Nógrád. 1973. szeptember (29. évfolyam. 204-229. szám)

1973-09-15 / 216. szám

z „ M 3L n f ATI GAZOLÁS {.-EHNYl^RT UCarELjEBB ÓT VÍHETIK Mecser a válogat otthan! Ma kezdődik Ostravában a Csehszlovákia—Magyaror­szág nemzetek közötti férfi és női atlétikai viadal. A magyar férficsapat összeállításának ér* dekessége, hogy némi szünet után újra bekerült a váloga­tottba Mecser Lajos, az SBTC hosszútávfutója. A tarjáni fu­tó 10 ezer méteren • indul, Fancsali társaságában képvi­seli a magyar színeket. Pálya, öltöző épül Mátramíndszenten a községi tanács végrehajtó bizottsági ülésen táfgyalata a község sportját. Megvitatták az egye­sület eddigi tevékenységét, és változatlanul a sport támoga­tását határozták el. A jövő térveiről: pálya és öltöző épí­tését tervfezik a községi ta­nács támogatásával Mátra- mindszenten. Fegyelmi döntetlek A salgótarjáni labdarúgó­«követség Bajczár Zoltánt (Sal- só bánya) megdorgálta. Ke­rékgyártó István (Vizslás) is dorgálást kapott. A bizottság Bohati Tibort (Kisterenyei ME­ZŐGÉP) egy bajnoki mérkő­zéstől eltiltotta. Bemutatjuk: Csapó Gézát A világelsőség megszer­zésének szokványos „kép­lete”: a versenyző először a hazai bajnokságon gyűj­ti a babérokat, az aranyér­meket, aztán 'a világbaj­nokságon a helyezéseket veszi célba, végül megin­dul a nemzetközi élmezőny felé. Az út jobbára hosszú, 4—5 év is eltelik, míg a magyar bajnokból világ­bajnok lesz. Csapó Géza, a tamperei világbajnokság legsikere­sebb versenyzője, három­szoros aranyérmes, viszont úgy látszik nem ismerte ezt a „képletet”, amikor élete második VB-jén (1971-ben Belgrádban már bajnok volt a váltóban) az összes világbajnoki arany­érem, szám szerint 18, egy- hatod részét magának sze­rezte meg. Ezt megelőzően ugyanis a magyar bajnok­ságban mindössze egy aranyérmet nyert, két éve a K—1 500 méteres távon. Egy másik sporttal kap­csolatos „képlet” szerint a világ legjobbjai — függet­lenül a választott sport­ágtól — már szinte az óvo­dás korban választanak, önállóan vagy éppen szülői segédlettel célba vesznek egy versenyszámot. Csapó Géza ebben a te­kintetben sem tartozik a hagyománytisztelők közé. A SZEOL 23 éves verseny­zője ugyanis csak 16 éves korában kötött ki véglege­sen a kajakozás mellett, addig megpróbálkozott a labdarúgással, a kézilabdá­zással és az atlétikával is. Bekerült az iskolaváloga­tottba, aztán megyei csa­patokban játszott, a vízi sportokhoz szinte semmi köze sem volt, egészen ad­dig. míg az egyik barátja le nem csalta a kajakozók edzésére. Akkor kapcsoló­dott be a Szolnoki MTE kajakozóinak és kenuzói­nak munkájába, amikor a vele egyívásúak már is­merték a sportág minden mesterfogását. Csapó két éve igazolt át Szolnokról Szegedre, az egyetemi városban másfél szobás lakást kapott, s fel­vették a pedagógiai főis­kolára. A még nőtlen él­sportoló a földrajz-testne­velés szakot választotta, idén vág neki az első év­folyamnak. ősztől így az­tán a szegediek végre meg­ismerhetik városuk egyik büszkeségét, akit ez idáig csak kevesen láthat­tak. Márcsak azért is. mert Csapó egy éven át sorkato­nai szolgálatot teljesített, s ha el is hagyta a lakta­nyát, nem a városba veze­tett az útja, hanem a vízi­telepre, ahol naponta 5—6 órát töltött el, 30—40 kilo­métert evezeti. Sz. P. Kovács Gábor: célunk a sport megkedveltet esc! Fiatalember látja el az el­nöki teendőket Balassagyar­maton, a városi sportfelügye­lőségen. Kovács Gábor 24 éves földrajz-testnevelés szakos ta­nár tavaly végzett Egerben a főiskolán. Balassagyarmati, itt született, ide jött vissza. — A Szántó Gimnáziumban végeztem, kedvenc sportágam a torna volt, a főiskolán is megmaradtam ennél a sport­ágnál, az iskola csapatának tagja voltam — kezdte a be­szélgetést a sportfelügyelőség elnöke. — Mik a legfontosabb teen­dői? — Felsorolni is sok lenne. A város három egyesületének szakosztályaira „felügyelek”, szervezem a tömegsportot, ép­pen a közeljövőben rendezzük meg a Palóc Kupa kispályás labdarúgótorna döntőjét, és itt van a sportcsarnok. — Sokan jöttek el az első rendezvényre, amely nemzet­közi szintű volt, a magyar— jugoszláv ökölvívómeccsre? — Igen. és rengeteg mun­kánk volt, mert be kellett rendezni a csarnokot. Egyéb­ként félmillió forint értékben érkeznek a különböző szerek, felszerelések. * Az a célunk, hogy minél előbb alkalmassá tegyük a létesítményt iskolai testnevelés céljára, és hogy a várható versenyekre megfelelő legyen a munkacsarnok fel­szereltsége. Itt tartják majd testnevelési ódáikat azok az iskolák, amelyek nem rendel­keznek tornateremmel. Be­osztást kell készítenünk az egyesületek szakosztályai ré­szére is. ki, mikor veheti igénybe a csarnokot '— Biztos, hogy lendít majd a város sportján a 14 millió forintos beruházás? — Mi is ezt várjuk. Célunk a sport megkedveltetése. Olyan rendezvényeket szeret­nénk. amelyen a fiatalok, a közönség megszeretné azokat a sportágakat, amelyek még nem népszerűek a városban, vagy legalább is most van fellendülőben, kibontakozó­ban. — Milyen sportágakra , gon­dol? — A vívásra, a kézilabdára — ebben szeretnénk NB II-es csapatot —, az ökölvívásra. Régi vágy, és itt kell említe­nem, hogy a labdarúgók is bekerüljenek az NB II-be. Természetesen a tervek meg­valósítása nem megy egyik napról a másikra. Évek kel­lenek és szívós munka! Fo­kozni szeretnénk a szakem­ber-ellátottságot és nagy fi­gyelemmel kísérjük az után­pótlás nevelését. A Dózsa György úti sporttagozatos is­kola bázisa lehet, sőt keli, hogy legyen a város sportjá­nak. Hosszabb távon az a cé­lunk, hogy fokozatosan egv- egy sportág minőségileg elő­relépjen, igazi versenysporttá váljon. — Milyennek látja a város sportját a sportfelügyelőség elnöke? — Ég és föld a különbség ahhoz képest, amikor elmen­tem Egerbe és most hogy visszajöttem. Minden lehető­ségünk megvan, hiszen itt a munkacsarnok. Csak rajtunk múlik. (sz. 1.) Szombat — vasárnap Décsei-lö vész- emlékverseny Jó néhány évtizeddel eze­lőtt id. Décsei Ferenc volt egyi­ke azoknak, akik Nógrád me­gyében lerakták a lövész- sport alapjait. A felszabadu­lást «követően ' jelentős fejlő­désnek indult Nógrádban a sportlövészet. Ebben nagy ré­sze volt id. Décsei Ferencnek is. Nem csupán a fiából, Dé­csei Ferencből nevelt nagysze- „,rwnV7íit rű sportlövőt, akiIO sZaWioS ; ersenyzos­A soron következő rangos sportlövőeseményre szeptem­ber 15—16-án Salgótarjánban kerül sor. Ez alkalommal kis­öbű sportpuska 60 fekvő, standard puska 60 fekvő fér­fi és női számban, standard puska 3x20 összetettben és 60 lövéses sportpisztolyban mé­rik össze majd tudásukat a nemzetközi versenyen, világ- bajnokságon szerepelt, hanem más fiatalokkal is megkedvel­tette e sportágat. Salgótarján­ban már eddig is több sport­lövő nőtt fel olyan szintre, hogy a hazai,, illetve nemzet­közi versenyeken jó eredmé­nyekkel dicsekedhetnek. Id. Décsei Ferenc héhány évvel ezelőtt elhunyt. Azóta éven­ként megrendezik tiszteletére az emlékversenyt. Az elmúlt évbén az Újpes­ti Dózsa nyerte el a koráb­ban alapított trófeát. A védőn kívül Salgótarjánba várják Eger, Szolnok, Hatvan sport­lövőit. Természetesen a hazai­ak, az MHSZ Zalka Máté Lö­vész Klub tagjai is lőállásba lépnek majd. A versenyen szerepel Katkó Pál, aki ebben az évben nagyszerű eredmé­nyekkel hívta fel magára a fi­gyelmet. Ez a címe anyagú kiállításnak, amelyre nagyméretű, színes plakát hív­ja fel a figyelmet Budapesten, a Műjégpálya bejáratánál. A szeptember 30-ig nyitva tartó — már eddig is nagy érdeklő­dést kiváltó — tanulságos ki­állítás mindennap 10—18 óra között látogatható. A gondos, nagy hozzáértés­sel megrendezett kiállítás első terme a szervezett magyar tú- ristamozgalom történelmi