Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
hgy nap a bíróságon Ott folytatta, ahol abbahagyta — Nem tudom, miért tettem — mondta tanácstalanul Nemes Lászlóné a bíróságon. — Nem kerestem rosszul, a férjemnek is megvan a 2600 forintja havonta... Sikkasztás' ellene a vád. A i saigybátonyi postahivatalban dolgozott, s egy bemutatóra szóló takarékbetétkönyv alapján többször is takarék-vissza- iizetési bizonylatot állított ki, érthetőbben -szólva összesen <1000 forintot vett fel a tulajdonos helyett. Üzelmeire akkor derült fény, amikor megjelent a betétkönyv tulajdon uosa, s a könyvben nem volt nyoma a pénzösszegek ki- és betéteiének. Súlyosbítja a dolgot, hogy Nemesné korábbi munkahelyén is elkövetett hasonló cselekményeket, ame- j ekért a Hatvani Járásbíróság 'onta 'felelősségre. Ezúttal közokirathamisítás útján elkövetett sikkasztásért három hónapi — három év próbaidőre felfüggesztett — börtönbüntetésre ítélte a Salgótarjáni Járásbíróság. — Hogy mire költöttem a pénzt? Nem is tudom... — ennyi volt a magyarázat. Rosszul fogták a nyakát.*» — Dorogpuszta és Kisterenye között láttuk meg a libákat, az út mellett — vallja Tabu Károly, őszintének tűnő bűnbánattal a hangjában. — Azt mondtam az élettársamnak. fogjunk meg egyet, ő pedig nem mert ellenkezni, mert megszokta, hogy mindenben az én szavam dönt. Az elhatározást tett követte, Tahu egy kővel megdobta a kiszemelt libát, amely ettől mély kábulatba esett.. A továbbiakat a fővádlott drámai hangú „beszámolójából” tudhatjuk meg: — A libához mentünk, mindketten megfogtuk, s a nálunk levő zsákba gyömöszöltük. A liba élt. A bűncselekmény elkövetése után már lemondtunk arról a tervünkről, hogy Kisterenyére menjünk, visszafordultunk Dorog- puszrtára. Ott akartuk a libát — elfogyasztani. A tervből azonban semmi sem lett. A kisterenyei Vörös Október Tsz mezőőre felfigyeli a liba vészes gágogására, s feltűnt neki a vádlottaknál lévő zsák, amelyben gyanúsan mo- corgott az időközben magához tért szárnyas. A mezőőr közbelépése még idejében megmentette a liba életét, a tolvajok pedig a bíróság elé kerültek. Tahu Károlyt, aki — élettársa tudtával — nem először követett el lopást, a Salgótarjáni Járásbíróság hat hónapi javító-nevelő munkára. Petrik Erzsébetet pedig 800 forint pénzbüntetésre ítélte. Mit számít az a néhány deci... Ez lehet Busa István véleménye, aki a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat 31. számú központi italraktárának vezetőjeként huszonkét üzletbe küldött kevesebb pálinkát, mint amennyit a szállítólevélen megjelölt. Saját hiányát akarta ezzel leplezni, hiszen ha abból minden üzletvezető kénytelen egy keveset magára vállalni, senkinek sem lehel különösebb baja. Talán fel sem tűnik majd. hogy a huszonkét üzlet összesen 4869 forint hiányt jelent majd, mert persze szerinte n«n a hiány a baj, hanem az, ha csak egy embert lehet felelőssé tenni érte.... Állítása szerint saját hiányáért is csak részben felelős, mégsem jelentette a dolgot Egyszerűbbnek tűnt kevesebb pálinkát tölteni a demizsonokba. s azokat lepecsételve elküldeni az üzleteknek. Azzal védekezik, „gondosan” ügyelt arra, hogy egy üzletnek 500 forintnál nagyobb kárt ne okozzon. A 22 rendbeli csalásban megnyilvánuló különös szemléletet a Salgótarjáni Járásbíróság 6000 forint pénzbüntetéssel próbálta kedvezőbb Irányba befolyásolni. Kártyacsatából ököltusa — Puporka visszahelyezte a lapot alulra, amit Sőregi fö- lülre akart tenni, és azt mondta: „Ne viccelj, mert Úgyis a begyembe vagy”. — vallotta az egyik szemtanú az onimózus kártyapartiról, amely a nagybátonyi Bányász falatozó előtt folyt. Hogy ki volt a hamiskártyás, nem lehet tudni, végül azonban verekedés lett a dologból. Puporka Béla fellökte Sőregit. az pedig zsebkésével Puporka jobb arcába szúrt, majd a lábát is megsebezte. Jogos védelemre hivatkozik, ez azonban nem állja meg a helyét, s ezért a Salgótarjáni Járásbíróság bűnösnek mondta ki maradandó testi fogyatékosságot előidéző súlyos testi sértés bűntettében. Sőregi Donát nagybátonyi Vájár büntetése tízhónapi — három év próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztés. Sz. K. Táborozás után Diákok „ hosszú, ” nyara Ä vakáció utolsó hetében sorra elhamvadtak az utolsó tábortüzek. Ezek a pattogó rőzsék és az ég felé törő szikrák már a „nagy vándorlás” végét jelentették. Vándorlás ? A fiatalok kerékpáron. vonaton, autóstoppal vágtak neki az országnak, hogy újabb titkait fejtsék meg e 93 ezer négyzetkilométernyi földdarabnak. Jó tábor — rossz tábor Mitől jó egy tábor? Erre a kérdésre sokan szerettek volna választ, valamiféle csodareceptet kapni a nógrádi fiatalok közül is. Megyénkből 706 középiskolás diák és szakmunkástanuló (é jelentkezők száma százzal több volt) töltött két hetet az ország valamelyik építőtáborában. Legtöbbjük becsülettel helyt állt az árokásásban, betonozásban. szőlőkötözésben, meggyszedésben, s lehetne sorolni még, milyen munkákból vették ki részüket A dolgos délelőttök után a Lehetőségiek egész sora állott előttük, hogy pihenjenek, szórakozzanak. Ennek ellenére elhangzottak olyan vélemények a diákok szájából: „nem ezt vártuk, másként képzeltük el.” Az ok: sok szamunkás tanulónak igiérték, hogy a két hét alatt szakmunkát végezhet. Ehelyett nem egy esetben fölösleges sepregetés, lődörgés lett a dolog vége a rossz munkaszervezés miatt Az hogy a napok vontatott tan teltek, vagy gyorsan röppentek eh elsősorban azon múlott, milyen kollektíva ko- vácsolódott össze, mely iskola diákjai képezték a táborlakók zömét. Am a hangulatot nagyban befolyásolta a tábor vezetőinek szemlélete is. A tábori diáktanácsokba korántsem a legalkalmasabb fiatalok kerültek be. Így a diák önkormányzat, melyről annyi szó esik, nem valósulhatott meg. legalábbis a tapasztalatok ezt mutatják. Kétségtelen, a Balaton melletti Express-táborok kellemesebb és izgalmasabb időtöltést jelentettek a fiatalok számára, mégis, vagy talán épp ezért itt történtek a fegyelmezetlenségek, rendbontások. (Ebben különösen a Bolyai Gimnázium és a Gépipari szakközépiskola tanulói „jeleskedtek”. A kisérő tanárok egy része pedig inkább családja, mint diákjai körében töltötte idejét.) Az ilyen jelenségek mind hozzájárultak a táborról alkotott képhez. A munka, mely nemesít A hétszáz nógrádi fiatal önként ment, nem pénzért. Az építőtáborokban nem érvényes az a tétel, hogy dolgozom, mert fizetnek, s több munkát végzek, mert így többet keresek. Arról van szó. hogy két hetet feláldozva a szabad időből, sokan az egyhónapos termelési gyakorlat után ismerkednek a fizikai munkával. Ez egy másik iskola, ahol íróeszköz helyett lapát, rafia, csákány kerül a kézbe, az osztályzatot kollektívék kapják, a jegyeket százalékkal mérik. Ez csendült ki Halásztelken a salgótarjáni „kerisék”, Budapesten a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolások, a 211-es ipariiskola tanulói mondataiból S nincg lazítás, mert annak á brigád látja a kárát A tapasztalat. hogy azok a brigádok, melyek tagjai régebben ismerik egymást jóval nagyobb teljesítményre voltak képesek. Ez már a munka közösségformáló hatása. Azé a munkáé, melyre azt mondjuk, nemesít. Sokan azonban nem akartak nemesebbé válni, jő „hecc” lesz jelszóval vonultak a táborokba. megfeledkezve arról, hogy ez a munka az alkotást jelenti, s alkotni: jó és szép. Erről évközben kevés szó esik. S a felkészítésről is. Sokan főleg akik először jelentkeztek építőtáborba, ott tudták meg, hogy komoly, felelősségteljes feladatot vállaltak. Így fordulhatott elő, hogy a hólyagos kezek, feltört tenyerek után keserű volt a szájíz. Jövőre újra, de... A nyári táborok értékelése nem az újságíró feladata, de néhány dologra mindenképpen oda kell irányítani a figyelmet. Több iskola megyénkben könnyedén vállalta a keretszámot. Ám, amikor a mozgósításról volt szó, megállt a tudomány. Hiányzott egy olyan felelős személy munkája, aki az egész ép itőtáborü gyet kezébe véve irányított, szervezett, ellenőrzött volna. A szép hagyomány, hogyan ifjúság kiveszi részét a népgazdaság előtt álló feladatok megvalósításából, jövőre újra folytatódik. Az iskola vezetőinek azonban jobban ügyelniük kell, hogy a diákok közül kiknek adnak lehetőséget az építőtáborokban való részvételre. Nem ártana az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács által kibocsátott kedvezményes üdülési beutalókat elsősorban azok között szétosztani, akik két hét épi- tőmuekájával bizonyították, hogy megérdemlik a Balaton melletti pihenést. Szabó Gyűl» Tanulnak a szakszervezeti tisztségviselők A ZTM szakszervezet! bizottsága vizsgálta a választott testületek tagjainak politikai és szakmai felkészültségét és ennek alapján készítette el a beiskolázási, tervet Indokolják a továbbtanulást a megnövekedett feladatok is. Szakszervezeti tagságunk ma már megköveteli a választott vezetőktől az igényesebb munkát. Elvárják, hogy hozzáértően szóljanak bele a gyár, üzem, műhely vezetésébe, elsősorban a nyereség, a bér- tervek, programok készítésébe. j Az utóbbi években növekedett a gyár, a gyárrészlegek Önállósága. Ez rákényszeríti a szakszervezetben dolgozó vezetőket a közgazdasági kérdések mégjobb megismerésére. A műhelybizottságoknál a gyárrészlegek bérgazdálkodása szintén kényszerűen hatott az ismeretek elsajátítására, mert csak így képviselhetik helyesen a szakszervezeti tagság, a dolgozók érdékeit. Ä gazdasági kérdések megismerése mellett fontos a választott apparátus politikai nevelése. Szakszervezeti tagságunk azt is elvárja a választott vezetőktől, hogy igényesebb tájékoztatást adjanak a nemzetközi és belpolitikai életről is. Ez az igény már jelentkezik a műhelyröpgyűlésefcnél, a szakszervezeti csoport értekezleteken is. A dolgozók többsége rendszeresen figyelemmel kíséri a gazdasági és politikai eseményeket és a vitás kérdésekre a vezetőktől vár magyarázatot. A választott szakszervezeti bizottság tagjai közül a következő oktatási évre hét főt iskoláztak be. Az szb tagjai mind elvégzik a reszort beosztáshoz szükséges iskolát SZOT-iskolán 2 fő, a Vasas központi iskolán 10. SZMT" iskolán 14 fő tanul. Az szb mellett a műhelybizottságok vezetőinek képzésével is foglalkozunk. —molnár— K o r z f o- Salgótarján Kulcsár József felvétele j \
