Nógrád. 1973. augusztus (29. évfolyam. 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

fMESVEI. A nyílt Salgótarjánban Sok szó esik mostanóbon Sal­gótarjánban a közös munkáról, a nyílt várospolitikáról. A vá­ros fejlődéséről, lakásokról, épít­kezésekről csakúgy, mint a gondokról, a megoldásra váró feladatokról. A közügyek iránti érdeklődés megnövekedett. Az embereket érdekli szőkébb pátriájuk gya­rapodása, részt vállalnak és kér. nek a közös munkából. Éppen ezért őszinte beszédre, olyan fó­rumokra van szükség, amely le­hetővé teszi a város vezetőinek és polgárainak találkozóját, a hasznos eszmecserét. Ez a cél vezette a városi ta­nács vezetőit, amikor a napok­ban baráti beszélgetésen ta­lálkoztak a területi pártalap- szervezetek titkáraival. A téma, ami szóba került, nagyon fon­tos. A kötetlen eszmecsere részt­vevői azt vitatták meg, mi való­sult meg Salgótarjánban a je­lölő gyűléseken elhangzott ja­vaslatokból. Mire várnak vá­laszt Salgótarján lakói és mi az, amiben a tanács kér segítséget. Szoros, mindennapi kapcso­lat kezdetéről von szó. A ta­nács vezetői úgy fogalmaznak, hogy egyrészt tájékoztató a te­rületi párttitkároknak; másrészt tájéozódás, amelynek haszna a tanács munkájában jelentkezik. Mert az nyilvánvaló, hogy a jelölő gyűléseken felvetett ja­vaslatokra mindenképpen vá­laszt várnak az emberek. Akkor is, ha megvalósítható, akkor is, ha nem. Mert az őszinte beszéd, o nyílt szó mindig többet ér, rrfint a felelőtlen ígérgetés. Ez az alapja a jó és okos várospoliti­kának. Mert az itt lakók csak ak­kor érzik magukénak igazán az örömöket, és gondokat, ha a terveket, elképzeléseket ismerik, tisztában vannak a nehézségek­kel és az anyagi lehetőségekkel, Jó dolog az a pezsgés, ami Salgótarjánban a választások óta megindult. Állandó a kap­csolat a tanácstagokkal, Hazafi­as Népfronttal, és ezt a sort te­szik teljessé a területi párttitká­rok. így mód és lehetőség nyílik arra, hogy a párttitkárok ej­mondják véleményüket, ismertes­sék az egyes területeken jelent­kező gondokat, javaslótokat, fel­vetéseket. Az említett találkozón egyöntetű volt a vélemény, a jelölő gyűléseken elhangzott ja­vaslatok megvalósítása nagyon jó ütemű. Mert voltak olyan hangok is néhány hónappal ez­előtt, hogy jó dolog az elhang­zott felvetések jegyzőkönyvbe vé­tele, de a választások után majd elfeledkeznek róluk . ., Az azóta eltelt hónapok az ellenkezőjét bizonyítják. Sok ja­vaslatból letti valóság. Nyilvá­nos telefonokat szereltek fel, ját­szótér épült a Pécskő utcában. Felfestették a gyalogátkelőhe­lyeket, amelyek biztonságosabbá teszik a közlekedést. Utakat ká­tyúztak, járdákat építettek, lép­csőket javítottak nagyon sok he­lyütt a megyeszékhelyen, Bag- lyasalján autóbuszváró épült, művelődési otthont újítanak fel, orvosi rendelőt bővítenék. Ahol kérték a választópolgárok, ott salakozták és minden előkészü­let megtörtént a Malinovszkij út rendbe tételére. Mindezeknek csak örülni lehet. Annak tálán még inkább, hogy a területi párttitkáfok azt is el­mondták, az ott lakók szívesen vállalnak társadalmi munkát. Együtt, közösen építettek, javí­tottak. Nem várták, amíg a ta­nács szakemberei odaérkeznek. Maguknak csinálták, mert a várost is sajátjuknak érzik. Nem titok, hogy a tanács a IV. ötéves terv megvalósítása mellett rendkívül fontos felada­tának tekinti a jelölő gyűlési ja­vaslatok megoldását. Ezt segíti a rendszeres és élő kapcsolat, a közös viták, a jobb együttműkö­dés. A tanács osztályainak vezetői ezután soron kívül fogadják a területi párttitkárokat és intéz­kednek, bármilyen üggyel for­dulnak hozzájuk. Ugyanúgy, mint a tanácstagokat. Mert a lakos­ság segítségére szükség van, csak ez segít hozzá a jó és ala­pos munkához. Egyúttal jelenti a tanácsi demokratizmus bővülé­sét, az egyre nyíltabbá váló vá­rospolitikát Világ proletárjai, egyesüljetek! A Z. MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTS AGA ES A MEGYEI TAN XXIX. ÉVF., 178. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. AUGUSZTUS 1., SZERDA Kurt Waldheim elutazott Budapestről A Külügyminisztérium sajtóközleménye az ENSZ főtitkárának magyarországi látogatása alkalmából Magyarországon tett hivata­los látogatását befejezve, kedd délután elutazott Budapestről Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára, akit útjára elkísért fe­lesége is. A magyar kormány meghívására hazánkban tar­tózkodott vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren búcsúztat­ták, ebből az alkalomból ma­gyar nemzeti lobogókkal és ENSZ-zászlókkal díszítették fel a budapesti légikikötőt. A vendégek búcsúztatására a házigazdák képviseletében megjelent Péter János külügy­miniszter, Holtai Imre kül- üsvminiszter-helyettes. Szarka Károly nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője, dr. Kőmí­ves Imre nagykövet, hazánk genfi állandó ENSZ-képvise- letének' vezetője, továbbá a Külügyminisztérium több ve­zető beosztású munkatársa. Ott volt Frantisek Dvorsky budapesti csehszlovák és Ta- deusz Hanuszek lengyel nagy­követ, valamint ur. Hellmuth Strasser, az Osztrák Köztársa­ság magyarországi nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. Mielőtt a vengédeket vivő repülőgép — 14 órakor — út­nak indult Budapestről Prá­gába, Kurt Waldheim főtit­kár interjút adott. 'ér Kurt Waldheim, az Egye­sült Nemzetek Szervezetének főtitkára 1973. július 28—31. között a Magyar Népköztársa­ság kormányának meghívásá­VIT - Berlin - VIT - Berlin - VIT A chilei fiatalok vallják: szocializmust akarunk A berlini VTT-en, az NDK Tudományos Akadémiáján megtartották „A hívő ifjúság és elkötelezettsége a békéért és a társadalmi haladásért” című szemináriumot. Ezen a legkülönbözőbb vallási feleke­zetek képviselői vettek részt, és jelen voltak érdeklődő, nem vallásos fiatalok is. A hétfőn megrendezett sze­mináriumon több mint 30 fel­szólalás hangzott el. A beszé­dek főként két témakörre: a vallásos alapon működő szer­vezeteknek az antiimperialista harcban játszott, szerepére, il­letve a hívő és nem hívő ifjú­ság kapcsolataira összponto­sultak. A felszólalók rámutattak, hogy korunk egyik központi kérdése az imperializmus elle­ni harc és ebből a hívő ifjú­ságnak is részt kell vállalnia. Többen hangsúlyozták az európai biztonsági értekezlet történelmi jelentőségét a vi­lágbéke és az emberi haladás szempontjából. Számos küldött elítélte a görög, portugál és spanyol diktatórikus rendsze­reket. Egy dél-vietnami dele­gátus rámutatott, hogy az im­perializmus saját céljaira igyekszik felhasználni a ke­resztény civilizációt és lénye­gét tekintve az imperializmus szemben áll a legnemesebb vallási eszményekkel. A chilei küldött bizlositotta a részvevőket, hogy Chile hívő ifjúsága együtt halad a balol­dallal a belső és külső reakció elleni harcban. „Mi nem tagadjuk, hogy szo­cializmust akarunk, de el akarjuk kerülni a polgárhábo­rút, s ez az ellenség minden mesterkedése és terrorakciói ellenére idáig sikerült is” — hangsúlyozta Gladis Marin, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, ország- gyűlési képviselő a berlini vi­lágifjúsági találkozó negyedik napján, kedden tartott köz­ponti sajtókonferencián. Ezt a napot a fesztiválon a nemzeti felszabadításért, a függetlenségért, a demokráciá­ért és a szociális haladásért küzdő népekkel való szolidari­tásnak szentelték. A fő téma mind a sajtóértekezleten, mind a tömeggyűléseken; mind pe­dig a szemináriumokon Chile volt: a VIT-en több mint 130 országból egybegyűlt fiatalok meggyőző egységben tettek hitet a chilei haladó rendszer védelme mellett. „Mi különbséget teszünk el­lenzék és a CIA által irányí­tott reakció között” — mon­dotta a továbbiakban és han­goztatta: „rendkívül hálásak vagyunk minden támogatásért, amelyet a Szovjetuniótól, a szocialista országoktól, az egész haladó emberiségtől, nem utolsósorban a világ ha­ladó ifjúságától, ettől a mosta­ni fesztiváltól is kapunk” — fejezte be mondanivalóját Gladis Marin. A nyilatkozat elhangzását követően feltett kérdésekre válaszolva a Chilei Kommu­nista Ifjúsági Szövetség főtit­kára, aki csinos fiatal lány, többek között hangsúlyozta: a chilei nők felszabadítása, az ország politikai életébe való bekapcsolása érdekében az utolsó két és fél év alatt több történt, mint a megelőző 150 év folyamán. (MTI) Angela Davis (balról a második) amerikai néger fflozófusnő, az Egyesült Államok KP KB tagja Berlinben vietnámi kül­döttekkel találkozott. Balról a harmadik Vo Thi Lin, a My Lay-i vérengzés egyetlen életben maradt tanúja az elpusztí­tott helység lakói közül ra hivatalos látogatást tett Magyarországon. A főtitkárt elkísérte Magyar- országra felesége és Bohdan Lewandowski főtitkárhelyet­tes, valamint Georg Hennig, a főtitkár titkárságának vezető­je. A hivatalos látogatás során a főtitkárral megbeszéléseket folytatott Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Fock Je­nő, a Minisztertanács elnöke és Péter János külügyminisz­ter. A megbeszéléseken ismer­tették egymással nézeteiket a nemzetközi helyzetről, vala­mint több, mindkét felet ér­deklő témáról, beleértve olyan kérdéseket, mint az Egyesült Nemzetek szerepe a nemzet­közi kapcsolatok további meg­javításában, az európai hely­zet, különösen az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia, a közel-keleti és a délkelet-ázsiai helyzet, a le­szerelés és számos más kér­dés, különös figyelemmel a soron következő ENSZrközgyű- lés napirendjén levő fő té­mákra. Foglalkozta* a magyar részvétel növelésével az egye­sült nemzetek és a vele ösz- szeftiggő szervezetek tevé­kenységében. A Budapesten és vidéken tett látogatása során a főtit­kárnak alkalma volt tapasz­talni a magyar népnek az Egyesült Nemzetek Szervezete iránt tanúsított komoly érdek­lődését. (MTI) Aranyszegélyű poharak Valahol meghibásodhatott a szerkezet, mert az égetőszalag­ról lekerülő aranyszegélyű poharakat forrón kellett leszedni az asszonyoknak. Előfordul az ilyesmi. A csomágolóban azonban bosszankodás nélkül folyt tovább a munka. De jó- kedvűek egyébként is az itt dolgozók. A salgótarjáni öblös- üveggyár egyik legjobb szocialista brigádja dolgozik itt, s' egy kis hiba miatt még nem keseredtek el soha. Kassai Jó- zsefné brigádvezető es munkatársai: Szíjgyártó Ferencné, Szorcsik Imréné, Juhász Ferencné, Lehoczky Ervinné, Dénes Éva és Koperla Lászlóné elégedettek körülményeikkel. Fi­zetésük 1800—2200 között változik TISbbeS ftenni cm imberért Munkavédelmi aktívaérlekezlet Salgótarjánban Kedden délelőtt munkavé­delmi aktívaülést tartottak az SZMT-székházban. Nagy Osz­kár, az SZMT, titkára köszön­tötte a megjelent gazdasági vezetőket, szb-titkárokat, munkavédelmi felelősöket, majd Fejes Balázs, az SZMT munkavédelmi bizottságának vezetője tartott beszámolót. Többek között megállapította, hogy az elmúlt évben eredmé­nyes volt a munkavédelem, , az üzemi balesetek száma 10,3, az emiatt kiesett munkanapok száma pedig 11,3 százalékkal csökkent. Sajnos, a halálos balesetek száma növekedett. A számszerű eredményeken túl azt is megállapította, hogy a munkakörülmények javítá­sában az utóbbi időben jelen­tős az előrehaladás. Egyre in­kább a tervszerűség jellemzi az üzemekben a munkavédel­mi tevékenységet. A tárgyi té­nyezők szerepe a balesetek be­következésénél csökkent, vi­szont, a baleseti okok közül egyre több a személyi ténye­zőkre visszavezethető. Ez kü­lönösen felhívja a figyelmet az elkövetkezendő idők felada­taira. Egyébként az elmúlt fél évben is tovább javultak a számszerű eredmények. Ke­vesebb baleset fordult elő, ke­vesebb a kieső idő, de sajnos, még mindig öten vesztették életüket. A feladatok általában nem új dolgokat tartalmaznak, hi­szen azokról évről évre vissza­térően, mindig szó van. A leg­fontosabb, hogy a termelés irá­nyítása, ellenőrzése szerves részévé váljon a munkavédel­mi szabályok betartásának megszervezése, az ellenőrzés, a fegyelem szilárdítása. Sajnos, ez a munka nagyon eltérő egyes vállalatoknál. Általában a nagyobb vállalatoknál tör­tént előrelépés, de a közép- és kisebb vállalatoknál hiányoz­nak a határozott intézkedések, és az ellenőrzés is. Az irányító munkában elég nagy különbsé­gek tapasztalhatók. A vezetők jelentős része még mindig nem érti, hogy alapvető kötelessé­ge a beosztottakról való gon­doskodás. Munkájukban hi­ányzik a következetesség, pe­dig amíg a vállalatok vezetői­nél nem változik meg a szem­lélet, aligha lehet számítani lényeges eredményre a mun­ka közvetlen irányítóinál. Az ellenőrző tevékenység fontos része a munkavédelmi szemle. Sajnos, ez sok esetben csak formális. Nem irányul eléggé az alapve­tő hibák feltárására. Ezért van az, hogy a jegyzőkönyvekben ismétlődnek a korábban fel­tárt hibák. Jó néhány üzemnél ez másként van. Nem várnak a vezetők a szemlebizottságra, hanem ahol hiányosságot ész­lelnek, azonnal intézkednek azok megszüntetésére. Rendet kell teremteni a gé­pek védőberendezésekkel való ellátásában, a védőfelszerelé­sek használatában. Sajnos, megyénk több üzemében je­lenleg is számos olyan gépet üzemeltetnek, amely baleseti veszélyforrást jelent. Sokszor lebecsülik ezeket a veszélyfor­rásokat. Káros ez a gyakorlat. A munkakörülmények fej­lesztésére, a munkavédelmi intézkedési tervek teljesítésé­re nagyobb goridot kell fordí­tani a jövőben. Erről külön is érdemes szólni, hiszen a ter­vek készítése az utóbbi évek­ben már rendszeressé vált. Sajnos, még ma is sok olyan tétel szerepel ezekben a ter­vekben, amelyek még közvetve sem szolgálják a munkavédel­mi célokat A beruházások és gyárre­konstrukciók hatására évről évre növekednek a biztonságos munkavégzés feltételei. Egyes beruházásoknál, rekonstruk­cióknál azonban megvalósul­nak a munkavédelmi előíráso-. kát ki nem elégítő megoldások is. Erre egyébként az aktíva- értekezleten több példa is el­hangzott. A szakszervezeti bizottságok­nak a jövőben fontos felada­tuk, hogy határozottabban él­jenek jogaikkal, mert ezt meg­követeli a dolgozók érdeke. Ehhez egyébként az SZMT munkavédelmi bizottsága is mind több segítséget ad majd. A munkavédelmet társadal­mi feladattá kell tenni. Nem szabad ezzel a kérdéssel csak kampányszerűen foglalkozni, hanem ezt a munkát minde­nütt állandósítani kell. Nagy szerepük van ebben áz üze­meknél tevékenykedő munka- védelmi ^löknek. Munkájukra igen nagy szükség van, és az sem mindegy, hogy észrevéte­leiket hogyan kezelik, a veze­tők. Segíteni, oktatni kell a munkavédelmi . őröket, ugyanakkor érvényt kell szerezni annak, hogy ész­revételeiket intézkedés kövesse. Az aktívaülésen szó esett a balesetek kivizsgálásával kap­csolatos gondokról is. Sajnos, gyakori még ma is, hogy a személy szerinti felelősség megállapítását tartják elsődle­gesnek, ahelyett, hogy a bale­seteket előidéző okokat tárnák fel és intézkednének hasonló esetek megelőzésére. A jövő­ben ezen is változtatni kell. B. JL

Next

/
Thumbnails
Contents