Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)
1973-08-25 / 198. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIX. ÉVF., 198. SZÁM ARA: 80 FILLER 1973. AUGUSZTUS 25.. SZOMBAT A KISZ feladatának tekinti a környezetvédelmet Az elmúlt években kibontakozott és szélesedik az a tevékenység, amely az emberi környezet védelmét, a levegő es élővizek tisztaságát, a talaj termőképességének védelmét, s többek között a hasznos állat- és növényfajták, ritka madaraink megóvását hivatott biztosítani. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség is bekapcsolódott a munkába. A legrégebbi ilyen jellegű tevékenysége a KISZ-nek az országfásító védnökség! akció, amelynek keretében 12 év a|att mintegy 70 ezer hektárnyi terület fásításával / járulnak hozzá a levegő természetes tisztításához, egészségünk, környezetünk védelméhez. Pénteken a KISZ kb mező- gazdasági ifjúsági tanácsa ülést tartott a Magyar Vadászok Országos Szövetségének székházában, amelyen részt vett és az időszerű környezetvédelmi feladatokról tartott előadást dr. Madas András, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Az ülésen ismertették a KISZ kb mezőgazdasági ifjúsági tanácsának állásfoglalását a mezőgazdasági, élelmiszeripari. vízügyi, ÁFÉSZ- és falusi lakóterületi ifjúsági szervezetek, fiatalok környezetvédelmi feladatairól. Megállapították, hogy további mozgalmi munkanormák elterjesztésére, a meglevők kiszélesítésére van szükség althoz, hogy a környezeti ártalmak megelőzésére és felszámolására kialakult munka- megosztásban a KlSZ-szerve- zetek és úttörőcsapatok is megtalálják helyüket, szerepüket és feladataikat. Ennek érdekében szükséges, hogy a felvilágosító és nevelőmunka homlokterébe kerüljön a környezetvédelmi tennivalók társadalmi, szükségszerűségének a fiatalokkal való megértetése — hangzott el többek között. (MTI) — 11 1 " .... ........... ■ i ■ .j E gynapim látogatás Hosszabb távú képzőművészeti tervek Dél körül kis esőcseppek fényesítették meg a Főtéren a szobrokat. Az idén negyedszer megrendezett szabadtéri szoborkiállítás volt egyik legkellemesebb meglepetése a tegnap __ Salgótarjánba látogató Korolev Jurijnak, a Szovjet Képzőművészek Szövetsége titkárának. Megjegyeztem — Az első benyomásom a (szoborkiállítás volt a városban. Példa ez arra, hogy a művészetnek hogyan kell együtt élnie a dolgozókkal. Ezt a tanulságot elviszem a Szovjetunióba, hogy a mi városainkban is megvalósítsuk. Erre büszke lehet ez az észak-magyarországi város. ★ Korolev Jurij festőművész augusztus 22-én érkezett feleségével Magyarországra, a Magyar Képzőművész Szövetség meghívására. Először jár hazánkban. Budapest után a vidéki programja ezzel az egynapos salgótarjáni látogatással kezdődött, ahova Blaski János kísérte el. (ő készítette a megyei József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokának ragyogó mozaikját.) Ezután a szentendrei művésztelepre, Visegrádra, Esztergomba, Tihanyba, a, Balaton partjának más tájaira, s esetleg Sopronba látogat még el. Augusztus 31-ig tartózkodik Magyarországon. — Mi a célja látogatásának? — A Szovjet Képzőművészek Szövetségének nemzetközi ügyeivel ié foglalkozom — hangzik a válasz. — Ez alkalommal a szovjet és a magyar szövetségek közötti szerződés azon részleteit beszéljük meg, amelyek a két ország képzőművészeinek kölcsönös csere- látogatásaira, kiállítások cseréjére stb. vonatkoznak. Természetesen, szeretnék egy kis bepillantást is nyerni a magyar művészeti életbe. — Mi várható a jövőben a művészcserékben ? — Eddig a szovjet és a magyar képzőművészek többsége egymás országait szinte csak turistaként látta és ismerte, meg. Szándékunk kölcsönösen az, hogy e látogatások a jövőben mélyebb tartalmat kapjanak, egymás művészeti életét is megismerjék a képzőművészek. Tegnap egyébként Salgótarjánba érkezett a fiatal szovjet képzőművészek egy csoportja is, amely egy héten át ismerkedik Salgótarjánnal és Nóg- ráddal. — „Zsákmányolják ki” őket — jegyzi meg mosolyogva Korolev Jurij. — Kérdezzenek tőlük sokat, és mutassák meg nekik azt ebből a tájból, az itt élő emberek életéből, munkájából, a képzőművészeti életből, ami e rövid idő alatt egyáltalán lehetséges. Szovjet képzőművészek utaznak a Német Demokratikus Köztársaságba, Lengyelországba, s más szocialista országba is, s ezen országokból szintén mennek művészek a Szovjetunióba. E látogatások, kölcsönösen jó alkalmat nyújtanak arra, hogy a képzőművészeti életben bizonyos kérdéseket tisztábban lássanak, s például a szocialista realizmus felfogásában, és gyakorlatában is további lépések következhessenek be. Közös kiállítások lehetősége is felmerült. Több művész ellátogathat majd például Szibériába, ahol az óriási méretű építkezések, vagy éppen a rakétaállomások világa új, maradandó benyomásokat jelenthet. ★ Korolev Jurij tegnap megtekintette Salgótarjánt, több mozaikot, közöttük Blaski Jánosét, ellátogatott Magyargécre és Nógrádgárdonyba, ahol Lóránt János és Czinke Ferenc műveit nézte meg, képzőművészekkel találkozott. Korolev Jurijnak jelenleg Párizsban van kiállítása. A Csend című alkotása öntött üvegből és betonból Montrealban látható. A monumentális művészet művelője. Az utóbbi időben Togliatti város képző- művészeti tervét készítette, Vlagyivosztokban a Moszkvai Tudományos Akadémia városrészének képzőművészeti tervezését végzi. Tóth Elemér Megyénk ú| bOukesége Felavatták a FÜTŐBER nagytétényi g Az avatás után a vendégek megtekintették m új gyárat Fodor Tamás felvétele Pénteken délután avatták a FÜTŐBER nagybotonpi gyáregységét, megyénk egyik legnagyobb beruházását. Az ava- tóünnepségen többek között megjelent Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, osztályvezető, Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára, Hoffer István, a megyei tanács elnöke, valamint dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese, Reszegi Ferenc, az építők szakszervezetének elnöke. Az avatáson részt vett vendégeket és a dolgozókat Varga László, a vállalat igazgatója köszöntötte, majd dr. Szabó Janos tartott ünnepi beszédet. Többek között elismerését fejezte ki azért, hogy a gazdasági bizottság határozatának megfelelően, KlSZ-védnökség- gei, július 30-án, határidőre befejeződött az építkezés. — Az építőipar a népgazdaság által ráháruló feladatok megvalósításában jelentős átalakulási folyamaton megy keresztül. Egyre nagyobb mértékben játszik szerepet az iparosított építés. Mind több épületgépészeti termék kell épületeink korszerű berendezéséhez. Az épületek összköltségében egyre nagyobb arányban jelentkezik az épületgépészeti termékek részaránya. Az építés iparosítása, technológiai váltása és az a fejlesztési program is ebbe illeszkedik bele, amelyet a FÜTŐBER területén hajtottak végre. A FÜTŐBER 1949-ben 17 kis magánvállalatból, műhelyből, jött létre, mintegy 200 fős létszámmal, évi negyven- millió forint értékű termeléssel. Jelenleg 2300 főt foglalkoztat és 340 millió forint értékű terméket állít elő. Működésének eddigi ideje alatt kilencszer volt Élüzem, kétszer Kiváló Vállalat, négyszer nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Az ötéves tervidőszak végére már 650 millió forint értékű termék előállítására lesz képes — mondotta többek között a miniszterhelyettes. — Több cél valóra váltásának szerencsés összehangolását tükrözi a most avatásra került új üzem. Szükségessé vált a FÜTŐBER Vállalat budapesti üzemeinek kitelepítése, ugyanakkor Nóg- rádban a szénbányákból felszabaduló munkaerő foglalkoztatása. A nagybátonyi gyár létesítéséhez a Nógrád megyei Tanács anyagi erővel is hozzájárult és így vált lehetővé az évi' mintegy 400 möfíS foritri tos termelési kapacitás létrehozása — mondotta az előadó. Ezután arról szólt, hogy 1975- re az üzem létszáma már meghaladja az ezer főt. Az üzem továbbfejlesztési programjában fontos szerepet játszik a könnyűszerkezetes építéshez szükséges speciális épületgépészeti termékek gyártása. Ez további 85 millió forint beruházási költséggel jár. Végül a miniszterhelyettes jó egészséget kívánt az üzemeltetéshez, és átadta a gyáregységet. A miniszterhelyettesnek Varga Ferenc, a vállalat igazgatója válaszolt, aki többek között elmondotta, hogy a beruházás több mint négy és félszáz millióba került. Ebből a vállalat 365 millió forint fejlesztési kölcsönt vett fel, amelyet 1984-ig kell visszafizetnie. Ez azt jelenti, hogy lesz mit tenniük a FÜTŐBER dolgozóinak. Ezután arról szólt, hogy milyen termékekkel foglalkozik a vállalat. Egyes gyártmányokból Európa egyik legnagyobb termelőjévé vált. Igen jelentős szerepet játszik a jövőben a belföldi igények kielégítése mellett a KGST- integrációbart is. Arról is szólt, hogy az idén 175 millió, de jövőre már 260—270 millió forint értékű terméket várnak Nagybátonytól. Az ötéves terv utolsó évében a gyáregység- nes 380 millió forint termelési értéket kell előállítani. (Riportunk az 5. oldalon) Ezt követően kitüntetésekeit' adtak át az üzem létesítésében részt vett dolgozóknak. , Az építési és városfejlesztési miniszterhelyettes az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést adta át Terényi Lászlónak, a Nógrád megyei Építőipari Vállalat termelési osztályvezetőjének, Gömböcz Sándor és Vrana János brigádvezétők- nek, Gellei Andrásnak, Horváth Andrásnak, Malek Ferencnek, Kalocsai Sándornak, Vilcsek Endrének, Szőke Hugónak, Vajtai Jánosnak. Kéri András, a KISZ központi bizottság képviseletében átadta az oklevelet és pénzjutalmat a gyári KlSZ-szervezet- nek, az Ifjúságii Érdemérmet Bozó Ernőnek és Kispál Józsefnek, a Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést Oltvai Gusztávnak. Aranykoszorús KISZ- jelvénnyel Bozó Sándort, Várszegi Istvánt, a KISZ kb oklevelével Kerner Mártont és Pádár Jánost tüntették ki. A kitüntetések átadása- után a vendégek üzem közben tekintették meg Nógrád megye új ipari létesítményét, a FŰTŐ BÉR nagybátonyi gyárát.
