Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-13 / 162. szám

A felnőttoktatás szilárd vára

Beszélgetés a TIT megyei szervezetének tevékenységéről

I Tűi a Kaukázuson (1.)

A KlOSZ-szal közös, impozáns épületben találjuk Salgótarjánban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nóg- rád megyéi szervezetét. Az ajtón belépve rend és tisztaság jogad, a termekbe betekintve a bútorzat szín- és formavilágának harmóniája tűnik szemünkbe. Az első pillanatban látszik, hogy olyan emberek dolgoznak itt, akik a környezet esztétikumát a munkahelyi légkör egyik nem elhanyagolható összetevőjének tartják.

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatról hallva felvetődhet a kérdés: mi a feladata, mit csinál a társulat? A válasz egyszerű: egyrészt általános műveltséget pótló, másrészt általános műveltséget megalapozó, fejlesztő tudományos ismereteket terjeszt, elsősorban a felnőtt lakosság körében.

— Az épület kapacitását ma séggel külföldi előadókat már teljesen kihasználtuk — szintén meghívnak, újságolja Gálfi Árpád, a me- A TIT-nek óriási szerepe gyei szerveket titkára. — A van a közművelődésben, a bővítés óriási nehézségekbe felnőttoktatásban. A tagságot ütközik. Üj tanfolyamokat már nem alkalomszerűen, hanem

nem is indíthatunk.

Néhány számadat álljon itt az utóbbi néhány évből bi- ípnyságul: 1970-ben mintegy 360 tanfolyami órát tartottak, 1972-ben az új épületben már 2200-at. Az 1972/73-as tanévben 27 csoportot, más szóval tanfolyami osztályt működtettek. Ezeknek összesen 300 (!) beiratkozott hallgatóegész évben folyamatosan foglalkoztatják. Fiúk és lányok, családos férfiak és nők százai járnak hetente, sőt, né- hányan egy héten több alkalommal is ide, hogy új szak- képesítéseket szerezzenek, nyelveket tanuljanak, vagy szakmai ismereteiket gyarapítsák. Nagy az érdeklődés a tanfolyamok iránt. Esetennövelése. A határozatok óta eltelt idő milyen eredményeket hozott ezekben a kérdésekben?

— Mindegyik kérdésben előbbre léptünk — feleli Gálfi Árpád. — Több üzemet sikerült az ismeretterjesztő munkába bevonni. Különösen Balassagyarmaton és Nagy- bátonyban — ahol bizony volt tennivalónk — értünk el szép sikereket. Az első öt hónap előadásairól kimutatást készítettünk: az ismeretterjesztő előadások 43 százalékát Ipari munkásoknak tartottuk. Előadóink rendszeresen felkeresik az ifjúsági klubokat, és a salgói KISZ-tábort is. ősztől az ifjúság számára tartott előadásainkat szervezettebben szeretnénk lebonyolítani. Ezt szolgálja majd a megyei KISZ- bizottsággal kötendő együttműködési megállapodás.

' — A TIT-tagság bővítése a párt értelmiségi politikájának megvalósítását segíti. A munkában minél nagyobb számban vonjuk be az értelmiségieket, cselekvési lehetőséget, programot adunk számukra.

, ,, ,, ... .. , „ ként túlságosan is nagy. Né'

™ melyik tanfolyamról például a Lehetőleg olyanokat veszünk

jelentkezők egy részét hely- a varos tradícióinak fi- hiány miatt el kellett utasíta- gyelembevételével, akik a ni. Ds nincs veszve semmi: termelés közvetlen irányításá- legközelebb remélhetőleg nagyobb szerencsével, újra megpróbálhatják.

A megyei pártbizottság az elmúlt év tavaszán, a TIT megyei közgyűlése pedig ősszel értékelte a szervezet tevékenységét. A jövő feladatait

TIT-ben többen tanultak mint a megyeszékhely legnagyobb középiskolájában, a Bolyai Gimnáziumban. S ami külön dicséretet érdemel, hogy közel sem olyan népes tanári gárdával.

A TIT-oktatók köre jól

képzett pedagógusokból és mérnökökből, jogászokból, közgazdászokból — akik a

szakmai tárgyakat oktatják — mindkét szerv három lényeáll. De tartanak itt, főleg tanfolyamon kívüli előadásokat — például a magyar nyelv hete, vagy a műszaki napok alkalmából —• országos hírű tüdősök, gazdasági szakemberek is. Időnkénti rendszeresges kérdésben foglalta ösz- sze: a munkások és a falusi fizikai dolgozók körében végzett ismeretterjesztő munka szélesítése, az ifjúsággal való megkülönböztetett foglalkoban vesznek részt: mérnökök, közgazdászok. A múlt évi küldöttközgyűlés óta 150 új tag lépett be a szervezetbe.

A megyei szervezet hozzávetőlegesen 740 tagot számlál. Ez a megyei értelmiségnek

mintegy 19 százaléka, az

arány pedig az országos átlag több mint kétszerese. A szervezettség tehát az értelmiség létszámához viszonyítva Nógrád megyében a legnagyobb.,

Az év elején adták át a

Szécsényi járás

TÁBOROZÓ ÚTTÖRŐK

'A nyári szünetet, a vakációt a diákok arra használják fel, hogy szellemileg kipihenjék magukat, fizikailag megerősödjenek. Nagy Sándorral, a szécsényi járási úttörőelnökség titkárával a járás úttörői- versenyt. Jutalmuk 10 nap nek táborozási lehetőségeiről zánkai táborozás. Ott vettek beszélgettünk. részt az országos versenyen,

— Járási úttörőtáborunk örömmel újságolom, hogy a 22 évről évre bővül, fejlődik, csapat közijl a negyedik he- Az idén elkészültek a fahá- lyen végeztek. Július hónapiak. ahol ötven gyemeket tu- ban az orgzág különböző ré- durak kényelmesen elhelyezni, szein rendezik meg a szakta- Más úttörőcsapatok is szíve- borokat, a^pl a megyei tanul- sen igénybe veszik. Az idén mányj versenyen jó helyezést a nyírvasvári és makói paj- elért pajtások jogosultak a

zás, és a TIT-tagság számának székházban az ország legkorszerűbb nyelvi laboratóriumát. Hogyan kívánják hasznosítani?

— A berendezés több mint félmillió forintba került. Kezelését a tanároknak meg kellett tanulniuk. Külön tananyagot, tantervet is kellett készíteni, ami alkalmazkodik a laboratórium sajátosságaihoz. Az elmúlt időszak erre volt jó. A beindulást egyébként szeptemberre tervezzük, s az egyes üzemek részéről már most olyan nagy érdeklődés nyilvánul meg intenzív nyelvtanfolyamaink iránt, hogy minden igényt talán ki sem tudunk elégíteni.

Sulyok László

— Endrefalváről a közlekedési őrg — 10 pajtás — a zánkai úttörőtáborban töltött 10 napot. A szécsényi Mikszáth iskola vöröskeresztes csapata megnyerte a megyei

tások töltöttek el egy-egy hetet az Ipoly-parti táborban.

Természetesen elsősorban a járásunk igényeit, elégítjük ki. __

Ä

« IS •^.m.lSZXTZSZ

ú t törőtáborban ? 1'

— Július 9-től augusztus “ A megyei sportszövetség 13-ig öt turnusban mintegy által ^ rendezett naj»ybátonyi 350 pajtás, táborozik Ráróson.

Ez a járásunkból tíz úttörő- csapatot érint.

— A többiek?

— Egyes iskolák lemondtak a táborozásról. Mások az országjárást választották. ’

— Hagyomány, hogy minden évben megrendezik az őrsvezetőképző titbort. Az idén mi a helyzet?

— SalgóMnyán július 10—

20 között 8? pajtás részvételével kerül sor erre a táborra.

Ezek közü] a pajtások közül kerülnek kj a jövő őrsvezetői.

— Több pajtás jó úttörőmunkájával. vagy más kimagasló teljesítményével már év közben biztosította helyét egy-egy országos táborban. A járásból hová mennek a gyermekek jutalomtáborba?

részvéteire. Járásunkból mintegy 30 pajtás vehet részi szaktáborban.

— Ha már a szaktáboroknál

táborban járásunkból több mint harminc pajtás vesz részt. _

— Az úttörőcsapatok munkáját ifjúvezetők segítik. Az ő táborozási lehetőségük hogyan biztosított?

— Egyrészt elkísérik az úttörőcsapatot. De a nyírjesi ifik jutalomtáborán járásunkból 7, az ifiképző táborban pedig 10 ifivezető jogosult részt venni. >

— Külföldre utaznak-e a járásból pajtások?

— Kiváló úttörőmunkájával,

jó tanulásával, s még nagyon sok más egyébbel érdemelte ki Ocsavai Hilda szécsényi pajtás azt, hogy a Kemerovő- ba utazó úttörőküldöttség tagja lehessen. Sz. F.

Öngyújtó tűzkő nélkül

Á legújabb konstrukciójú aézöngvújtóban a tűzkövet és a kereket két elektromosságot keltő kristály helyettesíti. Ha megnyomjuk a gyújtószerkezetet. elektromos feszültség keletkezik. A miniatűr tranzisztorberendezés által felerősített elektromosság az elektródákra kerül, a hirtelen fellobbanó szikra elegendő ahhoz, hogy a gáz meggyulladjon.

NÓGRÁD - 1973. július 13., péntek

Város a tenger partján

Harmonikusan épül az új Baku a régi mellé...

iskolát, óvodát, üzletedet építve.

— Milyen lesz a régi város?

— Az óvárosban 17 ezren laktak. A terv szerint csak 5 ezer ember Számára lehet kényelmes, komfortos lakást kialakítani e területen. A hem müemlékjellegű házakat lebontjuk, szanáljuk. Az értékes épületedet kívül eredeti formájában hagyjuk — belül modernizáljuk, komfortossá tesz- szük. A legértékesebb műemléki épületcsoportban, a XV. századi Siván-sahok palotájában ismertetjük az érdekelteket a rekonstrukciós tervvel.

— Korábban a városrészeknek nem volt sajátos jellegük. Most építészetileg egységessé, harmonikussá akarjuk tenni Bakut, de úgy, hogy különbözzék is egymástól például a modern lakótelep és a szanatóriumi üdülőkörzet.

— A szovjethatalom előtt

A modern épületek szomszédságában zegzugos szűk utcák, törökös udvarházak, minaretek. Iparnegyedek, szput- nyikvárosok, tengerparti sétányok népesítik be az Apse- roni-félszigetet. A piacon egBakut Nápolyhoz hasonlít- az elegáns belváros és a kül- ják. Teraszosan ereszkednek város nyomortelepei közötti le a tengerig a dombok. A fél- különbség eltüntetését. 1924- az egész városban 10 hektár- sziget patkó alakú öblében ben városfejlesztési tervet fo- nyi park, zöldterület volt. Sze- csendesen hullámzik a víz. gadtak el. A most érvényben les napon nem lehetett szem- Hosszú mólók, daruk, hajók és levő harmadik fejlesztési terv üveg nélkül kimenni az utcá- fúróíornyok ezrei. — Sötété- 2000-ig határozza meg a város ra — úgy hordta a homokot, a

déskor fények gyúlnak a vízen arculatát. port a szél. Most 3 és fél ezer

— és nagyon messzire ellátni. — A városban 14 millió hektár fa, park dúsítja a banégyzetméter beépített terület- kui levegőt. S még mindig élből 9 millió négyzetméternyi tetnek, parkosítanak., a lakás. 2000-ben a harminc- — A forradalom eíőtt hajómillióból 22 millió négyzetmé- val hozták Bakuba az ivóvizet tér lakás lesz. Egy lakosra a Volgából. Az első vízveze- most 7 négyzetméternyi lakó- ték-hálózatot 1917-ben német terűiét (konyha, fürdőszoba, —angol részvényesek építették, zotikus gyümölcsök, színes mellékhelyiségek nélkül) jut. A második rendszer már a szőnyegek, hangoskodó embe- Az évezred végére már 12 forradalom után épült. A harrek. A szintetikus kaucsuk- négyzetméter. Ez azt jelenti, madik most készül — 300 miigyárban a világ legmodernebb bQgy minden családtagnak lesz hó rubelért, 150 kilométer technológiája, csupa automata külön szobája, a családnak egy hosszúságban —, a csövek át- gép. A csajhanában — teázó- közös szobája is. mérője 3 és fél méter lesz.

ban — méregerős azerbajdzsán — Hogy építkeznek most Föld alatti források táplálják teát isznak, télen is a szabad- Bakuban? majd, olyan bőségesen, hogy

— Természeti korlátok és a több vizet ad majd a város- már meglevő városrészek nak, mint a meglevő két haló- Aliszkenderovics régi térképe- szabják meg a bakui urbanisz- zat együttesen.

Av V79-I-KAI tikat. Varosunk amfiteátrum- — A lakó- es az iparnegyeszerűen, olajkutakkal, 3 kilo- dek meglehetősen távol van- méteres védőövezettel körül- nak egymástól. Hogy oldják vett. Nyugaton a történeti vá- meg a tömegközlekedést a rosrész, keleten a szovjetha- nagy kiterjedésű városban?

. . , falom alatt épült rész helyez- — A közlekedés minden

. „. ‘érkép nem is olyan re- kedik el. S a két lakóterület nagyvárosban gond. Némileg f".Baku mar a VU. között az iparváros. Itt jól ki- segít a most forgalomba vett szazadban varos volt, a X. sza- használjuk az állandó észak— 5 és fél kilométer hosszúságú zadban pedig már olajexport- déli irányú szelet — kiszellőz- metróvonal, amelyet a forra- járol nevezetes (A1 Maszudi, tétjük, kifújatjuk a városból dalom évfordulójára készítet- a korabeli neves krónikás így az }parj levegőt. Az elmúlt 50 tek el. Ezzel Bakuban 17 kilo- ir: „Bakuban teher es egyeb- évet sok rekonstrukció, új köz- méteres metróvonal működik, fele olaj forrása vagyon. Es épület, lakóház jelzi. Színház, A távlati terv szerint — 2000- nincs a toldon — Isten jól könyvtár, kormánypalota, ki- ben — 65 kilométeren szá- tudja — sehol teher olaj ma- állítási csarnok, tudósok háza guld majd metró, a város leg- sutt, mint ezen a helyen, mely _ hogy csak néhányat említ- távolabbi pontjaitól is jó ösz- határán vagyon Sírván király- sünk. / szeköttetést teremtve. Akkor

u Ezekblrn az olajat adó — Fejlesztési tervünk most Baku bármelyik külső kerüle- Coldekben pedig vulkán va- kétféle feladatot ír elő. Lakó- te 30 perc alatt elérhető lesz. gyón, vagy tűznek forrása, épületek emelését a szabad te- A bakui metró, szép keleti amelyik szünetek nélküle tüzet rületeken, s a régi város re- architektúrájával, nemcsak okad magabol felfele. ) konstrukcióját, megújítását, közlekedési eszköz — látvá— A szovjethatalom első Mindenütt a komplexitás je- nyosság is. éveiben pártprogram írta elő gyében — a lakóházak mellé Kádár Márta

ban "ülve.

A város főépítésze,

A. G.

két mutat. Az elsőt 1723-ból őrzik — ekkor a várost két falsor vette körül, az egyik ma is ép, körülöleli az óvárost.

\A^V/VAA-Ah<nA>'VV^/V'WVV'V>X\/VA/V'\/V'\A»'\/V\/W\/\X\/V'VVnA«AAXV>XV/V*\/IX\/>X\/lXV/\X\/\^

Kis község a város mellett; takaros házakkal, dolgos emberekkel, apró örömökkel és gondokkal. Vajon hogyan élnek az ittlakók, érvényesül-e nagyon a város vonzása, előnyt vagy hátrányt jelent a lakók számára, hogy a falut ez év áprilisában a városhoz csatolták? Ezek a gondolatok foglalkoztattak, miközben Balassagyarmatról rákanyarodtunk a patvarci útra.

A város árnyékában ?

lóban nagyon összekovácsoló- meg a korbácskötést tanultam

dott a kis gárda. Van egy hangulatos ebédlőnk, ahol az értekezleteket, összejöveteleket megtartjuk. Ugyancsak itt, kis há?ikönyvtárat hoztunk létre, amelynek dolgozóink fele már

meg. Most a legalacsonyabb órabér hét forint hatvan fillér, a legmagasabb több mint tizenegy forint. Nagyon,összetartunk itt az üzemben, olyan a közösség, mint egy nagy

tagja, őszintén szólva, a kul- család. Régebben megünnepelturális élet fellendítéséért eddig még nem sokat tettünk. Ha csak azt meg nem említjük, hogy a helyi klubkönyvtárat csekély összeggel, évi kétezer forinttal támogatjuk. Csábi István tanár: — Ez az Lászlóhoz, a telep vezetőjéhez, anyagi támogatás önmagában

A falu végén azonnal szembetűnt a felírás: ELEKTRONIKA. Már álltak a gépek, az asszonyok hazafelé mentek, amikor bekopogtattunk Beuer

véve szerintem is kevés. Az ELEKTRONIK A-nak jobban ,

aki Budapestről érkezett a faluba. Nála találtuk Csábi István tanárt, a volt tanácselnököt is. így aztán azonnal szembesíteni lehetett a nézeteket, véleményeket a falu kulturális és közösségi életét illetően. Hogy nagy szükség volt erre az üzemre, hogy helybeli gondokat, foglalkoz- az intézményeknek sem árta- tatási problémákat oldott meg; na a segítség.

tűk a névnapokat, nemrégiben a nőnapot. Mindenkinek jutott egy szál szegfű, volt étel, ital. Egyszóval jól szórakoztunk. A könyvtárba inkább csak télen járunk, ilyenkor nyáron sok a ház körüli munka, nem érünk rá. A város vonzása? Inkább csak a fiatalokra érvényes, őket már

ez tény. Az itt dolgozó 35 ember közül 18 asszony. Olyanok, akik egykor eljártak dolgozni Patvarcról, de olyanok is, akik a fakanál mellől kerültek az üzembe. Ám van az üzemnek egy másik nagy élőbe kéne kapcsolódnia a kul- ' nem elégítik ki a helyi prog- turális vérkeringésbe. Mert ramok, bejárnak Gyarmatra hiszen nemcsak az itt dolgo- tanulfii, szórakozni. Amióta zókat, de rajtuk keresztül az Balassagyarmathoz tartozunk, egész falu lakosságát tudná már volt itt több érdekes, színmozgósítani. Aztán itt van .vonalas rendezvény is. Jól az ovoda, az iskola, ezeknek sikerült az író-olvasó találkozó, volt kiállítás, fellépett a békéscsabai táncegyüttes. Ez a régi viszonyokhoz képest előrelépést jelent.

Először a gépen dolgozott, most már irodai munkát végez Ispán Ferencné: — Nagyon örültek az asszonyok, hogy létrejött ez az üzem. Balassagyarmatról, a Finomkötöttből például öten jöttek

Az ELEKTRONIKA épületének története van. Először üzem volt, itt működött a Buttler báró-féle szesz- és

nye is, éspedig az, hogy az ed- haza. Én a tsz-ben dolgoztam keményítőgyár, aztán a felszadig ..szétforgácsolt erőket”, az ezerfelé dolgozni eljárókat hazahívta, egy közösségbe tömörítetté. Lehetővé téve ezzel a közös programokat, az együttes szórakozást. Élnek-e ezzel a lehetőséggel az üzem és a község irányítói?

Bauer László telepvezető:

— Az indulás, 1970 óta, vaegészen addig, amíg nem egyesült az őrhalmi szövetkezettel. Nagypn jó dolog, hogy nem kell utazással Időt eltölteni, csak átszaladunk a szomszédból reggelente. Az órabérem először öt forint ötven fillér volt. Aztán részt vettem Budapesten szakmai tanfobadulás után művelődési házzá formálták, majd ismét üzem lett. A művelődési ház pedig áttelepült az ugyancsak Buttler bárótól Örökölt kastélyba. A felújításra több mint hétszázezer forintot fordítottak.

— Az egyesülés után. a balyamon, ahol a tekercselést lassagyarmati művelődési otthon és a művelődésügyi osztály rögtön felkeresett bennünket/ Egyéb szakigazgatási szerv még felénk se nézett — mondja Csábi István.

Pedig megoldásra váró probléma Patvarcon is van. Beszélgetőpartnereim elmondták. hogy nagyon mostoha az oktatás helyzete. Az összevont' alsó tagozatba összesen 32 gyerek jár. Erre a létszámra és a három tanteremre összesen ,egy tanító jut, aki ugyan régi, jó pedagógus, de nem tudja maradéktalanul teljesíteni a rábízott feladatot. A probléma akkor kezdődik, amikor a gyerekek Balassagyarmatra kerülnek a felső tagozatba. Társaikkal nem tudják felvenni a versenyt, nem tudnak alkalmazkodni az új, magasabb követelményekhez.

— Nagyon keltene még ide egy tanító. Hiszen a mi érdekünk is, hogy jól felkészült gyerekeket küldjünk, továbbtanulni. Olyanokat, akiket aztán vissza is várunk. Ide az üzembe. Mert az , utánpótlás nevelése az üzem jövője szempontjából nagyon fontos — mond i a Bauer László telepvezető.

Kis község a város mellett. Apró örömökkel és, gondokkal. A város közelsége jó hatással van az emberekre, a falu életére. Ugyanezt mondhatjuk el az idetelepült üzemről is. Csak az erőket, az energiákat kell összeadni és akkor a nani gondok, bajok, vágyak megoldhatók. Közösen. A kis község a várossal együtt.

— vkm —

<