Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-20 / 220. szám
Színészeire© t Délutáni látogatás a Bányász Művelődési Házban A ItAíC, AZ egykori bánya- kolonlák tőszomszédságában épült, több mint száz évvel ezelőtt. A Salgótarjáni Kő- szénbánya Rt. hozta létre, szórakozni vágyó polgárainak, . liszt viselőinek. Az bizonyos, hogy az apró kolóniák lakói csak az ablakon innenről láthatták, hogy mi történik odabent. Mert a salgótarjáni bányai kaszinó — mai nevén Bányász Művelődési Ház — csak a „felsőbb rétegeket” fogadta be. Szombat délután van. A régi épület ma is eredeti for- ■ májában bukkan elő a fák közül. Ajtói nyitva vannak min- dénki előtt, a klub világos ablakai mögött pedig nyugdíjas, bányai munkás, fiatal és idős ember tölti a szombat estét. Vannak, akik kártyáznak, mások beszélgetnek, sakkoznak. A törzstagok találkozási helye ez a klub; összeszokott kis gárda, vannak, akik évtizedek óta járnak ide rendszeresen. A művelődési ház többi terme élettelen. Az immár híressé vált bányászkórus próbatermében a temérdek oklevél, fénykép beszél a férfikar nagy múltjáról és a sikereiről. De a fúvószenekar próbatermében is elborítják a falat az óklevelek, kitüntetések. A ház '•nagytermében a képzőművész kör kiállítását nézegetjük. A most fiatalemberekből álló gárda jövőre ünnepli megalakulásának 15 éves évfordulóját. A körséta utolsó állomása a könyvtár. A szekrények több mint 11 ezer kötet könyvnek adnak helyet: a hetente kétszer nyitva tartó könyvtár a környék olvasni vágyó embereit fogadja. A művelődési ház igazgatójával, Balogh Emillel az igazgatói szobában beszélgetünk. — A ház a nógrádi szénbányák igazgatóságához és a szakszervezeti bizottsághoz tartozik; ők a fenntartó szerveink, tőlük származik az évi 540—560 ezer forintnyi támogatás', a művelődési ház költségvetése. Feladataink több irányúak, egyrészt a fenntartókhoz kapcsolódó terület kulturális igényeit próbáljuk kielégíteni, másrészt területi jelleggol is működünk. A bányai üzemek közül a kistere- nyei építési üzemet patronáljuk. Nagy gondban vagyunk miatta; messze van az intézménytől az üzem, aztán meg az ott dolgozók is a megye legalább hatvan községéből járnak be. Így sok akadályba ütközik a kulturális tevékenység gyakorlása. A művelődési házba járó emberek összetétele rendkívül heterogén. Nyugdíjas, üveggyári dolgozó, közelben lakó, bányai alkalmazott egyaránt megfordul itt. Ez persze azt is jelenti, hogy az igényeknek megfelelően kell differenciáink" Pl. az Ismeret- terjesztő előadásokat külön tartjuk a nyugdíjasoknak és külön a fiataloknak, tanulóknak. NAGYTÉR MI rendezvényekről nem sok szó esik, mert az igazgató szerint elsősorban a kiscsoportos foglalkozásokat, a szakköri tevékenységet szorgalmazzák. Annál több szó esik a patronált vállalat, a kisterenyei építési üzem dolgozóinak támogatásáról. A. művelődési ház részt vett a szocialista brigádok vetélkedőjének előkészítésében, lebonyolításában. A nyolc általánossal nem rendelkező brigádtagok részére esti iskolát szerveztek; tavaly 14-en tettek vizsgát, az idén — még nem zárták le a listát — sokkal több jelentkezőre számítanak. És mit kapnak a művelődési ház állandó látogatói, mivel töltik itt az idejüket? Márton Ottó lassan 20 éve jár a házba. Az üveggyárban lakik, Nagybátonyban dolgozik: — Azért szeretek ide járni, mert nagyon jó az emberek egymáshoz való kapcsolata. Ismerjük egymást, eltöltjük együtt az időt. Itt, bent a klubban. Ja, TlT-előadásokon még nem voltam. Lehet, hogy azért, mert mire én ideérek már elég késő este van. Amit hiányolok, az a színjátszó csoport. Jól emlékszem, régebben, amikor még tartottak előadásokat, ide járt az egész bánya- kolónia-sor. Mindenki szívesen nézte a színpadon az ismerősöket. A fiatalok nevében a Bag- lyason lakó Lenkei Géza nyilatkozik. Jól érzi magát itt a klubban, még az ifjúsági klubot sem hiányolja: — Ha táncolni akarok, beülök egy presz- szóba, ha filmet akarok nézni elmegyek a moziba. Itt inkább kártyázok, sakkozok, meg beszélgetek a haverokkal. Páros! Janos bácsi, a férfikórus egykori aktív tagja jól emlékszik még az elmúlt időkre: — Nem volt ilyen szép és gondozott régen ez a ház. Nem mondom, sok mulatságot rendeztek akkoriban; minden szombaton volt bál. Aztán megnyílt a Salgó, majd a Narancs és elmaradtak az emberek. A színházi előadásokat pedig — szerintem a tv „vitte el". ÖSSZEGEZVE az eddigi megnVilatkozáisokat. véleményeket; a salgótarjáni Bányász Művelődési Ház valóban igen nehéz helyzetben van. Távoleső területeket, heterogén látogatógárdát kell összetartania, kielégítenie. A biztató kezdeményezések, a két nagyhírű együttes mellett azonban több gondot kellene fordítani a házba járó „törzsvendégekre” is. Hogy a klubban pl. ne csak kártyázás, sakkozás, beszélgetés legyen. De legyenek olyan szervezett, hasznos programok is, amelyeket a látogatók szívesen fogadnak, meghallgatnak. Esetleg újabb látogatókat is becsalogatnak vele a művelődési házba. — vékiss — Az emberek szereinek nevetni... Á szakszervezetek nevelő munkája A gyárakban, termelőüzemekben, de valamennyi munkahelyen nagyon jelentős szerepet töltenek be a szakszervezeti bizottságok. Nemcsak a dolgozók érdekképviseletében fejtenek ki aktív tevékenységet, de feladataik között szerepel a nevelő munka, a dolgozók általános és szakmai művelődésének szemmel tartása, segítése, támogatása. Ily módon a szakszervezeti bizottságok munkájának milyensége erősen kihat az üzemi, munkahelyi légkör alakulására, a kollektíva jó közérzetére. A szakszervezetek nevelő munkájának aktuális feladatairól tárgyal szeptember 21-én a balassagyarmati városi pártbizottság. A tanácskozáson u kulturális feladatokról is szó esik. A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ szervezésében októberben nyit az a filmklub, ahol a humor Jegyében hirdették meg az idei programot. A várható közönségsikerre aranyfedezet a filmek szereplőinek és rendezőinek illusztris névsora: Stan Laurel, Oliver Hardy, Charlie Chaplin, Peter Sellers. Clark Gable, Fred- rich March, Jacques Tati. Illetve Lewis Forster, Chaplin, Rene Clair, Frank Capra, Pietro Germi. A filmhumor története címmel • filmesztétikái előadás- sorozatot is hirdetünk — mondja Simon Mária a művelődési központ szervezője. A •művészeti szabadegyetem filmesztétikái előadója Körül Ferenc, a megyei mokép munkatársa lesz. aki a némafilmek nagy nevettetőitől a burleszkfilmeken át a filmvígjátékokig, a művészi filmekig ad ismertetést témák, filmtechnikai és világlátásbeli áttekintés szerint. Tanulni is szórakozva fogunk — fejezte be mosolyogva a villáminterjút a népművelő kislány. És máris folytatta szervezői, bér- letezői körútját, mert várják az üzemek és a középiskolák, ahol nagy az érdeklődés az igazán olcsó és mégis igényesen szerkesztett filmklub programja Iránt. — eleké» — Van, aki tudatosan készül egy-ngy pályára, van akit a véletlen Visz oda. Nos, Tréfás György, a debreceni Csokonai Színház Liszt-díjas magánénekese sem készült kimondottan énekesnek, annak eüenére, hogy már kisgyermek korától kezdve kórusban énekelt. Építészmérnök szeretett volna len.nl, de mielőtt beiratkozhatott volna az egyetemre, katonának vitték. 1952-őt írtak akkor, s a Honvéd Művész- együttesben éppen énekeseket kerestek a néphadsereg katonái közül. Szép, mélyzengésű hangja volt: felvették az együttes tagjai sorába. Szívesen emlékszik az együttesben eltöltött öt esztendőre, ekkor vált művésszé. Az itt folyó zenei oktatás mellet magánúton is tanult énekelni. Kedvelt mesterei Makay Mihály, Lendvay Andor, és Hetényi Kálmán voltak. — 1957-ben szerzdődtettek Deberecen.be prózai színésznek — emlékezik vissza. — Azzal a titkolt elképzeléssel írtam alá a szerződést, hogy — ha törik, ha szakad — operaénekes leszek. Szerencsére nem keüet sokáig vámom rá. A második évben megkaptam a Fidólio Roccójának szerepét, amely mindjárt rám irányította a színház akkori igazgatója, az azóta elhunyt kitűnő színész, Saendrő József figyelmét. A premier után bejött az öltözőbe és azt mondta: Magánad holnaptól kezdve felemelem a fizetését és operaszerepeket fog énekelni. így lettem hát operaénekes. 1961-ig azonban az eredeti szerződésnek megfelelően próPalócnap Kesziben Az idén már harmadszor rendezik meg a salgótarjáni járásban a palócnapot. A járás népi táncosai, kórusai és szólistái ezúttal Karancskepzi községben találkoznak szeptember 30-án, hogy látványos kulturális bemutatón adjanak számot egész évi munkájukról és művészi képességeikről. A tizennégy népi tánccsoport és Röpülj páva kör bemutatkozását színes felvonulás előzi meg. A térzenét a nagybá- tonyi Bányász Fúvószenekar szolgáltatja. A palócnap idejére a helyi tanács népi használati és egyéb eszközökből palócházat rendezett be. Íróolvasó találkozóra is sor kerül. A balassagyarmati születésű Jobbágy Károly József Attíla-dijas költővel találkozhatnak a verskedvelők. V. 3egorov dokumentumregénye A szálak Schönhausentábornokhoz vezetnek Fordította : Havas Ervin (22.) Rumjancev arra gondolt: mily sokat örökölhet egy gyermek az apjától. Mehtyi Dzsa- íarovics mindig vállalta és végrehajtotta a legnehezebbnek látszó feladatokat is. Észre sem vette, hogy megérkezett Kulijev házához. Mehtyi Dzsefarovics nyitott ajtót. — Ű, ön az? — Mehtyi örömteli mosollyal szorította meg a kezét. A gzobába vezető nyitott ajtón át Rumjancev belátott az egyszerű, európai módon berendezett lakásba, amelyről ennek ellenére érződött, hogy kaukázusi emberek lakiák. Megyőzően bizonyította ezt az egyik sarokban álló mangel* és a nagyméretű agyagkorsó, amelyben — az azerbajdzsán otthonokban — az ivóvizet tartják. A konyhában faggyúban készített keleti pecsenye illata szállongott. Rumjancev és Kulijev a vendégszobában, egy mintás terítővei letakart, kerek asztal — 1 szénserpenyő körül helyezkedett el, Rum- jancev figyelmét az asztalon álló. kristály petróleumlámpa vonta magára. Nagyon szép, régi világítóeszköz volt, s bár most elektromos izzó égett benne, az eredeti sugárzás hatását keltette. Mehtyi a szekrényből elővette a miniatűröket, s örömmel az asztalra tette. — A feleségem nagyapja hagyta ránk. Képzett, művészetszerető ember volt. Váratlanul kicsapódott az ajtó és egy ötéves kislány szaladt be a szobába, kerek szemel, fényes, fekete, göndör haja teljesen az apjára emlékeztetett. — Papa, a mama azt mondja, hogy szófogadatlan vagyok. Ugye nem igaz? — Felkapaszkodott az apja térdére, érdeklődve nézegette a vendéget. Látszott, hogy nem annyira a vigasztalás vágya hajtotta be, mint inkább a kíváncsiság: ki az a vendég, akinek oly nagy gonddal készül a tea, s az ő kedvenc báránypecsenyéje. — Azt hiszem, a mamának igaza van, ide is engedély nélkül rontottál be. Menj csak ki, segíts a mamának. — Kulijev játékosan megpaskolta a kislányt. Az ajtóból visszafordult, hogy meg egyszer megnézze magának a papa vendégét. A két férfi a rajzok fölé har-t. A kis festmények tájakat ábrázoltak. Erdővel, hegyekkel övezett völgyek. A szemnek ismerős puszpáng, akác, Ibolya, kamillafű fantázia szülte fákkal, virágokkal, élőlényekéi keveredett, mindez valami csodálatos, könnyed vonalvezetéssel, sajátos színhatással. — Micsoda mesterségbeli tudás! Fantázia! Alkotó