Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-31 / 203. szám

Közös közlemény A MAGTAR—CSEHSZLOVÁK GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI-TUDOMÁNYOS EGYÜTT­MŰKÖDÉSI VEGYES BIZOTTSÁG ELNÖKI TALÁLKOZÓJÁBÓL Befejeződött a magyar— csehszlovák gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési vegyes bizottság elnöki találkozója. A bizottság elnöki találko­zójáról az alábbi közös köz­leményt adták ki: ’973. augusztus 27—30 között került sor Budapesten a ma­gyar-csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bi­zottság elnökeinek —1 dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyet­tes, a vegyes bizottság ma­gyar tagozata elnökének és Miloslav Hruskovic, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja KB elnökségének póttagja, a Szlovák Kommunista Párt KB titkára, a vegyes bizottság csehszlovák tagozata elnöké­nek — szokásos, két ülésszak közötti találkozójára. Az elnökök áttekintették a bizottság munkaszerveinek az előző ülésszak óta végzett te­vékenységét, különös figyelmét fordítottak az 1976—80. évi tervek koordiriációját célzó munkák programjára. Részle­tes beszámolót adtak tevé­kenységükről a bizottság gép­iparért, mezőgazdaság- és élel­miszeriparért felelős tagjai. Az elnökök tájékoztatást kaptak a dunai vízlépcsőrendszer épí­tésének előkészítéséről folyó tárgyalások eddigi eredmé­nyeiről. A megbeszéléseken részt vett Frantisek Vvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­te is. Miloslav Hruskovicot ítt- tartózkodása során fogadta Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A csehszlovák vendégek megtekintették a villamosipa­ri kutatóintézetet, s elláto­gattak Győrbe, ahol a motor- és hátsóhídgyártást nézték meg. A megbeszélések eredmé­nyeiről csütörtök délben a Parlamentben emlékeztetőt írtak alá. Aláírás után dr. Ajtai Miklós ebédet adott a Parlamentben a megbeszélé­sek magyar és csehszlovák résztvevői részére. Miloslav Hruskovic csü­törtök délután elutazott Bu­dapestről. A Ferihegyi re­pülőtéren búcsúztatására meg­jelent dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Jelen volt Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagy­követe. (MTI) Elkobozzák a sztrájkoló szállítók autóit (Folyiatás az 1. oldalról) A kormány utasítására a fegyveres erők megkezdték a tehergépkocsik elkobzását. Ed­dig mintegy 3000 teherautót foglaltak le, s ezeken önkéntes brigádok végzik a szállítást. Brionos belügyminiszter szer­dán közölte, hogy a hatóságok tovább folytatják a szállítást szolgáló járművek elkobzását. A kiskereskedők országos szövetsége meghatározatlan ideig folytatni kivánja a teher­autó tulajdonosok támogatásá­ra kezdett országos sztrájkot —, közölték szerdán. A parlament legreakciósabb képviselői egy előterjesztesük- bén követelték, hogy nyilvá­nítsák „nem kívánatos sze­méllyé” Kuba santiagói nagy­követét. Figyelemre méltó, hogy a kormánykoalíció kép­viselői mellett a keresztényde­mokrata párt sok képviselője is az indítvány ellen szavazott, s az így csupán jelentéktelen számú „igen” szavazatot ka­pott. A TAS2SZ jelentése szerint a Chilei Szociáldemokrata Párt ifjúsági szervezetéből a vezető­ség és a tagság jelentős része kivált, mivel a párt nyíltan jobboldali álláspontra helyez­kedett. A távozók között van Dario Sanchez, a szervezet el­nöke és Jaime Carmona alel­nöki A két volt vezető Santi- agóban sajtóértekezleten jelen­tette be, hogy támogatja a Né­pi Egység programját. Carlos Briones ahileí bel­ügyminiszter csütörtökön San- tiagóban közölte: a Népi Egy­ség kormánya úgy döntött, hogy törvényen kívül helyezi a teherautótulajdonosok szö­vetségét. A nyilatkozat hang­súlyozta, hogy a több mint egy hónapja törvényellenesen sztrájkoló szervezetre vonat­kozó rendeletén túlmenően a kormány rendeletet adott ki a tehergépkocsik és a pótal­katrészek elosztásáról. Ennek értelmében a törvénytelen sztrájk befejezése esetén a szövetség számára fenntartott új teherautókat a kormány azok között a gépkocsivezetők és helyi fuvarozó-szervezetek között osztja szét, amelyék ké­szek becsületesen dolgozni. Ha­sonló rendeletet hoztak a taxi­közlekedés céljára importált személygépkocsikról is. A szál­lítás valamennyi dolgozóját megfelelő védelemben részesí­tik — hangsúlyozta a belügy­miniszter. (MTI) Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű Kultúrtermében szabad pártnapot tartottak, amelynek előadója Péter János külügyminiszter volt.A részt vevők kifejezték szolidaritásukat a chilei haladó erők harcával Hosszú távú terv az 1976—90~es évekre Somogyi Lajos, az MTI hírmagyarázója Ír­ja: Az Országos tervhivatal irányításával több éve folynak hazánkban a népgazdaság hosz- szútávú tervezésének munkálatai. Első lépés­ként az utóbbi 15—20 év gazdasági fejlődését vették mélyreható vizsgálat és elemzés alá, majd az 19J1—1985. közötti tizenöt éves idő­szakra végeztek számításokat, alakítottak ki fejlesztési elgondolásokat a központi tervező szervek. A hosszú távú népgazdasági terv alapve­tő feladata, hogy támpontot adjon, irányt szabjon a hosszú átfutási idejű és hatású tár- saaalmi-gazdasági, folyamatoknak. Így előse­gíti á KGST-országok hosszútávú gazdaságpo­litikájának összehangolását és támpontul szol­gai az ötéves tervek kidolgozásához. A hosszú távú tervezés során olyan össze­függések kidolgozására koncentrálják a fi­gyelmet, mint például a társadalompolitikai célok megvalósítását szolgáló gazdasági fela­datok, a gazdasági élet leglényegesebb szer­kezeti változásai, a nemzetközi gazdasági együttműködés hosszútávú fő irányainak meg­határozása. E tervező munka folyamatában tárják fel a gazdasági növekedéshez szüksé­ges feltételeket, az emberi környezet és a bi­oszféra védelmének alapvető irányait és fela­datait, az ország területi és települési szer­kezeteinek változásaival kapcsolatos felada­tokat. A hosszútávú tervezésben nagy a jelentősé­ge a tudományosán megalapozott prognózi­soknak, amelyek a világgazdasági környezet várható feltételeit, a tudományos és techni­kai forradalom alakulását, eredményeit tár­ják fel. Üj feladatok elé állította a hosszútévú ter­vezést a KGST 1972. évi, 26. ülésszaka, ame­lyen a tagországok elhatározták, hogy egyön­tetűen az 1976—1990-es évek közötti 15 éves időszakra dolgozzák ki terveiket. E határo­zatnak megfelelően a Minisztertanács meg­tárgyalta az 1976—1990-es évekre szóló hosszú távú népgazdasági tervezés módszerét, mun­kaprogramját és a programban megvalósítan­dó munkamegosztást. Eddigi hosszú távú tervezőmunkánk az 1985-ig terjedő időszakra szólt, tehát az idő­távot most őt évvel ki kell terjeszteni. E feladat azonban nem csupán az eddigi terve­zőmunka meghosszabbítását jelenti. Üj felté­telt jelent a tervezésben az is, hogy a KGST határozata nyomán, a hosszú távú tervező- munka valamennyi tagországban párhuzamo­san folyik, és várhatóan mindenütt 1975-ben fejeződik be. Ez lehetővé, s egyben szüksé­gessé is teszi a hosszú távú elgondolások nem­zetközi egyeztetését. A KGST-országok hosz- szútávú tervezése a komplex program elve­in alapul, figyelembe veszi annak realizálási menetét, s egyben a hosszú távú fejlesztési el­gondolásokon alapuló nemzetközi együttmű­ködéssel konkretizálja, el is mélyíti azt. A párhuzamos és összehangolt tervezés, a fő el­gondolások kölcsönös kicserélése nagyobb biztonságot, szilárdabb alapot ad hosszú tá­vú tervezésünk számára. Űj feltételt jelent a tervezésben az is, hogy a következő két évben párhuzamosan folynak a hosszú távú terv és az 1976—80-as évekre szóló ötödik ötéves terv kidolgozásának mun­kálatai, s 1975-ben a két tervet együtt ter­jesztik illetékes vezető szervek elé. Ennek megfelelően szoros kapcsolatban és kölcsön­hatásban van a két tervezőmunka. A pár­huzamosan folyó két időtávú tervezés ered­ményei és következtetései kölcsönösen fel- használhatók, így az ötödik ötéves terv, vala­mint a hosszútávú terv 1976—80-as szakaszá­ra vonatkozó elgondolások fő vonásaikban megegyeznek majd egymással. A tervmunka új szakaszában az Országos Tervhivatal mellett fokozottabban és szerve­zettebben kapcsolódnak a hosszú távú terve­zésbe a minisztériumok és országos hatáskö­rű szervek is. Jelentős feladatok hárulnak a* Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságra és a Magyar Tudományos Akadémiára a hosszú­távú terv gazdasági-műszaki és tudományos megalapozására. Valamennyi ágazati főható­ság is kidolgozza a hosszú távú elgondoláso­kat saiát ágazatának fejlesztésére. Az átfogó és az egyes témákra, területekre vonatkozó hosszú távú fejlesztési elgondolá­sokat, koncepciókat a terv kidolgozása során az Állami Tervbizottság és a megtelelő tudo­mányos és társadalmi szervek több ízben megvitatják. (MTI) ismét Mao az elnök Pekingben csütörtökön meg- tek az elnök helyettesei.' A tartotta első plenáris ülését a plenáris ülés résztvevői ez- Kínai Kommunista Párt X. után megválasztották a 21 ta- kongresszusán megválasztott gú politikai bizottságot, új központi bizottság. amelynek tagjai között van Mint az erről kiadott kínai Mao Ce-tung, felesége Gsiang sajtóközlemény írja, a köz- Cslqg. ésCsou En-laj. ponti bizottság az ülésen is- A központi -bizottság plena- mét Mao Ce-tüngot választotta ris"ülése a. politikai bizottság meg a központi bizottság elnö- négy póttagja és kb politikai kének. Csou En-laj, Vang bizottsága állandó bizottságá- Hung-ven, Kang Seng, Je nak kilenc tagja megválasz- Csien-jing és Li Te-eeng let- tásával zárta munkáját. (MTI) Befejeződött a nyári ülésszak Genfben Csütörtökön a svájci fővá­rosban befejezte nyári ülés­szakát a huszonöt ország rész­vételével folyó genfi leszere­lési értekezlet. A délelőtti ülé­sen felszólalt Alekszej Ros­csin szovjet és Joseph Martin amerikai küldött. A leszerelé­si értekezlet most végétért ülésszakán1' a résztvevők fő­ként a kémiai fegyverek be­tiltásával kapcsolatos kérdé­sekről tárgyaltak. (MTI) Nixon megtagadta A „kaliforniai Fehér Ház” csütörtökön hajnalban nyilat­kozatban közölte, hogy Nixon elnök nem adja át a beszél­getéseit rögzítő magnóteker- cseket. Mint jelentettük, John J. Sirica New Yórk-i körzeti bíró szerdán elrendelte, hogy az elnök „személyes betekin­tés végett” szolgáltassa ki ne­ki a magnószalagokat. A Wa- tergate-üggyel foglalkozó sze­nátusi vizsgálóbizottság ugyanis ezekből szeretné meg­állapítani, hogy volt-e az el­nöknek előzetes tudomása a demokrata párt washingtoni központjában végrehajtott be­törésről. A nyilatkozat hangsúlyozza; hogy a tekercsek átadása el­lentmond az alkotmányban biztosított elnöki jogoknak, ezért Nixon ügyvédei most azt tanulmányozzák, hogy felleb­bezéssel vagy más módszerrel védjék meg az elnök állás­pontját. (MTI) ÉHfordulű: A szlovák nemzeti felkelés (ii.) Az események gyorsan pe­regtek: augusztus 25-én a szlo­vák partizánok elfoglalták Tu- rócszentmártont, majd két nap múlva bevonultak Rózsahegy­re, másnap megszállták Liptó vidékét, majd augusztus 29-én Zsolnán éljenezték meg a par­tizán egységeket, akiket fel­szabadítóként köszöntöttek. Besztercebánya augusztus 29-ről 30-ra virradó éjszaka nem éppen könnyű harcok árán szabadult fel. . Egy szemtanú beszél A bevonulás előzményeiről több, mint két évtized múltán, így beszélt az egyik szemtanú, aki Besztercebánya szélső há­zainak egyikében lakott. — Akkor már tele volt a fejünk mindenféle hírekkel. A rádió azt bömbölte, hogy jön­nek az oroszok és minden asszonyt elhurcolnak, a férfia­kat pedig ott ölik meg, ahol éppen találják. Tisó arról pré­dikált, hogy csak ő, egyedül ő hivatott arra, hogy vezesse a szlovák népet. Csak neki higy- jünk. A partizánok rádiója, amelyik tudtommal Beszterce­bánya mellett működött, felke­lésre szólította fel a népet és azt kérte, hogy csatlakozzunk a partizánokhoz. Kaptunk né­met, szlovák és magyar nyel­vű röplapokat. A feleségem vette észre, hogy valamennyit a zólyomi nyomdában készí­tették, de a tartalma, a kiadó­ja más és más volt. És akkor augusztus végén arra riadtunk fel éjjel, hogy nagy a futko- sás az utcán. Lövöldöznek, kia­bálnak. Megmondom őszintén, nem éppen szalonképes öltö­zetben mentem az utcára, és az első embertől, akivel talál­koztam, megkérdeztem, hogy mi történik itt? Azt mondta, hogy felkelés van, öltözködjek és tartsak velük, mert ők a népet szolgálják. Visszamen­tem a feleségemhez és úgy döntöttünk, hogy bezárjuk az ajtót és nem megyek sehová. Csak reggel jelentkeztem a parancsnokságon, amikor a szomszédom, aki a partizánok­kal tért vissza megnyugtatott: ez már a felkelés, amit régen vártunk... Kalandos autózás Besztercebányán már a fel­kelés zajára ébredtek, de a kommunista párt és a nemzeti tanács vezérkara még valahol Pozsony környékén vesztegelt. Az autót, amivel Pozsonyból elindultak, Nyitrára küldték az ott bebörtönzött elvtársak­ért. Maguk szereztek ugyan egy másik autót, de az tízper­cenként bedöglött. Megtolták, beleültek, mentek nehány ki­lométert és... magyar finán­cokba ütköztek. Aztán kezdő­dött minden elölről. Kétszer is belefutottak a magyar határon szolgálatot teljesítő fináncok­ba. Aztán keserves autózás után Nagyszombaton az SS ál­lította meg a kocsit. Alkudozás eredményeként annyit megen­gedtek, hogy a parancsnokság­tól nem messze egy autószere­lőnél megjavíthassák a kocsit. Szó sem volt javításról. A sze­relő udvarán keresztül mene­kültek ki a városból, egyene­sen a vasútállomásra. És szerencséjük volt. Éppen befutott a zólyomi gyors. Felszálltak és a látot­takra így emlékezik Gustáv Husák: „Minél messzebbre jutottunk Nagyszombattól, annál szaba­dabban lélegeztünk, sőt Nyitra után az ablakból már olyan te­herautót láttunk, amely tele volt fegyveres, polgári ruhás személyekkel — s az autó fö­lött nagy vörös zászló lengett. A szabadság, a felkelés orszá­gában jártunk. Ezek a vörös szlovák és csehszlovák zászlók, amelyek Zólyomhoz közeledve egyre sűrűbbekké váltak, min­denkinek azt jelezték, mi is történt itt: kitört a nép sza­badságharca.” Tisó tehát nem tudta valóra váltani elhatározását, hogy az augusztus 1,2-én meghirdetett rendkívüli állapottal felszá­molja a partizánmozgalmat, amely egyre nagyobb fejfájást okozott neki. A rendkívüli ál­lapot bevezetésére frappáns válasz volt, hogy a partizánok Ruttkán megsemmisítették a Gestapo helyi parancsnoksá­gát. Ebben a helyzetben fordult Tiso Hitlerhez segítségért és megkezdődött a tisztogató had­művelet egész Szlovákiában, de a felkelést már nem lehe­tett megakadályozni. Felhívás a rádióban Augusztus 30-a volt és dél­előtt 11 óra. Besztercebányát és környé­két szilárdan tartották a par­tizánok. A rádióban megszólalt a bemondó és ismertette a Szlovák Nemzeti Felkelés fel­hívását a néphez: Fel a fasiz­mus elleni harcra! Támogassá­tok a partizánokat! Legyetek tagjai a felszabadító hadsereg­nek! Délután négy órakor pedig ugyancsak a besztercebányai rádió sugározta az illegális ka­tonai központ régen várt pa­rancsát, amely felszólította a szlovák katonai helyőrségeket: legyenek harci készültségben, és a jövőben tóak a katonai központ parancsának engedel­meskedjenek. Történelmi órák voltak ezek. A rádió többször megismé­telte a felhívást: „Az áruló kormány segítsé­gül hívta a német hadsereget, hogy megbüntesse a szlovák nemzetet, mert a szlovák ka­tonák nem hajlandók harcolni a testvéri orosz nemzet el­len. .. Ezek az árulók arra sze­retnék kényszeríteni a szlovák katonát, hogy saját vérei, s az orosz ejtőernyősök és parti­zánok ellen harcoljon, akik azért jöttek Szlovákiába, hogy segítségünkre legyenek hazánk megvédésében... A szlovák hadsereg, mint a csehszlovák véderő egy része, parancsno­kának Vlest tábornoknak kép­viseletében szólítlak fel ben­neteket. ... szánjatok szembe a német megszálló egységek­kel, keményen és kérlelhetet­lenül harcoljatok a betolako­dókkal szemben.. És ismét csak a magyar mi­niszterelnökség korabeli jelen­téséhez fordulunk, hogy azok­nak a hősi napoknak az ese­ményeiről hírt szerezzünk: „A Losonc—Balassagyarmat felé irányított német katonai vonatot a partizánok felrob­bantották.” Egy másik jelentésből: „Kassabéla és Kassahámor községekben és a környező er­dőrészben tevékenykedő parti­zánokat a közelmúlt napokban 300, Magyarországról szárma­zó katonaszökevényekkel erő­sítették meg. A katonaszökevé­nyek között olyan is van, aki a Don-kanyarban vívott harcok közben átszökött az oroszok­hoz. ..” j Néhány adat Szlovákia egyharmadánj mintegy 15 ezer négyzetkilo­méternyi területen nem volt nyugta a megszálló német had­seregnek a következő hóna­pokban. A Szlovák Nemzeti Felkelés harcosai 283 német katonai szerelvényt semmisí­tettek meg, 60 repülőgépet el­pusztítottak és harcképtelen­né tettek 56 ezer náci katonát. Számunkra büszkeség, és fontos, hogy a húszezer szlo­vák partizán mellett mintegy nyolcszáz magyar is harcolt a szomszédos nép szabadságáért, 27 nemzet fiai, önkéntesei kö­zött. g. a. (Vége) 2 NŰGRÁD — 1973. augusztus 31., péntek J

Next

/
Thumbnails
Contents