Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-22 / 222. szám
fi munkáltatót terheli a felelősség a munkahelyül is szolgáló épület lépcsőházában történt balesetért Egyik munkaügyi vitában a dolgozó a balesetből ért kárának megtérítését kérte a vállalattól. Egyébként betegállományban volt, amikor ügyének elintézése végett a munkahely központját kereste fel, és az egyik lépcsőfokon — ahol a lépcsőn csorbulás volt — elesett, és a balesetből kifolyóan táppénzes állománya meghosszabbodott. A vállalat elutasította dolgozója kérelmét, mondván, hogy a lépcső csorbulása kisfokú volt, s így a dolgozó vigyázatlansága idézte elő a balesetet. A munkaügyi bíróság sem állapította meg az igény jogosságát. Álláspontja szerint a dolgozó sérülését olyan ok váltotta ki, amely a vállalat működési körén kívül esett, elháríthatatlan volt, és így a vállalatot a Munka Törvénykönyve szerinti vétlenség esetére is előírt kártérítési felelősség nem terheli. A Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett. Helytálló a jogerős ítéletnek az a megállapítása — mondja a Legfelsőbb Bíróság —, hogy a dolgozót a munkaviszonya keretében érte a baleset. Téves azonban az az álláspontja, hogy a balesetet a vállalat működési korén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Minthogy nem ritka a hasonló baleset, és a vállalatok azon magatartása, hogy ilyenkor a dolgozó vigyázatlanságára hivatkozik, ezíért a dolgozóknak, vállalatoknak egyaránt hasznos lehet, ha kivonatosan ismertetjük a Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatos álláspontját. Eszerint a kárt előidéző ok akkor minősül a vállalat működési körén kívül esőnek, ha az független a vállalat tevékenységétől. Tehát, ha az előidéző ok és a vállalat tevékenysége között nincs okozati összefüggés. Természetesen nagyon nehéz annak megállapítása, hogy a bekjövetkezett kár a vállalat működési körén belül vagy kívül esett-e, ezért mondja ki a Legfelsőbb Bíróság, hogy ezt a körülményt a vállalat működése vonatkozásában és objektív ismérvek alapján kell vizsgálni. A működési körön kívül eső ok fennállása esetén is felel a vállalat — mint a jelen esetben is —, ha a kár oka a vállalat részéről objektíve elhárítható volt. Az elháríthatatlanság azt jelenti, hogy a munkáltató minden rendelkezésére álló eszköz felhasználásával sem tudta befolyásolni a balesetre vezető ok keletkezését és kiküszöbölését. A konkrét esetben az az épület, amelyben a dolgozó balesetet szenvedett, a házkezelőség kezelésében állt, és igaz az is, hogy az épület lépcsőházát nem csak a dolgozó vállalata, illetve az ottani munkavállalók, hanem mások is használják. A munkáltatótól azonban elvárható — mondja a bíróság —, hogy ázom a területen, ahol a vállalat dolgozói állandóan megfordulnak, közlekednek, gondoskodjék a keletkezett hiányosságok megszüntetéséről. A vállalatnak észlelnie kellett volna, hogy a lépcső meghibásodott, ami baleseti veszélyt rejt magában. Ennél fogva az elvárható gondosság mellett intézkednie kellett volna a házkezelőségnél a meghibásodott lépcsőrész kijavítása iránt. Minthogy a vállalat semmiféle intézkedési a tulajdonos felé nem tett, te-, hát nem lehet megállapítani.' hogy a balesetet előidéző ok a vállalat szempontjából „elháríthatatlan” lett volna. Ennélfogva a vállalat köteles a dolgozó kárát megtéríteni. Or. M. PÁLYÁZAT A Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya a szocialista jellegű irodalmi, művészeti alkotómunka ösztönzése, a megye szellemi életének céltudatos gazdagítása érdekében Madách Imre alkotói díj elnyerésére pályázatot hirdet.' írók, képzőművészek, újságírók, pedagógusok, népművelők, politikai munkások kaphatnak lehetőséget színvonalasabb alkotómunkára. Az alkotói díjat azok kaphatják meg a pályázók közül, akiknek a pályázatban benyújtott tervei a dolgozó nép életét bemutató alkotások létrehozására, a munkások, a fiatalok megváltozott életére koncentrálódnak, illetve szorosan