Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-29 / 201. szám

líamuínteniea kölcsön Az építkezőknek mindig jól jön a segítség HOGYAN segítik a dolgo- kaviszonyát időközben meg- vállalatvezetés megbízott]» gőzök lakásépítését anyagi szünteti, munkához való vi- aönt. A legfőbb kritérium a eszközökkel a Nógrádi Szén- szonnya megromlik, magán- nagycsalád, illetve a rossz bányáknál? Ezzel a kérdés- es társadalmi élete nem meg- lakáskörülmények. A fiatal sél kerestük fel megyénk ma felelő. házasok is számításba jan­is legnagyobb létszámot fog- Hányán részesültek kezdet- nek. Az idén általában ilye- lalkozlató vállalatát,' ahol a tői a támogatásban és milyen nek kaptak segítséget. A 18 lakásépítés támogatása a kol- összegekben? — tettük fel a Közül 14 fizikai munkás — lektív szerződésben is helyet kérdést Rappi Józsefnek, a mondja Rappi József, kapott. Köztudott az is, hogy munkásügyek osztálya főelő- Az utóbbi kérelmeket la- a vállalat gazdasági helyezete adójának, aki gazdája az pozgatom. Kik is kapták a nem rózsás. A lakásépítési ügyintézésnek. segítséget? Bucsek Kálmán, alap fedezetét szűkös részese- — TAVALY ÉV végéig 159 fiatal családos, lakatos. Szö- dési és túlterhelt fejlesztési dolgozó kérelmét intéztük el vetkezeti házat épít, Lantos alapból nehéz biztosítani, kedvezően. A legkisebb folyó- Ede, fűrészüzemi munkave- Azért mégis történt egy és sított hitel 7500 forint volt, a zétő. ugyancsak családos em- rpás az utóbbi években. legnagyobb 20 ezer forint. A bér. Hegedűs Mthályné kiste­A lakásépítés támogatására kölcsönt kapott dolgozók 73 renyén telefonközpontos, két először 1971 augusztusában százaléka fizikai munkás, kiskorú gyermeke van, és ahol került sor. Az I960—70-es Természetes, ennél sokkal lakik három család, nyolc em- évek eredményei alapján több igény érkezett be. de bér él egy lakásban. A maxi- esaknem 3 millió forint gyűlt 78-at a bizottság elutasított, mumot kapta. Széles Istvá- össze erre az alapra. A kol- mert nem voltak meg az elő- néknál is megszületett azóta lektív szerződésben meghatá- írt feltételek. Állíthatom, jo- a gyermek. Berkes Mátyás fa- rozták, hogy milyen feltété- gos igényt nem utasítottak el telepi segédmunkás négy lek mellett lehet folyósítani — válaszolja. gyermekes. A régi lakása 20 ezer forint erejéig a ka- — Elegendő-e a rendelkezés- olyan volt, hogy le kellett matmentes hitelt. A feltété- re álló alap? bontani. A család albérletbe lék egyértelműek, ugyanakkor — Nem elég! Sokkal több- szorul míg a régi helyen fel- különféle kedvezmények is re lenne szükség. Sajnos, az épül az új ház. Nagyon jól vannak. R-alap és F-alap olyan a vál- jött ez a támogatás. A kölcsön folyósítását kö- lalatnál, hogy abból új lehe- Bármelyiket nézem, indo- vecö ötéves folyamatos válla- tőség alig van. Jelenleg a tör- költ a segítség. A főelőadó lati munkaviszony esetén öt- lesztésből befolyt összeg áll szavai jutnak eszembe. Ke- ezer, tízéves munkaviszonv csak rendelkezésre. Az vés a lehetőség, s ez határt esetén újabb ötezer forinttal idén 38 igénylő voit, akik kö- szab. Nem lehetne vajon töb- csökken a kölcsöntartozás. A zül eddig 18 kapta meg atá* bet? n&gycsaládosok öt év után to- mogatást. A többi nyilvántar- — MÉG CSAK elképzelés, vábbi kedvezményben része- tásban van és csak úgy ke. vagy javaslat, de talán meg­sülnek. Egy gyermek után, rülhet igényük elintézésre, valósul. Szó van arról, hogy ezer, két gyermek után két- ahogy az anyagi alap megte- volt szolgálati lakásokat ajánl ezer, három gyermek után remtődik. Végső soron a bi* fel a vállalat megvételre a 3300, négy gyermek után 5000 zottság mérlegeli a szociális bentlakóknak. Ezt az össze- torinttal csökken a tartozás, körülményeket, azt. hogv ki get a lakásépítési támogatási A vállalat viszont a kamat- a rászorultabb. Az üzemektől alapra lehetne felhasználni — mentes kölcsönt vissza köve- beérkezett javaslatok alapján mondja. Valóban jó elkéoze- teli. ha a dolgozó kötelezett- a vállalati szakszervezeti és lés, meg kellene valósítani, gégének nem tesz eleget, mun- KISZ-bizottság, valamint a B. J. Szöllős, avagy szőlős? ffe gondolja senki, hogy ml a kákán is csomót keresők vagyunk akkor, amikor feltesszük a kér­dést: szőlős, avagy szöllős? Csupán a kíváncsiság hajt, hogy kiderítsük, melyik a jó, melyik a helyes. A 21-es műút egyik elágazásánál láttuk a következő táblát. (1. kép.) Aztán jobbra pillantottunk, 1$ a község elején a következő feliratot olvashattuk: (2. kép.) Tanácstalanságunkban kimentünk a jelzett község állomására, ahol a felirat így néz ki: (3. kép.) Ugyancsak az állomáson egy fára tűzött útjelző táblán olvastuk hogy: (4. kép.) Ezek után érthető tehát, hogy nyomozni kezd­tünk. A megyei levéltárból a következő felvilágosí­tást kaptuk: —■ Mindkét formában helyes a község nevének használata, de míg régebben a két „11”, rövid „ö” használata dívott, ma a hosszú „ő” és egy »»1” az elterjedtebb. Belelapoztunk a Helység- névtárba is, ahol a nógrádi község: Mátraszőlös né­ven szerepel. Végül is tehát mindegy, hogy szőlős, vagy szöllös. Mindkettő helyes. . — vékiss —« — Plakátok Az a baj a plakátokkal, hogy nem mindegyik időt­álló. Ha ugyanis valami­lyen eseményt hirdet, ah­hoz dátum is tartozik. És elseje, ötödiké, vagy tize­diké egyszer elmúlik. A plakát meg ott marad. Mi, salgótarjániak nem nagyon panaszkodhatunk, hiszen plakáttartók, hirde­tőoszlopok, málló tűzfala­kon elhelyezett reklámok — ami eltakarná a csu­paszságot — alig vannak a városban. Minek is? Aki valamit nem tud, vagy nem ért, kérdezze meg az utcán szemben jövőtől. Nagy munka ám egy plakátot felragasztani, később leva­karni, vagy új hirdetéssel elfedni. Nem is vállalko­zik erre senki, amit egy­szer véletlenül kiraktak, az ott is marad. Kezdjük a legfontosab­bal, például „Egész évben vidámpark”, a piaci aluljá­róban. Roppant igényte­len kis plakát, egész évben aktuális, sőt, ha addig a Vidám Parkot le nem bontják, jövőre is az ma­rad. A patak mentén is ta­lálható néhány rozzant hir­detőoszlop, biztosítás-biz­tonság, és pesti jégrevü variációval. Valóban, ezek itt Salgótarjánban életbe­vágóan fontos információk. A Rákóczi út végig tele van a lakberendezési áru­ház megnyitójával. Az áru­ház új büszkeségünk, és ta­lán még nem mindenki tud róla, ez tehát maradhatna egy darabig. De ennek is az lesz a sorsa, mint egy SBTC mérkőzés plakátjá­nak. Az ellenfelet már le­dörgölte _az idő. a meccs ugyanis az elmúlt bajnok­ság elején volt, alig tíz hó­napja. A kórházi rendelő mel­lett van egy tündéri kis hirdetőtábla, két cafatokra szakadt Fabúlonnal, és egy kedvezményes tüzelőakció­val, ami felett szintén el­járt az idő. Ez abból is ész­revehető, hogy a betűk már alig látszanak a papíron. Ezzel körülbelül ki is me­rültek a város plakát-leló- helyei. Hogy ez az informá­cióéhes járókelőknek elég-e, azt nem lehel pontosan tud­ni. Mindenesetre legalább a gondosságot kellene egy cseppet fokozni, hátha ki­bírják azok a járókelőit. o j. Menekülés a szabadságba? Vunnalz régi igazságok, amelyek már-már feledésbe ~ “ U a IV mer(jinek, hogy azután újra rájöjjünk való­diságukra. Ügy februárban—márciusban például gyakran úgy tűnik, hogy van pótolhatatlan ember. És aztán júliusban, augusztusban kiderül, hogy mégsincs. Pócsik kartás például, aki nélkül egy kereskedelmi vállalat áruforgalmi főosztályán ősztől késő tavaszig az égvilágon semmi nem történhet, el­utazott, és a vállalatnál mégsem állt, meg az élet. A vállalat üzletei nyitva vannak, van bennük áru is, a hiánycikkek is ugyanazok, s tulajdonképpen Pócsik kartárson kívül senki­nek sem tűnik fel, hogy Pócsik kartárs nyaral. Szerencsére nem tűnik fel a vállalat igazgatójának sem: kartársunk ugyanis vigyázott rá, hogy ugyanakkor vegye ki szabadságát, mint a íőíőnök, mert az ilyesmi nyugodtabbá teszi a nyara­lást. Aztán vannak másfajta emberek, akik egyáltalában nem tartják magukat pótolhatatlannak. S úgy vélekednek, hogy nekik jár az évi rendes fizetett szabadság, ezt akkor vehetik ki, amikor kedvük tartja, amikor nekik- a legkellemesebb, s minden más mellékes. Mit szóljak annak á tisztviselőnek a viselkedéséhez, aki pénteken hétfőre berendelte az ügyfelét azzal, hogy addigra elintézi az ügyét, s aztán hétfőn a biza­lommal kopogtató panaszost üres íróasztal, s az a felvilágo­sítás várta, hogy az illető szabadságra ment, négy hét múlva tér vissza, az egész dolgot csak ő intézheti el, az aktát külön­ben is bezárta az íróasztalába. Teljesen nyilvánvaló, hogy az illető már pénteken tudta, hogy hétfőn négy hétre éltű­nik. A magatartás kissé furcsa, de sajnos, nem szokatlan. Az ember sokszor csodálkozik, hogy nyáron is mennek a villamosok, égnek a villanyok, s az élet megy a maga rend­jén. Hiszen rengetegen vannak szabadságon —, s ez a jog, ez megillet mindenkit —, és sok helyen még mindig ötletszerű­en engedik el az embereket. Pedig hát már évek óta feltalál­ták a szabadságolási terveket, amelyek azért készülnek, hogv össze lehessen egyeztetni a dolgozók és a munkahely érdekeit. Van, ahol nem is csinálnak ilyen terveket, van, ahol csinál - nak, de nem tartják be. S alighanem még több vállalat és hivatal van az országban, ahol ugyan a szabadságolások nem akadályoznak meg bizonyos ügyek elintézését, de alkalmat adnak arra, hogy a nemszeretem dolgokat erre hivatkozva halogassák. Az ellenkezőjére is akad példa: mindén idevágó jogszabálynak fittyet hányva, egyszerűen nem engedik el a dolgozókat nyári szabadságra, fütyülnek az ő elgondolásaik­ra, üdülési lehetőségeikre, s aztán teljesen ötletszerően, ak­kor adják ki a pihenőidejüket, amikor ez a cégnek jó, de a dolgozó nemigen tud vele mit kezdeni. Kétségtelen, hogy hazánk éghajlati viszonyai mellett, nem olyan egyszerű a szabadságok kiadása. Tulajdonképpen két hónapból áll az egész nyár, úgy 8—10 hétből, egy dolgozó át­lagos szabadságideje három hét, most tessék kiszámolni Ráadásul a legtöbben —, ha valami, ez érthető — a család - jukkái akarnak pihenni, a nyári vakáció pedig júliusban— augusztusban van. Akármennyit agitálnak az őszi és téli pi­henés szépségeiről, ezek nem nyújtanak kárpótlást a forró nyáron átverejtékezett napokért, a nyaralás elmulasztott örö­meiért. S mégis meg lehet — mert sok helyütt meg is teszik —, a dolgokat úgy oldani, hogy ne legyen fennakadás. Ide­jében gondoskodnak helyettesekről, aki pedig szabadságra megy, előtte és utána kissé „ráhajt”, hogy az ő pihenése ne hátráltassa mások munkáját. S megtalálja a középutat a „pótolhatatlan ember” póza és a „szabadság mindenkinek jár, a többi nem érdekes” nemtörődömsége között. A esralmrlonrr arTa való, hogy az ember kikapcso­lj ádUdü.dh lodjék, elfelejtse a gondjait, a mun­káját, kipihenje magát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mi­előtt az ember szabadságra megy, elfelejtheti, hogy a reá ju­tó munkát azért neki el kell végeznie, s munkahelyén az élet az ő szabadsága alatt sem állhat meg. Az élet egyébként is bölcs: nyáron, amikor szabadságon vannak az előadók, amúgyis kevesebb szokott lenni a munka, mert az ügyfelek jó része is szabadságon van, s inkább őszre halasztja „ha­laszthatatlan” ügyeit is. Vannak azonban valóban halasztha­tatlan ügyek. Ezeket el kell intézni. Persze, az igazság a leg­több esetben az, hogy nem is azért nem intézik el, mert a szabadságolások miatt nem tudnák. Hanem végre van egv ürügy, ami kézenfekvő, amin nem kell töprengeni. Mennyi­vel nehezebb valakit olyankor kidobni, amikor senki nincs szabadságon, de mégis kevesen dolgoznak... Pintér István ŐSZI TERVEK A cím tulajdonképpen meg­tévesztő is lehetne. Aki azt várja, hogy most vezető be­osztású, exponált emberek, magas rangú hivatalnokok nyilatkoznak országos jelen­tőségű trevekről — az csalód­ni fog. őszi treveikről az „utca emberét” kérdeztük és nagyon érdekes képet kap­tunk. Lássunk hát egy csokorra- valót a tervekből. — Én mindenképpen férj­hez megyek az őszön. Ha az, akit szeretnék, hogy elvenne, szeptember végéig nem szól a dologról, hozzámegyek a má­sikhoz. Most már igyekeznem kell. A lány 18 éves. — őszre elkészül a családi házunk. Két éve építjük, egy szabad szombat-vasárnap nem volt, és lemondtunk minden­féle pénzköltési alkalomról. Nem baj, kiböjtöltük. Két gyerekkel albérletben már nem bírtuk volna sokáig. Csetvai Gábornak és család­jának ez az ősz valóban em­lékezetes lesz. — Tőlem ilyet kérdezni? Hiszen, már 78 éves elmúltam. Hánem azért a legkisebb uno­kám. Juditka, most megy &1- ső osztályba. Nem dicsekvés, de mind az öt unokám okos gyerek, jól tanul. Mégis, Ju­ditkát szeretem a legjobban — talán, mert a legkisebb — és nagyon szeretném, ha ő is jól tanulna. Fekete néni nem látszik 78 évesnek — ez nem bók — s most is igyekszik a buszhoz utazik Homokterenyére, hogy megnézze a másik két unokát. — Én salgótarjáni vagyok, de ősztől Budapesten lakom majd. Felvettek az egyetem­re. Bölcsésznek jelentkeztem. Nem mondom, nehéz volt, rengeteget szurkoltam, de megérte. Édesapám az acél­gyárban dolgozik, már a fél gyár tudja, hogy engem fel­vettek. Azt mondja, büszke ram, hogy így elsőre sikerült Azért a szőke fiú is büsz­ke magára, persze van is oka rá. Neki az ősz. egy egészen új életformát jelent. — őszi tervek? Mit mond­hatnék. Ha nem is ősszel, de december elejére meglesz a kisbabám. Ez lesz az első gyerek, két éve vagyunk há­zasok. Egészen mindegy, hogy fiú, vagy lány születik, csak egészséges legyen. Ha kis­lány lesz, Gyöngyvérnek hív­juk, ha pedig fiú, a Zsolt ne­vet kapja — mondja Halmos Gézáné. És még egyesek nem sze­retik az őszt, meg a telet Hogy az az elmúlás időszaka. — Azt váram, hogy végre elválasszanak a feleségemtől. A gyerek persze nála marad, ez se jó, örökös veszekedésre ad alkalmat. Hogyne szeret­ném a gyerekemet, de a mi együttesünk a feleségemmel, már kezdet kezdetén széthú­zó volt. A deresedő férfi nem mondja meg a nevét, helyet­te megereszt egy csavaros ki­fejezést, ami talán az asszony­ra, talán az átkínlódott esz-J tendőkre vonatkozik. ★ Lehet, hogy éppen azokat nem kérdeztük, akiknek vi­lágmegváltó terveik vannak, vagy talán nem szerencsés a vélemények összeválogatása. Mindenesetre egy biztos: akár ősz jön, akár tavasz, mindig van valami, ami foglalkoztat­ja az embereket. És ez így van rendjén. — orosz — NŰGRÁD - 1973. augusztus 29., szerda 5

Next

/
Thumbnails
Contents