Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-25 / 224. szám
A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben Csaknem kéthetes szerzett a DEXION-üzem A többlettermelés újabb devizát hoz A Salgótarjáni Kohászati üzemek dolgozói a harmadik negyedév befejezése előtt két héttel 100,4. százalékra teljesítették az egész évre szóló esedékes tervet. Egy ilyen nagy gyár életében, amely egész évben megközelítőleg 200 ezer tonnát termel, ez a négytized százalékos túlteljesítés nagyon is megbecsült és értékes eredmény. Igaz, nem mindenféle áru termelésében produkáltak egyforma eredményt, hiszen az anyagellátási és a termelési folyamatok bonyolultsága folytán egyik-másik termékcsoportban még akad tennivaló a tételes feladatok teljesítésében. Az edzett és ötvözetlen sza- tagacéltervet eddig 100,8, az edzett és ötvözött szalagacél- tervet 107,4, a horganyzott acélhuzal esedékes tervét 102,6, a fekete, és fényezett acélhuzalét 100,1, a műanyaggal bevont huzal és a bútorrugó gyártási tervét pedig kimagaslóan, 116 százalék fölött teljesítették eddig., , A legnagyobb elismerés hangján lehet beszélni a DE- XION-üzem dolgozóinak igyekezetéről 1«, akik szeptember 18-ával befejezték a háromnegyedévre 6ZÓ1Ó tervet. Arra vállalkoztak, hogy szeptember 30-ig terven felül 170—180 tonna komplett DEXION-ele- met gyártanak a vállalat devizahozamának növelése érdekében angol, NSZK és francia megrendelők részére. A DEXION-üzem dolgozói ezt az eredményt figyelmes és jól rendszerezett munkával érték el. 1972 kilenc hónapjában 2809 tonna DEXION- elemet gyártottak. Ez évben azonos létszám mellett 3350 tonnára fokozódott a termelésük. Vonsik Ernő üzemvezető ezt az eredményt a jól összehangolt munkának tulajdonítja. Az üzem dolgozói és műszaki vezetői egységesen azon fáradoztak, hogy lehetőségeikhez mérten a legtöbbet tegyék az üzem- és munka- szervezés korszerűsítését célzó párthatározat végrehajtásáért. A DEXION-Salgó perforált elemeket korszerű gépeken gyártják. Az intézkedések sorozatával sikerült szervezettebbé tenni a termelés folyamatait. Minden anyagi ráfordítás nélkül belső szervezési intézkedésekkel oldottak meg több műveletösszevonást. Ahol erre lehetőség volt, hatékonyabbá tették és megváltoztatták a lemezszabásterveket. Megvalósították a hulladékmentes profildarabolást is. A saroklemeznél belső intézkedések folytán szinte azonos idő alatt kétszer annyit gyártanak most, mini az elmúlt évben. Az év kilenc hónapjában szerzett, csaknem kéthetes előnyt a megemelt tervfeladatok teljesítése közben érték el. Ez fényesen igazolja, hogy az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére még a legmodernebb gépi berendezések üzemeltetésénél is nagy lehetőségek vannak. Ez az előny a népgazdaság részére kamatozik, de jól szolgálja a vállalati nyereség növelését is. Az pedig köztudott, hogy a nyereség a vállalat biztonságos gazdálkodására, fejlődésére, s a gyár dolgozóinak jólétére kedvező hatással van. Október 1-től Felárai tizeinek a tüzelőért a közületek A tavalyihoz hasonlóan október 1-én ismét életbe lép az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének rendelkezése, amely szerint a december 31-ig terjedő időszakra 8 százalékos felárat számítanak fel a hazai szén és brikett beszerzésénél — néhány vállalatot és trösztöt kivéve — a közületi vásárlóknak. Az ÁH szeptember 19-én megjelent legújabb rendelkezése — a belkereskedelmi miniszterrel és a nehézipari miniszterrel egyetértőiben — már azt írja elő, hogy jövőre, 1974. január 1. — március 1. között, valamint október 1-től december 31-ig az érintett kö- zületeknek 10 százalékos felárat kell fizetniök a hazai szén és brikett után. Az intézkedést — mint ismeretes — a szénbányászat folyamatos termelése, a kereskedelem magas tüzelőkészleteinek csökkentése érdekében, a szezonon kívüli beszerzés ösztönzésére hozták, a lakosság számára nyáron nyújtott árkedvezménnyel együtt. (MTI) Hajnaltól éjszakáig AZ IPOLY völgyétől fel egészen a Pólyáig hallatszik a lánctalpas traktor hangja. Pedig szemben, a Páncélon szánt, a mihálygergei termelőszövetkezet birtokán. Hirtelen — lejtős, és jó magas ez a domb. De erre ilyen görbe a világ. Ezen kell megtermelni a gabonát. Méghozzá jő gabonát, amely megkívánja a talaj gondos megmunkálását. A tsz vezetősége Egyed Ervint, a traktorost bízta meg a szántással. Egyed már tudja, milyen szántást igényelnek azok a földek. Azt is, hogy most nincs megállás. Szükség van az időben elvégzett, jó talajmunkára. Ezért aztán kora reggel, amikor Tamóc fölött felcsillan az első fény, Hársaspusztán, ahol a traktoros gépe éjszakázik, feldübörög * a motor- Egyed Ervin szántani indul. Este, amikor kigyulladnak a villanyok, a gép még mindig dolgozik. A traktoros arcát estére már por lepi. Tekintete is fáradt, de nincs megállás- A tsz-beliek számítanak rá. Amikor a kimerültség már uralkodni akar testén, rövid pihenőre megáll fent, a tetőn. Füzérként csillog a fény a falu felett. Zene hangja szűrődik az estében. Komor, fekete a szemben levő endíő. Ez megpihented a fáradt traktorost. Aztán indulás tovább. Le ,a dombról fel a dombra. Olykor róka oson az eke nyomában. Egyed Ervin, a traktoros, kilenc éve vezet gépjárművet. Ötödik esztendeje traktoron ül. Az aratás óta száznegyven holdat megszántott. Még közel kétszáz vár szántásra. És most nehéz a helyzete a mihálygergei tez-nek, mert híján van jó traktorosoknak. Egyedban bírnak. Az elnök a múltkor is felkereste. Gyakran felkeresi gondolatcserére. Ilyenkor megbeszélik a legfontosabb tennivalókat. A napokban is találkoztak. A szárazság volt a beszédtémájuk, amely késlelteti a munkát- Az elnök, búcsúzóul annyit mondott. — Húzzuk meg, hogy végezhessünk mielőbb, AZÓTA dolgozik Egyed kora hajnaltól késő éjszakáig, A Páncélban is fogy a szán- taflan föld. A traktoros gabonavetésre készíti elő. Délben áll meg, amikor meleg ételt vitt részére az édesanyja. Este már hideg ételt, fogyaszt. Éjfél felé járt, hogy megállította a gépét. Egyed fáradtnak érezte magát, amikor hazafelé indult. Zúgott a feje. Jő lenne a traktoron dolgozó embernek zajt felfogó fülvédő. Csendesen lépett a Lakásba, hogy ne zavarja alvó hozzátartozóitB Gy. A párt propagandistái SOKSZOR mondjuk és joggal, hogy a pártoktatás sikere elsősorban a jól felkészült, az oktatásra és nevelésre valóban rátermett propagandistáktól függ. Érvényes ez az igazság most is, amikor az új oktatási év előkészítésének utolsó szakaszában tartunk. Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk — szoktuk idézni a régi latin mondást, programként tanulóknak, tanítóknak egyaránt. S ha e régi bölcsesség ma a közoktatás alapelve nálunk, akkor kétszeresen az a pártoktatásban. Nemcsak azért, mert itt felnőttek tanulnak, akik légióként nem elraktározni, hanem kamatoztatni akarják ismereteiket, hanem ázért is, mert a marxizmus a cselekvés, a világ megváltoztatásának a tudománya. A propagandistának éppen ezért nem csak ismereteket kell nyújtania, hanem a tanultakat szorosan hozzá kell kapcsolnia a politikai célok, feladatok tudatos megvalósításához. A több tízezer propagandista, aki az elmúlt oktatási évben több mint 700 ezer párttagot és pártonkívülit oktatott — lényegében megfelelt ennek a kívánalomnak. A propagandisták többsége régi, kipróbált oktató, s azok között él, dolgozik, akiket tanít. Megkönnyíti ez a hivatásukat, hiszen a közös munkahely gondjai, megoldásra váró feladatai valóban az életet hozzák be a szemináriumi terem falai közé. Könnyebb így megvilágítani azt is, hogyan kell alkalmazni a tanultaikat a gyakorlatban. S lehet-e nagyobb elismerés az oktató munkáért, minit az, ha a hallgatók el- monják: jobban értik az üzem gazdasági munkájának összefüggéseit, vagy éppen sikerrel oldottak meg egy-egy feladatot, alkalmazva a foglalkozáson tanultakat. Az elmúlt oktatási év értékelésekor helyenként más tapasztalatokat is szereztek. Akadnak propagandisták, akik — amint azt például egy megyei értékelésben olvastuk — „nem kapcsolják hozzá az elmélet megértéséhez a gyakorlat elemzését”. Elhamarkodott ítélet lenne azonban csak ezt állapítani meg és nem elemezni az okait. Kiderül ugyanis, hogy a gyakorlat elemzésének elmaradása — leszámítva azt a kevés oktatót, aki hajlik az elméletieskedésre, vagy nincs elég gyakorlati ismerete, tapasztalata — helyi okokra vezethető vissza. Ahogyan azt egy másik értékelésiben megfogalmazták: a helyi gyakorlat nem mindig jó bizonyítási anyag, mert a jó elképzelések egyes munkahelyeken eltorzulnak.” Az ilyen üzemekben, vállalatoknál nem ritka, hogy a hallgatók elmondják az „elméletet” és rögtön utána következik a „de”, vagyis a helyi hibák, torzulások elemzése. Néhol oly’ kimerítően és vissza-visszatérően, hogy már-már háttérbe szorítja a tananyagot, kevés idő marad annak beható tárgyalására. Az ilyen helyeken kétszeresen is nehéz a dolga a propagandistának. Hiszen miközben el kell sajátíttatnia a tananyagot, válaszolnia kell a helyi problémákra, ráadásul a megoldást is meg kell mutatnia, sőt hallgatóit úgy kell tanítania, nevelnie, hogy képessé váljanak a hibák kijavítására, a rossz gyakorlat megváltoztatására. Ebből már következik is a propagandista másik fontos feladata: a nevelés. Ezzel kapcsolatban hallani még ma is a vitákat arról, hogy a propagandista az értelemhez szóljon-e inkább, vagy elsősorban az érzelmekre hasson. A marxizmus tudomány, elsajátíttatása tehát elsősorban oktatói munkát, értelmi ráhatást kíván. Mégis úgy véljük, hogy az említett alternatíva valójában hamis, mert két egymástól elválaszthatatlan hatást különít el egymástól. Aki valóban érti, magáévá teszi a marxizmust, az nem csak az eszével, hanem érzelmi világával is a szocializmus ügyéhez kötődik, együtt, egyszerre. Az érzelmi nevelésnek, ráhatásnak mégis tudatos tevékenységnek kell lennie minden propagandistánál. A marxizmus ugyanis nem elvont, száraz tudomány, amelyet csak megtanulni kell. Legalább annyira fontos, hogy pártosan, odaadással terjesszük is a tanításait, a személyes, mindennapos tevékenységünkben is alkalmazzuk azokat. Ez pedig már nem csak értelmi, hanem érzelmi azonosulást is kíván. Igen fontos, hogy a propagandista tudjon differenciálni a hallgatók adottságainak megfelelően. Az értelmi és érzelmi ráhatás módszerei nem lehetnek ugyanazok minden esetben. A módszer megtalálásában a legfontosabb a hallgatók személyes ismerete, ami azt is jelenti, hogy a propagandisták kapcsolata velük nem korlátozódhat csak a foglalkozás óráira, hanem munkatársi, baráti, elvtársi kapcsolatra van, szükség. Ehhez persze idő, alkalom kell. A többi között ezért is indokolt a feladat, amit a következő oktatási évre országosan is kitűztünk: csökkenteni a propagandisták túlterhelését, nagyobb rangot, megbecsülést adni a pártoiktatói hivatásnak. A párt szervezeti szabályzata a kommunisták kötelező feladatává teszi, hogy r>e csak ismerjék a párt politikáját, hanem képviseljék is azt, és védjék meg a ferdítésektől, a támadásoktól. Képessé tenni erre a kommunistákat — ez jelentős mértékben a propagandistákon múlik. LEHET-E nagyobb öröme és elismerése a propagandistának annál, amikor látja, hogy hallgatói munkájukkal, életvitelükkel, közéleti és magánemberként is szilárd meggyőződéssel ' állnak ki a marxizmus eszméi, a párt politikája mellett és sikerrel küzdenek érte a rájuk bízott posztokon! Azok az igazán alkalmasak a propagandista hivatásra, akik tevékenysége nyomán ilyen párttagok és pár- tonkivüliek nevelődnék. Ahol ilyen embereket választottak ki, azokban a pártszervezetekben eredményesek lesznek az ősszel kezdődő tanfolyamok. Faragó Jenő 25 éves Jubileumi ünnepséget tartott hétfőn a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kul- túrházának színháztermében. Az ünnepséget Füsti Pál, az egyesület főtitkára nyitotta meg, majd dr. Bako6 Zsig- mond könnyűipari miniszterhelyettes beszélt a magyar textilipar eredményeiről és fejlesztésének irányáról. A miniszterhelyettes egyebek között hangsúlyozta: textilruházati iparunk jelenleg a 25 évvel ezelőttinek hússzorosát termeli, s a soron levő feladat, hogy a hazai igényeket meny- nyiségben és választékban mind jobban kielégítsék. Ehhez a textilipar jó ütemben haladó rekonstrukciója biztosíthatja a feltételeket. Örülnek a jó termésnek Ersekvadkerten. A közös gazdaság földjeiről betakarított paradicsomot azonnal konzervgyárakba — így Budapestre is — szállítják. Záhorszky Istvánná, Bugyi Istvánná, Jakubecz Györgyné és Kordics Jánosné szövetkezeti tagok szorgalmasan gyűjtik kosaraikba a szépen fejlett paradicsomot — kulcsár — Rendelet as építkezések sarán előkerülő leletek védelméről Az óbudai, pécsi és az ország más nagyobb építkezésein .gyakran kerülnek felszínre értékes építészeti emlékek, képzőművészeti alkotások, vagy muzeális tárgyak. E leletanyag megmentése érdekében — a Művelődésügyi Minisztériummal egyetértésben. — új rendeletet adott ki az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium. A Tanácsok Közlönyében most megjelent rendelkezés kimondja: ha a föld felszíne alól építkezés, bányaművelés közben lelet kerül elő, a munka felelős vezetője 24 órán belül táviratban köteles értesíteni a Budapesti Történeti Múzeumot, Pest megyében a Ferenczy Múzeum igazgatóságát, Komárom megyében a tatai Kuny Domonkos Múzeumot, az ország többi részében pedig ,a megyei múzeumokat, vagy a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adattárát. A bejelentéssel egyidőben a lelőhelyen végzett munkát fel kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy a lelet és környezete — a szakértői vizsgálatig — érintetlenül maradjon. A múzeumok a bejelentés alapján a lelőhelyet kötelesek haladéktalanul megtekinteni és a felszínre került muzeális tárgyat biztonságba helyezni, illétve intézkedni a műemléki 'jelentőségű építmény állagának hatékony megóvásé-' ról. A kivitelező az elsőfokú építésügyi hatóságot is köteles haladéktalanul értesíteni a leletről, és annak helyét a hatóság intézkedéséig érintetlenül kell hagynia-. A rendelet értelmében szabálysértést követ el és 5000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtják azt, aki az építkezés során előkerült leletet nem jelenti haladéktalanul és a lelőhelyet a hatóság intézkedéséig nem hagyja érintetlenül. Jó nevük van a világpiacon A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben különös hangsúlyt helyeznek a belföldi igények maradéktalan kielégítésére. A Kohó- és Gépipari Minisztériumnak határozott intézkedései arra intik az egész KGM- hez tartozó vállalatokat, hogy a hazai szükségletek kielégítése nem szenvedhet csorbát még olyan áron sem, ha egyes külföldi üzletek előnyösebb gazdasági lehetőségeket ígérnek. A tervezett exportmennyiség esedékes részét eddig tételesen és pontosan kiszállították. Ez évben már nagyobb mennyiségű karbontartalmú szalagacélokat küldtek külföldi országokba. Libanon ezúttal első alkalommal fordult a gyárhoz, darabolt és csévélt redőnyrugőigényévél. öt tonna mennyiséget vár Salgótarjánból, három különböző méretben. Az első szállítmányok már kikészítés és csomaigolás alaitt vannak. S bár a hengermű most éli a nagyjavítások napjait, a legyártott termékeiből szintén ezekben a napokban indul útjára Romániába jelentős mennyiségű lakatgyári anyag. Ausztriának háztartási gépalkatrészek előállításához küldenek magas karbontartalmú szalagacélokat, de Finnországba is indul naponta két—három vagon szalagacél. Várják a salgótarjáni termékeket, mert Salgótarjánnak jó neve van a világpiacon. NŰGRÁD — 1973. szeptember 25., kedd
