Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)
1973-08-19 / 194. szám
f •• Or vény áramú fék A lejtőn lefelé haladó járművek sebességének állandó értéken tartásához a járműsúllyal, a lejtő meredekségével és a menetsebességgel arányos fékteljesítményre van szükség. Ez a feltétel személy- gépkocsiknál és könnyű tehergépkocsiknál nem jelent gondot, hiszen mind a motorfékkel, mind a kerékfékekkel szabályozható a jármű futása. Annál inkább probléma ez az egyre inkább elszaporodó nehéz haszongépjárműveknél, amelyek a lejtőn a legkisebb sebességi fokozattal kénytelenek „cammogni.” A kívánt fékhatás megnyugtató módon való biztosítására újabban egy „harmadik féket” is beépítenek a gépjárműbe, az ún. örvényáramú féket. Az elektromos örvényáramú fék súrlódás (és kopás) nélkül valósítja meg a fékezést, ezért hosszú időn át terhelhető, ami lejtőn nagy előny. Azon az elven működik, hogy ha két mágneses pólus között egy fémből készült tárcsát forgatunk, akkor a tárcsában keletkező örvényáramok hatására a forgatást fékező nyomaték ébred. Az ör- véiiyáramú fék a kardántengely és a sebességváltó közé szerelhető fel. A vele való folyamatos fékezés maximális időtartama 12—15 perc. A rekorder kemence Három évvel ezelőtt szovjet elektrotechnikusok egy 63 ezer kilovolt-amper teljesítményű mangánötvözet-gyártó kemence építését kezdték meg. A világon eddig ismert legnagyobb kemence 15 ezer kilovolt-amper teljesítményű volt Világszerte igyekeztek már növelni ezeknek a kemencéknek a teljesítményét. A hagyományos kör alakú kemencék bizonyos fokig korlátozzák az elektródák átmérőjének a növelését. A másik probléma az volt,, hogy a közel 2 méteres átmérőjű elektródák pedig „megfolytak”. Az Össz-szövetségi Elektro- thermikus Kutató Intézet munkatársai merész tervvel lepték meg a szakembereket. Nemcsak a kemence, hanem- az elektródák alakjának módosítását is javasolták. Szögletes kemence és ellipszis alakú elektróda gyártását javasolták, a korábbi hagyományokkal szöges ellentétben. A borúlátók a legkedvezőtlenebb jóslásokba bocsátkoztak. Bizonygatták, hogy a szögletes kemence nem bírja ki a magas hőmérsékletet — szétesik — mivel a körkeresztmetszetek bírják ki a legnagyobb megterhelést. A tervezők ismerték ezeket a jóslatokat, de bíztak elgondolásuk sikerében. A kemence elektromos hálózatát átalakították és az árampocsékoló megoldásokat kiiktatták. A kemence tartósságát — egyszerű megoldással — érték eL Anti- magnetikus abroncsokkal vették körül. A nagy teljesítményű kemence már három éve üzemel, maguk a tervezők sem gondolták volna, hogy ilyen tartós lesz, mert a körkeresztmetsze* tű kemencék kéthónaponként javításra szorulnak. Á „képes” távbeszélő Néhány évvel ezelőtt a szakemberek a képtelefonon — más néven: tv-telefon, vagy videotelefon — gyors elterjedésével számoltak, miután az ipar megoldotta a konstrukciós problémákat és felkészült az adó- és vevőkészülékek sorozatgyártására. A nagyszerű találmány mielőbbi használatba vételének az szab határt, hogy a képtelefon-hálózat kiépítését a jelenlegi távbeszélőrendszertől függetlenül kell végrehajtani, ami már eleve meghatározza a tvtelefon költségességét A műszaki haladást reálisan felvázoló szakemberek a képtelefonok egyik legjelentősebb területének a nagyvállalati információs rendszereket tartják, s csak jóval későbbre várják a lakosság részéről való használatba vételt. Az egészségügyi, a tudományos kutatás szolgálatában máris hasznosnak bizonyul a tv-telefon: röntgenfelvételek gyors és nagyobb távolságot is áthidaló bemutatását oldják meg vele, kísérleti folyamatok bemutatására használják stb. Számítógéphez kapcsolva a komputerben tárolt, vizuálisan megjeleníthető adatok bármikor „lehívhatók” a tv-telefon képernyőjére. Virágos kert Gyepünket rendszeres öntözéssel és gyakori nyírással ápoljuk. Gondosan távolítsuk el a gyomot, mert gyorsan elszaporodnak és így csak nehezen tudjuk kiirtani őket és a gyepünk is csúnya lesz. A levágott füvet vigyük azonnal komposzttelepre, mert ha sokáig a füvön marad, alatta ki- pállik a pázsit és foltos lesz a gyep. Az elvirágzott és elszáradt szárú jácint-, nárcisz-, tulipánhagymákat, ha már több éve egy helyen díszlettek, szedjük fel és száraz, szellős kamrában szétterítve szárítsuk meg, majd letisztítás után zacskókban tároljuk az augusztusi—szeptemberi kiültetésig. Az elvirágzott orgonatövekről az elszáradt magvas virágokat rövid szárral vágjuk le. Ne metsszük le hosszúra a vesszőket, mert az orgona mindig a vesszők végén hozza a virágait! A felnyurgult bokrokat a villás elágazások vesz- szőire metsszük visza, hogy jövőre is , legyen virágunk. Távolítsuk el a felesleges, sok tápanyagot elszívó sarjhajtá- sokat is. Rózsáinkról vágjuk le_az elnyílt virágokat, hogy elősegítsük másodvirágzásukat. Tőből vágjuk ki a vadhajtásokat, mert csak a bokor fejlődését gyengítik. A levéltetvek ellen 0,1 százalékos Unifosz vagy Nogos, a gombabetegségek ellen 0,2 százalékos Orthocid vagy Zineb kipermetezésével védekezzünk. Jól fokozhatjuk rózsáink lisztharmat-ellenállóságát, ha a 0,03 százalékos Morestán vagy 0,3 százalékos Thiovithoz WuXal lomb trágyázó szert adagolunk. A levelek ennek hatására erősebbek, vastagabbak lesznek, s így sokkal nehezebben lép fel a lisztharmat. Szent-Miklóssy Ferenc Az aszály következményei Ázsiában Két évvel ezelőtt úgy látszott, hogy a „fekete halál” már megszűnt fenyegető rém lenni a világon. A himlő csupán 1973-ban 30 ezer áldozatot szedett az indiai szubkontinens északkeleti részén, s a Bengáli Népi Köztársaságban is 15 ezren haltak meg himlőben. Ugyanezeken a területeken felütötte fejét a kolera is. Egyedül Kalkuttában naponta mintegy 100 kolerás beteget szállítanak kórházba. A járványok feléledését és rohamos terjesztését minden valószínűség szerint az indiai szub- kontinensen évtizedek óta nem tapasztalt hosszan tartó aszály segítette elő, s az ellenük folytatott harcot akadályozza a lakosság babonás félelme a védőoltástól. MÄMYTECMMIKA Tanácsok — autósoknak, motorosoknak A villamos halozat Az autó téli pihenője, vagy a fokozott igénybevétellel járó téli használat után ajánlatos jó alaposan átvizsgálni a gépkocsi villamos hálózatát, hogy ne éppen az első nagyobb tavaszi túra közben mondja fel a szolgálatot, távol minden segítségtől. Hasznos ilyenkor a szisztematikus munka, mert akkor nem marad ki semmi az ellenőrzés alól. Lépésről lépésre A munkamenet kézenfekvő: kövessük az áram irányát A villamos hálózat két helyről kaphatja az áramot: az akkumulátorból és a dinamóból. Még a jó állapotban levő akkumulátornak sem árt tavasz- szal egy alapos feltöltés. A saruk megtisztítása és savmentes zsírral való vékony bekenése után, döntő fontosságú az akkumulátor testelésének a megvizsgálása; az akadálytalan árammenet ugyanis csak hibátlan, tiszta csatlakozásokon keresztül tökéletes. Az akkumulátor vezetéke — az indítómotor érintésével —- a szabályozóhoz visz. Aki a tél elején a dinamó feszültségét kissé emelte, ne mulasz- sza el a tavaszi-nyári üzemre való visszaállítását, nehogy az akkumulátor szenvedjen a túl- töltéstől. A szabályozót egyébként nem ajánlatos önkényesen állítgatni, jobb szakemberre bízni műszeres beszabályozását. Az indítómotor — mint viszonylag keveset használt szerkezeti egység — nem igényel különösebb karbantartást. A csatlakozásokat, szorítócsavarokat azért nem árt megtisztítani, meghúzni. A dinamó viszont a motorral együtt állandó üzemben levő forgó gép. Mindenekelőtt a dinamót hajtó ékszíj megfelelő feszességéről kell meggyőződni (a feszesség akkor megfelelő, ha a szíj tárcsák közötti leghosszabb szabad szakaszt 1 cm-re tudjuk benyomni ujjunkkal). A szíj feszességén a dinamó billentésével vagy tengelyirányra merőleges elmozdításával lehet változtatni. Ajánlatos meggyőződni róla, hogy a dinamó keféi egyenletesen kopnak-e, esetleg nincs-e szükség a cseréjükre. Az elektromos csatlakozási helyek megtisztítása itt is fontos, de annak ellenőrzése is, hogy jól takar-e a kefeház nyílása fölé erősített takarólemez. Az olyan gépkocsiknál, amelyeknél egyenáramú dinamó helyett váltakozó áramú generátor van, az elektromos berendezésben végzett bármely munkánál előbb le kell venni az akku-kábeleket A gépkocsi villamos hálózata alapvetően két főágból áll. Az egyik a világítóberendezést látja el árammal, a másik a többi szerkezeteket. A világítási berendezés áramköre a világítás kapcsolójától (vagy kapcsolóitól) indul. A csatlakozások ellenőrzése után innen a biztosítótáblához kell jutnunk. Vizsgáljuk meg a biztosítót közrefogó rúgólapokat, a rúgókat kissé hajlítsuk egymás felé, s néhányszor megforgatva szorítsuk be az olvadóbetéteket. Ha valamely készülékcsoport biztosítója gyakran kiég, feltétlenül kérésük meg a hiba helyét! A hálózat többi berendezésének áramköre a gyújtáskapcsolótól indul, tehát itt különös gonddal kell ellenőrizni a csatlakozások minőségét. Innen — ugyancsak a biztosítószekrényen keresztül — a gyújtáselosztó irányában haladva, folytathatjuk az ellenőrzést. Nagyon ajánlatos megvizsgálni a megszakítószerkezet mozgását, ellenőrizni az emelőbütyök kenését, és benzinbe mártott ecsettel megtisztítani a megszakítófelületeket. Ha nagyon beégtek az érintkezők felületei, tisztára kell reszelni azokat, vagy ki kell cserélni a megszakítót. A nagyon beégett megszakító egyébként a kondenzátor hibájára is utal. A gyújtóberendezés szabadon lengő vezetékein gyakran előfordulhat megtörés (különösen a megfogási helyek mellett). A transzformátort csak a motor járása közben tudják ellenőrizni, megtapintva, hogy melegszik-e vagy sem. A biluxizzók ellenőrzése céljából tartsunk a tompított fényre kapcsolt fényszóró elé egy fehér áttetsző lapot. Ha az izzó rendben van, akkor a papírlapnak csak a felső féle világít erősen. Egyébként izzócserét kell végrehajtani. Hibátlan fényforrások — nagyobb biztonság Ha „lusta” az irányjelző villan tószerkeze te, annak több oka lehet: a csökkent hálózati feszültség, a beégett érintkezők stb. A legtöbb villanókapcsolóban található egy beállító csavar, amellyel a mozgó érintkezőt működtető hőhuzal feszítését lehet szabályozni. Először ennek állítgatásával próbálkozzunk, más hibára csak akkor gondolhatunk, ha a villantó érzéketlen a szabályozásra. Ha a féklámpák csak Bizonytalanul villannak fel, egy egyszerű kis alkatrész, a köny- nyen kicserélhető ún. olajnyo- máskapcsoló beszerzésével lehet segíteni a bajon. Hasonlóképpen egyszerű művelet a műszerfalban esetleg kiégett kis izzók cseréje is. ,,Csináld magad9* Aki nem sajnálja a fáradtságot, feltétlenül szereljen fel a gépkocsijára egy rejtve elhelyezett akkumulátor-főkap- csolót — különös tekintettel az autó kigyulladás elleni védelmére (áramtalanítás) és ellopásának megakadályozására, illetve megnehezítésére. Nem kell hozzá más, mint egy kivehető kulcsos erősáramú kapcsoló, amit az akkumulátorról távozó pozitív ágba kell beiktatni (a Diesel-motoros gépjárművek izzításkapcsoló- ja jól megfelel erre a célra.) Akinek nincs a kocsijában, szereljen fel a motortérbe egy olcsón beszerezhető szerelő- lámpa dugaszolóaljzatot, jó hasznát veheti a sötétben való szerelésnél. Szükség esetén az izzószálas szivargyújtó foglalatából is levehető a szerelőlámpa táplálásához szükséges áram. Blahó István Televíziós oktatóberendezés A tyumenyi nehézipari főiskola televíziós oktatóberendezése, amelyet maguk a tanárok es a diákok hoztak létre, semmiben nem marad el a Szovjetunió legrangosabb műszaki főiskoláinak oktatórendszerei mögött Az eredeti megoldás révén a tananyag egyszerre sugározható az éterbe és a belső hálózatra, a nappali és az esti tagozatok hallgatói számára. Sőt, egy új, ún. operatőr nélküli adást is kidolgoztak, amelyet 1. osztályú diplomával tüntettek ki a Szovjetunió állandó népgazdasági kiállításán. Az oktató tv-stúdiók rendszerint a nagy tv-stúdiók módszerével dolgoznak. A tanár a táblánál áll, az operatőrök a rendezői asztalra adják' a képet, a rendező azután a neki megfelelőt továbbítja adásba. Így a tantárgyban járatlan rendező nem mindig a legfontosabb momentumokat emeli ki. Ezenkívül, minden órát előzőleg le kell próbálni. A tyumenyi oktató tv-stú- diónál az előadó a gazda. Előtte két kamera, egy monitor és egy billentyűs kapcsoló. Az egyik kamera az oktatóra irányul, a másik az illusztráló rajzókra« ábrákra, számításokra. Az előadó filmvetítőt vagy mikroszkóppal ellátott kamerát is bekapcsolhat, sőt másik előadóterembe is átkapcsolhat. Az előadó és a diákok között kölcsönös audió-vizuális kapcsolat van. A teremben elhelyezett kamerák és mikrofonok segítségével az előadó ráközelíthet bármelyik diákra, kérdéseket tehet fel neki, hallhatja és láthatja a felelőt. A berendezés kezelése könnyen elsajátítható, s a forgatókönyv így építhető fel a legcélszerűbben. Az éterbe történő sugárzás esetén a jel a tanteremből az irányítóterembe kerül, onnan pedig az adótoronyba. Tavaly hetenként 42 órán át közvetítettek előadásokat, egyórai adás az éteren át 35—40 rubelba, a főiskola belső hálózatában 25—30 rubelba került. A főiskola négy adóberendezéssel felszerelt tanteremmel rendelkezik, így 800 főre bővült a hallgatók száma és csökkent a tanárok megterhelése, több időt fordíthatnak tudományos, módszertani kérdésekre, a diákokkal való egyéni foglalkozásra. Egy-egy tanteremben 10—15 tv-készülék van, így minden hallgató jól látja és hallja azj Röntgen! etapogató Egy angol kutatómérnök rendkívül ötletes eljárást dolgozott ki a koponyaröntgene- zéshez, amely a hagyományos röntgenezés minden eddigi hibáitól mentes. Az agy vizsgálatát célzó röntgenátvilágításnak, illetve — felvételnek — ugyanis az a hiányossága, hogy csupán síkban mutatja be a térbeli elhelyezkedésű csontokat, szerveket, szövetrétegeket. Az ún. rétegfelvételi technika — több irányból készített felvételeivel — lehetővé teszi ugyan a koponya „szeletenként!” vizsgálatát, de meglehetősen bonyolult a keresztülvitele. A vizsgálóasztalra felfekvő beteg fejét a gép kör alakú nyílásába helyezik, ahol azt — elmozdulás ellen — megfelelően rögzítik. Ezután a forgatható tömbbe beépített röntgeh- sugárforrás 1 cm széles nyalábja körüljárja a koponyát, minden fordulat megtétele után 1 fokkal elfordulva. A sugárforrással szemben elhelyezett röntgendetektor felfogja a koponyán áthatoló, a „takarásoktól” függően változó Intenzitású sugarakat, azokból villamos információs jeleket képez, amelyeket mágnesszalagon rögzítenek. Erről a mágnesszalagról a jeleket „lekérdezve” bármikor kép készíthető, vagy egy katódsugárcső képernyőjén jeleníthető meg egy-egy felvételi részlet. A vizsgálat csupán néhány percet vesz igénybe. A felhasznált röntgensugár kis intenzitású, tehát a vizsgált beteg sugárterhelése elhanyagolhatóan kicsiny. Ezzel a röntgenletapogató berendezéssel minden eddiginél pontosabb diagnózis készíthető az agyi elváltozásokról. MOGRAD - 1973. augusztus i9., vasárnap 11 1