múltját mutatja be. Végig ve­zet az 1873-ban Ötátrafüreden megalakult, magashegyi hegy­mászást kultiválók által létre­hozott első magyar turista­szervezet, . a Magyarországi Kárpát Egyesület alapításától kezdődően a ma már tömeg­bázist jelentő hazai természet- járásig. Megsárgult egyesületi dokumentumok, alapítási ira­tok, egykori alapítók fényké­pei és személyes tárgyai tárják elő a hazai turistaság kezdeti lépéseit. Ott látjuk többek kö­zött Jókai Mórnak 1887. évi turistaegyesületi belépési nyi­latkozatát is. A középhegységi turisztika iránti érdeklődés hívta életre 1891-ben Buda­pesten a * Magyar Turista Egyesületet, amely országos központként és hatáskörrel létrehozta és irányította a hegyvidékeken alakult osztá­lyait. Ebben az időben a tu­ristaság művelői természetesen a középosztály és a fejlődő bolgárság soraiból kerültek ki. Működésüket dokumentálják egyesületi folyóiratok, a ki­adott útikalauzok és útiköny­vek, rendszerese» megjelenő A természetjárás száz esztendeje évkönyvek és térképek. Az alapító turistaelődök, többek között dr. Téry Ödön, Eötvös Loránd értékes egyéni turista- felszerelési emlék- és haszná­lati tárgyai (magasságmérők, evőeszközök, turistakések, jel­vények) külön vitrinben lát­hatók. A tablókon elhelyezett fényképek egy-egy turista­megmozdulást, -találkozót örö­kítenek meg, s egyben megis­merjük azokon a kor öltözéke­it is. A hazai munkásság a századfordulót követően hozta létre turistaszervezeteit. A rnunkásturistaság anyaga a munkás-turistaszakosztályok és -egyesületek alapítását, mű­ködését és évtizedes küzdel­mét mutatja be. Elsőként az 1908-tól működő Munkás Testedző Egyesület keretében alakult turistaosz­tályt. Két évvel később. 1910- ben alakult meg a Természet- barátok Turista Egyesülete, melynek főfeladata a termé­szet megkedveltetése volt a munkásság körében. A meg­alakulást bejelentő okmányok fotókópiái mellett a TTE első évtizedének működését fel­tüntető tablón az egyesület hi­vatalos lapjának, a „Termé- szetbarát”-nak 1912. január el­sején megjelent első példányá­nak fakszimiléje mellett a TTE első, 1913-ban kiadott nyomtatott szabályzata látha­tó. A „Természetbarát” har­madik száma már foglalkozik „a turistáskodás terjedésének akadályai” című cikkében a turizmus egyetemének fejlődé­sét gátló rendelkezésekkel, így többek között megemlíti, hogy a vasút 20 százaléktól 100 százalékig megdrágította az utazást, továbbá nem csak a magánosok, hanem a közala­pítványi (állami) tulajdon­ban lévő területek utait is el­zárták a természetet felkere­sők elől. Okait a turistamozga­lom szervezetlenségében látja, mert' így válik lehetővé, hogy a turizmus semmiféle kedvez­ményben nem részesül. Ennek érdekében egy évvel a Magyar Turista Szövetség megalakulá­sát megelőzően már követeli egy turista érdekképviseleti szerv létrehozását. Működésé­hez felajánlja segítő munkás­ságát. Az első világháború megakadályozza, az egyetemes magyar turistaság fejlődését. A Tanácsköztársaság alatti előre­törését az ellenforradalom is­mét megtörte. A munkásturis- taság vezetőit és tagságának jó résztét letartóztatták a mun- ka-turistaszervezetek működé­sét gátolták. Képeken és írá­sos dokumentumokon látjuk a húszas évek ismét kialakuló munkásturizmusát. Gazdag iratanyag mutatja be a Ter­mészetbarátok Turista Egyesü­lete és a Munkás Testedző Egyesült turistaosztályának építkezéseit, létesítményeit. Turistaházakat építettek, fór­rá sokat foglaltak. Az egykorú képek megörö­kítették azok avatását, de vi­szontlátjuk a képeken a már­tírhalált haltakat is, Schön­herz Zoltánt és Fürst Sándort egy-egy a 20-as években ké­szült képen mutatják, Kilián Györgyöt egy 1928-ban a ter­mészetben tartott illegális szemináriumi túrán ábrázolják fiatal hallgatói között. Rózsa Ferenc egy munkatúrán vett részt az 1930-as évek elején. Egy nagyméretű táblán mun­kásturistákat látunk feltűzött szuronyú csendőrök „kíséreté­ben.” Külön tablókon vi­szontlátjuk a TTE működését kifogásoló bejelentéseket, ha­tósági és szövetségi iratokból kitűnő intézkedéseket. A mun- kás-túristaszervezetek a gya­korló turizmus mellett nagy súlyt helyeztek a tagok neve­lésére, politikai oktatására, így többek között a kiállítá­son egy az 1941-ben az újpesti Munkásotthonban tartott iro­dalmi estre szóló meghívót, az illegális Összejöveteleket fedő Magyar Turista Szövetséget, a Magyar Sí Szövetséget és a Magyar Evezős Szövetséget. Ebből jött 1948-ban létre a Magyar Természetbarát Szö­vetség, amely haladó hagyo­mányokon alapulva törekszik a magyar turistaságot tovább fejleszteni. A kiállítás második terme a túrázás gyakorlati részének bemutatója. A hazai konzerv- és élelmiszeripar turisták ré­szére gyártott termékeit, a ma használatos túrafelszere­léseket mutatja be. Tárlók­ban , láthatók a mai hazai tu­ristairodalom egy-egy újabb kiadványa, az elmúlt tizenöt év óta beindított turistamoz­galmakat ismertető füzetek. A kiállítás legnagyobb érdeklő­dést kiváltó tárlója az ifjúság­gal foglalkozó vitrinben elhe­lyezett kézi munkájú túranap­ló, s az ODOT-kiadványok so­rozata. A harmadik teremben a túra utáni amatőr munkás­ságot látjuk: festményeket, egy falfelületen pedig az új­táncmulatságok hirdetményeit pesti természetbarátok turista- is megtaláljuk. A harmincas alkotásait bemutató fafarag- években a Magyar Turista ványokat. A bejárati előcsar- Szövetségnek harminc tag- hókban a Magyar Természet­egyesülete volt. Ebből egyedül barát Szövetség bizottságainak a TTE-nek 14 működő osztá­lya volt, míg a Magyarországi Kárpát Egyesületnek csak nyolc, a Magyar Turista Egye­sületnek fiz osztálya volt, a kiállításon látható szövetségi kimutatás szerint. (V TTE-et a németek bevonulását követő­en feloszlatták, mint ahogy a kiállításon elhelyezett belügy­miniszteri leirat tanúsítja. A felszabadulást követően a Ma­gyar Vándorsport Szövetség tömörítette magába az egykori tevékenységét dokumentáló tablókat helyezték eL A történeti kiállítás lUllbUCU nemcsak turistatörténelmet átélők szá­mára nyújt gazdag élményt, hanem a ma ifjúsága is képet kap a küzdelmes évekről és útmutatást a jövő • feladatai­nak kialakítására. Rajt a serdülő bajnokságban A városi labdarúgó-szövet“ ségben elkészült a városi ser­dülő labdarúgó-bajnokság 1973/74. évi sorsolása. Dicsé­retes, hogy az idén tíz csa­pat serdülőegyüttese mérkő-' zik. Az őszi rajt vasárnap * lesz és a csapatok a követke- r ző párosításban találkoznak: St Bányagépgyár—Somos­kőújfalui Tsz SK, St, Sík­üveggyár-Pásztói KSE, SBTC I,—St. Öblösüveggyár. Nagy- bétonyí Bányász—SKSE, Kis«- terenyei B, Építők—SBTC 1L Atlétika ZAGYVA KUPA NAGYHAJÓIMBAN A Salgótarjáni járási Atlé­tikai Szövetség és a Nagybáto- nyi Bányász atlétaszakosztá­lya az idén is megrendezi Nagybátonyban a serdülő- és ifjúsági atléták találkozó­ját a Zagyva Kupáért, A vi­adal október 6-án 15 órakor lesz Nagybátonyban, a Bá­nyász-sporttelepen. A serdü­lők két korcsoportban verse­nyeznek, várják az ifjúságiak jelentkezését is. Nevezni a helyszínen kell, és az 1—3. helyezett plakettet és okleve­let kap. A legjobb eredményt elért leány és fiú tiszteletdí­jat kap. míg a legtöbb pon­tot elérő csapat egy évig vé­di a Zagyva Kupát. Ma: VASAS SPORTNAP SALGÓTARJÁN tí 4 N A Vasas Kupa tömegsport­verseny megyei döntőjét ma reggel 9 órától rendezik Sal­gótarjánban, az SKSE-sta- dionban. A résztvevők négy sportágban mérik össze tudásukat. Közben a nap fo­lyamán a természetjárók gya­logtúrát tesznek Salgóra és Somoskőre. Este, 18 órától tá­bortűz zárja a vasas sportna­pot a Zója-ligetben. r NÓGRÁD — 1973. szeptember 15., szombat 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents