Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-25 / 198. szám

A jé termés érdekében Mcsfömcig-ffeluiitas és tsetömaguizsgáleit Wroclaw negyedszázada Mezőgazdaságunk egyik legiontoaabb követelménye a termelékenység állandó növe­lése, melynek jelentős ténye­zője a minél nagyobb bioló­giai értékű, egészséges vető­mag felhasználása. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter 43/1968. MÉM számú utasításával a kalászosok nemesített vető­maggal való felújítását köte­lezővé tette. Ezt elsősorban saját vetőmagtermelő táblák létesítésével, másodsorban központi készletre történő ve­tőmag-szaporításból akció út­ján kell biztosítani. örvendetes tény, hogy egy­re több azoknak a termelő- szövetkezetnek a száma, me­lyek időben felismerték annak ■jelentőségét és kalászos vető-; magvaik nemesített vetőmag­gal való felújításáról rend­szeresen gondoskodnak. Vannak már olyan termelő­szövetkezetek is, melyek éven­ként második szaporítási fo­kú vetőmagot vetnek. Példá­ul a varsányi tsz főagrohó- musa úgy nyilatkozott, hogy a jobb táperőben levő táblá­ikat csak második szaporítá­si fokú vetőmaggal vetik be, mivel az 1972. év őszén vala­mennyi őszibúza-táblájukba másodfokú vetőmagot vetet­tek és holdanként 39 mázsa őszi búza termett. Sorolhat­nék még több tsz-vezetőt, aki hasonlóképpen nyilatkozott. 1972. őszén a megyében 57 termelőszövetkezetet 258,5 va­gon nemesített vetőmagot igé­nyelt központi készletből, melyből 8616 hold területet vetettek be. Ha figyelembe vesszük, hogy a megye őszi- búza-vetésterülete 23 000 hold, akkor évente 8180 hold terü­letet kell magasabb szaporítá­si fokú vetőmaggal felújítani ahhoz, hogy a nemesített ve­tőmaggal történő ellátás biz­tosított legyen. 1972. őszén a vetőmag-felújításban sikerült előrelépni, mert a megye ez irányú tervét 105 százalékra teljesítette. Hatása a megyei termésátlagban is megmutat­kozik. A termelőszövetkezetek a jövőben is tartsák szem előtt a vetőmag-felújítás fontossá­gát Az új fajták száma ör­vendetesen megszaparodott, a mezőgazdasági üzemek veze­tői egyre több, eddig még is­meretlen búzafajta közül vá­laszthatnak. Helyesen cselek­szenek azok az üzemek, ame­lyek kisparcellás körülmények között több fajtát kipróbálnak Mun kásarcok Talicskával tíz-, Hzenogyezret Az asztalon kiterítve a reg­geli: -szalonna, paprika, para­dicsom. Jóízűen falatozgat társaival együtt Goznuca Mi­hály, a kisterenyei téglagyár dolgozója. Fiatal ember. Testét vékony porréteg takarja, amit verejtékével alapozott meg. Nem könnyű a munkája, egész embert, főleg férfit kíván, méghozzá a javából! Olyat, akinek van ereje, aki nem fél a nehéz munkától. — Tizenkét évből, amit itt töltöttem, csak négy hónapot voltam másutt szerencsét próbálni, de nem sikerült. Pe­dig elhiheti: ott is nekem volt a legnagyobb a teljesítmé­nyem. Akárhogy hajtottam, 2600 forintnál nem tudtam töb­bet keresni. — És itt? — A nyári hónapokban megvan a havi 4400—4600 fo­rint. — Nyolc órára? — Nyújtott műszakban dol­gozunk. Reggel korán kez­dünk, estefelé végzünk. Té­len viszont 2700—2800 forint­tal kell megelégedni... Ne­héz a munka, megizzasztja az embert, de már megszoktam. — Nem menne máshová, ha hívnák? — Csaltak már a vízműhöz, a tűzhelygyárba, de nem men­tem. — A kereset miatt? — Azért Is. — És még miért? — Nem szeretek utazgatni. Maconkán lakom, kerékpárral ide 15 perc. — Naponta mennyi a telje­sítménye? — Tíz-, tizenegyezer égetett téglát hordok ki a kemencé­ből. Nekünk úgy kell dolgoz­ni, hogy tíz behordótársunk­nak biztosítsuk a folyamatos munkát. Érdekünk, mert mi is csak így tudunk keresni. — Milyen távolságra hord­ja a téglát? — Tizenöt—húsz méterre, porban, sárban, és a terelőva­son. Mikor, hogy van hely. — Otthon mivel tölti az ide­jét? — Aki itt lehúz 9—10 órát, annak nincs nagyon kedve mást is csinálni, örül, ha le­pihenhet. Én kimerülök mire vége a műszaknak. Addigra a tüdőm is jól megtelik gázzal, meg porral. Odahaza a felesé­gemnek segítek a ház körüli munkák elvégzésében. Szaki­tok időt, a NOGRAD, meg a Ludas Matyi elolvasására. Könyvet, sajnos, ritkán ve­szek a kezembe. — Kapott már valarrtilyen kitüntetést? — A tsz-től, új gazdánktól, eddig még nem, — Nem nagyon szokás ez az utóbbi időben — vetik közbe többen munkatársai közül. Az idő gyorsan szalad előre. Goznuca Mihály is befejezi a reggelizést. Nem sokkal később égetett téglával megrakott ta­licskát tol ki a kemencéből. Ki tudja, hányadszor fordult ezen a napon, s még hányszor teszi a műszak végéig!? V. K. Műszaki konferencia a Volánnál Tegnap műszaki konferen­ciát rendeztek .Salgótarján­ban, a Volán 2-es számú Vál­lalat központjában. A konfe­rencián László István, for­galmi igazgatóhelyettes az el­ső fél év eredményeiről és az őszi-téli felkészülésről számolt be a konferencia résztvevői­nek. A többi között elmondot­ta. hogy az első fél év gazda­sági eredményei kedvezőek, az előírt fejlődési ütemet a leg­fontosabb területeken — mint például a személyforgalom — túlteljesítették. Az autóbusz­állománnyal a tervezettől 900 ezerrel több utast szállítottak ei. Az áruszállítás területén a teljesítmények átlagosan 5 •Bázalékkal növekedtek. Ez­zel szemben a bevételteljesí­tés viszont 0,6 százalékkal csökkent a tervezetthez viszo­nyítva. Kedvezően alakultak a termelékenységi mutatók. Az egy főre eső termelési érték csaknem hét százalékkal nö­vekedett. A tervezett 10 mil­lió forint tiszta vállalati ered­ménnyel szemben 127 000 fo­rint többletet értek el. Az őszi-téli feladatokról szólva László István elmon­dotta, hogy a szállítási igényt ebben az időszakban is mara­déktalanul ki kell elégíteni, s meg kell kezdeni a megfelelő téli felkészülést is. Alapvető feladat kell, hogy legyen a személyszállítás zavartalan le­bonyolítása. és nagy táblákon csak azt ter­mesztik, amelyik az üzem vi­szonyai között mind egészsé- j gi, mind termőképességi szem­pontból a legjobban bevált. Fontos a saját termésű ve­tőmag vizsgálata is. Mintegy 14 000 hold a me­gyében az az őszibúza-terület amelynek bevezetéséhez a szükséges vetőmagot a terme­lőszövetkezetek saját ter­mésből kívánják biztosítani. Ahhoz, hogy a termelőszövet­kezetek tudják, milyen a sa­ját termésű vetőmagjuk hasz­nálati értéke, feltétlenül meg kell vizsgáltatni a megyei ve­tőmag-felügyelőséggel. Igen fontos, hogy a termelőszövet­kezetek a már vetésre előké­szített, tisztított vetőmagból küldjenek 200 mázsánként 1 kilogrammot vizsgálatra. Ügyelni ' kell arra, hogy a mintákat ne kampányszerűen küldjék, mert ez torlódáshoz vezet, ami megnehezíti a pon­tos munka végzését A tsz-ek úgy szervezzék meg a mun­kát, hogy a tisztítással párhu­zamosan postázzák a vetőmag­mintákat. Arra törekedjenek, hogy a minta objektiven tük­rözze a vetésre szánt kalá­szos gabona átlagminőségét. Hídvégi András Gyümölcsöző együttműködés A mezőgazdasági nagyüze­mek és a vadásztársaságok gyümölcsöző együttműködés új formáit alakították ki. Az országban működő 700 vadász- társaságból már 380 vesz részt az együttműködés valamilyen formájában, s ez azt jelenti, hogy az több mint 7 millió holdon a kölcsönös előnyök és az együttes anyagi érdekeltség elvei alapján gazdálkodnak a vadászok és a mezőgazdászod. Ezen területen és a mezei- nyúl-állomány 66, és a fácán­állomány 59 százaléka, itt tart­ják a foglyok és az őzek több mint felét. A vadászok és a mezőgazdászok együttműkö­dését szerződés szabályozza. [V ints semmiféle sfcatisz- L ” tika arról, hogy az idei í nyár meg ősz Lengyelorszá­got járó magyar .turistái közül hányán vannak, akik Krakkó meg Varsó, a tengerparti Gdansk meg Szceczin után el­mennek Wrodawba is. S ha nincs meg a teljes szám, hogy lenne a részadat, például az: mennyi volt a huszonöt eszten­dős magyarok száma az ősi lengyel város idei látogatói közül. Pedig érdekes dolog lenne tudni hányán voltak, s még izgalmasabb: megkérdez­ni egyiket-másikat, eszébe jut-e, hogy éppen akkor, ami­kor ő született, indult él útjá­ra egy nagy és diadalmas mozgalom is, éppen abban a városban, ahová világjáró vá­gya elvitte. Mert negyedszázada, hogy az értelmiségi világkongresz- szussal tulajdonképpen meg­született a nemzetközi béke- mozgalom, s a wroclawi ta­lálkozóra készülődve itthon nálunk, a magyar békemozga­lom. Negyedszázad múltán éppen magyar békekongresz- szusra készülődve és a béke­erők nagy moszkvai találko­zója előtt egyszerre csak fel­villan az emlékezetben az az 1948-as lengyel város, az az 1948-as hangulat. Felvillan, s mindjárt tűnődésre is készte­ti az embert: a milliók hallat­lan derűlátásának', harci bá­torságának erejéről kell el­gondolkodnia. Hogy is volt az akkor J948- ban? Wroclawban a világ sok országából összegyűlt értelmi-" ségiek egy vigasztalannak tű­nő romváros kísértetvüágába érkeztek és a döbbenettől szinte szótlanul tették meg el­ső sétáikat a városban — ha felkelt a szék törmelék pora szállt kilométerhosszan az egy­kori belváros felett. Egy vén középkori kőtoronynál a kí­sérők a magasba mutattak: ott volt valaha a lengyel sas... Este, a békeküldöttség első ta­lálkozóján Iréné Joliot-Curie Julian Huxley az atombomba veszedelméről beszéltek és még vacsora közben is; az üléseken a majd ötszáz pári­zsi és moszkvai, chicagói és varsói, athéni és budapesti küldött azt mondta: nem sza­bad, hogy valaha is más vá­rosok helyén olyan iszonyú rommező legyen, mint a ven­déglátó Wroclaw helyén^ nem szabad megengedni, hogy új világháború tüzét gyújtsák ki gonosz erők. Negyedszázada csak. De eb­ben a negyedszázadban fa­gyasztotta be az emberi re­ményt hosszú esztendőkre a hidegháború. Ebben a negyed­században hulltak bombák Hanoi és Phenjan otthonaira, ebben a negyedszázadban vert fel fegyverzaj dominikai, an­golai, alexandriai éjszakákat, hogy csak egynéhányra emlé­kezzünk a „helyi háborúk” közül. Mint ahogy ennek a huszonöt esztendőnek törté­nelmi összegezésében minden bizonnyal a legfontosabb ese­mények közé kell illeszteni a másik oldalon azókat az alá- írásmilliókat, amelyeket pél­dául a stockholmi békefelhí­vás alá, vagy az atomfegy­verkísérletek betiltásáért meg­fogalmazott felhívások alá ír­tak japán tustollal, belga ce­ruzával, amerikai golyóstollat — latin betűvel, cirill írással, vagy arab írásjegyekkel. A negyedszázad elsősorban persze a világhistória meneté­ben azt a megjelölést kapja: a szocialista országok meg­erősödésének kora, szövetsé­gük kialakulása az elért vív­mányok kiteljesítésére és vé­delmére. De emellett a teg­napi térképek pirosra festett angol, lilára színezett francia, meg zölddel jelölt spanyol gyarmatai helyére önálló új országok sorának nevét kel­lett berajzolni. Ez volt az a negyedszázad, amikor a szocializmus világ- rendszerré vált és a gyarma­ti rendszer szétbomlása kétfc- lől is segítette ennek az új, világméretű népi mozgalom­nak, a békemozgalomnak erő­södését. Ez volt az a negyedszázad, amelyben, ki tudná megmon­dani, hány gyűlésen, őszintén és szenvedéllyel szólalt meg magyar földön is a milliók gondolatát kifejezve a béke­akarat, a szembeszállás a há­borúra Spekulálók terveivel. Jó volt tudni, hogy a magyar békemozgalom része az egész­nek, a világmozgalomnak — annak, amely első találkozói egyikére éppen 25 éve ült ösz- sae egy akkor még a háború irtóztató sebeit mutató len­gyel városban, Wroclawban. Czinte bizonyos, hogy egy sincs a huszonöt esztendős magyar turisták kö­zül, aki az újjászületett, gyö­nyörű Odera-parti lengyel nagyvárosban sétálgatva erre is gondolna. De így van jól — hogy békén és vidáman jár­ják ma a huszonöt évesek Eu­rópa nagyvárosai, Berlint vagy Belgrádot, Budapestet, Prágát és a Louvre vagy az Ermitázs termeit, a Colosseu­mot, vagy Várna modem szál­lodasorát nézegetve. Ez —nem is kevéssé — a velük egy­idős, az emberiség lelkiisme­retét ébresztő békemozgakan- nak is köszönhetői. Gárdos Miklós A tari „Május 1”. Termelőszövetkezetben 24 centiméter mély szántást végeznek Segítés és ellenőrzés Jé tapaaatalatok a gépuaemi pártéletben A TERMELÉS pártellenőrzé­se igen sokoldalú feladat. Hoz­záértést, folyamatosságot és kollektív bölcsességet kíván. Nem csak számon kérésről van szó, hanem inkább segítség- adásról ahhoz, hogy a párt ha­tározatai az üzemi sajátossá­goknak megfelelően megvaló­suljanak. Ezzel a témával ke­restük fel a nagybátonyi gép­üzemet, hogy módszereikről érdeklődjünk. Gyepesi Béla, a pártbizott­ság titkára kapásból jó néhány olyan témakört sorol fel, ame­lyek bizonyítják, hogy nem csak az üzemvezető időszakos beszámoltatása történik rend­szeresen, hanem saját határo­zataik ellenőrzése is. Az üzem sajátos feladata volt például a bányai javítások mellett a melléktevékenység megszervezése. Az első tapasz­talatok után a pártbizottság határozatot hozott az egész ki­egészítő tevékenység felülvizs­gálatára. A sok termék helyett a kevesebb és gazdaságosabb gyártmányok kialakítására, profiltisztításra és a piackuta­tás fokozására tett javaslatot oly módon, hogy a hosszabb tá­von is igényelt és nagyobb szériákban gyártható gazda­ságos termékeket honosítsák meg. A felmérésekben, a ter­vek kidolgozásában a pártbi­zottság mellett működő köz- gazdasági bizottság is sokat se­gített. Az eltelt időszak bizo­nyította már e törekvés he­lyességét Az üzem- és munkaszerve­zés szükségességének állandó szószólója a pártbizottság. Az egyik ülés napirendjére tűzték például a tmk-munkát. Egysé­ges álláspont alakult ki, hogy a korábbi formában széteső, nem elég tervszerű ez a mun­ka. Az üzemvezető feladatává tették ennek előkészítését. A szükséges felmérésekben, a ja­vaslat kidolgozásában ugyan­csak segítettek a közgazdasá­gi bizottság tagjai, végül egy­séges tmk-szervezetet alakítot­tak ki, amely ma már tervsze­rűen és sokkal hatékonyabban végzi ezt a munkát, és ráadá­sul kevesebb emberrel. A tavály novemberi pártha­tározat után az intézkedési tervben az árbevétel biztosítá­sát, a gazdaságos termelés fel­tételeinek javítását fontos kérdésként határozták meg. Az év elején elég sok gond volt ezzel, és többször is tárgyaltak róla. A végrehajtó bizottság kötelezte az üzemvezetőt, hogy járjon el a felettes szerv, a vállalat illetékeseinél egy­részt a megrendelés, másrészt az anyaghiány megszüntetése érdekében. Kétségtelen, sokat javult a helyzet azóta, de még nincs minden rendben. Leg­utóbb megállapították, hogy esetenként pangás tapasztal­ható a termelésben, máskor viszont túl sok túlórát hasz­nálnak fel. A piackutatás és az anyagellátás még ma sincs összhangban a kapacitással. Olyan tartalék ez, amivel szá­molni kell, és jobb szervezés­sel egyenletessé tenni a mun­kát, mert ezzel még nagyobb eredményekre is képes az üzem kollektívája. Igényességgel, de a reális le­hetőségek mindenkori mérle­gelésével határozzák meg a célokat. Nem külön-külön, hanem a gazdasági, műszaki vezetéssel közösen vitatják meg és alakítják ki a felada­tokat. Egyre igényesebb kol­lektíva dolgozik a gép üzem­ben. Zömében szocialista bri­gádok és van kritikájuk, vé­leményük, javaslatuk. Erre mindig odafigyelnek. A mű­szaki fejlesztés szerény kere­tei között is sokat tudtak ten­ni az idén kísgépesítésben, a szerszárnellátás javításáért. Az igazsághoz tartozik, hogy eb­ben a saját erő, az újítások is nagy szerepet kaptak. Nem vé­letlen, hogy amíg például 'ta­valy 1,1 millió forint gazdasági eredmény származott az újítá­sokból, az idén már fél év alatt több mint másfél millió. Július újítási hónap volt, minden ed­digit felülmúló eredménnyel. Az üzem gazdasági mutatói a már említett gondok ellené­re egyre javulnak. Ebben ben­ne van a párt termelést segí­tő munkája és nem utolsósor­ban a gazdasági vezetéssel ki­alakult jó összhang. A megtár­gyalt és tervezett napirendek igazolják, hogy tervszerű ez a munSal Most tövSíai ate*ma£ lépni. Négy olyan egység van az üzemnél, amely többé-ke- vésbé önálló tevékenységet folytat, és külön is mérni, ele­mezni lehet a munkájukat. Arra készülnek, hogy a kisebb egységeket alaposabban ele- mezzék, így a hibák még in­kább felszínre kerülnek, és a tennivalók meghatározása is könnyebb lesz. A sok közül csak néhány kérdést említettünk, hogy ér­zékeltessük az üzemben szer­zett tapasztalatokat. A pártbi­zottság titkárának és Tóth István főművezetőnek, a köz- gazdasági bizottság vezetőjé­nek még feltettük a kérdést: — Elégedettek-e az eredmé­nyekkel, és hogyan látják a továbbhaladás lehetőségét? — Ügy érzem, tettünk egyet és mást, de azt mégsem állítom, hogy jobban nem le­hetne — mondja a párttitkár. — A BIZOTTSÁGNAK 12 tagja van és általában megvan a kapcsolat közöttünk. Mégis talán 4—5 tag az, aki rendsze­resen dolgozik. A többit is jobban kellene foglalkoztatni. Az is jó lenne, ha több önál­lósággal dolgoznánk, ki-ki a saját területén úgy tevékeny- kedve, mint a közgazdasági bizottság tagja. Több észrevé­tel, javaslat kerülne akkor a vezetőséghez. Talán még in­kább éreznünk kellene, hogy ez a pártmegbízatás nagyon nagy felelősséget ró ránk. Ügy gondolom, ebben is előbbre tudunk még lépni a jövőben, és biztos, hogy még eredmé­nyesebb lesz a munkánk — mondotta Tóth István. B. i. NOGRAD - 1973, augusztus 25., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents