Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)
1973-08-10 / 186. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AT. MSZMP NÓGRAD M E GY El BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XX'X ÉVF„ 186. SZÁM ARA: 80 FILLER 1973. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK TECHNIKA ÉS HOZZÁÉRTÉS A bányász szocialista brigádvezetők tanácskozásán az egyik iparos arról szólt, hogy mind több új gép, berendezés kerül az üzemekbe olyan, amit előtte nem is láttak. _ Mielőtt beszerelik, alkalmazni tudják, a szerelőknek is meg kell ismerniük. Mindehhez idő kell. és legtöbbször -a műszaki leírások sem sokat árulnak el. Nem lehetne az ilyen gondokat megelőzni úgy, hogy azokat vinnék tapasztalatcserére, akiknek a munkája tényleg ezen áll, vagy bukik? Az igény jogosságához nem fér kétség. A technikai forradalom korát éljük, amikor nagyon gyorsan változik minden. Az a szakmai tudás, amit tegnap megszereztek szakembereink, ma már kevés és holnap még kevesebb lesz, ha a felkészülés nem tart lépést a fejlődéssel. Az új technikát megteremteni nem könnyű dolog, de önmagában kevés, ha az alkalmazásakor kiderül, hogy hiányzik a hozzáértés. A régi közmondás ma is érvényes: ki minek nem mestere, az elrontó ja. Nem új jelenség az sem, hogy egyes üzemeink nagyítóval keresik az olyan jól képzett hegesztőket, akik a mai igényeknek és jogos minőségi követelményeknek megfelelő hegesztést tudnak végezni. Nem véletlen jelenség, hogy egyre többen jelentkeznek a minősítő tanfolyamra a régi, tapasztalt hegesztők közül is. A korábban megszerzett szakmai tudás, az évek során felhalmozódott tapasztalat nagyon sokat jelent, de a rutin ma már sok esetben kevés. Ahogy az élet minden területén, úgy az egyes szakmákban is elengedhetetlen követelmény az állandó továbbképzés. Az igazi, szakmáját szerető embert érdekli is minden szakmába vágó új dolog. Az ilyen munkás nem is állítja magáról soha, hogy már mindent megtanult, hanem abból csinál önmagának presztízs- kérdést, amiben bizonytalan. A szakmai továbbképzési Igény megvan a munkásokban. Sajnos, hogy ennek az igénynek a kielégítése már nem ilyen egyértelmű. A vállalatoknál a napi termelési gondok mellett ez a kérdés háttérbe szorul és csak a legszükségesebb esetben, amikor már éget, akkor gondolnak rá. A szakmai felkészülésnek pedig minden esetben meg kellene előznie az új gépet, az új technikát, de legalább az első időszakban biztosítani a megfelelő képzést, oktatást. Az üzem- és munkaszervezés, a fejlettebb technika alkalmazása mind fontos eszköze a hatékonyság fokozásának. Nem nélkülözhető a szakmai képzés, állandó továbbképzés sem. Ennek a feltételét megteremteni a vezetők feladata. Ahol ennek hagyományai vannak már, ott bizonyíthatják, hogy a munkások szervezése nem nehéz, szívesen vesznek részt akár tanfolyamokon, akár csak egyetlen berendezésről szóló előadáson, gyakorlati bemutatón. A legtöbbször házon belül megoldható ez, hiszen van hozzá szellemi kapacitás. A mérnökök, technikusok többsége szívesen végzi ezt a munkát, de esetenként a külső előadót is biztosítani lehet. A több szakmásításról évek óta sok szó esik. Egy-egy vállalat eredményei nem csak a technikai színvonaltól, hanem a munkásgárda felkészültségétől is függenek. Az állandóan gyarapodó szakmai műveltség, tudás olyan tőke, amit nem lehet nélkülözni egyetlen termelő- vállalatnál sem. B J. Az együttműködés jegyében Fock «fenő Len^elországba utazóit Pioitr Jaroszewicznek, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökének meghívására Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke csütörtökön este Varsóba utazott. Kíséretében van Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Drecin J ó* zsef, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes. A kormányfők áttekintik a két ország kapcsolatainak jelenlegi helyzetét, értékelik a legutóbbi tárgyal;'/ok óta elért eredményeket és meghatározzák az együttműködés fejlesztésének további feladatait. Fock Jenőnek és kíséretének a búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Várko- nyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivataló- 'nak elnöke és Marjai József külügyminiszter-helyettes. Jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Ülésezett a megyei NE8 Napirenden: a zöldség" és gyümölcsellátás helyzete Tegnap tartotta ülését a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Elsőként a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó nők helyzetével kapcsolatos vizsgálat megállapításait tárgyalták meg. Ennek a vizsgálatnak az volt a célja, hogy megállapítsák, a termelő- szövetkezetekben, állami gazdaságokban milyenek a nők foglalkoztatásának feltételei, az anyagi és szociális körülmények, a szakmai képzés lehetőségei. Betartják-e a nők védelmére vonatkozó rendelkezéseket, s az egyedülálló gyermekes anyák milyen segítséget, támogatást kapnak munkahelyükön ? Ezt követően került sor egy másik, megyei szintű vizsgálat tapasztalatainak értékelésére, mely a zöldség- és gyümölcsellátás helyzetével foglalkozott. A vizsgálat során megállapították, hogy Nógrád megyében a mezőgazdaság szocialista átszervezését megelőző években a legutóbbi évek termő- területével csaknem azonos nagyságú területen, mintegy 1800—1900 hektáron termeltek zöldségfélét. 1962-től a zöldségtermelő terület dinamikusan nőtt, de a következő évektől kezdődően lassú csökkenés kezdődött. Ennek egyik oka az volt, hogy kedvező terméseredmények esetén gyakran fordultak elő értékesítési gondok. Emiatt a zöldség és burgonya termő- területe 1968 után tovább csökkent, főleg a nagyüzemekben. A terméseredmények alakulásában döntő része volt a kedvezőtlen éghajlati viszonyoknak és talajszerkezetnek, az öntözéses gazdálkodás lehetősége hiányának, a gépesítettség alacsony szintjének, a munkaerő- és szakemberhiánynak. Ezeknek az okoknak tudható be, hogy a mai értelemben vett zöldségtermesztés nagyüzemi módja nem alakulhatott ki. Megyénkben kezdetét vette a zárt rendszerű burgonyatermesztés, annak komplex gépesítésével. Az őrhalmi termelő- szövetkezet már rendelkezik ilyen gépsorral. A zárt rendszerű termesztésbe társult szövetkezetek ugyancsak törekednek a teljes gépesítésre, így megoldódik a burgonyatermesztés. Megyénk közös gazdaságai nem rendelkeznek a primőrök termesztéséhez szükséges füthető melegházakkal. A fólia alatti, fűtés nélküli termeléssel csak rövid idővel tudják előbbre hozni az árukat, de a magas anyagköltségek miatt nem tudnak versenyezni a délebbi vidékek szántóföldi, korai terményeivel. Ezért fordul elő gyakran, hogy megyénk piacain az átlagosnál magasabbak az árak. A termelőszövetkezetek általában kevés gondot fordítanak a háztáji gazdaságok zöldséges gyümölcstermelésének elősegítésére. Néhány helyen a segítségnyújtás odáig terjed, hogy palántát, vetőburgonyát biztosítanak tagjaiknak, s lehetővé teszik a termelt bogyós gyümölcsök termelőszövetkezeten keresztül történő értékesítését. A lakosság ellátását a MÉK megyén kívüli beszerzések útján biztosítja. Rendszeres kapcsolata van Baranya, Csongrád és Bács megyével. Főleg vöröshagymából, karfiolból, kelkáposztából, nyári és téli almákból, őszibarackból, szőlőből szállítanak nagy mennyiséget megyénkbe, ami szintén a magasabb árakhoz vezet. A vizsgálat során a népi ellenőrök javaslatokat dolgoztak ki a megye zöldség- és gyümölcsellátásának javítása érdekében. Elsősorban zöldségtermesztő társulás lehetőségeinek megvizsgálását javasolták, s az öntözőkapacitások zöldségtermesztésre való felhasználását. Felhívták az illetékesek figyelmét újabb feldolgozóüzemek létrehozására is. A MÉK vállalatának javasolták, hogy a lakosság jobb áruellátása érdekében kössön hosszabb távú együttműködési szerződést a megye termelőüzemeivel, s a felvásárlási árak kialakításánál alkalmazzanak olyan ösztönzőket, amelyek fokozzák a termelési kedvet és növelik a zöldség és gyümölcs termelését. IFJÚ TRAKTOROSOK Megszomjaztak, s egy pillanatra megállították a hatalmas masinát. Gyerekképű traktorista ugrik a frissen szántott barázdára, mögötte a szurkos képű fiú készülődik le a gépről. Dankó József 18 évesen vállalta és végzi i$ becsülettel itt Kisgécen a tarlóhántást. A téesz taníttatta ki Pétervá- sárán, a szakközépiskolában, s ahogy végzett, rábízzák a nagy erőgépet, bekapcsolódik ő is az aratás utáni munkákba is. „Reggel héttől néha estig a traktoron vagyok. Nőj szépen fizetnek is; 3000 forint, de volt már négy és fél ezer is a borítékban ” — mondja két bögre víz között,1 s végigméri a fekete szántást. „No, ezt a csavart itt még meghúzzuk, hozd csak a kulcsot, Józsi!” — szól a „kisi- nasnak” Vándornyik Józsefnek.’ Ö most megy nyolcadik általánosba —, de hadd szeresse meg idejében a földet, a gépet, kellenek majd ide az új szakemberek! — tájé — Csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások Prágában Elesch István, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtökön a déli órákban hivatalos tárgyalásokra Prágába érkezett dr. Paul Frank nyugatnémet külügyi államtitkár. Az általa vezetett küldöttség tagja dr. Renate Finke- Osiander asszony, első osztályú követségi tanácsos, a kelet-európai szocialista országok referense (kivéve a Szovjetuniót), valamint von Richto- fen nemzetközi jogi referens és mások. Megérkezése után a bonni államtitkár újságíróknak elmondotta, hogy a Jiri Götz csehszlovák külügyminiszter- helyettessel folytatandó megbeszéléseken szóba kerülnek az úgynevezett humanitárius kérdések (családegyesítés, utazási könnyítések), s kidolgozzák Brandt kancellár szeptember elejei prágai látogatásának programját. Délután megkezdődtek a hivatalos csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások. A csehszlovák delegációt Jiri Götz külügyminiszter-helyettes, a nyugatnémet küldöttséget dr. Paul Frank külügyi államtitkár vezeti. (MTI) „Nagyszerű brigád a »bórkarbidos« kollektívaI” — fogadtak a salgótarjáni ötvözetgyárban. A hétfős szocialista brigád elhatározta, hogy felkeresik az idős, nyugdíjas családokat, s ahol segítségre van szükség, segítenek. Magyarországon ők állítják elő egyedül ezt az értékes ötvözetet. Egy kiló bórkarbid 1400 forintba kerül, melyből aztán csiszolóport készítenek. Még a Zsiguli-programhoz is közük van: az autó bizonyos alkatrészeinek felületkezelését végzik el az itt gyártott ötvözettel. Képünkön a brigádvezető, Schi- mirel Jánosné és Kecskés Károly — kulcsár — ,