kapcsolódnak Nógrád megye aktuális művelődési feladatainak megoldásához, megyénk szocialista hagyományaihoz. A pályázatban számot kell adni az anyaggyűjtés, az alkotás tervezetének előrehaladottságáról, dokumentálni kell, hogy kéthónapos intenzív ■alkotótevékenységgel a mű elkészül, vagy minőségileg új állapotba, a megvalósuláshoz közelebb kerül. Az alkotói díj személyenként 7000 forint, odaítéléséről a megyei tanács- végrehajtó bizottsága dönt, s a díj átadására (minden év) január 20-án, Madách Imre születésének évfordulóján kerül sor. A végrehajtó bizottság az alkotói díjat elnyert pályázók rendelkezésére bocsátja. a csesztvei Madách Múzeum vendégszobáját is. ahol zavartalan munkakörülményeket teremthetnek munkájukhoz. A pályázatokat a Nógrád megyei Tanács VB. művelődésügyi osztályára 1973. október 30-ig lehet benyújtani. Milyen nagyságú lehet a lakás és az üdülő? Azt hiszem az úrhatnámság, a hivalkodás meggátlása, a helyes mértéktartós kialakítása, valamint a közvélemény kedvező befolyásolása céljából született meg a Minisztertanácsnak az állampolgárok által építhető lakás és üdülő nagysága szabályozásáról szóló határozata. Az elvek szerint egy személy, illetőleg egy család legfeljebb egy olyan hat lakószobánál nem nagyobb lakást építhet, amelynek alapterülete családi ház esetében a 140 négyzetmétert nem haladja meg. Családi háznak minősülő több lakásos lakóház esetében pedig a 125 négyzetmétert nem haladhatja meg. Az üdülők építésénél a következő a helyzet. Egy üdülőegységet magába foglaló családi üdülőnél a 80 négyzetmétert és a három szobát nem haladhatja meg- Amennyiben társasüdülőben, vagy több üdülőegységet magába foglaló üdülőépületben történik az üdülő kialakítása, akkor nem haladhatja meg a 60 négyzet- métert. Ez alól a megkötöttség álól esetenként a törvényeknek megfelelően, a tanácsok szak- igazgatási szervei felmentést adhatnak. A Minisztertanács által elfogadott elvek alapján készített jogszabálytervezetet az építésügyi és városfejlesztési, valamint a pénzügyminiszter ez év végéig a Minisztertanács elé terjeszti. Az építtető lakásigényei határozzák meg az építési kölcsön összegét és a feltételeket. Ennek kialakításánál a következő elveket kell figyelembe venni: 1. Háromszobásnál nem nagyobb lakás építésénél a család nagysága nem számít, a kérelmező részére lehet kölcsönt adni. 2. Ennél nagyobb lakás építésénél már meg kell nézni, hogy mennyiben indokolt a lakásépítőknek a nagyobb lakás. 3. Ha az építtető igénye meghaladja a felső határt, részére nem szabad építési kölcsönt biztosítani. A lakásigény felső határát és a lakásterület kiszámítását a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezései szerint állapítják meg. Amennyiben ez fél szobában végződik, egész szobára kell kerekíteni. Az építésügyi és városfejlesztési, az igazságügyi és a pénzügyminiszter együttesen szabályozza a nem lakás célját szolgáló helyiségek nagy- sigát. Ide tartozik: a garázs, az üzlet, a műterem, a műhely stb- Az ilyen helyiségeket is csak személyes szükséglet kielégítésére szabad építeni. Mikor lép életbe a jogszabály? Az előbb említett határozat alapján kiadandó jogszabályok 1974. július 1-től, az elvei: pedig 1974. január 1-től érvényesek. A rendelet ismertetése révén a közvéleménynek módja lesz ellenőrizni a helyes elvek végrehajtását. Ez a kormányhatározat, mint sok más társa. Konkrét reflexió azokra a munkásészrevételekre. amelyek ezzel kapcsolatban a ko- -ábbi időszakban felmerültek sok vitára adtak alapot. V- K. Példa, egyedül Kommunista hét a síküveggyárban AZ ESEMÉNY látszólag nem különbözik a többitől: kommunista hetet tartanak a salgótarjáni síküveggyárban. Csak a kevésbé tájékozottak kapják fel fejüket a „hét” szóra. Hét álló nap kommunista műszak? Ez igen! A síküveggyár párt- és KISZ-bizottságának vezetői a gazdaságvezetőkkel közösen épp arról beszélgettek, hogyan lehetne a felnőtt munkások figyelmét a fiatalok nagy politikai eseményére irányítani, hogy az ne csak szavakban, de tettekben is megnyilvánuljon. Ekkor jött a TMK-üzem párt- és KISZ-alapszervezetének a szakszervezeti műhelybizottsággal közös felhívása a kommunista hétre. Jobban mondva először a kommunista műszak szervezése fogalmazódott meg. A megfelelő időpont kiválasztása, a hasznot is hozó munka biztosítása mindenkinek — itt is, ott is akadályokba ütközött, így született meg a kommunista hét gondolata. A munkások igényeit, műszakbeosztásukat, egyéb körülményeiket is figyelembe véve úgy döntöttek, hogy a hét bármely napján lehetőséget adnak a dolgozóknak a felajánlott műszak letöltésére a kiírásban megjelölt munkaterületen. Az előkészítésnek azonban ez csak az egyik oldala volt. A szervezők úgy gondolták, a nagyobb energiát a megfelelő létszám biztosítására kell fordítani, bár hozzá kell tenni, a kommunista műszakok a síküveggyárban eddig jól sikerül, tek. E hagyomány tovább folytatódott. A dolgozók az ajánlási lapra egymás után írták fel nevüket. Különösen a szocialista brigádok tagjai jártak az élen. SZEPTEMBER 15—22. között nem volt olyan nap, hogy valamely gyáregységben ne dolgoztak volna a kommunista hét sikeréért. Voltak olyanok is, akik egy nappal korábban teljesítették felajánlásukat, mert szabadságra mentek, vagy az egy hét alatt nem nyílt volna rá máskor alkalom. Mások éjfélkor értek haza, de már reggel hatkor munkához láttak újra a gyárban. Feláldozták szabad szombatjukat az asszonyok, pedig ilyenkor ház körüli teendőkben sincs hiány, s ott voltak a fiatalok is, lemondva a hét végi programjukról, a szórakozásról. A gyárban egy-két hónapja dolgozók is megjelentek a munkahelyükön, kellemes meglepetést okozva gazdasági vezetőknek, régi dolgozóknak egyaránt. Mindenki tudta, miért folyik a munka. A kommunista hét ellenértékének egy részét a városi úttörő-váltótábor építéséhez ajánlották fel. másik részéből az üzemi KlSZ-bizott- ság munkáját támogatják. „Nem az volt a célunk, hogy csak kommunista műszakot szervezzünk. Gazdaságosan akartuk lebonyolítani. Állhatna az egyik műhelyben harminc ember, $ lődöröghetnének az udvaron megfelelő munka híján” — summázta a gyárigazgató. A kommunista hét az ifjúsági szervezet segítése mellett nagymértékben hozzájárult a gyár terveinek teljesítéséhez is. A munkások azt is tudták, hogy a kommunista műszak, melyet felajánlottak,' a nyereségnél kamatosán megtérül. A gyár fiataljai, a KISZ-ta- gok pedig megtisztelve érezték magukat, hogy az idősebb kollégák, munkatársak az ifjúsági szervezetben folyó vezetőségválasztások alkalmából, annak tiszteletére kevés kivétellel részt vettek a kommunista hét akcióban. A munkafegyelem a szokottnál is magasabb szintű volt e napokban. A munkások napi normájuknak megfelelő teljesítményeket értek el, A gyár területén sok olyan munkát is elvégeztek, amelyre máskor nem lett volna mód. A gyár dolgozói még a lőtér és sportpálya építéséből is derekasan kivették részüket. „Sok ilyen kommunista hétre lenne szükség!” — fogalmazta meg Szálkái József, a nagyüzemi pártbizottság titkára, ládabontás közben. A VÉLEMÉNY egyezett a munkásokéval. Többen említették, hogy ilyen akciót kellene szervezni az óvoda bővítése érdekében Is, s *ogv az iskolához tantermet építhessenek. A síküveggyári példa megmutatta, hogyan lehet a KISZ- vezetőségválasztásokat az üzem minden dolgozójának ügyévé és emlékezetessé tenni. Kár, hogy nem tudunk melléje megyénk üzemeiből más példákat is felsorolni. Szabó Gyula Kisterenyéről jelentjük Az 5-ös számú önkiszolgáló óolt forgalma az átalakítás után mintegy 25—30 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy a havi forgalom közel egymillió forint. A vásárlási kedv növekedésében nagy szerepe van a bőséges áruválasztéknak és az önkiszolgáló rendszer bevezetésének. Költő-olvasó találkozó. Véglegessé vált, hogy szeptember 30-án, Karancskesziben, a pa- ’ócnap keretében a járási könyvtár fogadja a megyénk ■zülöttét, Jobbbágy Károly kétszeres József Attila-díjas költőt. A résztvevők a helyszínen vásárolhatnak műveiből, ugyanakkor lehetőség nyílik a könyvek dedikálására is. Kiállítás. A palócnapon a árási könyvtár tablós'kiállítá- on mutatja be megyénk, a lalócföld népviseletét és íróit, ’kiknek műveiből önálló kiál- itást is rendez. Balassagyarmat — városkép — kájé — Lehetőségek parlagon AZ IFJŰSAGPOLITIKAI határozat megjelenése óta eltelt idő semmit sem vont le a határozat jelentőségéből, ■ még mindig friss aktualitásából. Napjainkban is reflektor- fényben állnak az ifjúság gondjai, problémái, napirenden szerepelnek a határozat végrehajtására hozott intézkedések. Nem cinizmust, hanem nagyon is reális helyzetfelismerést jelez, amikor a fiatalok ügyeivel első számban törődök gyakran hangoztatják; addig kell ütni a vasat, amíg meleg. Az ifjúságpolitikai határozat olyan kedvező körülményt, légkört teremtett a fiatalok számára, amely valóban különleges, átmeneti jellegűnek tekinthető, s amelynek kihasználatlanul hagyása pótolhatatlan veszteség lenne. Most már nem elég az általában meghatározott feladatok végrehajtását hangsúlyozni, ettől többre van szükség. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtását a mindennapi munkában a KISZ-alapszervezet életében kell érzékelni. A nemzetközi politikai eseményekre a fiatalok érzékenyen reagálnak, ez azonban nem kap minden alkalommal szervezett kereteket az alapszervezetekben. Viszonylag ritkán adhatunk hírt olyan önálló, alapszervezeti megmozdulásokról, amelyeket a nemzetközi politikai élet eseményei váltottak ki. Sok KISZ-szervezet várakozó álláspontra helyezkedik, nem szívesen előzi meg a központilag rendezett eseményeket, holott ezt semmiféle „protokollszabály” nem tiltja. Ezért is volt jó érzés hallani, hogy a chilei tragédiát követően néhány KISZ-szervezet már szakított a régi gyakorlattal. A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat fiataljai például alig olvasták, hallották az első, megdöbbentő híreket, szolidaritási gyűlésen adtak hangot tiltakozásuknak. Együttérzése jeléül a dekorációs műhely szocialista brigádja felvette a meggyilkolt Allende elnök nevét. A belpolitikai események terén is hasonló bátortalanság, az önálló kezdeményezések hiánya tapasztalható. Igaz, hogy a megyei, járási, városi KISZ-bizottság által szervezett megmozdulásokon esetenként több száz fiatal is részt vesz, az ilyen nagy esemény is azonban csak úgy jó, ha egy a sorból. Ha követik, uram boosá’, megelőzik azt a saját kezdeményezésre megrendezett aiapsze:vezeti megmozdulások. Ehhez természetesen megfelelően felkészült alapszervezeti vezetők szükségesek, 6 nem utolsósorban jó adagnyi bátorság, önállóság. Az ifjúságpolitikai határozat nyomán jelentősen javultak a szabad idő közös eltöltésének tárgyi feltételei. Kevés olvan falu akad a .megyében, ahol ne kaptak volna még klubhelyiséget a fiatalök, a városokról, nagyközségekről nem is beszélve. A „hurrá-optimizmusra” azonban egyáltalán nincs okunk. Csak egy salgótarjáni példa. A megyeszékhelyen több mint húsz KISZ-alapszervezet rendelkezik klubhelyiséggel, 14 nyilvántartott, azaz működési engedéllyel rendelkező klub működik. De összesen csak hat azoknak a kluboknak a száma, ahol többé-kevésbé rendszeres a program. Minden negyedik klubban csőik... Érdemes tehát alaposan.fontolóra venni, mi a jogos: további lehetőségek megteremtésén fáradozni, ezekhez segítséget kérni, vagy inkább azon lenni, hogy a már meglevő lehetőségek ne maradjanak parlagon? A HELYI,'alapszervezeti önálló kezdeményezés lehetősegei, területei szinte kimeríthetetlenek. Az alapszervezeti ve- zetoségválasztó taggyűlések, a küldöttgyűlések nagyszerű alkalmat nyújtanak /ezeknek az f lapos megvitatására, „kivesé- zésére”. A választási nagy eseménysorozat sok jó ötlettel segíti majd az alapszervezeteket is munkájuk színvonalának emelésében. Sz. M. 1 NÓGRÁD — 1973. szeptember 22. szombat 5
