Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-16 / 217. szám

\ A zománc művészei A megnyitó után a vendégek megtekintették a kiállítást —f— MAGA a zománc Salgótar­jánban is otthonos anyag, ott dolgoznak vele a város déli tájékán, a Lampart ZIM sal­gótarjáni gyárában. A zo* máncégetők ismerik a forté­lyait és tisztelik azokat a művészeket, akik zománcot vesznek a kezükbe. Tudnak a zománc váltakozó színeiről — mert bizony a színe gyakran változik, mint a tavak tükre — más-más színű a vizes-, a száraz-, vagy a fényzománc. Most a város Utcáin újra virít a falragaszokon a tűzszí- nű nagy B betű, hirdetve: má­sodszor rendezik meg Salgó­tarjánban az országos zo­máncművészeti biennálét. (Az elsőt 1969 telén nyitották ugyancsak a nógrádi megye- székhelyen.) Többen megállapították már; úgy tűnik, a kétezer éves múlttal rendelkező zománc az utóbbi évtizedben újra erő­teljesen foglalkoztatja a ma" gyár művészeket is. Az ősi zománcműfajok (például a rékeszzománc stb.) megújul­nak munkásságuk, nyomán. Minderről a korábbi években egy-egy zománcbemutató már izgalmas hirt adott például Pécsett, vagy Kecskeméten. A bemutatkozásoknak a br ennále rangjára való emelke­dése Salgótarjánban szintén jelzi a zománcművészet fejlő­dését. Bereczky Lóránd művé­szettörténész ig figyelmeztet a biennále katalógusának élő­szavában, hogy e második országos szintű szemlét azon­ban még mindig helyes kez- . detnek tekinteni. Elfogadjuk e megállapítást annál is inkább, mert hiszen a szemle magán viseli a kezdetek jellemzőit. A kezdetet persze — s ezt hangsúlyozzuk — nem az egyik legősibb hagyományokkal ren­delkező iparművészeti ágra, s a zománcra értjük, csupán a biennálék rendezésére. S MIT hiányolunk? Legin­kább talán azt, hogy bár a második országos szemle anyaga kétségkívül gazdagabb, meglehetősen feltűnő az öt­vösök távolmaradása. S bi­zony, nem teljes a névsor ak* kor sem, ha a zománccal már régebben foglalkozókat vesz- Bzük gorra. A zománc mai al­kalmazása kialakulóban van, ez a mostani szemle azonban, kicsit mintha egy irányba, nevezetesen a táblakép felé vinné tekintetünket. Holott, a kömyezetalakításban még számtalan módon vesz, illet­ve vehet részt a zománc. Művészi felfogásban, kon­cepcióban a magyar képző- művészeti tárlatok általában változatosak. Ezúttal ezt nem mondhatjuk éL A bemutatott alkotások nagy részének kifeje­zési kelléktára (grafikai, fes­tői felfogása), mintha a kelle­ténél jobban emlékeztetne egymásra. Ügy tűnik, túl e aománc- tárlatok megrendezésén, a bi­ennále szervezésében résztve­vő intézményeknek, üzemek­nek stb. szélesebb tevékeny­ségi körben is gondozni kel­lene a műfajt. Annál is in­kább, mert a mai magyar zo­máncművészetben meglehető­sen kevés az, aki csaknem ki­zárólagosan „zománcosnak” tekinthető, inkább festők, szobrászok, grafikusok nyúl­nak az „eredeti” műfajukban kialakult felfogásuk szerint ehhez az anyaghoz. Az elmondottak nem változ­tatnak azon, hogy — egyében kívül — Salgótarján közmű­velődése is rendkívül sokat nyer ezzel a kiállítással Utalnánk különösen a festő­zománc elterjedésére, amely­ről a művek tanúskodnak. Mint egységes látvány, feltét­lenül vonzónak ígérkezik a tárlat. A művek jobbára köz­érthető formavilága, a tarta­lomban is mértéktartó volta bizonyára Salgótarjánban is hamarosan népszerűvé teszi őket. A felfedezés örömével azonban nemigen ajándékoz meg. Csak utalásképpen, néhány szót néhány alkotóról. Mayer Berta ismételt jelentkezését szívesen nyugtázzuk, Bartók: Az éjszaka zenéje I., II. cí­mű műveket emeljük ki. Pet- rilla István hangvételén erő­teljesen szembeötlő a népi for­makincs újraalkalmazására való törekvés (Ballada, Mese­fa). Ezt a zománc keretbefog­lalásával is hangsúlyozza. Bo­hr« Zoltántól egy zománc­plasztikát látunk, mi inkább a Motívum-ot említjük szíveseb­ben. A salgótarjáni születésű Fábián Gyöngyvér ugyancsak a népi mesevilágból táplál­kozik (Királylány, Ballada I., II.). Bencze Lilla Solymászok című nagy méretű alkotása mindenekelőtt a látvány gyö­nyörűségét nyújtja. Fabók Gyula Szabálytalan ikon cí­mű műve a kiállítás egyik fi­gyelmet érdemlő, technikai­lag is kitűnően megoldott da­rabja, kár, hogy a fiatal mű­vész. aki zománcműfajban már rangot szerzett, nem je­lentkezik több alkotással. Horváth Olivér, Stefániái Edit, Somogyi Gábor műveit, s Jakab Eszter Ikon-ját említ­jük még. NÖGRADBÓL két művész, Radios István (Variációk) és Szatmári Béla (Materialista oltárkép I. II.) jelentkezett a tárlaton. A kiállítást Kovács Béla rendezte, gondosan. A biennále szeptember 30-ig vár­ja a látogatókat a megyei Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont üvegcsarnokuban, (loth) V. Jegorov dokumentumregénye; A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította : Havas Ervin (19.) Esztendő múlva, anyása férjhez ment egy iráni állam­polgárhoz és átköltöztünk Iránba. Ez a férfi hamarosan elhagyott minket. Anyám is­mét férjhez ment egy Suva- lov nevű orosz emigránshoz, aki örökbe fogadott, úgy, hogy iratokat kaptam és munkába állhattam. Édesanyám nemso­kára meghalt tüdőgyulladás­ban. Egyedül maradtam Su- valowal, aki akkor már na­gyon öreg volt. Több mint öt esztendeig kellett ápolnom, mint egy gyermeket, hallgat­nom lázálmait a bolsevikok­kal való leszámolásról meg az összesereglett emigránsok végnélküli vitáit arról, med­dig tarthatja még magát a szovjet hatalom. Örömmel fo­gadtam egy ismerősünk javas­latát. hogy léojek be a német felderítőiskolába. Csak így szabadulhattam meg az öreg­től. olyan munkát találni ugyanis. amiből önállóan megélhettem volna, nem le­hetett. Természetesen kíno­san érintett, hogy a németek szolgálatába kell lépnem, de számomra akkor az volt a legfontosabb, hogy kiszaba­duljak az öreg házából. — Rendben van, erről még beszélgetünk. Most mondjon éL mindent a német kiképzők­ről; hol és hogyan készítik fel az ügynököket. Kazancev belekezdett az is­mertetésbe, igyekezett, hogy pontosan kitérjen a legkisebb részletekre is, Kulijev meg­érezte Kazancev őszinteségét. Este Kulijev jelentette Rumjancevnek a kihallgatás eredményét. — Mi a benyomása Kazan- cevről? — Az a véleményem, hogy valóban önként jelentkezett volna, ha nem fogják el a ha­táron. A határőrök szerint nem tanúsított különösebb elővigyázatosságot az áltépés­nél, letartóztatásakor nyíltan bevallott mindent. — Mi a javaslata? — Kazancevet felhasznál­hatjuk a németek ellen. A jö­vő hónapban kell találkoznia Szerebrjakowal. Engedjük őt szabadon, próbáljuk meg fél­revezetni Schönhausent. — Mit tudtak meg Szerebr- jakovról? — Arról a Szerebrjaíkovról van szó, akit ismerek. Szerény életmódot folytat, semmi gya­núsat nem észleltünk körülöt­te. Kazancev vallomása szerint Szerebrjakov hosszú évek óta nincs kapcsolatban a németek­kel. Azt hiszem, akkor dönt­hetjük el, milyen szerepet szá­nunk Szerebrjakovnak, ha ta­lálkozott Kazancevvel. — Egyetértek. Apropó, elé­gedett Kazancev vallomása-. 4 NÖGRÁD - 1973. szeptember 16., vasárnap „Nem azért a száz forintért. ” A szakszervezeti letéti könyvtárak — tapasztalatok szerint — nem a legideálisabb körülmények között működ­nek sok helyen. Vagy a sze­mélyi, vagy a tárgyi felté­telek nem megfelelőek: nehéz embert találni, aki pár száz forintért elvállalja a könyv­tárosi tisztséget, vagy nincs az egész . üzemben, épületben olyan zug, ahol normális kö­rülményeket tudnának terem­teni a könyvtár számára. Per­sze az összkép azért nem any- nyira fekete, mert egyre több üzem, vállalat — új üzemek is, és ez örvendetes — próbál a dolgozóinak korszerűen be­rendezett könyvtárat biztosí­tani. S azért vannak jó pá­ran, a könyv szerelmesei, akik nem a pénz miatt, ha­nem magáért a munkáért vállalják magukra egy-egy üzemi könyvtár gondozását. Mint ahogyan Salamon Aran­ka. a jánosaknai fehérnemű- gyár adminisztrátora sem az­ért a száz forintért lett könyv­táros, amit e tevékenységéért kap. — Már a bizalom is na­gyon jól esett, amikor rám gondoltak e tisztség betölté­sénél. Szeretem a könyveket, és az embereket, s ha a két ..fél” között kapcsolatot tu­dok teremteni, akkor nagyon boldog vagyok. Persze nehéz vállalkozás ez, az emberek rohannak, sietnek, ritkán tu­dok velük beszélgetni. Kevés­nek tartom azt a heti egy órát, amikor megrohanják a szekrényt. Több kellene. A tanácsterem sarkában van egy szekrény, körülbelül öt­száz könyvet zsúfoltak bele. Kevésnek bizonyul ez az ál­lomány, de ígérték a illetéke­sek, hogy adnak majd két szekrényt és több könyvet — bővítik a könyvtárat. Aranka egyelőre elégedett a jelenlegi állapotokkal. El­mondja, hogy régebben a könyvszekrényt a folyosón tar­tották — nem a legideálisabb hely könyvkölcsönzésre. Ám az SZB-titkár, Sárai Lajosné segítségével kiharcolták, hogy helyet szorítsanak nekik a ta­nácsteremben. — Persze még így is alkal­mazkodnunk kell. mert gyak­ran vannak tanácskozások, megbeszélések, amelyék miatt a kölcsönzési időt el kell ha­lasztani. Összesen 138 beirat­kozott olvasóm van és öröm­mel mondhatom, igényes ol­vasók. Sokszor érdeklődnek a legújabb könyvek iránt, sok­szor kémek, hogy rendeljek szakkönyveket is, a nőket ér­deklő témakörökben. A könyv­választásnál megbíznak berr nem. Gyakorta kémek taná­csot tőlem, elfogadják az ajánlataimat. Aztán olyan is van. hogy az olvasó behozza a könyvet és ő maga hívja fel a figyelmemet, hogy ezt más­nak is ajánljam, mert nagyon érdekes olvasmány. No, nem mondom, Berkesi, Szilvási könyveket is keresnek, de nem találnak. Egyetlen Berke­sünk sincs. Az ellátásra vonatkozóan Aranka elmondja, hogy gyak­rabban is cserélődhetének a könyvek; az idén kétszer ka­pott új könyveket, a legújabb könyvek gyorsabban is eljut­hatnának hozzájuk. Az üzemben gyakran ellá­togat Kisterenyéről a könyv­bizományos is. Elsősorban fi­zetési napokon — mondják az asszonyok. Ez jó alkalom arra. hogy megrövidítsük a pénztárcánkat. De arra is jó, hogy otthon alakítsuk a könyvtárunkat. Salamon Aranka figyelem­mel kíséri és igyekszik be­folyásolni az üzemben, dolgo­zók olvasási kultúrájának alakulását. Szereti a könyv­táros szakmát, a jövőben sze­retne könyvtárostanfolyamon résztvenni. És egyre azon. só­hajtozik, milyen jó lenne, ha több idő jutna arra, hogy itt, a könyvtárban ne csak köl­csönzés folyjon, ha jutna idő az emberekkel való beszélge­tésre, a tapasztalatok, véle* mények kicserélésére is. —vékiss—• j Színházi műsor Pásztori Felnőtt hangverseny­sorozat Salgótarjánban az Orszá­gos Filharmónia és a József Attila Megyei Művelődési Központ az idén első ízben a felnőttek számára is bérleti hangversenysorozatot hir­det. Az első előadásra (Bee- thoven-est) október végén kerül sor, Kovács Dénes he­gedű- és Bacher Mihály zongoraművész fellépésével. A salgótarjáni szimfonikus zenekar Róna Frigyes, a sal­gótarjáni pedagógus énekkar Virágh László vezényleté­vel február elején szerepel a programban. Velük együtt lép fél Kóté László hegedű- és Kovács Imre fuvolamű­vész. Az 1973/74. évi hang­versenysorozat utolsó előa­dása Ágay Karola operaé­nekes és Szendrey Karper László gitárművész hang­versenye lesz március 4-én. A három előadásból álló hangversenysorozatra — amelyet a számviteli főisko­la előadótermében rendezek — bérletek a József Attila Megyei Művelődési Köz­pontban válthatók. val? — Sok fontosat megtudtunk tőle, lényegesen kiegészíthe­tem a vázlatomat. Azok a ka­rikák, amelyek a német kém­iskolákat jelölik, nem üresek többé. Kazancev rendkívüli megfigyelőnek bizonyult. 1941. márciusában valóság­gal tombolt a tavasz Bakuban. Szergejev, aki egy héttel ez­előtt tért vissza Iránból, mint­ha különösen élvezné a kelle­mes estét, lassan bandukolt az örmény utcában. Még a négy- szögletes tér előtt, amit a ba- kuiak valamiért Parapetnak neveznek, megállt egy három- emeletes ház előtt. Meggyő­ződve, hogy ez a 24-es számú ház, belépett az udvarra, majd fölsietett az első emeletre. Ko­pogtatására egy pirospozsgás, szürke szemöldökű, borzas, ősz hajú férfi nyitott ajtót, aki már túl lehetett a hatvariadik évén. — önt keresem. Egyedül van? — kérdezte Szergejev. — Igen. — Azért a holmiért jöttem, amit Svantesz lelkész hagyott önnél megőrzésre — mondta Szergejev a szobába lépve. — Elismervénye van? — Parancsoljon — Szerge­jev átnyújtott egy első kiadású tízrubeles bankjegyet. (Folytatjuk) Elkészült a pásztói Lovász József járási Művelődési Köz­pont színházi műsora az 1973/74-es évadra. Három „ka­tegóriában” — a felnőttek, a fiatalok és a gyermekek szá­mára — hirdetnek bérletakciót. A felnőttek a Szülő is ember és A bor című zenés vígjá­tékot, valamint a Ferde ház és Az éjszaka útjain című színművet