Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-27 / 226. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A Z. MS IMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP/A XXIX. ÉVF„ 226. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Kedvező fejlődés az iparban Eredményesen valósítjuk meg gazdaságpolitikai céljainkat Uléat tartott a megyei pártbizottság Szerdán salgótarjáni székházában ülésezett a megyei pártbizottság. A tanácskozást Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg és a megyei párt-vb nevében köszöntötte a megyei pártbizottság tagjait, valamint a meghívott vendégeket. Javasolta, hogy Az MSZMP KB 1972. november 14— Jö-t állásfoglalásában meghatározott gazdaságpolitikai célok megvalósításának helyzete a megyében című előterjesztést, majd egyebeket tárgyaljon a megyei pártbizottság. A javaslatot a megyei pártbizottság egyhangúlag elfogadta. Ezt követően az első napirendhez Devcsics Miklós, a megyei pártbizotság titkára mondott szóbeli kiegészítőt. Összhangban as országos 1 célkitűzésekkel A megyei pártbizottság több alkalommal és rendszeresen vizsgálta a X. kongresszus határozatainak, valamint a megyei pártértekezlet határozatának végrehajtását, a negyedik ötéves terv megyei célkitűzéseinek teljesítését. A Központi Bizottság 1972. november 14— 15-1 állásfoglalása alapján újólag szükséges gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósításának átíogó áttekintése, a legfontosabb feladatok meghatározása. Gazdaságpolitikai céljaink megvalósítása megyénkben eredményesen folyik, a szocialista építőmunka jó ütemben halad. A megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásaként az iparban korszerűsödött a műszaki-technikai bázis, javult az ágazati szerkezet' és a területi elhelyezkedés. Előbbre léptünk foglalkoztatottsági gondjaink megoldásában, jelentősen javultak a munkások élet- és munkakörülményei. A Központi Bizottság novemberi állásfoglalásának hatására feladataink teljesítése meggyorsult. . A legnagyobb változás, fejlődés megyénkben a tervciklus eddigi időszakában az ipar területén következett be. Ezt a meglevő üzemek rekonstrukciója, az ipartelepítés és a szénbányászat visszafejlesztése határozták meg, összhangban az országos célkitűzésekkel és megyénk sajátosságaival. A rekonstrukciós folyamat mindenekelőtt az üveg- és fi- nomkerámia-iparhoz tartozó üzemekben folytatódott. Előrelépés történt a szövetkezeti üzemek fejlesztésében. Kedvezően hatott a gyárak termelésére a műszaki-technikai bázis fejlődése, korszerűsödött a termelési szerkezet, javult a termékek minősége, csökkent a gazdaságtalan termelés aránya, és mindezek hatására növekedett a vállalatok versenyképessége, javult piaci helyzete. Megteremtődött a termelés további, dinamikusabb fejlesztésének alapja. A termelés bővülése a legtöbb esetben a létszám növekedésével is együtt járt. A rekonstrukciók így segítették a foglalkoztatási problémák megoldását, mivel néhány vállalatnál az állószközök megújítása főként építési jellegű volt. Új üzemekre 1,2 milliárd Tovább folytatódott az új üzemek építése. Létesítésükre több mint 1,2 milliárd forintot fordítottunk. Ehhez 290 millió állami támogatást kaptunk. Korszerű telephelyek, üzemi csarnokok, szociális létesítmények épültek. Olyan nagy jelentőségű üzemek települtek, mint a FŰTÖBER, BRG, Magyar Kábél Művek balassagyarmati gyára, VE- GYÉPSZER, Ganz MÁVAG mátranováki gyára stb. Az új üzemek belépésükkel hozzájárultak a megye iparszerkezetének átalakításéhoz, progresszív ágazatokhoz való kapcsolódásuk pedig döntően segítette a foglalkoztatási problémák megoldását. A szénbányászat visszafejlesztésére az energiastruktúra korszerűsítésének népgazdasági programja alapján került sor. A folyamat tervszerűen megy végbe. Az ismert kormányzati intézkedések alapján a visszafejlesztés nyugodt politikai légkörben valósult meg. A tervidőszak során újabb négy aknában szűnt meg a termelés. A szénbánya vállalatok közüli megyénkben volt legnagyobb a leépítés. A megye iparában a szénbányászatnak még ma is jelentős szerepe van, sorsa, jövője rendezést kíván. A megye ipari szerkezetének átalakulása a különböző tényezők együttes hatására meggyorsult. Csökkent a kitermelő, növekedett a feldolgozó jellegű üzemek termelésének részaránya. Jelentős a könnyűipari ágazathoz tartozó üzemek előretörése. Üj iparághoz tartozó üzemek is megjelentek. A régi üzemek egyenlőtlen fejlődésének hatására nőtt az üveg- és fémtömegcikkgyártás részaránya is. Az ágazati szerkezet átrendezése mellett jelentős mértékben javult az ipar területi elhelyezkedése. Jobban, egyenletesebben igazodott a meglevő munkaerőbázishoz, területileg is javítva a foglalkoztatottság szintjét. Legjelentősebb Balassagyarmat és a járási székhelyek fejlődése. A nagyarányú változás ellenére a kitermelő és nehézipari bázis túlsúlya jellemzi a megye iparát. A szerkezet átalakítása nem fejeződött be. A korszerű üzemi rekonstrukciók és fejlesztések jelentős része még előttünk áll. Az ipari termelés magán viselte az átalakulás jegyeit. A változás ez évben kezdődött. A szocialista ipar első félévi termelése hét százalékkal volt magasabb mint az előző év hasonló időszakában. A növekedés üteme valamivel gyorsabb mint az országos átlag. A változással együtt javült a gyártmányszerkezet, a vállalatok műszakilag fejlettebb, jobb minőségű termékeket bocsátanak ki. A népgazdasági célkitűzésekkel összhangban jelentősen növekedett az export. Különösen ez év első felében javult a termelékenység. A termelés növekedésének kétharmad részét a termelékenység emelésével értük el. A megye mezőgazdasági üzemei az országos programokhoz kapcsolódva fejlődtek tovább a tervidőszakban. Tovább egyszerűsödött a termelés szerkezete, csökkent a kalászosok, nőtt a szemes kukorica vetésterülete. Megvalósult a bogyós és egyéb gyümölcsök tervezett telepítése. Tovább mérséklődött a munkaigényes növények termesztése. A párt- és kormányintézkedések kedvezően hatottak az állattenyésztésre A húsprogram megvalósítása érdekében sikeresen megteremtettük a sertéságazat fejlesztésének lehetőségeit. Megállt a szarvas- marha- és ezen belül a tehén- állomány' csökkenése. A termelőszövetkezetek szarvasmarha-állománya az első negyedév végén elérte, a tehénlétszáma pedig az év végén eléri a tervidőszak végére kitűzött nagyságrendet. A baromfitartás koncentrálódása mellett a vágóbaromfi-kibocsátás csaknem negyven százalékkal növekedett. Kedvezőtlen, hogy célkitűzéseinkkel ellentétben a juhállomány tovább csökken. Javult a mezőgazdasági üzemekben a termelés műszakitechnikai bázisa. Növekedett az üzembe helyezett korszerű állattenyésztő telepek száma. Javult a gépesítettség színvonala, fejlődött a kemi- zálás és a talajvédelem, kezdeményezések történtek üzemek közötti kooperációban komlex gépsorok alkalmazására. A meliorációs és vízrendezési munkák is tervszerűen valósulnak meg. A racionális földhasználat kapcsán 1200 hektár gyepet és 650 hektár erdőt telepítettek. Megkezdődött az élelmiszeripari üzemek rekonstrukciója és új üzemek építésének előkészítése. A megvalósítás lassúbb a követelményeknél. A műszaki-technikai fejlesztés üteme ugyanakkor a kívánt szint alá csökkent több gazdaságban. A megtorpanás mindenekelőtt az építkezéseknél jelentkezik. A szövetkezetek egy részénél az indokoltnál nagyobb a beruházások-' tói való tartózkodás. Alig léptünk előbbre a termelési rendszerek, illetve hatékony termelési kooperációk létrehozásában. Vannak olyan szövetkezetek. ahol a meglevő állóeszközök nincsenek megfelelően kihasználva. A mezőgazdasági termelés volumene hat százalékkal növekedett a tervidőszakban. A hozamok megközelítik az országos átlagot, a ráfordítások, a csökkenés ellenére elsősorban adottságaink miatt, lényegesen magasabbak az átlagosnál. Jelentősen fejlődött az ipari, mezőgazdasági, kommunális és egyéb fejlesztések megvalósítását szolgáló beruházási tevékenység és az építőipar. A beruházási egyensúly megteremtésére irányuló intézkedések eredményeként javult a tervszerűség, növekedett a beruházási fegyelem, stabilizálódott a beruházási piac, és az elmúlt év végére lényegében megszűnt az építőipari kapacitás hiánya. Erősödött a beruházásokban érdekelt' szerveik és szervezetek kapcsolata. Az építőiparban a kapacitás bővült, a termés egyenletesen növekszik. Javul a kivitelezés minősége, egyre több létesítményt adnak át a szerződéses határidőben. Az új szervezetek ’jelentős része is stabilizálódott, a munkaerő-vándorlás mérséklődött- A termelő beruházások megvalósítása folyamatosan, az elvárt ütemben halad. Ez évben valamennyi tervezett ipari és egyéb létesítmény átadásra kerüli. A további fejlődést az alábbi problémák gátolhatják: nincs új induló nagyohb ipari beruházásunk. Nem javul eléggé a beruházások előkészítése, néhány helyen még mindig jelentős a határidő- csúszás, gyakori átmeneti anyaghiányok zavarják a munka folyamatosságát. Középpontban a hatékonyság kádár János Finnországban A kereskedelem fellendülését várják a finnek Szívélyes vendégszeretet A miniszterelnök díszebédje Gazdag program várta szerdán Helsinkiben Kádár Jánost. A Központi Bizottság első titkára — aki Kekkonen államfő vendégeként baráti látogatáson tartózkodik a finn fővárosban — délelőtt a hieta- niemi temetőben koszorút helyezett el Juho Kusti Paasiki- vi, az 1956-ban elhunyt köz- társasági elnök sírján. A ke- gyeletes aktusnál jelen voltak Kádár János kíséretének tagjai, továbbá Paul Georg Jyr- kaenkallio, budapesti finn nagykövet. Ezt követően az elnöki palotában folytatódtak Kádár János és dr. Urho Kekkonen megbeszélései. A tárgyalásokon részt vettek a Központi Bizottság első titkára kíséretének tagjai: Katona István, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője, Nagy János külügyminiszter-helyettes és Rónai Rudolf, hazánk helsinki nagykövete. X „A mintegy háromórás megbeszélések őszinte, szívélyes, konstruktív légkörben zajlottak le. A felek tájékoztatták egymást a két ország belső helyzetéről, s áttekintették azokat a lehetőségeket — különösen gazdasági területen —, ahol a két ország kapcsolatai tovább fejlődhetnek, még tovább erősödhetnék. Megtárgyalták a nemzetközi helyzetnek a két országot egyaránt érintő legfontosabb kérdéseit, elsősorban az európai biztonság kérdéseit”. A Helsinkiben megjelenő szerdai lapok egyébként vezető helyen számolnak be Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának finnországi látogatásáról: fényképes tudósításokat közölnek az ünnepélyes fogadtatásról és ismertetik a látogatás további programját. A Helsingin Sanomat, a legnagyobb — csaknem 300 000 példányban megjelenő — napilap részletesen beszámol Kádár János megérkezéséről, s kiemeli, hogy a magyar párt első titkárát államfőnek kijáró tisztelettel fogadták. A lap szerint a hivatalos megbeszéléseken minden bizonnyal a két ország kapcsolatairól és nemzetközi kérdésekről lesz szó. Mind Magyarországon, mind Finnországban a kereskedelmi kapcsolatok további bővülését remélik — írja —, különösen most, hogy Finnország aláírta az együttműködési szerződést a KGST-vel. A Finn Kommunista Párt központi lapja, a Kansas Uu- tiset a látogatás első eseményeinek tudósításán kívül szerkesztőségi cikkben méltatja Kádár János látogatásának jelentőségét. — A magyar párt nemzetközileg is igen nagyra becsült vezetője hazánkba érkezett, hogy megszilárdítsa azokat a barátsági és együttműködési kapcsolatokat, amelyek Magyarország és Finnország között hagyományosan kialakultak. A magyarokat Finnországban, a finneket Magyarországon úgy tekintik, mint testvérnépet, amelyeket sok évszázados hagyomány és a nyelvrokonság köt össze. Ez a régi „romantikus” momentum mindig jelen van, amikor a két testvérnép képviselői találkoznak. A Finnország és Magyarország közötti együttműködés azonban mindenekelőtt a jelen, hétköznapjaink problémáival fonódik össze: a nemzetközi helyzet és — ami számunkra a legfontosabb — az európai biztonság kérdéseivel — hangoztatja a finn testvérpárt lapjának szerkesztőségi cikke, amely befejezésül kiemeli a kereskedelmi kapcsolatok bővítésének lehetőségeit. A Suomen Sosialdemokraat- ti, a Finn Szociáldemokrata Párt napilapja nagy betűs szalagcímmel közli a fogadtatásról szóló tudósítását és hosz- szan idézi „Magyarország Kádár látogatásától a kereskedelem megélénkülését várja” címmel' a Magyar Hírlap cikkét. Kedden a ,tv mind a finn, mind a svéd nyelvű adásában bemutatta Kádár János repülőtéri érkezésének és fogadtatásának pillanatait. A svéd nyelvű tv-adás végét kiegészítette Kádár János életrajzának ismertetésével és egy rövid kommentárral, amelyben a mai Magyarországot mutatta be. A gazdasági reform eredményeit és az idegenforgalom fejlődését külön is kiemelte. Kalevi Sorsa finn miniszter- elnök és felesége szerda délben díszebédet adott Kádár János és felesége tiszteletére a minisztertanács vendégházában. Az ebéd meghívott vendégei között Kádár János kíséretének tagjain kívül ott volt a finn társadalmi, politi* kai élet, sok vezető személyisége. X Finn részről jelen volt Ahti Karjálainen külügyminiszter, Jermo Raine külkereskedelmi miniszter, Paul Georg Jyrkaen- kaillo, Finnország budapesti nagykövete, M. Touvinen, a külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője és O. Kaalehto, a külügyminisztérium kereskedelempolitikai főosztályának helyettes vezetője. Szerda délután Helsinkiben, az elnöki palotában Kádár János, a finn—magyar baráti társaság vezetőivel és aktivistáival találkozott. A két nép barátságának erősítéséin munkálkodó társadalmi egyesület 1950 óta működik, s Helsinkin kívül tíz finn városban rendelkezik helyi szervezettel. Kaarina Virola-i-. nen, a társaság elnöke üdvözölte Kádár Jánost, aki meleg szavaikkal mondott köszönetét a társaság vezetőinek, tagjainak munkaijukért, s kívánt sok sikert további tevékenységükhöz. (MTI) A Központi Bizottság tavaly novemberi állásfoglalása kiemelten hangsúlyozta a hatékonyság szerepét gazdasági fejlődésünkre. A már ismertetett tényezők mellett fejlődés tapasztalható megyénkben is a hatékonyságot befolyásoló egyéb tényezőknél. A megyei pártbizottság és a pártszervezetek intézkedései és feladattervei jó alapot teremtettek az üzem- és munkaszervezés fejlesztésének megindításához. A határozatot kedvezően fogadták az üzemeikben. A KB novemberi állásfoglalása után kialakult politikai légkör tovább javította a határozat végrehajtásának feltételeit" A gazdasági egységek zöme intézkedéseket tett a szervezeti kereteik kialakítására, a vállalati belső fegyelem megszilárdítására. A teendők tisztázása érdekében megindult a helyzet felmérése. Néhány egység, külső szakértők, intézetek bevonását kezdeményezte, A tett intézkedések ellenére a határozat végrehajtásának kezdetén tartunk. Az előrelépést mindenekelőtt szemléleti problémák akadályozzák. Az egységek jelentős részénél még mindig váraikozás tapasztalható valamilyen külső segítségre. Helyenként nem sikerült megteremteni még a határozat egységes értelmezéséit sem. Van ahol a végrehajtást egyetlen aktusként fogj ák fel, vagy a fejlődést csak beruházás útján tudják elképzelni. A vállalati központok egy része nem tartja fomtosnák a gyáregységeik bevonását az intézkedések kidolgozásába- Nem javult megfelelően a munkafegyelem, 'kezdeti eredmények tapasztalhatók a bizonylati fegyelem megszilárdításában. A vállalatok nagy résízénél nem fordítanak figyelmet az irányítás korszerűsítésére, a nor- malkairban-tartást sokszor indokolt esetekben sem végzik él, a saerveziettségi színvonal elmarad a jelenlegi követelményektől, objektív -lehetőségeinktől, ezért félő, hogy növekszik elmaradásunk az országos eredményekhez képest. A központi intézkedések hatására megyénkben is jelentősen fejlődött a tervezési gyakorlat. A tanácsok komplex -területfejlesztési tervet készítettek, és ez jól tükrözi a megyei pártértekezlet céljait. Az első ízben önállóan készített1 középtávú terveik összességében reálisak. Teljesítésük azt igazolja, hogy a középtávú célkitűzések alapvetően megvalósíthatók,' néhány helyen (óvód-a) túlteljesítés is várható. Tovább fejlődött a -gazdálkodás színvonala-. Ez mindenekelőtt a költséggazdálkodásban és a pénzü-gyi fegyelem megszilárdításában jelentkezik. Javult a vállalati gazdálkodás eredményessége, mindenekelőtt az iparban és a szövetkezetek egy részénél. Kedvező a változás a vállalati -bér- és jövedelemgazd álkodás területén, az ösztönzési rendszer tovább fejlődött- Sok válfelát és szövetkezet kidolgozta középtávú jövedelempolitikai oélíkitű- aéseit. A fejlődés mellett legnagyobb tartalékok ezen a területeken vannak. (Folytatás a 3. oldalon)