egyéniség! — lelkesedett Rumjancev, — Ezek a képek sók örömet okoznák nekem, Szergejev Vlagyimirovics. Jövök haza a munkából fáradtan, kimerülve, leülök közéjük és felfrissülök. Mindig találok valami új és új vonalakat, színeket, a kompozíció váratlan csodáit. — Akkor .siessünk gyönyörködni bennük, Mehtyi Dzsafa- rovics. Nem sokáig lesz időnk rá — mondta Rumjancev, és nagy óvatosan félretolta a miniatűröket. — Szergej Vlagyimirovics a közelgő háborúra gondol? — Von Schönhausen aktivitása — rossz előjel. Szemtől szemben áüunk az Abwehrrel. A jelek szerint nagyon sürgős nekik. — Elsőként mindig mi érzékeljük a háború közeledtét. fFoíj/tafJukj 4 NÖGRÁD — 1973. szeptember 20., esötört&k zát is játszott. De énekesi sikerei egyre szaporodtak és az említett esztendőben már magánénekesként kötött szerződést a színházzal. Azóta a világ operatermésének nagyon sók szép szerepét elénekelte már. Néhány nagyobb szerepet említsünk meg ízelítőül: Ozmin basa, Mozart Szökte- tés a szerájból, Sanastro Varázsfuvola, Basllio, Rossini Sevillai borbély. Mefisto Gounod Faust című operájában. Eddigi pályafutásomnak legkedvesebb szerepe Bartók A kékszakálú herceg vára című zemedrámájának címszerepe volt, amellyel több ízben mutatkozott be külföldi (Antwerpen, Drezda) operaszinladokon is. — Legjobban Verdit szere- ek énekelni- aztán Mozartot, Wagnert, meg az oroszokat, Borodint, Muszorgszkijt, Csajkovszkijt. Saját magam szórakoztatására is kedvelem a műdalokat, Schubert, Schumann. és Brahms dalait. — Vannak-e eddig még el nem éne'1.:élt szerepálmai? — Kettő: Muszorgszkij Borisz Godunovja és II. Fülöo. Verdi Don Carlosából. Azok a szerepek állnak igazán közel hozzám, amelyek színészi feladatokat is jelentenek, nemcsak énekesit. így él tovább bennem a hajdani prózai színész. Szerepeimet mindig a színész szemével nézem. Fokról fokra haladok tarafásban. Vallatom, itt és itt miért forte van és miért nem piano, így találom meg a szerep kulcsát, ismerem meg a figura karakterét, jutok el hozzá. — Szabad idejében mivel foglalkozik szívesen ? — Nincs különösebb hob* bym. Szeretek fúrni, faragni, kedvelem a kétkezi munkát, a testedzést. Gyakran olvasok. Legkedvesebb költőm Petőfi, aki a maga egyszerűségében zseniális. Zeneszerzőm pedig Bach, akit a modem zene forrásának tekintek; műveinek harmónia- és dallamvilágában rendkívüli bonyolultságokat tudok felfedezni. A kitűnő énekest, »kl 1967- ben művészi munkássága elismeréséként Liszt-díjban részesült, a héten a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ színpadán Verdi Trubadúr című operájának Ferrando szerepében láthattuk. Sulyok László i John Ford halálára A hollywoodi rendezők közül — Chaplin és Hitchcock mellett — 6 volt a legendás idők utolsó mohikánja. 1895- ben született és néhány nappal ezelőtt hunyt el az Oscar- dijjal többszörösen kitüntetett John Ford. Munkásságát senki earn tudta volna pontosabban és' tömörebben megfogalmazni, mint éppen 6 maga: „My name Is John Ford, I make westerns”. (A nevem John Ford, westemíilmeket készítek). Jóllehet más mesteri alkotások is fűződnek a nevéhez, munkásságának tetőpontját mégiscsak a vadnyugati filmek jelentik, E téren túlszárnyalta valamennyi vetely- társát és a műfaj mércéjét az 6 művei jelentik. John Ford neve annyira azonosult ezzel a műfajjal, mint Hitchcocké a krimikkel, A hollywoodi Játékszabályok szerint az egyes figurák jellemét külsejük is meghatározza. Eszerint kicsinyek vagy nagyok, szőkék vagy feketék, alkoholisták vagy tejivók, lovagolnak vagy gyalogosan közlekednek. Ford Is alkalmazkodott ehhez a játékszabályhoz, de jellemábrázolásra la törekedett. Továbbá ügyelt arra, hogy a nagy színészek mellett árnyalt mellékfigurákat is felvonultasson, 1
