Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-27 / 226. szám

Ülést tartott a megyei pártbizottság (folytatás «* i oldalról) A rendelkezésre álló mun­kaerő hatékony felhasználásá­ban csak kezdeti eredménye­ket sikerült elérni. :m ja­vultak egyértelműen a válla­laton belüli arányok, lényegé­ben változatlan a munkás-al­kalmazotti arány. Továbbra is magas a kieső idők aránya, nem csökkentek a túlórák, változatlanul az országos át­lagnál jóval magasabb a táp­pénzes állomány. Sok vállalat és szövetkezet elmaradt a szakmai színvonal növelésében. A gazdaság fej­lődésével, a szerkezet átalaku­lásával nem tartott lépést az ismeretek korszerűsítése. A vezetés színvonalának emelkedése kedvezően hatott a gazdaságban végbemenő fo­lyamatokra. A vezetők döntő többsége alkalmas a rábízott feladatok ellátására, megfelel a követelményeknek, önálló­ságuk, helyzetfelismerésük ja­vul, a gazdaságban végbemenő folyamatokra gyorsabban rea­gál. A gazdasági vezetők nagy része sok helyes kezdeménye­zéssel segítette gazdaságpoli­tikai céljaink, a párthatároza­tok megvalósítását. A fejlődés ellenére minden ágazatban gondot okoz a kö­zép- és alsóbb szintű vezetés helyzete. Ugyanakkor az első számú vezetők utánpótlásának előkészítése, a helyettesek ki­választása nem kap megfelelő szerepet. A vezetők egy kis része füg­getleníti magát a kollektívák­tól. A jelzéseket nem, vagy csak késve veszik figyelembe. Emiatt önkényes, megalapo­zatlan döntések is születnek. Esetenként morálisan is elíté­lendő intézkedések jelentkez­nek. Néhány esetben előfor­dul a felelősség mindenáron való áthárítása. A vezetők egy részének kiválasztása nem elég körültekintően történt, de nem megoldott intézményesen a vezetők rendszeres politikai, szakmai képzése sem. Csak mi­nimális mértékben történt előbbre lépés a nők és fia­talok vezetésbe való bevonásá­ra. Gyors ütemben emelkedett a munkások jövedelme Megyénk lakosságának élet- színvonala az elmúlt években tovább javult. A Központi Bi­zottság állásfoglalása alapján tett intézkedések kedvező ha­tása elsősorban 1973 első fe­lében jelentkezett. A lakossági pénzbevételek 9 százalékkal haladták meg az előző évit, és egyértelműen meggyorsult a munkások jövedelmének nö­vekedése. A központi bérintézkedés végrehajtásaként a megye ipa­ri és építőipari vállalatai az ágazati átlagnak megfelelően emelték a munkások és a köz- velten termelést irányítók bé­rét. A differenciálás alapel­veit mindenütt betartották. Az ez évi, márciusi bérfejlesztés a szocialista iparban és építő­iparban csaknem 30 ezer főt érintett. A kifizetésre kerülő összeg a saját bérfejlesztéssel együtt meghaladja a 80 mil­lió forintot. A növekedés át­laga csaknem 10 százalékos. Ettől eltérően néhány válla­latnál magasabb volt a bér- fejlesztés szintje. Az átlag alatt maradtak azok az üze­mek, ahol magas a segéd- és betanított munkások aránya. A gyáregységek jelentős részénél a bérek közelebb kerültek a vállalati átlaghoz. Javult megyénkben a la­káshelyzet, ezen belül különö­sen a munkásoknál van jelen­tős előbbre lépés. Az építés üteme megfelel a célkitűzések­nek. Két év alatt több mint háromezer-ötszáz lakás épült fel. Igazságosabbá, egyértel­műbbé vált a lakáskiutalás, javult a munkások aránya. Kedvezően alakult a munkás- lakás-építési akció, és az év végéig csaknem 160 munkás jut lakáshoz ilyen támogatás­sal. A negyedik ötéves terv hátralevő idejében újabb 300 —350 lakás épülhet e formá­ban. Kedvező politikai hatást váltott ki A X. kongresszus célkitűzé­seinek teljesítése, a Központi Bizottság tavaly novemberi ál­lásfoglalásában megfogalma­zott gazdaságpolitikai dönté­sek, azok gyors, szervezett központi intézkedésekkel tör­ténő végrehajtása igen ked­vező politikai hatást váltott ki, elsősorban a párttagok és mun­kások körében. Erősítette a párt iránti bizalmat. Különö­sen kedvező hatású volt a nagyüzemi munkások helyze­tének javítását szolgáló fele­lősségteljes gondoskodás. A párttagság, a megye munkás­sága ismét meggyőződött ar­ról, hogy gazdaságpolitikánk a munkások, a dolgozók élet- körülményeinek javítását szol­gálja. A kedvező hatás, a po­litikai egyetértés és aktivi­tás különböző megnyilvánulá­saiban, a szemlélet kedvező változásában, a munkalendület fokozásában érzékelhető. A gazdaságpolitikai gyakorlat pozitív hatását jól segítette a propaganda, az agitáció, a tö­megpolitikai munka. Közvéleményünk ma reáli­sabban, tárgyilagosabban íté­li meg a megye és saját vál­lalatának fejlődését, s egyet­ért a negyedik ötéves tervben foglalt célkitűzésekkel, aktí­van segíti megvalósításukat. A gazdaságirányítási rendszert olyan eszköznek tekinti, amelyről az elmúlt öt évben bebizonyosodott, hogy képes eredményesen szolgálni a párt gazdaságpolitikájának megva­lósítását. Az üzemi demokrácia tar­talmi fejlődése, fórumainak szélesedése tükrözi a gazdaság­politikai célok megvalósítá­sát segítő aktivitást. Több ja­vaslat, kezdeményezés tör­tént a feladatok megoldására, ugyanakkor a párttagok, a munkások igényesebbek a ve­zetőkkel szemben, bátrabban teszik szóvá a meglevő hibá­kat. A politikai aktivitás erő­södése érezhető a termelési mozgalmak, a szocialista mun­kaverseny fellendülésében, a termelékenység javítására irá­nyuló törekvésekben. Különö­sen a szocialista brigádmozga­lom az üzemeken kívül is érez­teti politikai hatását. A fel­adatok végrehajtását elősegí­tette a jól végzett munka meg­becsülése gazdasági felődé- sünk reális alapjának és való­ságos összefüggéseinek széle­sebb körű felismerése. A felvi- lágosító-nevelő munka hatá­sára tisztázódott korábban több vitatott kérdés, csökkent néhány téves nézet hatása. A kedvező hatások tükrö­ződtek a megye lakosságának egész politikai hangulatában, érezhetők voltak a nagy társa­dalompolitikai akciók sikeré­ben, a politikai rendezvények iránti érdeklődésiben. A pártszervezetek gazdaság- szervező tevékenysége minden szinten a pártmunka közép­pontjában állt. Testületi hatá­rozatok születtek a beruházási egyensúly megteremtése, a tervcélok és -eszközök össz­hangba hozatala érdekében. A feltételek megteremtését szol­gálta az építőipari vállalatok fejlesztése, kapacitásuk bőví­tése. Pártszervesetek a helyes szemléletért és gyakorlatért A végrehajtás politikai fel­adatát jelentette az eredmé­nyes munkát gátló felfogás, és az ezzel összefüggő gyakorlat leküzdése is. Fel kellett lépni olyan nézetekkel szemben, hogy a beruházási egyensúly helyreállítása egyet jelent az ötéves terv céljainak feladásá­val, hogy ilyen körülmények között a terv egyik legfonto­sabb eleme, a lakásprogram nem teljesíthető. Mások ugyanakkor lebecsültek a fej­lődést, a növekedés ütemét és eredményeit, újabb és újabb irreális igényekkel léptek fel. Építőipari vállalataink saját érdekeiket eltúlozva, a terv pénzügyi lehetőségeit figyel­men kívül hagyva, új techno­lógiák bevezetését szorgalmaz­ták, amelyek a pénzügyi egyensúly helyreállítását lehe­tetlenné tették volna. Más gazdasági egységeknél a ne­hézségek láttán átmenetileg csökkent a kezdeményezés, mindent a felsőbb szervektől vártak. A pártszervezeteknek a munka eredményes végrehaj­tása érdekében el kellett fo­gadtatni, hogy a szerkezet át­alakítása az iparban és a me­zőgazdaságban népgazdasági, s így megyei érdekeket is képvi­sel. Az átalakítás nem a dol­gozók ellen, hanem azok érde­kében történik. A visszafej­lesztésnél átfogó megoldásokat kellett alkalmazni, egyeztetve a közös és egyéni érdekeket. El kellett fogadtatni, hogy az iparszerkezet változása nem egyszerűen gazdasági, hanem fontos politikai feladat, ami­nek megoldásában a pártszer­vezetek voltak a kezdeménye­zők. Fel kellett lépni azzal a felfogással szemben is, amely a politikai tényezőket és a szükséges gazdasági teendőket szembeállították. A hatékonyságért folytatott harc középpontjába kellett ál­lítani az üzem- és munkaszer­vezésről szóló határozat végre­hajtását, megértetve, hogy a jó munkaszervezés, a nagyobb fegyelem, a termelés haté­konysága, eredményei, a mun­kások életszínvonalának javu­lását szolgálják. El kellett fo­gadtatni, hogy ez a munka nem kampányfeladat, hanem az előrelépés legnagyobb tarta­léka a gazdaság valamennyi ágazatában. A pártszervezetek figyelem^ mel kísérték a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ala­kulását. Az életszínvonalat és az életkörülményeket alakító intézkedések rendszeresen tes­tületi ülések elé kerültek. A pártszervezetek rendszeres jelzéseket tettek, intézkedése­ket kezdeményeztek a helyen­ként jelentkező feszültségek feldolgozására. Felléptek olyan felfogásokkal szemben is, ame­lyek nem értve meg a szocia­Nagybátonyban 351 millió forintos költséggel épült fel a „FUTÖBER” új üzeme. Az épületgépészeti termékeket gyártó vállalatnál hidroforokat, boy tereket, hőkicserélőket, ventillátorokat készítenek. Nógrád megye legújabb ipari létesít­ményét alkotmányunk ünnepe tiszteletére adták át rendeltetésének lista elosztás elveit bírálták a bérek munka szerinti differen­ciálását a termeléstől elvonat­koztatott fogyasztói igényekkel szemben. A jogtalan és indo­kolatlan áremelkedésekkel együtt pártszervezeteinknek el kellett utasítaniuk a párt he­lyes árpolitikáját támadó né­zeteket is. A pártszervezetek gazdaság- politikai céljaink végrehajtá­séiban fontos feltételnek tekin­tették a vezetés színvonalának sokoldalú fejlesztését, azt, hogy az emberi kérdések, a munkahelyi légkör vizsgálata, annak kedvező alakítása egy­re inkább a muitka szerves ré­szévé váljék. Fontos része volt a pártszervezetek tevékenysé­gének a kádermunka irányítá­sában, az egészséges kádercse­rék lebonyolításában, a veze­tők politikai és szakmai kép­zésének ösztönzésében. A gaz­daságszervező munkában a kommunisták álltak a különbö­ző mozgalmak élére, kezde­ményezői és szervezői voltak az újnak. A gazdaságszervező tevé­kenységben az utóbbi időiben mind nagyobb szerep jut az alapszervezeteknek. Tevé­kenységük különösen fejlődött a döntések élőkészítésében, meghozatalában. Jelzéseikkel, információikkal jól segítették a felsőbb pártszervek tevé­kenységét. Mozgósítanak a terv céljainak végrehajtására, a munkafegyelem megszilárdítá­sára. Itt zajlik le a gazdaság­ban végbemenő folyamatokkal kapcsolatos viták jelentős ré­sze, ezért ez szerepüket tovább hangsúlyozza. A továbbiakban szükség van egyes helyeken a téves néze­tek és gyakorlat leküzdésére, a helyes munkamegosztás kiala­kítására, az átfedés, és helyen­ként az egymásra várás meg­szüntetésére. Az érdekek egyeztetése során biztosítani kell a népgazdasági érdekek meghatározó szerepét. A szer­vezeti gyengeségek kiküszöbö­lésével tovább lehet növelni a gazdasági szervező munka ha­tékonyságát. Sokrétű tennivalók Ä megyei pártbizottság a legfontosabb feladatnak to­vábbra is a X. kongresszus, a megyei pártértekeziet és a ne­gyedik ötéves terv célkitűzé­seinek 'megvalósítását tartja. Munkája során arra törek­szik, hogy megerősödjék a komplex gazdaságpolitikai szemlélet. Fellép a gazda­ságpolitikánktól idegen né­zetek, és az ezzel együtt jelentkező gyakorlat el­len. Céljaink elérése érde­kében fejleszteni kívánja a gazdaságpolitikai, közgazda- sági propaganda hatékonysá­gát, a szemléletformáló politi­kai tömegrmmkát. Érmek érdekében tovább ja­vítja a munka tartalmát és módszerét, kezdeményez a he­lyesebb munkamegosztás, a hatékonyabb ellenőrzés, az elszámoltatás megvalósítása érdekében és a közösen vál­lalt felelősségre való nevelés­ben. A legnagyobb erőt a haté­konyság javítására kell for­dítani, kihasználva a kedvező politikai légkört. További kez­deményezés szükséges az ipar­és gyártmányszerkezet átala­kításának folytatására, szor­galmazni kell a tervszerű és hatékony rekonstrukciókat a gazdaság minden ágában, ki­emelt feladatként kell kezel­ni a munka- és üzemszervezés korszerűsítését. Az új üzemeknél erősíteni kell a piaci kapcsolatokat, biz­tosítani a termelés mielőbbi felfutását. A szénbányászat­ban vizsgálni kell, hogy az ágazat célkitűzéseivel össz­hangban milyen intézkedése­ket keli a vállalatnak tennie. -Nagyobb gondot kell fordíta­ni a kapacitások jobb kihasz­nálására, az átlagosnál job­ban kell kihasználni a korsze­rű termelőberendezéseket A népgazdasági érdekekkel egye­zően növelni kell az export arányát. A megye élelmiszer-gazda­ságának fejlesztését még job­ban a népgazdasági progra­mokhoz kell kapcsolni. Alap­vető feladat a növénytermelés­ben a hozamok növelése, az állatállomány takarmányszük­ségletének biztosítása, az in­tenzív rét- és legelőgazdálko­dás feltételeinek kialakítása, új technológiai rendszerek al­kalmazása, termelési kooperá­ciók létrehozása. Az érintett termelőszövetkezetek kezde­ményezésével, egyetértésével teret kell engedni a kis terü­leteken gazdálkodó eszközsze­gény üzemek indokolt esetben történő koncentrálására. Az üzemi kooperációs társulások létrehozásához a- tsz-szövetsé- gekkel együtt nagyobb segít­séget kell adni. A kooperációk­nak az élelmiszer-gazdaság komplex fejlődését, a techno­lógia korszerűsítését kell szol­gálniuk. Továbbra is fontos feladat a munkások élet- és munkakörülményeinek javí­tása, a jövedelemnövekedést biztosító feltételek megterem­tése. Figyelemmel kell kísér­ni az árak és bérek alakulá­sát, megkülönböztetett figye­lemmel kell foglalkozni az új üzemek kollektívájának ki­alakításában a fiatalok, nők munkássá nevelésével. Kiemelten szükséges fog­lalkozni a szocialista verseny­mozgalomban levő tartalékok kibontakoztatásával, hogy a mozgalom a dolgozók nevelé­sének és a gazdasági felada­tok megoldásának előmozdító­ja legyen. Így többet kell ten­ni azért, hogy a dolgozók mi­nél jobban azonosuljanak szo­cialista céljainkkal. Hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lója alkalmából kezdeményez­zenek külön akciót az 1974-es feladatok maradéktalan vég­rehajtására. — Szükség van arra; hogy a megyei tanács intézkedéseivel még hatékonyabban segítse a terület gazdaságának komplex fejlődését; szélesebb körben vizsgálja a népgazdasági prog­ramokhoz való kapcsolódás le­hetőségeit, segítse az üzemek stabilizálódását, fejlesztési és gazdálkodási lehetőségét. To­vább kell javítani az ágazati beruházásoknál a koordiná­ciós tevékenységet, a terület- fejlesztés jobb összhangja ér­dekében. Segítem a munkásla- kás-építési akciót, a munkás- körzetekben a szolgáltatások és kommunális ellátottság helyzetét, az árak alakulását, a fogyasztói ár ellenőrzését, az áruellátás javítását. A távlati fejlesztési tervek alapján meg kell kezdeni a következő kö­zéptávú terv előkészítését, biz­tosítani az átmenet folyama­tosságát, koncentrálva a to­vábbi lakásépítések, az általá­nos iskolai, óvodai és bölcső­dei fejlesztések, a terület és terv előkészítésére. A megyei pártbizottság az országos szervek segítségét ké­ri a kohászati bázisok jövő­jének, fejlesztési lehetőségé­nek tisztázásához, új ipari üzemek telepítéséhez, a szén­bányászat visszafejlesztésének ellensúlyozásához, a kedve­zőtlen adottságú, eszközsze­gény termelőszövetkezetek gaz­dálkodási bizottságának meg­teremtéséhez. A tanácskozás vitájában részt vettek, javaslatokat és észrevételeket tettek: Skoda Ferenc, a balassagyarmati vá­rosi pártbizottság első titkára, Antál Gyula, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek igazgatója, Pintér György, a ZIM brigád- vezetője, Palócz Imre, a sal­gótarjáni városi pártbizottság első titkára, Fent Lajos, a szurdokpüspöki tsz elnöke. Nagy Oszkár, az SZMT tit­kára. Dr. Boros Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára, Zsuffa Miklós a nógrádi szén­bányák igazgatója, Deák Gá- , bor. a KISZ megyei bizottsá­gának első titkára, Hoffer Ist­ván. a megyei tanács elnöke, Brehó Gyula, a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­lat pártbizottságának titkára. A vitában felvetett problé­mákra Devcsics Miklós, a me­gyei pártbizottság titkára vá­laszolt. A megyei pártbizott­ság elfogadta az írásbeli és szóbeli előterjesztést, a hozzá­szólásokban elhangzott javas­latokkal kiegészítve. Ezután egyéb ügyeket tárgyalt. NÓGRÁD — 1973. szeptember 27., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents