Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-26 / 225. szám

Veszteségből — nyereség a hatékonyság javításáért A rönktér telített és a kész­áruból is jelentős készletek várnak elszállításra. Kistere- nyén, a nógrádi szénbányák faipari üzemében serény mun­ka folyik. Annak idején a bá­nyászatból felszabaduló mun­kaerő foglalkoztatására hozták létre. Szükség volt rá, de ma már itt is egyre inkább köve­telmény a hatékonyság, a gaz­daságosság fokozása. Vajon hogyan sikerül ezeknek a fel­tételeknek megfelelniük? Ez­zel a kérdéssel kerestük fel az üzemet. Ferencz Gyula, a faipari részleg vezetője arról tájékoz­tatott, hogy az idén 29 ezer köbméter rönköt vágnak fel fűrészáruvá. — Az alapanyagot az ÉRDÉRT szállítja és a kész­áruval is ők rendelkeznek. Át­lagosan 60 százalékos anyag­kihozatal szerepel a tervben. Ennyi az ÉRDÉRT követelése. Az eddig eltelt nyolc hónap alatt 18 és fél ezer köbmétert dolgoztunk fel, ez időarányo­san megfelel a tervteljesítés­nek. A technikai feltételek nem a legjobbak. A rönkök mozgatása jóformán emberi erővel történik. Van két da­runk, az is bérben. Vannak hossztolásra motoros fűré­szeink. Sínhálózatunk, pálya­kocsink és egy volt bányai vit- la segít százméteres szaka­szon a rönk mozgatásában. Két NDK rakodógépet kap­Itjúságpolitikai Értesítő ' Az Ifjúságpolitikai Értesítő legutóbbi szánta sok hasznos tudnivalót tartalmaz a KISZ- vezetők számára. Ismerteti a KISZ kb intéző bizottságának határozatát az ifjúsági törvény megvalósítá­sa során végzett munkáról és a további érdekvédelmi fel­adatokról. Az OIOT-dokumentumok, sorában található a diákön­kormányzat fejlesztése a kö­zépfokú oktatási intézmények­ben című alapelvek és javas­latok gyűjteménye az új kö­zépiskolai rendtartásokkal kapcsolatban. Emellett az értesítő útmu­tatót közöl az ifjúsági klu­bok továbbfejlesztésére. Vizsgálat a vadásztársaságoknál ’ Á vadásztársaságok szerve­seti életére egyre nagyobbNii- gyelmet fordítanak az illeté­kes hatóságok. Ezzel kívánják segíteni a jogszabálynak meg­felelő működésüket. Az új egyesületi felügyeleti törvény értelmében minden vadásztár­saságnál komplex vizsgálatot tartanak. Ebbe neves vadá­szati szakemberek, pénzügyi szakértők vesznek részt. A rétsági járásban már meg­kezdték a munkát. A Rom­ilányban székelő vadásztársa­ság tevékenységét vizsgálják. Rövidesen más társaságokat is felkeresnek és vizsgálatot végeznek, amelynek keretében a helyes gazdálkodásról tájé­koztatják a társaságok tagjait. „Nem bántam meg semmit" — 1971 nyarától vagyok dolgozója a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat­nak. Esztergályosként kezdtem a pályafutásom, a RIOLEX- nél, jelenleg búvárszivattyúk javítása és szerelése a mun­kám. Még előző munkahelye­men dolgoztam, amikor műn- kásőr lettem. Hogy miért? Ügy éreztem, munkámmal elő­segítem a szocializmus építé­sét. Szeretem az embereket, a fegyelmet, ma már el sem tud­nám képzelni az életem más formában. Egy hónapja a párt­taggyűlésen felvételt nyertem a pártba. Nagyon örültem, úgy érzem, munkámat kellően megbecsüli a vállalat vezető­sége. Nős vagyok, egy gyer­mekem is van, tizenegy hóna­pos. Mindezt elmondta a képen látható 26 éves Kovács Ferenc. Fodor Tamás tünk, de rönkfogó szerkezet, illetve adapter nélkül nem tudjuk alkalmazni — mondta. Takács Vilmos üzemvezető­től tudtam meg később, hogy már május 30-án megérkezett a két gép, de egyelőre csak árokásásra alkalmas, az építő­részleg hasznosítja. Adaptert pótlólagosan kell majd meg­rendelni. (Segítő beruházás, eddig kevés haszonnal.) — Az idei cél, hogy veszte­ségmentesen zárjuk az évet — mondta Ferencz Gyula, majd azt is elárulta, hogy két éve négy-, tavaly viszont három­millió volt a veszteségük. Az idén eddig 237 ezer forint nye­reséget értek el. Nagyon sok szervezési intézkedésre volt .szükség ehhez. Két Herkules-típusú és egy kisebb gatter dolgozik ma már három műszakban. Most ter­vezik, hogy a kapcsolódó gé­peknél is három műszakos munkaszervezésre térnek át az utolsó negyedévben. A gép­kihasználást kívánják fokoz­ni. A szervezés eredményeként növekedtek a teljesítmények. Korábban 95—100 köbméter rönköt vágtak fel naponta fű­részáruvá! Ma már átlagosan 120 köbméter felett járnak, és nem ritka a 130 köbméteres teljesítmény sem. A tervezettnél 48 fővel ki­sebb a létszám. Az egy főre, egy műszakra jutó rönk- és fű­részáru-teljesítmények is az év elejeihez viszonyítva mint­egy 20 százalékkal növekedtek. Az anyagkihozatal 1,7 száza­lékkal haladta meg a terve­zettet. * Ebben a negyedévben kiala­kítottuk az úgynevezett mel- léktermékcsamokot. A gatte- rokról eddig lekerült és hulla­dékként kezelt anyagból itt még ládaelemeket, parkett­frízt és bútorlécet állitunk elő. Számításunk szerint még leg­alább két százalékkal növelni tudjuk a hasznos anyagkiho­zatalt. Ez évi 500—600 köb­méterrel több fűrészárut je­lent. Hamarosan a gőzölőt is üzembe helyezzük. Ezt hul­ladékkal, fűrészporfűtéssel működtetjük. Minőséget javí­tunk vele. A gőzölt bükköt nem kell máglyáznunk, azon­nal szállítható: köbméteren­ként 160 forinttal drágábban tudjuk értékesíteni — mond­ta Ferencz Gyula. Takács Vilmostól a továb­bi kilátásokról érdeklődtünk: — Az előzetes tárgyalások szerint a jövő évi igények ha­sonlóak az ideihez. A kapcso­latok alakulásában vannak még az ÉRDÉRT és köztünk tisztázatlan kérdések. A na­gyobb, a monopolhelyzetben levő, és a kisebb kapcsolatára gondolok. A szerződések pon­tosítására és azok mindkét fél részéről való maradéktalan be­tartására oly módon, hogy az a kölcsönös előnyöket szol­gálja. Bodó János i Vanyarci kilátások Mit tesznek a kiesések pótlására? Kilenc hónap munkája nyomán Vanyarcon kibonta­koztak a termelőszövetkezet idei gazdálkodásának haté­konyságát jelző körvonalak. Néhány kellemetlen csalódás érte a közös gazdaságot, ezért a témát szóba hozva nem cso­dálkoztunk azon, hogy Kulik János elnök nem repesett az örömtől. — Kifejezetten rosszul fi­zetett, vagy inkább nem fi­zetett az uborka. A 25 hold­ról 20 vagonra számítottunk, de Csak öt vagonnal termett. Így 600 ezer forint árbevételi kiesés keletkezett. A Cserhát déli részén ta­vasszal hat héten át nélkü­lözték az életet adó esőt. Még az igénytelennek tartott akác­fák is megsínylették, nem még a fontos kertészeti növény, az uborka. Kénytelenek voltak újra vetni. A termés minősé­gére nem panaszkodnak, de mennyisége elképesztően ke­vés. — Régóta foglalkozunk uborka termesztésével. Még egy ilyen rossz évünk nem le­het! Jövőre húsz holdon ter­mesztjük. Már megkezdtük a vállalások összeírását — tájé­koztatott az elnök. Az uborkának tehát tovább­ra is bizalmat szavaztak. Nem így a köménynek, összesen 37 katasztrális holdon foglalkoz­tak köménymag termesztésé­vel. A tervezett 95 mázsa he­lyett alig 7 mázsát termett. A bevételi kiesés meghaladja a kétszázezer forintot. — Ősszel kiszántjuk! őszi búzát termesztünk a földön — hangsúlyozta Kulik János — mert jó termést, sok bevé­telt ígér. Három a magyar igazság — tartja a régi mondás. Mert ráfizettek Vanyarcon a szá­razborsó termesztésére is. Húsz holdról nem 170 mázsa, hanem alig 35 mázsa termett. Űjabb 90 ezer forint árbevé­teltől esett el a közös gazda­ság. Joggal vetődhet fel a kér­dés: mit tettek és mit tesz­nek a jövőben, hogy a kiesé­seket — ha nem is teljes mér­tékben — mérsékeljék. — Rendelkezünk 1,9 millió forint biztonsági tartalékkal. Tavaly 83-at ért,’ idén 84 fo­rintot szeretnénk fizetni egy munkanapra. A részesedés szinten tartásához azt hiszem, szükség lesz arra, hogy bizo­nyos összeget elvegyünk a biztonsági tartalékból — vé­lekedett a közös gazdaság el­nöke. A tartalékot „felélni” vét­kes könnyelműség lenne. Sok múlik a takarékos gazdálko­dáson. A kiadásokat jelentős mértékben csökkentik. A be­takarítás során kevesebb mun­kaerőt használtak fel a terve­zettnél. Mérséklik az alkat­rész vásárlására fordítandó Valóra váltják a pártértekezlet határozatait A SALGÓTARJÁNI Kohá­szati Üzemekben a legutóbbi választások alkalmával, 1970. október 3-án tartották a nagyüzemi pártértekezletet. Három évvel -ezelőtt már kellő biztonsággal vázolták fel a következő esztendők tennivalóit- Akkor arról esett szó, hogy 1975-ig, 250 ezer tonnára emelkedik az évi termelés, ami két és fél mil­liárd évi értéket képvisel majd. Ez a tenmelésfelújítás 47 százalékkal lesz magasabb a beszámoltatási időszak teljesítményénél. A termelé­kenység növelésére ötéves távlatban 40 százalékos emelkedést irányoztak elő, mégpedig úgy, hogy a terme­lésfelfutás közel 85 százalék­ban a termelékenység növe­kedéséből származzék. január 1-én üzembe helyezték a mátraszelei új vízmüvet, amely azóta is biztosítja a vállalat egyre növekvő ipari- víz-szükségletét. 1971. novem­ber 27-én a gyárban meg­szüntették a generátorgéz előállítását, s ezzel a generá­torgáz termelésének hosszú évtizedekre visszanyúló, szin­te történelmi szakasza zá­rult le. 1971. december 31-én pedig befejeződött a vállalati földgázprogram. A földgáz- programot teljesen vállalati erőforrásokból valósították meg, 26 millió forint ráfordí- tássial. S-ez a 26 millió forint nagyon jól kamatozik a ter­melőmunkában, hiszen nem­csak a minőség javításában hoz eredményeket, de gaz­daságosabb is a korábban al­kalmazott megold ásóknál. Lényegében az akkor meg­fogalmazott tételek három­éves távlatból már biztatóan alakulnak, hiszen a huzal­műi rekonstrukció és a hen­germű további korszerűsíté­séből eredő többletértékek még nem szerepelnek a vál­lalat tényleges eredményei között, de 1971-ben és 1972- ben is sikeres évet zártak a gyár dolgozói. Ez évben már több mint egymilliárd 900 millió forintos érték-tervet akarnak teljesíteni, s így az árukibocsátás az előző évhez képest tízezer-hatszáz tonná­val, illetve 126 millió forint értékkel 'jelent többet az el­múlt évinél- A tervek teljesí­tése és a feladatok megoldása ez évben csakúgy, mint az ezt megelőző két évben terv-' szerűen és sikeresen folyik- A vállalat éves esedékes ter­vét eddig 100,4 százalékra teljesítette. A tüzelőberendezésekben felhasznált energiahordozók összes költsége 1972-ben az 1968. évihez viszonyítva 8,6 millió forinttal csökkent- Azért viszonyítunk az 1968- as évhez mert a szén, mint aLapenergia-hdtdozó, akkor az összes fűtési energia 73,5 szá­zalékát tette ki. A földgáz felhasználása pedig tavaly már elérte az összes fűtési energiamennyiség 82 százalé­kát. A fűtőenergia-költség is hasonlóan kedvezőbb képet muitat. Az 1968-as évet bázis­nak véve, a múlt évben a felhasznált hő mérhetően már 35 százalékkal kevesebb volt. A gondolathoz tartozik még, hogy az elmúlt évben Mai kommentárunk 8,6 millió forinttal csökken­tett energiaköltség mellett jóval nagyobb termelési ér­teket hozott létre a gyár, mint a korábbi bázisévben. A termelés skálája fokoza­tosan emelkedik, s míg 1970- hen 177 ezer tonna volt, ad­dig 1971-ben ez 180 ezerre, 1972- ben 182 ezerre, s most 1973- ra már 190 ezer tonna fölé emelkedik a termelés. Három év után időszerű visszalapozni a pártértekez­let állásfoglalására, hogy le­mérjük a fejlődés ütemét és összemérjük eredményein­ket az eredeti tervekkel. Nincs ok a szégyenkezésre. A pártórtekezlet állásfoglalását és határozatait tettek követik mind a termelés fokozásában, mind a termelékenység üte­mének javításában-, mind pe­dig a termelés gazdaságos­ságának kedvező alakításá­ban- S bár annak idején a bérfejlesztési koncepció ki­alakításánál hangsúlyozták, hogy nem lesz könnyű fel­adat tartani az évi négyszá­zalékos bérfejlesztési ütemet, a vállalat jó gazdasági ered­ményei ezt a minden dolgo­zót személyesen érintő fela­datot is maradék nélkül tel­jesítették eddig. A KÖZÖSSÉGI és egyéni érdekek kedvező összefonódá­sa a népgazdaság, a vállalat és a dolgozók személyes érde­keit szolgálta egyszerre. Orosz Béla A mennyiségi és értékterv kedvező alakításához bizony sok műszaki és technikai in­tézkedésire volt szükség. Töb­bi között a pártértekezlet ha­tározatainak megfelelően új alapokra kellett helyezni a vállalat energiaellátását. Megoldani az iparivíz-prob- lémákat, a régi rendszerről átállni a földgázzal történő termelésre. Az energiabázis korszerűsítése ugyanis na­gyon fontos feltétele a ter­melékenyebb és gazdaságo­sabb munkának. De tovább kellett bővíteni és moderni­zálni a karbantartást, hogy a gépi üzemzavarokból adódó állásidők a minimálisra csökkenjenek. Tovább kellett fejleszteni a gyártóeszköz- gazdálkodást, és az igények­hez alakítani a közlekedés kapacitását. MOST, a pártértekezletet követő harmadik évfordulón mérhető adataink vannak az' akkor megfogalmazott dön­tések és határozatok sikeres végrehajtásáról. A korszerű energiabázis megteremtésében már az 1971-as év néhány dátuma fontos állomást jelent. 1971. összeget. Szerényebben nyúl­nak a pénztárcába az állatok vásárlásánál. Emellett öt va­gonnal több tavaszi árpa ter­mett, mint amennyit tervez­tek. Ez árbevételi forrást je- jent. Húsz holdról letörték a dohányt. Részesben művel­ték. A kerti dohányból nyolc mázsa helyett 9,5 mázsa ter­mett holdanként. Ezek az intézkedések, illet­ve pluszárbevételek mérsék­lik a kieséseket. De nem sza­bad megfeledkezni a 230 hold kukoricáról sem. A növények a nagy szárazságban és hőség­ben gyengén fejlődtek. Az előzetes termésbecslés szerint 5—10 vagon kiesés ebből a fontos takarmánynövényből is várható. összességében leszűrhető, hogy nincs irigylésre méltó helyzetben Vanyárc termelő- szövetkezete. Dé a vészharang megkondítására sincs szükség! Szorgos munkával, takarékos gazdálkodással a kiesések to­vább csökkenthetők. Nem si­ránkoznak, nem várják a sült galambot — hiszen 3 hónap alatt még sok minden történ­het. Rozgonyí István Személyzeti munka a tsz-ekben A termelőszövetkezetek fejlődésével együtt keS. hogy fejlődjön a személyzeti munka is. Ez nem öncél, hanem na­gyon fontos, az emberekkel való foglalkozás. Megyénkben már hetek óta járásról járásra a mezőgazdasági üzemek ve­zetőinek részvételével tanácskoznak arról, hogyan oldják meg a hatékony személyzeti munkát. Megkönnyíti a helyzetet, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ezzel kap­csolatban rendeletet adott ki. Ebben megjelöli a személyzeti munkával járó feladatokat is. A rendelet viszont csak akkor válik élővé, ha annak szellemében, a helyi adottságoknak megfelelően végezzük el a tennivalóitat. A személyzeti tevékenység nem újkeletű a mezőgazda­sági üzemekben. Hetvenhat tsz-ben és tizenkét közös vállal­kozásban áttekinthető nyilvántartásokat készítettek. Leg­több helyen működnek, önálló személyzeti előadók. Tehát volt személyzeti munka, ha nem is olyan, amilyenre minden esetben szükség lett volna. Most elérkeztünk a fejlődésnek abba a szakaszába, hogy ezt az emberekkel foglalkozó fel­adatot magasabb szintre kell emelni. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a személyzeti mun­ka végzésére olyan embert jelöljenek ki, aki megfelelő poli­tikai felkészültségű, nagy élettapasztalata van, jó szakember, és tiszteletben tartja azokat az embereket, akik irányitó és termelőmunkát végeznek. A személyzeti vezető az emberek dolgában első számú tanácsadója legyen a tsz-elnöknek. Ez azt is jelenti, hogy részt kell vennie a vezetésben. Ugyanis aki jól ismeri a tsz-vezetőség gondját, az tudja igazán ma­gas szinten ellátni a káderekkel való foglalkozást. Ezen a területen mezőgazdasági üzemekben nagyon sok a feladatunk. Hiányosak például a minősítések. Enélkül nem léltot az emberek munkájára, magatartására vonatkozólag elfogadható ítéletet mondani. Márpedig az régi igazság, ha valaki nem ismeri a róla alkotott véleményt, nem tud maga­tartásán változtatni. A járási értekezleteken maguk a tsz-el- nökök is elismerték; az emberekkel való törődésüknek egyik legnagyobb fogyatékossága, hogy a minősítések — ha készí­tettek ilyet — sablonosak, általános kérdésekkel foglalkoz­nak. A minősített ember magatartásáról, munkájáról, köz­életi tevékenységéről a legtöbb esetben nem tesz említést. A csupán adminisztrációnak tekintett személyzeti mun­kának aztán az a következménye, hogy megyénkben a meg­engedettnél nagyobb volt a mezőgazdasági káderek cserélő­dése. Ez viszont igen érzékenyen érintette a termelőmunk Sok hozzáértő szakember nem tudta a gyakori munkahely- változtatás következtében képességét kifejteni. Különösen a fiatal szakemberek problémáival foglalkoztak felületesen a termelőszövetkezetekben. 1965—72. között a megyénk tsz-ei- ben elhelyezkedett 219 felső- és középfokú iskolát végzett szakemberből 129 eltávozott munkahelyéről. Száz emberről nem tudni. Olyan jól viszont nem állunk, hogy ezt megen­gedjük magunknak. .A személyzeti munkásokra tehát nagyon sok feladat vár. A rendelet nagyon határozottan leszögezi, hegy a tsz • elnöke, de a párttrtkára sem töltheti be a személyzetis státu­szát. Ez a feladat önálló munkakör, ha netán valami más munkával is összekötik, a személyzeti tennivalót kell előtér­be helyezni. A feladat nem lesz könnyű. Ez kitűnt az érte­kezleteken is. A tsz-elnökök arról tettek említést, hogy szű­kében vannak rátermett embereknek. Megkönnyíti viszont a helyzetüket, hogy személyzetisnek nem csak tsz-tagot, hanem alkalmazottat is kijelölhetnek. Hozzá kell látni a munkához. Sok-sok feladat vár elvég­zésre a személyzeti munkában, ami a mezőgazdasági üzemek­ben nem tűrhet halasztást. — B — NÓGRÁD — 1973. szeptember 26,4 szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents