Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-02 / 179. szám

Szerkesztői üzenetek Előzzük meg ba ji l Levelezőink jelentik Öröm és üröm Ha van, akkor miért nine*? Községünk lakói igen szép és kulturált au tóbusz-megál­lóhellyel dicsekedhetnek. Ez azonban csak iskolaidőben, tehát amíg a tanítás tart, áll nyitva az utazni kívánók számára. Ha történetesen a hosszabb útról csomaggal ér­kező utasnak egy-egy órát kell mondjuk pl. szakadó esőben, vagy forró napsütés­ben várakoznia, akkor fárad­sága csak fokozódik. Van ugyan egy pad a tanácsháza falához illesztve, a földbe ás­va, ez a forró napsütésben, vagy szakadó ésőben egy­aránt használhatatlan. Milyen jó helye lenne ennek a padnak a váróterem fedett tornáca alatt, ha már a váróterem va­lami okból kulccsal zárva is van. Található ezenkívül még a közelben két másik pad az or­szágút túlsó oldalán. Az egyik a vegyesbolt bejárata közelében, a másik az ital­bolt ajtaja mellett. Előbbit rendes, tiszta ruhában nem le­het igénybe venni, mert ért­hetetlenül a fiatalság nem szeret a széles pádon ülni. hanem annak éles támláján és sáros, poros cipőit a pad ülődeszkáján törli le, mert nem ismeri a rendelkezést, hogy ezzel szabálysértést kö­vet el és- bírságolható. Ügy gondolom, hogy nem volna hiábavaló egy-egy kis fes­tett táblával figyelmeztetni fiatalságunkat a rendre, mert a rendre es kötelességtudatra a fiatalkorban kell fiainkat nevelni és akkor nyugodtak lehetünk! hogy az, amit fia­talkorukban tőlünk megta­nultak, elkíséri őket egy éle­ten át. A NÓGRÁD eddig minden kérésünkben, bajunkban őszinte Segítőtársunknak, bará­tunknak bizonyult. Kérjük, hogy továbbra is legyen az olvasók segítségére azzal, hogv panaszainknak az „Ol­vasók Fóruma” rovatban he­lyet biztosít, amit előre is kö­szönünk. Németh László Nógrádszakál Köszöntöttük Laci bácsit Július 25-én a késő délutá­ni órákban színpompás, de na­gyon szerény, baráti hangulat­ban köszöntötték a községi közös tanács vezetői és dol­gozói a hatvanegyedik /szüle­tésnapját ünneplő Katona László, adóügyi csoportveze­tőt. Ünneplése ez alkalomból kettős jelleget öltött. Születés- napi évfordulót, és egy má­sik nevezetes napot vezetett be: Laci bácsi nyugdíjba vo­nult, akitől ezen a napon kö­szöntünk el. Ezerkilencszáz- hatvanöt óta, több éven át dol­gozója volt a községi közös tanácsnak, aki a Népköztársa­sági Érdemérem bronz foko­zatának tulajdonosa, s jelen­leg, nyugdíjba vonulása alkal­mából pedig, a Nógrád megyei Tanács VB pénzügyi osztá­lyának vezetője, Várhelyi Er­nő, a Pénzügyminisztérium megbízásából ez ünnepségen adta át Laci bácsinak a „Ki­váló Pénzügyi Dolgozó” c. ki­tüntetést és oklevelet a vele járó jutalommal. A járási hivatal pénzügyi osztálya ré­széről ugyancsak jutalomban részesült, melyet Varga József osztályvezető adott át. Ezen­kívül a közös tanács is juta­lomban részesítette Laci bá­csit. A tanácsi kollektíva ne­vében Varga Andrásné kedves ajándékkal, egy szovjet gyárt­mányú faliórával kedveske­dett, a tisztelet, a megbecsü­lés jelképeként. Vidovszky András Nőtincs A cím első szava csak any- nyiban szerepel ebben a rövid írásban, hogy nyári szabadsá­gon vagyok. S a bosszúságok sorozata azzal kezdődött, hogy elhatároztam: majd most lesz időm a Rigámat rendbe hozni, és azzal apróbb kirándulásokat tenni. Mert a kismotor bizo­nyos fokú felújításra szorult. No, gondoltam — akkor még optimista módon —, némi kia­dás, cs rendben is leszUnk. Az­zal kaptam magam július ele­jén, buszra ültem és beutaz­tam Salgótarjánba. A Nemzeti . mellett van az egyetlen bolt, ahol hozzá al­katrészeket lehet beszerezni. l"ctve csak lehetne, ha volna. Mert az első érdeklődésem óta hétfőn már negyedszer voltam bent. de mindannyiszor elu­tasítottak azzal, hogy még nem jött meg az áru. Legutóbb azt mondta egy fiatal elárusí­tó, hogy megjött ugyan a meg­rendelésünkre bizonyos áru, de Rigához semmit nem kaptak. Talán majd a jövő héten. Pe­dig hát mi kellene nekem? A „RIGA—4” típusú MOPED-hez egy külső és belső gumi, a se­bességváltóhoz vezető zsinór, meg a pumpához egy tömlő. Én elhiszem, hogy az emlí­tett üzlet lelkiismeretesen ösz- szeállitotta a megrendelést, de azt már furcsának tartom, hogy az arra illetékesek nem gondoskodnak egy oly nagy tö­megben eladott motor alkatré­szeinek a pótlásáról. Szabó Emil Kazár, Liget u. Mikor sárnak? Július 18-ón Vácott jártam uno­katestvéremmel, ismerkedtünk a várossal, s miután kiválasztottuk a nagy óruház kirakatában a meg­vásárolni kívánt árut, háromne­gyed 'hatkor akartunk belépni az áruházba. Igaz, csak szerettünk volna vásárolni, nem engedtek be. Egy idős áruházi dolgozó azt mondta, hogy nem mehetünk be, mivel hatkor zárnak. Hiába mond­tuk, hogy a nyitvatartás szerint (18 óra) még van jó néhány perc, melyre azt felelte, hogy neki még a kasszákat is át kell számolnia. Megvallom, kicsit meglepődtünk. Ha hat óráig van nyitvatartási idő, akkor az nem háromnegyed hatot jelent. Vagy tévedtem? Ellenbach Erika tanuló Karancskeszi NÓGRÁD — 1973. augusztus 2., csütörtök 5 Nőtincsen szorgoskodnak Már évek óta nem volt olyan szorgos, nap mint nap kezdeményező tevékenység a nőtincs: napközi otthonos óvodában, mint ezekben a na­pokban. Községünkben meg­alakult a felsőpetényi Sza­bad Föld, és a nőtincsi Nép­hadsereg Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet közös koope­rációjában egy varrodai rész­leg, amely a Férfifehérnemű Ktsz budapesti üzemének új részlege. Élve a munkaalka­lom lehetőségével, egyre töb­ben, jelenleg 35-en folytatnak itt már szorgos tevékenységet a nőtincsi lányok, asszonyok. Gondként jelentkezett az óvo­dás korú gyermekek elhelye­zése, mely gond anyagi, pénz­ügyi kiadásokkal jár. Ennek enyhítésén, de leginkább az az óvodai szülői munkaközös­ség jó összmunkáján belül lá­tott napvilágot az a kezdemé­nyezés, hogy társadalmi mun­kát vállaltak a nőtincsi szü­lők. A közös összefogás ered­ményeként több mint négy­ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítettek az óvodai ellátottság érdekében. így az újonnan munkát kapott édes­anyák nyugodtan dolgozhat­nak, az óvodában Szabó Im- réné vezető óvónő és társa. Kékesi Katalin több mint 50 gyermek gondozását biztosít­ja a napközi otthonos óvodá­ban. Ezért minden szülőnek, a szervezőknek, óvónőknek és a technikai személyzetnek egya­ránt köszönetét és dicséretet tolmácsolhatunk. V. A. Nőtincs P. ELEMER (Salgótarján) : Pana­szát a MÉH Vállalat vezetőjének tudomására hoztuk, a vizsgálat eredményéről részletes tájékozta­tást címére, levélben küldtük el. F. JÓZSEF (Salgótarján): Pana­szával teljes mértékben egyetér­tünk. Valóban nagyon körülmé­nyes, 3—6 órai várakozásokkal Salgótarjánból gyógyfürdőkre, mint pl. Heves, Berekfürdő, Haj­dúszoboszló, hétköznapokon el­jutni. Ezeken a tényeken nem vál­toztathatunk mi sem, jelenleg a MÁV sem. Egy tanáccsal azonban szolgálhatunk: ha módjában áll, utazzék inkább a vasárnap kora reggel induló közvetlen vonatok­kal. Bizalmát köszönjük. Veszélyesek a sorompó nélküli vasúti átjárók. Erről győződ­tünk meg Ipolyveeén, a vasútállomás mellett. A termelőszö­vetkezet központi majorjából vezető úton kötelező megállást jelző táblát helyeztek cl. Viszont a hosszúra nőtt gyomnövé­nyek miatt jobbra semmiféle kilátás nincs, így a megállás­nak nem sok értelme van. A gaz eltávolítása mielőbb szük­séges volna — amíg egy mozdony és közúti jármű találkozá­sából tragédia nem származik Fotó: Fodor Aki nem olvasta, vagy hallotta volna! Válaszol az illetékes A posta■ igazgatóság közli A „Telefon és közlekedés” c. cikkben foglaltak kapcsán: Nógrádszakáli postahivatal nyilvános állomásának júni­us havi forgalmát megvizsgál­tam, megállapítottam, hogy a Ludányhalászi 2. sz. állomásra (körzeti orvos) szóló öt beszél­getés átlagos várakozási ide­je 5 perc volt. Nógrádszakál — Ludányhalászi, valamint Nógrádszakál egyéb viszony­lataiban új áramkör létesíté­sét egyelőre nem tervezem, mert a jelenlegi forgalom ezt nem indokolja. A Távbeszélő-szabályzat ér­telmében a posta a mentőko­csit kérő beszélgetéseket a kö­zönséges beszélgetés díjáért „igen sürgőseként kezeli és 15 percen belül kapcsolja. Ez azonban nem vonatkozik az orvost hívó beszélgetésekre. Ezért Nógrádszakál postahi­vatal figyelmét felhívtam, hogy a jövőben . előforduló áramkörfoglaltság esetén az orvost hívó felet tájékoztassa az „azonnali”, „igen sürgős”, illetve „sürgős” beszélgetés igénybe vételének lehetőségé­ről. Neer József igazgatóhelyettes A NÓGRÁD 1973. július 21-i számában jelent meg az aláb­bi hirdetés, melyet szó szerint idézek: „Közérdekű közlemény: Sa­ját érdekében ezúton felhív­juk minden tisztelt érdekelt figyelmét, hogy a termelőszö­vetkezetektől közvetlenül, vagy OTP útján vásárolt kül­területi parcellákra az Or­szágos Építésügyi Szábályzat értelmében semminemű épü­letet, építményt (szerszám­kamrát sem) nem lehet építe­ni. A földrészletek kizárólag művelésre használhatók, vá­sárlás előtt kérjék ki az I. fokú Építésügyi Hatóság véle­ményét.”. Akik ezután vásárolnak, azokat már tájékoztatták, mi­re vállalkoznak, ha tsz-ektől vásárolnak hétvégi pihenőtel­ket. Ez bizony saját érdekük, nehogy úgy járjanak, mint mi, akik már tulajdonosai va­gyunk egy kis teleknek. Nem tudom, miért nem tájékoztat­tak bennünket az illetékes tsz-ek? Nem tudták még ők sem? Vagy akik 1972-ben vá­sárolták, azok kiesnek a tila­lom alól? És akik már építet­tek rá? Az adásvételi szerződés 9 pontjában sehol említés sincs arról, hogy csak művelésre szabad használni a megvett területet és építeni nem lehet rá. Hiszen sokadmagammal együt nem is igen tudtunk volna egyhamar építeni rá. Ügy terveztük a családdal, hogy először egy kis deszka­bódét csinálunk, hogy a szer­számokat tudjuk hová tenni, átöltözni tudjunk, eső elől el­húzódni, esetleg a gyereket le­fektetni. Aztán egy évben megöntjük a cementoszlopo­kat, másik évben kerítünk, az­tán majd sor kerülne egy kis faház építésére is. örültünk, hogy keservesen összespórolt pénzünkből tud­tunk egy kis telket venni, ahot megterem a konyhához való, és ahol jól fogjuk magunkat E közlemény óta alábbha­gyott az öröm és tervezés a családban. Hogyan gondolja az illetékes építésügyi osztály a földünk kizárólag művelésre történő használatát, 15—20 km-re a lakástól, ha a szerszá­mokat minden alkalommal magunkkal kell vinni? Vagy menjünk gyalogosan a 8 órás munkaidő után, vállunkon kapa, ásó, gereblye és közben biztassuk a gyereket, „mind­járt odaérünk kisfiam’'. így vegyünk részt a kocogómoz­galomban? Hisz’ az ember kö­zelben is talál olyan helyet, ahol napozhat, nyársalhat, és nem kell érte ezreket fizetni. Ilyen távolságból a földet megművelni nem lehet, más nem marad hátra, mint hogy parlagon marad. Remélem azt is tudja min­den földtulajdonos, hogy szer­számokat csak becsomagolva lehet buszon, vagy vonaton szállítani. (Kocsija nem min­den tulajdonosnak van.) így már kerítés sem kell, nincs amit féltene az ember, ami pedig vadon nő, az a vadaké. Kérdem tehát több telektu­lajdonossal együtt, kénysze- ríthető-e a tsz, hogy fizesse vissza a pénzünket, mivel a föld szerszám nélkül művelhe- tetlen, és ilyen távolságból ezt megoldani nem tudjuk. Jobb lenne talán, ha ilyen kö­rülmények között inkább a tsz-ek művelnék a földet, mert így nagyon sok parcella fog parlagon maradni, mivel a föld nem a bérházak mögött, hanem attól 10—15 kilométer távolságra van. Ez a gond ma nagyon sok embert érint, és foglalkoztat. Őszinte, részletes tájékoztatást és ésszerű intézkedést várunk. (Telektulajdonosok) Mi is fogjunk össze •• örömmel olvasom a lapok­ban, hogy társadalmunk­ban mi mindent meg lehet va- lósitani társadalmi összefogás­sal. Ez mind nagyon szép do­log, valóban csak örülni tud az ember az ilyenek láttán, hallatán. Iskolai, óvodai fé­rőhelyeket létesítünk, vállala­taink támogatást adnak eh­hez. Sajnos, a falusi óvodák­nál nem mindenütt van ez így. Vannak még olyan termelő- szövetkezetek is, melyeknek eszükbe sem jut ez. Például az egyházasgergei óvodának rossz a kerítése, spárgával van bekötözve, hogy a gye­rekek ki ne tudjanak jönni rajta, de még így is kiszalad­nak az útra a labda után. Azt mondják, nincs pénze a tanácsnak, nem tudja meg­csináltatni. Én ezt elhiszem, mert Litkén a központi iskola építése is sokba került, eh­hez is hozzá kejlett járulni, de klubház épül Egyházasgergén is. A kis apróságokra is gon­dolni kellene, meg lehetne ja- " vítani a kerítést, hiszen közös összefogással már annyi min­dent megoldottak! L. Andrásné Egyházasgerge Megtérítették as olaj árát K.-NÉ (Vizslás): A közkút szeny­nyezettségévei kapcsolatban hoz­zánk küldött panaszát kivizsgál-' tűk, melynek kapcsán a kővetke­zők jutottak tudomásunkra. Az ön által közk útnak nevezett víz tu­lajdonképpen az. erdei forrás vize, amely az erdőben ered, s egy kút- gyürűbe fogták be, tehát nem ásott kútról van szó. A községi ta­nács kezelésébe tartozik, arról azonban nincs tudomása a helyi szakigazgatási szerv vezetőjének, hogy önök a víz szennyezettségé­vel kapcsolatos észrevételüket be­jelentették volna. Mindenesetre ar­ra kérjük Olvasónkat, hogy a jö­vőben a forrásvízzel kapcsolatos észrevételüket, kifogásaikat a he­lyi közigazgatási szervnél, a köz-' ségi tanácsnál jelentsék. Bizalmát köszönjük, s arra kérjük, hogy a jövőben, ha a köz érdekében kí­ván bejelentést tenni, vagy intéz­kedést kérni, arra ügyeljen, hogy mindig a valóságnak megfelelően tájékozódjon, illetve tájékoztasson, s még egyet, ami szintén Igen fontos: — ne felejtse el közölni velünk teljes nevét és lakcímét. Tisztelt Szerkesztőség. Köszönettel tartozom Önöknek, hogy panaszom ilyen gyorsan orvoslásra lelt. Örülök annak, hogy végre tisztázódott a „pecsét” körüli vita, mert azt hi­szem ezt az ügyet le kellett végre zárni, hogy sem én, sem más ne kerülhessen ilyen bonyodalmakba többet. Az ÁFOR belátta, hogy félreértette a rendeletet, és így a 100 liter olaj árát megtérítette. Még, egy szer köszönöm a gyors intézke­dést. Tisztelettel: Gajdics Mihályné Pásztó Falusi pillanatkép AZ OLVASÓK — .. FÓRUMA

Next

/
Thumbnails
Contents