láthatják. Ifjúsági bérletben A szerelem ára eíJ mű Shaw- és a Mire megvé­nülünk című Jókai-szinművet hirdetik. Két színházi előa­dást nézhetnek meg a pásztói gyerekek is. Elsőként a Mese a tűzpiros virágról című szov­jet mesejátékot tekinthetik meg a miskolci Nemzeti Szín­ház előadásában, majd a Pe­ti kalandjait az Állami Déry-, né Színház művészeivel. Filmszínházaink játsszák lAfiiatttw gyilkosok A történet végén kérdés- az új magyar bűnügyi fű­ként fogalmazódik meg a men. amely műfaj mellesleg cím, hogy aztán a néző maga nem erőssége filmgyártásunk - döntsön arról ártatlanok, nak. A film izgalmát itt nem vagy vétkesek-e és mennyi- a szokásos kirimisablonok ben — a film szereplői két (autós száguldás, verekedés, fiatal értelmetlen haláláért, lövöldözés stb.) — noha szük- Várkonyi Zoltán bűnügyi Bégképpen van az is benne — játékának végső soron ez, az jelentik, hanem a játék és a utólagos1 újbóli végigondolás- valóság sajátos keveredése. A ra való késztetés a többlete a valóság egy idő után mindig műfaj más filmjeivel szem- megkérdőjeleződik, hogy a ben. Ugyanakkor izgalmas és film végén azután rácáfoljon fordulatos —, ahogy az már mindennél sötétebben a fele- illik — a film cselekménye is, lőtten játszadozás kíméletlen- amely mindenekelőtt a két ségére. fiatal tehetséges forgató- Valamennyi szereplő kitű* könyvírőt, Maár Gyulát és nő teljesítményt nyújtott; Zimre Pétert dicséri. A két Huszti Péter és Tahi Tóth egyetemi hallgató alakjában László a forgatókönyvírói ba- — akik krimifilmötletüket bérokra pályázó egyetemi szeretnék eladni a filmbeli hallgatók szerepében, Mensá- világhírű bűnügyi filmrende- ros László George Vallay zőnek — mintha saját ifjabb filmrendezőként és Öze Lajos koruk mindenre elszánt, fék- rendőrnyomozóként egyszerű; télén írói elhivatottságot ér- de hatásos színészi eszkö­zé énjüket fogalmazták volna zökkel oldotta meg különö- meg sok-sok rokonszenwel és sebb erőfeszítést nem igénylő kellő iróniával feladatát. A rendezés egyet­A közönség — kivéve a ki- len hiányosságának pedig csak zárólagosan csak az Angyal, a helyenkénti ritmustalansá- vagy a Maigret típusú krimik Sót, lassúságot róhatjuk fel. kedvelőit — jól szórakozhat (sulyok) ( Hej, rigó... X salgótarjáni József Attila bér Erzsébet, Bodza Klári és Megyei Művelődési Központ- Miklőssy József lép fel — ok­ban gondolnak a népdalok, tóber 10-én, szerdán mutatják magyarnóták és cigánydalok be az Országos Rendező Iro- kedvelőire is. A Hej, rigó... da szervezésében. Az énekese- című műsort — amelyben a két ifj. Oláh Kálmán és népi „Nyílik a rózsa” televíziós ve- zenekara kiséri; a konferan- télkedő egyik győztese, Hor- szié szerepét dr. Hegedűs Já- váth István, valamint Tala- nos tölti be. A legudvariasabb ügyvéd Collin Handler 52 éves ame- szék közelében levő lőpor- rikai jogászt kitüntették mint gyár felrobbant. Candler meg­Arkansas állam „legudvaria- hajolt * karOÄZ?ke cmfSött , , .. . menedeket kereső bíró fele es sabb ügyvédjét”. Amikor ve- így szólt: „Bocsánatot kérek dőbeszéde közben a törvény- a rövid megszakításért/’. ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents