ismerteti meg

Tv jövő heti

Képünkön: az Egy hölgy arcképe című angol filmsorozat (csütörtök, 20.00) egyik férfi- szereplője látható

a nézőket. A Párbeszéd?! című műsor a Hosszú, forró nyár című filmsorozat közönség-kritikus szembesítése a

műsorából

mű valós és vélt értékeiről. Az alkotók nem kívánnak a, döntőbíró szerepében tündökölni, a döntést — kinek van igaza — a nézőkre bízzék.

A péntek délután a fiataloké. Az úttörők honismereti expedíciója, a ' „Nekvrs szülőhazám. .című adás (17.15) az általános iskolásokhoz, a Radar című ifjúsági érdekvédelmi műsor (18.05) a KISZ-kor- osztályú fiatalokhoz szól. Különös vadászat (20.00) címmel Kígyós Sándor kémfilmjének első része kerül képernyőre. Ezen a héten is jelentkezik a Négy kerékkel, okosan (20.55) című játékos autóverseny.

Szombaton Szabó Sípos Tamás rajzfilmsorozatának, a Magyarázom magunkat.. .-nak hatodik része kerül képernyőre este nyolc órakor. Majd a Különös vadászat című film második részét sugározzák. A televízió a nagy szovjet filmrendező, Grigorij Csuhraj munkásságát mutatja be öt egymás utáni szombat estén. Elsőként az 1956-ban forgatott és nagy nemzetközi visszhan- gpt keltett A negyvenegyedik című munkája kerül vetítésre. (21.45).

A vasárnapi programból a Csipkerózsika című zenés mesejátékot (9.40) a gyermekeknek, a Bevezetés a filmelemzésbe című műsort (14.10) a filmművészet iránt érdeklődőknek ajánljuk. Az Úriemberek vagyunk (20,05) Szép Ernőt mutatja be, néhány írásának televíziós feldolgozásán keresztül. A sonzonok szerelmesei az est befejezéseként Gilbert Bécaud-l hallhatják, illetve láthatják.

Tolmácsi asszonyok

Ä család gondja — Nőnapi ajándék

AZ ASSZONYOK egymás mellett ülnek a szobát keresztbe érő asztal előtt. Rajzszenet csiszolnak és csomagolnak. Kormos arcukat meglepett érdeklődéssel emelik felénk: vajon hogyan vetődtünk ide, ebbe a pici, eldugott szobába, s mit akarhatunk?

A Budapesti Erdőkémia IV. számú tolmácsi üzemvezetőségének mintegy kétszáz dolgozójából ötven a nő. Többségükben a könnyebb munkát végzik, a faszénnek közvetlenül a szállításra való előkészítését, ahogyan szaknyelven mondják, a kiszerelését. A most munkában levő brigád, amelynek vezetője Dávid János párttitkár, nyolc asszonyból áll. Valamennyien már több éve dolgoznak az üzemben; van aki kilenc, sőt tizenöt esztendő óta. Itt dolgoznak a férjek Is.

Vendég az égből

Eljött 1911. augusztusa. A város, a tengerre ereszkedő amfiteátrum felett a hőségtől szinte megállt a levegő. A Kaspi-tenger felől már napolj óta nem érkezett egyetlen enyhítő szellő sem. Jakov kinyitotta lakása minden ablakát, mégis nehezen vett lélegzetet. Ezek a napok eléggé megviselték. Romlott a közérzete, a frontról érkező hírek is keserítették. Jláadásul Ivadék lebukása óta Schön- hausen is hallgat. Semmi megbízatás. Mit jelent ez — gyanúba keveredett? Fel kell adni a játékot? Egészségi állapota romlik. Ma különösen gyöngének érzi magát — éppen az orvost várja.

Ehelyett a postás érkezik. Levél Lidától. Jakov kényelmesen végignyúlt a heverőn, olvasni kezdett. Meleg hangú, kedves levél. Lida már számolgatja a napokat, ami a viszontlátásig hátravan.

Szeptemberben visszatérhet a hazájába. Azt is megírta, hogy családját Moszkvából Novoszibirszkbe evakuálták.

Jakov gondolataiba mélyedt. Még egy hónap a találkozásig. Körülnézett a szobában; rendbe kellene tennie Lida érkezéséig. Bizony, csak a nagy- takarítás segít. Az utóbbi hónapok eseményforgatagában teljesen elhanyagolta a lakást.

(FolylcU)uk)

— Engem a férjem hozott ide, mondja Varsányi Istvánná, aki négy gyermek — három leány és’egy fiú — édesanyja. A legidősebb kislány tizennégy éves, a legkisebb, a fiú másfél.

— Sok dolgom van a gyerekekkel — folytatja. — De szívesen csinálom. Főzök, mosok, vasalok rájuk, hogy mindig tisztában járjanak. Esténként, mikor van egy kis időm, a televíziót nézem, de hamar elálmosodom a fáradtságtól. Moziba sem voltam már vagy négy-öt év óta.

— És színházban?

— Színház nem jár hozzánk, mert kicsi a kultúrház színpada. De márciusban fent jártunk Pesten, a József Attila Színházban és megnéztük a Névnapot. Nagyon tetszett. Az üzemtől kaptuk ezt az 1 utat nőnapi ajándékként. Minden női dolgozó eljöhetett, aki akart.

AMIKOR A szórakozás és önművelés lehetőségei felől érdeklődöm, a többi asszony — Laki Jánosáé, Dávid János- né, és Fejes Jánosné — is azt panaszolja, amit Varsányiné: bizony arra kevés az idejük. Mindannyian családosak. Otthoni idejük jó részét a házi és a ház körüli teendők köüK le, tavasztól őszig pedig jobbára a földi munkák. Télen több a szabad idő, de azt is munkára fordítják: kézimunkáznak.

Mert 6zép, és olcsóbb — mondják, ha az ember magának csinálja meg az ablakfüggönyöket vagy asztalterítőket. Megértem, hogy örülnek saját kezük munkájának, de egy kicsit sajnálom is, hogy ennyire hajszolják maguk, s csak minimális időt hagynak pihenésre, szórakozásra, művelődésre.

— Arra van ideje az embernek, amire altarja — vélekedik társnőitől eltérően Ga- rancz Joachimné, s azt hiszem, ebben többé-kevésfoé igaza van. A többiekhez hasonlóan ő is családot gondoz, kézimunJancsó-sorozat

A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat szervezésében a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központban kéthetenként rendszeresen pénteken Art Kino előadásokat tartanak.

Az idei év hátralevő három hónapjában Jancsó-soro^

kázik, kapál, néha vasárnaponként eljár a „jenei” — di- ósjenői — tóihoz. Rendszeresen néz televíziót, de ha nem tetszik neki a műsor, akkor nyugodt lélekkel otthagyja, vagy kikapcsolja és olvas. Néhány könyveim, amit a közelmúltban olvasott: Szilvási: Apas- sionata, Maupassant: A szépfiú, Solohov: Csendes Don. A legjobban ez utóbbi tetszett neki.

— Miért? — tűnődik el egy pillanatra. — Mert olyan mint az élet, valóságos történetről szól, egy szimpatikus női alak történetéről. Hogy is hívták azt a nőt?... Segítsen már főnök! — szól oda Dávid Jánosnak, aki maga is olvasó ember, s rendszerint elolvassa azokat a könyveket, amelyeket Garanczné és némely más asz- szony olvas. Később már csak vele beszélgetünk a szocialista brigádok kulturális tevékenységéről.

— Nemrég tartottuk meg üzemi szinten a szocialista brigádok munkájának féléves értékelését. A hármas követelménynek általában jól megfelelnek a brigádok. Csak kulturális téren tapasztalható lemaradás. Ezért fő feladatul a a művelődés és önművelés további fokozását tűztük a brigádok elé. A jövőben szeretnénk a kulturális tevékenység értékelésének megbízhatóbb formáit megvalósítani, kialakítani valamilyen módon.

ÜGY VÉLJÜK, erre sok más termelőegységben is gondot fordíthatnának. Hogy ne csak a többé-kevésbé esetleges beszélgetésekből értesüljünk a brigádok kulturális munkájáról, eredményeiről, vagy éppen eredménytelenségeiről. Ki kellene dolgozni valamennyi gyárban és üzemben a művelődésre, az önművelésre való ösztönzés legmegfelelőbb rendszerét, a jelenlegi gyakorlat felülvizsgálata alapján.

Sulyok László

Salgótarjánban

zatot mutatnak be Jancsó Miklós filmművészete címmel. A sorozatban szereplő hat, nagy sikereket elért és sok vitát kiváltott film a következő: Oldás és kötés, így jöttem, Szegénylegények, Fényes szelek, Csillagosok, katonák, Még kér a nép._„, _