Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-11 / 187. szám

Vonzóbbá tenni a mozgatom munkáját

KISZ*Halasztás előtt

A MAGI AR Kommunista Ifjúsági Szövetség idei legnagyobb eseménye az alapszervezetek vezetőségeinek választása lesz. Már elkészültek az intézkedési tervek, megtörtént a KISZ-titkárok felkészítése. Sor kerül majd a KISZ járási testületéinek megválasztására is küldöttértekezleteken. Itt adnak majd számot a járás ifjúsági vezetői az eltelt két év munkájáról. Szé- csényben Varga Józseffel, a KISZ járási bizottsága titkárával és Kiss Gyula nevelési felelőssel a választásokkal kapcsolatos feladatokról beszélgettünk.

— Az új vezetőségi tagok kiválasztásánál alapvető szempont a rátermettség. A községi alapszervezeteknél igyekszünk azokat a fiatalokat kiszemelni, akik a faluban dolgoznak, s így több idejük jut a mozgalmi munkára. Az üzemekben viszont ellenkezőleg, káros szemléletet kell leküzdenünk, hogy ne az legyen a KISZ- alapszervezet titkára, aki leginkább ráér. A közéleti szereplés szempontjából fontos, hogy a legjobban dolgozó szakmunkások közül kerüljenek ki az új vezetők, már ahol nem választják újjá a régieket — mondja Varga József.

Nem titok, hogy lakóterületen a 24 titkár közül csak 15 újjáválasztása látszik valószínűnek. A munkahelyi alapszervezeteknél kedvezőbb az arány. A kilenc alapszervezetnél csak három helyen lesz új KlSZ-titkár. Viszont a járási bizottság tagjainak fele kicserélődik.

— Mi az oka ennek? — kérdezem.

— Csekély részük úgy érzi, kinőtt a KISZ-ből, másik részük családi problémák miatt nem tudja vállalni a társadalmi megbízatást. A legtöbben, akik valószínű nem lesznek újraválasztva, nem bírtak megbirkózni feladatukkal. így minőségcserével az alapszervezetek vezetésének színvonalat javítjuk. Ez az általános törekvésünk — válaszol Kiss Gyula.

Újra a KISZ járási bizottságának titkára veszi át a szót:

— SZERETNÉNK a járási bizottság munkájába új színeket, módszereket, egészségesebb vitaszellemet hozni. A bizottság tagjainál az alkalmasság mellett figyelembe vesszük, hogy az alapszervezetnek milyen segítségét tud majd adni, akár a vezetés, akár a mindennapi munka területén — mondja.

Augusztus. 15-től szeptember 15-ig minden alapszervezet taggyűlést tart. Itt elfogadják a választásra való felkészülési terveket, ahol szükséges jelölő bizottságot választanak. Ezt követően egy hónapon belül kerül sor a vezetőségek megválasztására.

— Mi jellemezte két év alatt a járás ifjúsági szervezeteinek életét?

— Egyes rendezvényeink hagyományossá váltak. Gondolok itt a politikai oktatásokra, Ifjú Gárda-szemlékre, társadalmi munkaakciókra. A leglényegesebb viszont, amit nehéz kimutatni, a fiatalok sokkal többet vitatkoztak, igaz, nem mindig a KlSZ-taggyűlé- sen. Jól tudnak kritizálni, látják a hibákat, de ehhez még nem párosult az a tettrekész- ség, mely e hibákat kijavítja. Az elkövetkezendő időben arra törekszünk, hogy élményt- adóbbá tegyük a szervezeti életet. Ennek módszerein törjük fejünket. A járási ifjúmunkásnapok megszervezése

jó kezdeményezésnek bizonyult, de sajnos, nem sikerült megfelelő partnert találnunk hozzá — sorolja Varga József, majd még hozzáteszi —, csupán elvi segítséget kaptunk a kulturális szervektől.

A KISZ VIII. kongresszusán többen megfogalmazták, hogy tegyük vonzóbbá a KISZ-t. Arra is választ kerestem, hogyan sikerült ez a szécsényi járásban.

— Munkánk során nagyon sok tényezőt figyelembe vettünk. Olyan elemekkel gazdagítottuk a programokat, melyek nem voltak híján romantikának. Elég csak a hollókői ifjúsági találkozót említeni. Ezt a szemléletet terjesztjük a régi, s majd az új vezetőségek tagjai között is. A szabad idő eltöltésének megszervezését is még élménytadóbbá szeretnénk tenni. Igazán akkor lesz vonzó a KISZ-alapszervezet, ha a fiatalok érzelmére tud hatni. Az a tapasztalatunk, hogy néhány helyen hivatalos- kodó hangnem uralkodott el a taggyűléseken. A november kilencedikén megrendezésre kerülő járási küldöttértekezleten ezekre a vonásokra felhívjuk majd az új KISZ-titkárok figyelmét — magyarázza Kiss Gyula.

A választási előkészületek javában folynak. Nem kis feladat a megfelelő emberek kiválasztása. Ahogy a szécsényi járás ifjúsági vezetői elmondták, már mindenütt megtárgyalták a pártszervek vezetőivel az új vezetőség összetételét.

NAGV SZÜKSÉG is van rá,

mert az ifjúsági szervezetek előtt újabb és újabb feladatok állnak, melyek valóra váltása nem kismértékben múlik az alapszervezetek vezetőségein.

Szabó Gyula

Patakok völgyében

Apró cserháti falvak. Hét patak völgyében fekszik Felsőtold. A növénytermesztésben errefelé kevés fantáziia rejlik. Annál több az állattartásban. Miként élnek a lehetőségekkel?

Világhírű tejelő, vagy hízómarhákkal nem rendelkeznek a termelőszövetkezetben. Van viszont 130 magyartarka tehenük, összesen 450 darab szarvasmarha. Nyolcvan növendéket* a legelőn tartanak, ott legelésznek a Bikkalján. Esős lidő után errefelé nagyra nő a fű.

Nincs különösebb gond a férőhely-kihasználással, hiszen csaknem mindet feltöltették. Szakosodásra még nem gondolnak. A középtávú fejlesztést tervben is kettős hasznosítást tűztek ki célul. A tej mellett hízómarhát is értékesítenek.

Felsőtoldon szintén bekapcsolódnak a szarvasmarha- program megvalósításába. Fejlesztésre az idén 2,8 millió forintot használnak fel! Ebben szerepéi ártámogatás, fejlesztési hozzájárulás, és 667 ezer forint saját pénz, melyet hosz- szú lejáratú hitelből teremtenek elő. Az állami támogatás 817 ezer forint.

Az idén száz férőhelyes bikaistállót építenek az alsótoké majorban. Emellett létesítenek egy tejházat és két siilót. Ku- csik Ervin állattenyésztési ágazatvezető szerint december végére a tehenek számát 130- roi 147-re növelik.

L’j módszer a közúti balesetek csökkentésére

Áz aszfaltban húzott párhuzamos barázdák a veszélyes útszakaszon növelik a közlekedés biztonságát, főleg esős időben. Kaliforniia útjain, miután 39 nagyon veszélyes szakaszon barázdákat húztak az aszfaltba, a közúti balesetek 70 százalékkal csökkentek. Említésre móltó, hogy ezek a barázdák a melegebb éghajlatú vidékeken a leghatásosabbak, mivel ott mélyedésekben nem ülepszik le hó és jég.

Ä tejhozam finoman fogalmazva lehetne több is. Tavaly egy tehénre 2700 liter jutott Az idén 2800 liter várható. Manapság 4,75 forintért állítanak elő Felsőtoldon egy liter tejet.

Nem rossz üzlet a marhahizlalás sem. Ezen a környéken nagy hagyományai vannak. Az idén 50 hízómarhát értékesítettek, és további 85 darabot kívánnak eladni. A szövetkezet vezetőinek véleménye szerint a tej- és húshasznosítá- sri irányból 50—50 százalékban tervezik az árbevételt.

A felsőtoldi közös gazdaság 500 hóid legelővel rendelkezik. Ha valamely patak vízét völgyzáró gáttal felfognák, az

öntözésben is nagy fantázia rejlene. Ám effajta álmodozásra egyelőre nem pazarolják idejüket A távlati fejlesztési tervben a növénytermesztést már teljesen alárendelték az állattenyésztésnek. Jóformán már csak gabonát termesztenek.

