Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)
1973-08-12 / 188. szám
4 Harc a „csend éjszakája’ eiien A nagyothallás ma már népbetegségnek számít; az emberiség egytizedét sújtja. Lehet ellene védekezni, de idejében fel kell ismerni a‘ halláskárosul tságot. Minél korábban, annál jobb. Egy egyszerű kis készülékkel, a hang- generátorral már az újszülöttek között is megtalálják a halláskárosultakat. Az újszülött ugyanis már élete első pillanatában hall, sót, ötnapos koráig jobban, mint később. Volt már rá eset, hogy kéthónapos csecsemőt láttak el hallókészülékkel. Svédországban minden gyermekorvos zsebében van egy piros ceruza és egy kis csengő: a gyermek figyelmét leköti a piros ceruzával, s közben megrázza a csengőt. Így a még nem iskolás korú gyermekek között rendszeresen felkutatják a halláskárosultakat, akiket azután kezel* nek. Természetesen laboratóriumokban azután sokkal komolyabb felszereltséggel, műszerekkel is megvizsgálják a kisgyermekeket — amint az á képen is látható. Azoknál a kisgyermekeknél, akik valamit hallanak — és ilyen a betegek túlnyomó hányada — hallókészülékkel és a szülők által otthon végzett, hallásfejlesztésnek nevezett gyakorlatokkal meglepő sikereket lehet elérni. A rosz- szul halló gyermekek négy százalékánál sokszor egy egyszerű mandulaműtét elegendő a hallás visszanyeréséhez. Atomenergia az élelmiszeriparban A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetnek kutatási témája az élelmiszerek tárolási és tartósításai módjainak kidolgozása. Az intézet jó eredményeket ért már el eddig is az élelmiszerek nukleáris besugárzásával történő tartósításban. A sugárzás hatására az élelmiszer romlását okozó mikroorganizmusok elpusztunak. Az eddigi eredmények bebizonyították. hogy például a szamóca értékesítési vesztesége 15 százalékról 5 százalékra csökken. A burgonyi ionizáló sugárzás hatására tárolás közben nem csírázik. Közegészségügyi eredménye jelentős, mivel a sugárzás elpusztítja az emberre káros kórokozókat, például a szalmonellát. Képünkön: Sugárforrásban a szeletelt, csomagolt sertéshús. (MTI Foto—Hidas János felv. Fűrésztárcsa a traktoron Mind erőteljesebben érvényesül az az irányzat, amely a traktorokat tökéletesen kihasználható, sokcélú munkaeszközökké kívánja fejleszteni. . Egy- fe-másra készülnek az erőgép „lóerejét” hasznosító különféle kiegészítő szerkezetek, amire a képen látható, angol gyártmányú fűrésztárcsás nyitó- mechanizmus is jó példa. Minden olyan traktorra felszerelhető, amely rendelkezik hidraulikus olajszivattyúval. A ugyanis egy, olajjal mozgatott hidromotor hajtja megfelelő áttételeken keresztül. A tárcsa rugalmas tengely- kapcsolója rögtön kikapcsol, mihelyt a nyírótórcsa akadályba ütközik, vagy túlterhelés éri. Ä nyíróberendezés súlyelosztása olyan, hogy haladás és munka közben nem rontja a traktor stabilifűrésztárcsát tását. A tartószerkezet egyébként tetszés szerint emelhető, süllyeszthető, bármilyen szögben elfordítható a hidraulikus „izmok” segítségével. A nyírószerkezet tervezői eredetileg magas sövények, bokrok nyírására szánták konstrukciójukat, de nyilván sok más célra is használható (például fasorok szabályozására, erdő- gazdasági munkákra stb.) Öceánk utalás a felkelő nap országában Japánnak, a világ legsűrűbben lakott országának 1975-re 110 millió lakosa lesz. Ennyi embert fehérjével ellátni nem kis feladat. Érthető, hogy a halászat fejlesztése nagymértékben. foglalkoztatja a japán óceánkutató szakköröket. 1975-re a hazai piac kielégítésére évente már 2 millió tonna halat kell behozni a szigetországba. Hiába áll Peru után a második helyen Japán a tengérhalászatban, világviszonylatban mégis jelentős halbehozatalra szorul. Napjainkban a japán tengeri haltenyésztést még a kisebb családi vállalkozások formájában bonyolítják le. Nagy nehézséget jelent ezen a téren, hogy a folyamatosan terjeszkedő ipar elvonja a munkaerőt, másrészt ugyanez az ipar egyre jobban szeny- nyezi a parti vizeket, tehát azt a területet, amely a mesterséges haltenyésztés fő bázisát képezi.' A japán kormány 1970-ben határozta el, hogy egy óceánkutató csúcsszervet hoz létre. így alakult meg 1971-ben a JAMSTEC. Központja most épül Tokió közelében, az Oppama-félszigeten. Yokosuka város területén 40 000 négyzet- méter területen működik majd a központi kutatóintézet, amely 1975-ben már 230 állandó munkatársat foglalkoztat. A JAMSTEC-et felerészben az állam, felerészben pedig ipari vállalatok finanszírozzák. A kutatási témák a tengeri és víz alatti járművek, fejlesztésével, a tengeri építészettel, valamint óceánkutató és halászati szakemberek képzésével, búvárok kiképzésével, merülési gyakorlatok beindításával kapcsolatosak. A halászati témák közül számosán mesterséges hal-, rák- és kagylótenyésztéssel, míg mások a halászati technika fejlesztésével, a járműpark korszerűsítésével foglalkoznak. A JAMSTEC kutatási feladatai közé tartozik az ember huzamos iúz alatti tartózkodása és a búvárok munkavégzése. Ezt a célt szolgálja az 1969-ben beindult SEATO- PIA-terv. 1973-ban fiktív merülési kísérleteket végeztetnek a búvárokkal speciális szimulátorokban. A tervek szerint 1975-ben 10 búvár tartózkodik 250 méter mélységben egy víz alatti házban egy hónapon keresztül! Japán, ez a távoli szigetország, messzemenően kénytelen felhasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket a tenger nyújt számára. Hegyesdombos vidékei miatt a mező- gazdasági termelésbe az amúgy is sűrűn lakott országnak csak kis hányadát sikerül bevonni. Ezért fordulnak fokozott figyelemmel a tenger felé.., Eredmények a jégeső elleni küzdelemben Az ember végtelen idők óta kénytelen a természet elemeivel dacolni. A szárazság, az özönvízszerű esőzések mellett a jégeső is évről évre jelentős károkat okoz a mezőgazdasági kultúrákban. Ázsia és Európa egyes területei különösen sokat szenvednek a jégeső pusztításától. Indiában és Kínában 1—2 kg-os jégdarabokat is észleltek, a Szovjetunió középső vidékein nem számítanak ritkaságnak a 4—500 gr-os jégdarabok. A Kaukázus környékén 2—3 évenként narancs nagyságú jég esik, s évi átlagban 1 millió rubel kárt okoz ezen a vidéken. Érthető, hogy a Szovjetunióban évek óta behatóan foglalkoznak a jégeső elleni küzdelem problémájával. A kutatás nem csak elméleti síkon folyik, hanem igen eredményes gyakorlati módszereket dolgoztak ki a „jégelhárítás” frontján. A védekezésnek nagyjából az a lényege, hogy a jégfelhők keletkezését és vonulási útját radarral mérik és pontos jelzések alapján, ágyúval, rakétával ezüstjodidot lőnek a felhőbe. Az ezüstjodid itt nagymértékben befolyásolja a vízpára kristályosodását és megakadályozza a nagyobb méretű jégszemek képződését. Ezzel a módszerrel az elmúlt években a Kaukázus északi részén, Örményországban és Grúziában összesen 1 millió hektár növénykultúrát, — javarészt szőlőt és gyümölcsöst — védtek meg, de néhány évvel később már csupán Örményországban 2 millió hektár terület megvédését tervezték be ezzel a módszerrel. » A jégeső elleni védekezésnél igen fontos a célzás mellett a beavatkozásra, tehát az ezüstjodid bombák belövésé- re alkalmas időpont kiválasztása. Másrészt azt is pontosan meg kell határozni, hogy milyen felhőkbe kell fellőni az ezüstjodidot. Radarhullámok segítségével letapogatható a jégszemcse átmérője és sűrűi sége. A jégfelhőket tehát a terimika mai állása mellett elég pontosan be lehet már mérni. Általában 4—7 ezüst- jodidos bombával lehet megvédeni egy 200 000 hektáros területet. Amikor a jégszemcséket tartalmazó felhő a védendő terület félé közeledik, lehetőleg még a zőnahatár elérése előtt megkezdik bombázását. Az ezüstjodid hatására a szemcsék zsugorodnak és végül esőcseppekben hullanak le a földre. A nagy kumuluszfelhőket szintén mindaddig bombázzák, amíg radar segítségével a nagy átmérőjű szilárd szemcsék letapogathatok, és dara vagy eső formájában le nem hullanak. Az említett módszer nem túl költséges és a termés megmentése bőven behozza a rá» fordítást. Általában 20—100 gr ezüstjodid bevitele egy köb- kilométer nagyságú felhőbe 1 cm átmérőre zsugorítja a tojás nagyságú jégszemeket abban a felhőmagasságban, ahol a hőmérséklet 0 C-fokkal egyenlő. A Szovjetunióban ma már több szerv foglalkozik a jégeső elleni küzdelem különböző kérdéseivel. A Georgiái Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének munkatársai szerint ezzel a módszerrel már napjainkban is mintegy 75 százalékos eredményt lehet elérni. Még számos kérdést kell azonban tisztázni ahhoz, hogy ez az eljárás tökéletes védelmet nyújtson a pusztító jégesők ellen. Fűtés a föld melegével A leningrádi bányászati intézet kutatói több ukrán és szibériai kutatóintézettel együttműködve olyan új technika kifejlesztésén dolgoznak, amellyel megnyithatnák a föld „melegvíz-csapját”. A kutatások kimutatták, hogy 8 —10 kilométer mélységben sokszor ezerszer annyi hőenergia tárolódik, mint amennyit a föld ismert fűtőanyagkészleteivel elő lehetne állítani. A tervek szerint először öt kilométer mélységű fúrást készítenek — ebben a mélységben a kőzetek hőmérséklete már eléri a 100 fokot. Két párhuzamos fúra- tot süllyesztenek majd a mélybe, s ezeket robbantások sorozatával ' összekötik. Így egyfajta föld alatti kazán alakul ki — az összetört kőzetek zónája. Az egyik fúratori beszivattyúzott hideg víz érintkezésbe kerülve a forró vízzel 50—70 fokra melegszik fel; a másik fúraton felemelkedve felhasználható melegházak, üzemek, lakások fűtésére. A leningrádi kutatók számításai szerint az első ilyen fűtőrendszer egy 25 ezer kilowattos hagyományos erőműnek felel meg. Az első ter- málfűtörendszer megépítésére a Szovjetunió távoli, északi területein kerül majd sor. Gyakorlati tanács kezdő méhészeknek Ha a porcukor etetése közben az éjszakák már lehűlnének, reggelre a méhek a lábi- kából a léputcákba levonulnak. Ez még nem jelenti azt, hogy a nappali felmelegedésnél újból nem lepik-e el az eledelt? A porcukoretetésnek éppen ez a rendkívüli előnye, hogy a nappali etetésnél sem idéz elő a méhek között kutatást, rablást, akár az etetett, akár más családok között. Az úgynevezett „finom kristály- cukor” szemcséinek keménysége miatt lassabban oldható és előfordul, hogy a méhek mint „tisztátlanságot” kaptáron kívülre hordják, és csak a legapróbb szemcséket oldják fel tápnyáluk segítségével. Ezért lassabb és veszteségesebb az etetése. Ha a kezdő a szörpben feletetett körülbelül 10—12 kiló cukron kívül öt kiló porcukrot is lehordatott méheivel, nyugodtan várhatja a telet. A virágport és a mézzé átalakított cukrot (invertálva) a méhek természeti törvényeiknek megfelelően elhelyezik a kaptárban a méhésznek nincs már többé beavatkozásra szüksége. Általában egy 50 liter űrtartalmú fészek számára ősztől tavaszig 14—15 kiló mézkészlet elegendő, különösen akkor, ha röpkörzetében elegendő virágporgyűjtésre volt lehetősége. Ha a korai lehűlés következtében a méhek nyugalmi állapota bekövetkezik, a kezdőnek arra legyen gondja, hogy a kaptár röpnyílását fogas szűkítővei védje a cickányok betolakodása ellen. Ha a röp- nyílás 10 milliméternél nem magasabb, gyakorlatilag sem egér, sem cickány azon nem szokott bebújni. Távolítsa el a kezdő az etetőládikát, de a keretekre helyette semmi néven nevezendő közvetlen takarást ne alkalmazzon! Ha a fészek röstaszövete méhszu- rokkal, viasszal be volna ragasztva, gyaluforgács, vagy papírláng, esetleg benzinlámpa segítségével a ragasztást olvassza, égesse le, és úgy helyezze vissza a raj családra. A méhcsaládok téli levegőigényéről, hidegvédelméről a következő, befejező írásban kívánok válaszolni, mivel az eredményes, egészséges, jó telelés érdekében sok érdekes mondanivalóm van a kezdő számára. Előre tudom, hogv tanácsom úgy a kezdő, mint a haladó méhészeket meglepi, mert homlokegyenest más. mint a nagy általánosságban bevett és fél évszázada egyformán üzßtt korszerűtlen konzervatív módszer. Németh László Rövid események A földkéreg tevékenységének megfigyelése A Türkmén Tudományos Akadémia Geofizikai és Atmoszférakutató Intézetének szeizmológiai kutatásai egyre nagyobb területeket fognak át. Az ashabadi, firjuzi, bérzengi és más állomásokon rendszeresen figyelik és feljegyzik a földkéreg lökéseinek adatait, a hullámok irányát és erejét, az epicentrum helyét. A közelmúltban befejezték a kara-kalai állomás építését. Ez lehetővé teszi, hogy kevéssé tanulmányozott és nagy kiterjedésű területet hódítsanak meg a tudományos vizsgálatoknak. Ércszállító hajó Svédországnak A Figaró a negyedik, a svéd Wallenius Lein cég rendelésére Leningrádban készült négy hajó „opera”-sorozatá- ban. Teherbírása 35 ezer tonna. Elődeihez — a Rigolettó- hoz, a Traviatához és a Pil- langókiasszonyhoz hasonlóan vízkiszorítását tekintve a Figaró is a legnagyobb szovjet gyártmányú hajók közé tartozik. A 16 csomós sebességgel haladó hajó a trópusokon és az északi tengereken is használható. Hasonló hajók készültek Le- < ningrádban Norvégia és az NSZK megrendelésére is. Ctrakelneb a vadállatok Messzeföldön híres a Voronyezsi Természetvédelmi Park. Az élő kincsekkel teli zöld „szigeten” sikeres tenyésztőmunkát végeznek. Évente számtalan vadon élő — esetenként igen ritka — állatot telepítenek innen át. Az évek során kb. 3 ezer hódot szállítottak különböző köztársaságok, területek parkjaiba. A napokban 130 szarvast és vaddisznót küldtek a Moszkva környéki erdőkbe. Harminc szarvas a kalugai területre „utazott”. A természetvédelmi terület munkáját ebben az évben a moszkvai népgazdasági kiállításon is bemutatják. Átomgyorsítóval a rák ellen A rák elleni küzdelém legújabb „közkatonái” a magfi-' zikusok, s a legújabb fegyverek a dubnai egyesített magfizikai kutatóintézet részecsl- kegyorsítói. A dubnai szink- rociklotron és a moszkvai szinkrotron nagy energiájú protonjait eredményesen használják a rákos daganatok el- roncsolására, miután beható munkával kidolgozták a pro* tonnyaláb pontos adagolásának és fókuszolásának módszerét. Az orvosi Célokra kivezetett protonnyaláb nem zavarja a fizikai kísérleteket, amelyek így a gyógyító kezeléssel egy- időben is végezhetők. í NÓGRÁD — 1973, augusztus 12., vasárnap 11
