Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-30 / 202. szám

I Fogadóórák 8-tól 12-ig — Hogyne volna szabályoz­va a hivatali fogadónapok, és fogadóórák száma. Csakhogy ezt képtelenség betartani. Ha valaki azért utazik be vidék­ről, hogy ügyes-bajos dolgát előadhassa, azt nem zavarjuk vissza azzal, hogy ma nincs félfogadás. Ezt mondta az egyik titkár­nő, amikor a Szécsényi járási Hivatalban az ügyfélforgalom­ról érdeklődtünk. Azonnal az is kiderült, hogy éppen dr. Győri Sándor, a hivatalvezető az „ügyeletes”, ma ő fogad. Egyébként is érdekek, hogy jó néhány látogató csakis a ve­zetőkben „bízik”,' tehát nem megy a pénzügyi osztályra, ha éppen adófizetéssel kapcsola­tos ügyben fáradozik. Dr. Győri Sándor ügyfelei­nek számát most mi 'is sza­porítjuk eggyel. Bár az el­nök mai napja úgyis zsúfolt, három óra elmúlt, és még nem jutott idő ebédre. Az imént ment el a megyei tanács el­nökhelyettese, s délután még Nagyiócon várják a hivatal vezetőit. — Az ügyfélforgalommal kapcsolatban annyit minden­esetre meg kell jegyezni, hogy nem csak azok jönnek, akik­nek az ügyét itt kell intézni. Sajnos, van egv olyan bevett szokás, hogy néhány község tanácsa nem szívesen foglako­zik a mindennapos, és kifeje­zetten rájuk tartozó ügyecs- kékkel. A panaszosokat, vagy tanácskérőket azonnal küldik hozzánk. Ez legkevésbé az ügyfélnek jó, mert amit ott­hon kényelmesen elintézhet­ne, azért esetleg kétszer-há- romszor utazgatnia kell. — És nyilván önöknek sem a legkellemesebb, hiszen a hi­vatal sokirányú tevékenysége temérdek időt vesz igénybe. — Igen, elsőrendű felada­tunk a községekkel való kap­csolat fejlesztése, a községek­ben a tanácsi munka színvo­nalának emelése. Ezen kívül a járási hivatal foglalkozik az aktuális tennivalók — most éppen a betakarítás — irányí­tásával. Ebben az évben na­gyon hamar sikerült befejezni az aratást — nemcsak a mi járásunkbn, másutt is — augusztus 20. helyett, majd két héttel korábban. Ezek hát a mostani felada­tok. De térjünk vissza az ügy­felekre, a fogadóórákra, ame­lyek időpontját nem tartja be senki. — Leginkább tanácsért jön­nek az emberek, vagy más ha­tóság döntése ellen fellebbez­nek — mondja a hivatalveze­tő. — Akadnak egészen külön­leges esetek is, de általában adófizetéssel, községfejlesztési hozzájárulással, építési enge­délyekkel, és szociális se­gélyügyekkel kapcsolatos problémákkal keresnek fel. Egy külön „kategória” a bir­tokviták elintézése. Néha ért­hetetlen, és nevetséges ál­problémákkal is kénytelenek vagyunk foglalkozni. Szom­szédok egy-két négyszögöl mi­att marakodnak, pereskednek, végigjárják „igazukat’ ke­resve az összes hivatalt. Ar­ról nem is szólva, hogy olyan eset is volt. amikor a pana­szosnak fogalma sem volt, mekkora az ő birtoka, csak anogy mondta: érzi; hogy az ő földjét más használja. — Körülbelül hány ügyfél jön ide naponta? — Pontosan nem tudnám megmondani, azt legkevésbé, hogy hozzám hányán jönnek. Sohasem számoltam. Azt gon­dolom, átlag naponta 30—35 ügyfél. Persze, ez sem mérv­adó, mert olyan ügyekkel Is foglalkozunk, akiknek szerep­lői nem jönnek ide. — Ilyet is említene? — Volt egy különleges eset — ezek persze ritkák. Renge­teg családi problémával küsz­ködtek a szóbanforgó ügyfe­lek. Az apa börtönben van. Az asszony nem dolgozik. Há­rom kisgyerekük van, de jöve­delmük semmi. A gyerekeket elhelyeztük az óvodában, és megállapítottuk a szociális se­gély összegét. Az persze más kérdés, hogy ezzel, sajnos, nincs mindig elintézve az ügy, az ilyen eseteknek gyak­ran van szerencsétlen folyta­tása. Hogy a fogadóórák 8-tól 12- fg tartanak, ez csak amolyan Ittfelejtett hagyomány-marad­vány. Már négy óra van, de biztosan nem mi vagyunk az utolsó látogatók a mai napon. Hiába, a panaszkodást és se­gélykérést — éppen a járási hivatalban — nem lehet kije­lölt órákhoz kötni. o. j. Hz óvodai felvételek ■ ■ ■ NAPJAINKBAN az óvo­dákról egyre több szó esik a legszélesebb nyilvánosság előtt, és ez természetes, hi­szen e társadalmi kérdésben mindenki — család és iskola, tanács és munkahely — így vagy úgy, érdekelt. A gyermekét jó kezekben tudó anya nyugodt munka­végzése, az iskolai akadályo­kat könnyebben leküzdő volt Óvodások jobb tanulmányi eredménye, a foglalkoztatási, muihkásellátási problémák Óvodai függvényének megol­dása, a lakosság férőhely­igényeinek kielégítése — vagy mindezek elmaradása egész társadalmunkat érintő ered­mény, vagy gond. örülünk az óvodahálózat gyarapodásáról, a közös érdek felismeréséből táplálkozó tár­sadalmi akciók eredményeiről, az egyre több óvodai férő­helyről, a — megyében is — szélesedő patronáló mozga­lomról szóló híradásoknak. Jól tudjuk, ez a mennyiségi növekedés az anyagiakon túl rengeteg erőfeszítést, többlet- munkát, másokért — gyerme­keinkért való fáradozást ta­kar. Tisztelet, köszönet érte! Ahhoz, hogy az óvodák az irántuk támasztott jogos szo­ciális és pedagógiai követel­ményeknek megfelelhessenek, továbbra is komoly állami és társadalmi összefogásra lesz szükség. 1972-ben óvodahálózatunk (megyei adat) összesen 409 plusz férőhellyel növekedett. Ez a korábbi évekhez viszo­nyított jelentős fejlesztés azonban az igényekhez mérve elégtelennek bizonyult. A 409 növekedéssel szemben 1105- tel több gyermeket helyeztek el az óvodákban a felvételi bizottságok. A lehetőségeket meghaladó felvételek ellenére a férőhely hiányában elutasítottak szá­ma megyei szinten az 1970. évi 380 főiről 525 főre nőtt. Ezek- az adatok jelzik a je­lentkező igények nagyságát, a további fejlesztések szük­ségességét, másrészt olyan intenzív férőhelykihasználást mutatnák, amely már szinte megengedhetetlen, egyben az elhelyezett gyermekek iránti felelősségünk kérdését is fel­veti! MERT BÁR az óvodaügy leglényegesebb problémája ma is a férőhelyek elégtelen­sége — és a valóban rászo­rult gyermekek elhelyezése érdekében általánosan alkal­mazott megoldás a kereteken felüli helybiztosítást —, még­sem nézhetjük tétlenül, hogy vannak óvodák, ahol sem szociális, sem pedagógiai szem­pont nem indokolja a „szük­ségből elférnek többen is” elv alkalmazását a felvételek­nél. Hogy e néhány, már jobb helyzetben levő óvodádban sürgető kényszer nélkül miért ragaszkodnak a „pót-iétszám- hoz”? Vagy, hogy néhány más intézményben miért erőltetik a megengedhető ha­táron túli felvételt? Sajnos, a tapasztalat szerint nem min­dig a legrászorultabbak érde­kében. Másrészt az elhelye­zett gyermekék körülményei, a zsúfoltságból adódó terhelés látszatra az óvoda falain be­lüli probléma, a felvételek többségén szóba sem kerül, mint mérlegelendő szempont. Mit jelent e kifejezés: megengedhető határ? A felügyeleti szervek állás­foglalása szerint ott, ahol a családokon való segítés és a gyermekek érdeke indokolja, a szabad férőhelyeken felül 20 százalékos felvétel megen­gedhető. Ez a szükség diktálta és' humánus meggondolás a fel­vételi bizottságok felelősségét természetesen nem csökkent- heti, sőt — az említett, he­lyenkénti kivételtől eltekint­Az aranykutató atom A norilszki Srebányászati-kohá- szartt Kombinátban üzembe he­lyeztek egy atomreaktort, amely­nek segítségével gyors elemzést készíthetnek az ércekben talál­ható ritkafémek felderítésére. A berendezés jelentősen megkönnyí­ti és meggyorsítja — egyetlen pró­ba elemzése közel egy hónapig tartott és csak négy elemre vo­natkozott — a laboratórium mun­káját. A norilszki érc azonban sokkal több ritka- és hasznosfémet tar­talmaz, amelyek most kimutatha­tók. Az atomreaktorban történő besugárzás után a próba az ana­lizátorba kerül, amelyet elektro­nikus számítógép vezérel. A be­rendezés pontosan meghatározza az ércben található hét elem — közöttük az arany — részarányát. NOGRÁD - 1973. július 30., csütörtök ve — nem is csökkentette, különösen az egy-két év előtti „férőhelyínség” idején becsülettel rászolgáltak a bi­zalomra. Ma már köztudott, hogy az óvodai Rendtartás értelmé­ben minden olyan esetben, ha a „jelentkezők száma az óvoda férőhelyeinek számát meghaladja, az igények elbí­rálására felvételi bizottságot kell létrehozni”, melynek tag­jai — a vezető óvónőn kívül — a helyi tanács megbízott­ja, az MSZMP képviselője, szülői munkaközösség elnöke stb. A bizottság feladata: „a férőhelyek figyelembe vételé­vel dönt a felvételekben”. A felvétel elbírálásának szem­pontjai szintén meghatározot­tak, elsődlegesek a szociális indokok! A férőhelyek gyarapodásá­val és a sokszínűbb társa­dalmi szükséglet erősödésével azonban az igényjogosultság fogalma szélesedik; a szociális körülmények után, a lehető­ségektől függően a pedagógiai szempontok érvényesítése is valósággá válhat. Csekély méretekben, de már tapasztal­hattuk e törekvést: az 5 éves gyermekek óvodai felvételét, Iskolára előkészítését. RÖVIDESEN — szeptem­ber 16-án — kezdődik az óvo­dai tanév. A felvételi bizott­ságokra ismét nagy feladat vár: a szociális és pedagógiai szempontok, valamint a zsú­foltságból származó hátrányok mérlegelésével felelősséggel kell dönteniük gyermekeink ügyében. Romhányi Flóriánné _________________________i I smét a mérges gombákról A mérges gombák ártalmai­ról már többször beszéltünk, de még mindig nem eleget. Ta­lán azért, mert a tájékozatlan­ság, a könnyelműség cs a ve­szedelmes önteltség, a mérges gombákkal kapcsolatosan me­inen nagy. Egyesek még ma 1. azt hiszik, hogy az a gomba, amelyiknek a töréslapja nem feketedik meg, vagy leve nem festi barnára az ezüstkanalat, az jó. Mások azt hiszik, hogy Ismerik a mérges gombát, pe­dig a legveszedelmesebbet, a gyilkos galócát nem tudják megkülönböztetni a csiperké­től, mert nem tanulták meg, hogy a galócának a tönkjén hártyás bocskora meg gallérja van és lemezei fehérek. Köny- nyelműségük másokra is átra­gad, úgy, hogy elfelejtik az al­kalmi gombászok legfontosabb tudnivalóját, nevezetesen, hogy a felszedett gombát minden esetben meg kell mutatni a vizsgázott gombaszakértőnek. A gyilkos galócán kívül ko­moly mérgezést okozhatnak még a vörbenyes kis őzláb gomba, a parlagi tölcsérgomba és a kerti susulyka. Enyhébb a mérgezés a farkas tinóm, a nagy döggomba és világító töl­csérgomba elfogyasztása után. A gombászkodást leírás alap­ján, vagy könyvek ábráiból megtanulni — sajnos, — nem iehet. A gombaszedéshez ko­moly tájékozottság és gyakor­lat szükséges. A gombafogyasztás után je­lentkező rosszullétet sohasem szabad lebecsülni. Ilyenkor a legfontosabb a gyors orvosi se­gítség. A beteget a lehető leg­sürgősebben orvoshoz vagy kórházba keil vinni. Ha nincs komolyabb baja, úgyis hama­rosan hazaengedik. A várako­zás és tétovázás viszont köny- nyen veszedelmessé válhat, mert leheti, hogy könnyű emésztési zavarokkal tnegúsz- sza valaki, de lehet, bogy a mérges gomba komolyabb idegrendszeri elváltozásokat okoz, és ha vér, vagy májká­rosodást okoz, akkor a mér­gezett élete is veszélyben lehet. Esős, nedves, nyirkos nyár­ban gyorsan szaporodnak a gombák. Az alkalmi gomba- szedők ilyenkor megrohanják az erdőket, berkeket és idáig — sajnos, — minden esztendő­ben megszaporodtak a gomba- mergezések, sőt a halálesetek is. Ezért írtunk erről és fi­gyelmeztetünk mindenkit: ne bízzék önmagában, ne bízzék nagyhangú barátaiban, egye­dül csak a vizsgázott gomba­szakértőben, akinek még a pi­acra behozott gombát is be kell mutatni. ... És aki falun vagy tanyán lakik? Az rendszerint ismeri is a gombát. De az is rendkí­vül veszedelmes. Dr. B. L. . frfldre es l@ueiö sennvezettsége ellen humor Jeanne sokáig forgolódott a tükör előtt, férje pedig búsan nézett órájára, miközben a mozijegyeket szorongatta. — Ez a frizura ugyebár fia talít — kérdi az asszony. — Persze, csak hát ne buz­gólkodjál túlságosan, mert eh- nez a filmhez 16 éven alulia­kat nem engednek be __ Ű j műszert szerkesztettek a levegő szennyezettségének mérésére a Magyar Ásvány­olaj és Földgáz Kísérleti In­tézet szakemberei. Az új konstrukció a munkahelyeken elhelyezve azonnal jelzi a le­vegő kén-, illetve szerves- anyagtartalmát, s kimutatja azt is, hogy a szennyezettség szintje mennyiben tér el a megengedettől. A műszer min­tapéldánya jól viszgázott a Chinoinnál és az egyik szov­jet vegyipari üzemnél. A si­keres próba után az új mű­szer gyártására is vállalkozott a Chinoin, s a tervek szerint az idén már 20-at ad át a vegyipari üzemeknek. MINDEN biztosítási és önsegélyző csoport MUNKAHELYEN “1 Kedvező kereseti lehetőség biztosításával felvételre keres betanított munkára női dolgozókat a N. m.-i Vegyesipari Jav. Vállalat, Zagyvapálfalva, Kölcsey út 17. Jelentkezni lehet: Varga Gyuláné munkaügyi előadónál. Telefon: 29-30. Minden második héten szabad szombat. Ötuözetgyö r azonnali felvételre keres : közgazdasági egyetem, vagy számviteli és pénzügyi ■ főiskola ipar szakán végzett közgazdászt, jogászt, föenergetikusi beosztás betöltésére erősáramú elektromérnököt, laboratórium területére szervetlen vegyészmérnököt, továbbá felsőfokú kobóipari fő­iskola vagy felsőfokú kohóipari technikum me­tal lurgus szakán végzett üzemmérnököket, kohó­ipari szakközépiskolát vagy technikumot végzett kohászokat, valamint a műszaki fejlesztés területé­re érettségizett fiúkat. Fizetés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán 6—14 óráig'. Levélcím: 3101 Salgótarján, PJ. 16. 16 évet betöltött Iá- nyokat szövőtanuló­nak felvesz a PTM Angyalföldi Szövő­gyár. A betanulási idő 8. ill. 12 hét, ezen idő alatt kb. havi fizetés 1200,—Ft, és napi egy Ft-ért biztosítunk ebé­det. Későbbiek folya­mán jó kereseti lehe­tőség a teljesítéstől függően. 2500,—Ft-tól. Lakást minimális té­rítés mellett adunk. Jelentkezés írásban a gyár munkaerő-gaz­dálkodásán. 1138. Bu­dapest. Szekszárdi u hirdetés HÁZHELY sürgősen eladó, építőanyagok­kal. Érdeklődni lehet: Karancsalja. Rákóczi út 180. HÚSZÉVES gyakor­lattal gépirónő elhe­lyezkedne. Cím a Ki­adóban. GARÁZS eladó Nagy- bátony-bányavárosban (Harisnyagyár épület mellett.) Érdeklődni: Szabó Ferenc, Gyön- gyösoroszi, Ércbánya. Telefon: 11-5551. Szerény kívánság. — Most. hogy már hat éve házasok gyünk, talán vehetnél nekem egy másik ruhát... \ salgótarjáni Ter­vező és Építőipari Szövetkezet értesí­ti kévés megren­delőit, hogy ÚJ HELYRE KÖL­TÖZTEK. Címünk: Dózsa György út 1. szám. Adminisztratív munkakör betölté­sére azonnali felvé­telre keresünk gimnáziumi vagy közgazdasági érettségivel rendelkező munkaerőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni iehet: AFIT Szerviz Állomás, Salgótarján, Dunakeszi' hűtőház ”nnkisszállás biz­tosításával felvesz állandóra és idény­re: gyakorlott gép­kocsiszerelőt, gép­szerelő lakatost, hegesztőt, betaní­tott gyümölcsfel­dolgozó áruterme­lőket, SZTK-ügy- intézőt, gépírni tu­dó, érettségizett adminisztrátort Jelentkezés: Duna­keszi, Újtelep.

Next

/
Thumbnails
Contents