A pásztói járásban jó néhány közös gazdaságban a szarvas- marhaprogram megvalósítása terén nagyobbak a lehetőségek és tennivalók miint Felsőtoldon. De a Cserhát belsejében is igyekeznek lépést tartani a fejlődéssel — tárgyilagosan mérlegelve adottságaikat.

R. I.

Munkásarcok

Tréfára mindig kész...

A nagycsarnokból jön, kezében két kulcs.

— Ernő, gyere csak — szólítja meg a párttitkár. Búzás Miklós ifjú Kajtor Ernőt,' a Ganz-MÁVAG mátranovéki gyáregységének géplakatosát. A mindig tréfára kész, s azt elviselni tudó alacsony termetű, zömök fiatalembert mindjárt különféle megjegyzésekkel próbálják ugratni. Ö azonban szilárdan áll az incselkedő nyelvek kereszttüzében. Egy-egy talpraesett megjegyzésével ad mattot az élcelő- dőknek. Sértődöttség nélkül folyik a diskurzus. Még akkor is így van, ha egy-egy közbeszólás a fiatalember elevenjébe talál.

Tréfára kész hajlama és készsége aztán végigvonul későbbi beszélgetésünkön is.'

— Szeret dolgozni?

— Nem nagyon, csak egy cseppett, annyit, amennyi szükséges — válaszol, miközben huncutul összeráncolja szemét, számítva meghökkenésemre.

— Ezért kap T6 forintos órabért — veszi és adja visz- szó a lapot a párttitkár.

— Nagyon jó szakember, Univerzális munkás. Rá lehel mindent bízni — kapcsolódik a beszélgetésbe Kovács Jenő, a daruüzem fiatal művezetője.

Ernő szeme sem rebben az elismerő szavakra, úgv tesz, mintha a dicséret mindennapos lenne.

— Mindig jó kedvvel jön az

üzembe?

Rám néz. Pillanatnyilag nem tudja, hogy tréfának, vagy komolynak szántam a kérdést. Kisvártatva megszólal:

— Azt nem mondhatom. De amikor már hozzákezdek a munkához, akkor megjön a kedvem.

— Hány szakmája van?

— Kettő. Géplakatos, villany- és lánghegesztő. Mindkettőt még a bányánál tanuljr • Í':

.. táj:'-. ..«|!|

I

II»

É

......... ::-.

Öreg juhász

tam. Tanítómesterem Búzás Miklós volt — mutat a párt- titkára — és Kapás Vilmos,

— Büszkék magára?

— Ök tudják — válaszol diplomatikusan.

A későbbiek során a gyáregység igazgatója és a közvetlen munkatársai is elismeréssel szólnak tevékenységéről, segítőkészségéről.

— Kedvelik életrevalóságáért, jó kedélyéért munkatársai. Mindenkinek segít munkájában — jegyzi meg a gyáregység igazgatója.

— Rendes emberek vannak a csoportban. Tizennyolcán vagyunk. Csak egy szakmunkás van közöttük. Többen betanított munkások, jó néhányan vannak ipari tanulók.

— Sokat segíti őket?

— Mindig, de nem esik nehezemre. Hárman vannak csak, akik önállóan tudnak dolgozni. Majd megtanulják. Én is így kezdtem...

— Melyik szakmáját szereti jobban?

— A mostanit, A lemezla- katosságot.

— Miért?

— Mert megkedveltem,

— Hogyan?

—• Jött az magától. 17

— Ha szükséges, a darugépészeknek is bedolgozik, ugyanis a két munkaterület szorosan összefügg — jegyzik meg körülötte álló társai.

A fiatal szakember szavaiból egyértelműen kicsendül, hogy nem érzi magát a munka hősének. Amit tesz, azt szívvel, és legjobb tudása szerint cselekszi. Könnyfakasztó. kifejezések nélkül, egyszerűen, természetesen és a jó szakemberekre jellemző büszkeséggel beszél munkájáról, úgy, ahogy annak idején mestereitől tanulta. Mert a fizi* kai munka számára nem egyszerű kenyérkereset, hanem hivatás.

Vajon mivel tölti a szabadidejét?

— Barkácsolok. Tagja vagyok a barkácsklubnak. Vezetőnk Koroknyai Oszkár. Egy kiállítást rendeztünk a községben, ahol falidíszeket — falilámpa, gyertyatartó — állítottam ki. Az üzem patro* nál bennünket. Anyagot ad, de helyiség is kellene.

— Majd lesz, ha közösen rendbe hozzuk — kér ismét szót a párttitkár.

— Von még más hobbyja is?

— Igen. Díszhalakkal foglalkozom.

— Sok van?

— Három akváriumban vagy háromszáz. Én, meg * szüleim gondozzuk.

Ahogy kivettem néhány munkatársa szavából, nem méltányolják eléggé ezt a sze* rintem kedves, és hasznos időtöltést. Pedig megérdemelné! A tartalmasabb szabad idő eltöltésének ez is egyik kulturált színfoltja. Jut még ideje a sakkozásra is. A helybeli sakkcsapat egyik jó képességű tagjaként tartják számon.

— Harmadikok lettünk a megyei versenyben — szól ismét az univerzális képességű jó szakmunkás.

Nem sokkal később lépteit brigádja felé irányítja. Set, mert tudja, segítségére számítanak a kollektíva tagjai.

V. K ’

Bibék László felv.

\

Mai kommentárunk

Olasz üzletember Romhány ban

önmagában az még nem szenzáció, hogy olasz üzletember érkezett a FIM Romhányi Építési Kerámiagyárába. De az már érdekes és nyilvánosságot érdemel, hogy olasz cég falburkoló csempét akar vásárolni. Ugyanis Olaszországban hagyományai vannak a csempegyártásnak, Romhányban pedig nemrégen kezdék. Az olaszok naponta körülbelül any- nyi falburkoló csempét gyártanak, mint a romhányi gyár egész évben.

Hogyan, honnan jutott el a romhányi gyár híre Olaszországba? A gyár átalakításához, berendezéséhez szükséges gépeket az olasz Sacmi-cégtől vásárolták, olasz szakemberek irányításával szerelték a gépeket, innen a személyes kapcsolat, így jött Romhányba az elmúlt napokban az olasz üzletember.

Kemény István megbízott főmérnök tájékoztatása szerint a romhányi csempe minősége és mázanyaga tökéletesen megfelel az Olaszországban gyártottnak, máris jelentős export- megrendelést kapna a gyár, de az árban nem tudtak megegyezni.

Az alapanyag jó, a gépek és a technológia azonos az- olaszokéval, miért drágább a magyar csempe? Az eddigi vizsgálódások szerint azért, mert Romhányban keveset gyártanak, nem eléggé termelékenyen dolgoznak. Ezen minél előbb változtatni kell. Ezt diktálja a hazai piac érdeke. Több csempére van szüksége az országnak, hogy az állami ipar igényeit kielégíthessék, de többet kell termelni, hogy jusson exportra. Egyrészt a külföldről vásárolt gép ellenértékét jó lenne minél hamarabb áruszállítással kiegyenlíteni, másrészt a gazdaságos termelés egyik fontos mércéje a nemzetközi összehasonlítás, a külföldi versenyképesség.

Romhányban jó minőséget értek el, és ez elismerésre méltó eredmény, hiszen új termékkel, új berendezésekkel, viszonylag rövid idő alatt jelentkeztek. Most már a további előrelépés a gazdságos termeléstől függ. A cél megvalósításának egyik módja a termelés fokozása. Hogyan lehet az adott munkáslétszámmal és berendezésekkel többet gyártani, milyen műszaki, szervezési intézkedéseket kell foganatosítani? Hogyan lehet az egy termékre eső állandó költségeket csökkenteni?

A kérdés megoldása nem megy egyik napról a másikra. Bonyolult számításokat végeznek, megfontolt műszaki intézkedések szükségesek. Ez népgazdasági és egyben vállalati érdek is.

F. U

NÓGRÁD — 1973. augusztus 11., szombat