Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-10 / 159. szám

Az önművelés fő színtere: a könyvtár Az elmúlt években a Műve­lődésügyi Minisztériumnak két nagy jelentőségű irányelve is napvilágot látott a könyvtári szolgáltatások fejlesztéséről: Az, egyik a tanácsi könyvtár- hálózat fejlesztésére, a másik a 18 éven aluli ifjúság jobb könyvtári ellátására ad útmu­tatást. Ezekkel összhangban adta ki a SZOT a szakszerve­zeti könyvtárak fejlesztésének kos 5,7), előttünk Szekszárd jár csak 5,8-as átlagával. Az olvasóarány Veszprém és Százhalombatta után nálunk a legjobb (olvasó/Iakos 39,2) és ugyancsak „bronzérmesek” va­gyunk, ha az érdeklődés kerül szóba (kölcsönzött kötet/lakos 9,9). Mindez a megyeszékhely 45 könyvtári szolgálati helyének eredménye — tanácsi és szak­irányelveit. A központi irány- szervezeti kezelésűeké közösen, elvek hatékony érvényesítését S talán nem árt idejegyezni — megyei szintű határozatok, in- hiszen ipari üzemeink hasz­tézkedési tervek igyekeznek folyamatosan biztosítani. *• 1972-ben a nemzetközi könyvév nagyszabású rendez­vényei és akciói, 1973-ban a hazai könyvnyomtatás és könyvkiadás 500. évforduló­jára szervezett akciók, kiállí­nos közreműködését jelzi —, hogy a szakszervezeti könyv­tárak olvasói adják az összes beírt olvasó 48,5, az ott köl­csönzött kötetek az összes 41,5 százalékát. Az eredmények tehát dicsé­retre méltóak, egyértelműen tások, kiadványok irányítottak igazolják, hogy Salgótarján­fokozott figyelmet a könyvre. A Hazafias Népfront V. kong­resszusa — a társadalom ol­vasottsági szintjének emelési ütemét fokozandó és elismer­ve az „Olvasó népért” mozga­lom elismerésre méltó ered­ményeit — vállalta, hogy a jö­vőben a mozgalom gazdája lesz. ★ Az „Olvasó népért” mozga­lom I. országos tanácskozásán Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke hangsú­lyozta, hogy a könyv vonzza a kultúra egyéb területei iránti érdeklődést, közéletiségre ne­vel, s hogy ezt a funkcióját minél szélesebb körben kifejt­hesse, abban alapvető szerep a könyvtáraknak jut. ★ Önkéntelenül vetődik fel a kérdés: mit mutathat fel „könyvügyben” szűkebb pátri­ánk? A Népművelési Propaganda Iroda kiadványát lapozgatom. Címe: Településeink könyvtá­ri ellátása, 1972. (A tanácsi és a szakszervezeti könyvtárak statisztikai adatai). Hazánk háromszázötven településének könyvtári működési feltételei­ről, forgalmi adatairól ad tá­jékoztatást a kiadvány — ab­szolút és viszonyszámok for­májában. Tanácsi, szakszer­vezeti, és ezek együttes hely­zetképét rajzolva meg. Sokat hivatkoztunk már eb­ben a megyében és székhelyén nehéz kulturális örökségünk­re, elég gyakran érte vád las­sú ütemű előrehaladása miatt közművelődésünk nem egy te­rületét. Éppen ezért olvassa most örömmel a nógrádi szem a TEKE, ’72. című füzetet, büszkén konstatálva előkelő helyünket a könyvtárak vilá­gában. A települések sorában 44. szám alatt szereplő Salgótar­ján könyvtárai ugyanis az alábbi eredményekkel lépnek a tájékozódó elé. A könyvtári ellátottságot te­kintve Salgótarján második a települések sorában (kötet/la­ban kiemelkedően kedvezőek a tömegek olvasóvá nevelésé­nek feltételei. S a tényeknek ebben a szférájában bizonyít­ják azt is: jó úton halad az „olvasó nép”-pé formálás ügye. ★ Persze, van még bőven ten­nivaló, hiszen a kihasználat­lan feltételek csaknem azono­sak azzal a helyzettel; mely­ben hiányoznak a feltételek. S itt vár hosszú és nehéz mun­ka a könyvtárosokra, kiknek eddigi munkája — a sikerek szólnak mellettük — elisme­résre méltó. Van tennivaló, hi­szen pl. az olvasóérdeklődés tekintetében, egy olvasó által kölcsönzött 25,1 kötettel csu­pán 36. helyen állunk; igen alacsony a könyvek forgási se­bessége is. ★ Részlet az „Ajánlások az Olvasó népért mozgalom to­vábbfejlesztésére” című tájé­koztatóból: „A könyvbarát- mozgalom tapasztalatait fel­használva ... változatlanul se­gítsük a közművelődési könyv­tárak fejlesztését és korszerű­sítését ... Az olvasás, a könyv szeretete, az önművelés igé­nyének felkeltése elválasztha­tatlan a közösségteremtéstől, a közéleti részvételtől. A moz­galom akkor lesz eredményes, ha tevékenységével olyan mű­velődési közösségek láncolatá­nak kialakulásához járul hoz­zá, amelyek mind több embert vezetnek el az önműveléshez, annak fő színteréhez, a könyv­tárhoz ...” V Kiss Mária Sporttábor Hagybátonyban A testnevelés fejlesztése fontos társadalmi feladat A Nógrád megyei Tanács VB testnevelési és sporthiva­törekvés évek óta, hogy a szervezésnél egy-egy telepü­tala — korábban a jogelődje lésről annyi jelentkező legyen, — már tizedszer szervezi meg a nyári megyei sporttábort. Négy év óta Nagybátonyban működik, miután ott tudnak optimális feltételeket biztosí­tani a sportrajongó fiatalok­nak. Az utánpótlás-nevelés egy­séges rendszerében — a kü­lönféle sportágakban — je­lentős helyet foglal el a nyári megyei sporttábor. A legfon­tosabb nevelési célja az, hogy a 14—15 éves jó képességű, tehetséges fiatalokat, sportá­ganként foglalkoztassa és fel­készítse a magasabb szintű eredmények elérésére. A táborban az első turnus­ban július 2-től július 16-ig 98 fiú és leány tanulja a ké­zilabdajátékot, kezdő és ha­ladó fokon. A sporttábor vezetője — Szabó Ernő salgótarjáni kö­zépiskolai tanár — elmondja, hogy a testnevelési és sport- hivatal alapvető célkitűzése, a tehetségek nevelése mellett, a fiatalok tömeges bevonása a sporttevékenységbe. Alapvető amennyi a táborban megta­pont előnnyel az első helye­zett. Fel lehetne sorolni hasonló szép eredményeket a balassa­nulja a csapatjátékot, s ott- gyarmati, a rétsági, de a sai­hon az eredményeket tovább fejlesztve kialakítsa egy-egy sportágban az otthoni bázist. Az első turnusban hét fia­tal segédedzői vizsgát is tesz, s majd később a megye tele­pülésein jogosultak lesznek edzői feladatokat ellátni. A második turnusban — július közepétől — a röplab­da és az atlétika rajongói táboroznak, A sporttábor fia­taljait a nagybátonyi 209. sz. Zsinkó Vilmos Szakmunkás- képző kollégiumában helyez­ték el, ahpl az elszámolás mellett az intézet vezetősége ideális körülményeket — ét­kezés, fürdés, szórakozás stb. — biztosít a részükre. A jó ét­vágyú fiatalok külön szeretet­tel beszélnek a konyha dolgo­gótarjáni járásból is. A sport- tábor a tíz év alatt több mint ezer fiatalt indAott el a sport megszerettetése útján. Sokan közülük testneveléstanári pá­lyát választottak, az egri ta­nárképző főiskola kézilabda­csapatának nagyobb hányada is a Nógrád megyei sporttá­bor növendéke volt. Szabó Ernő táborvezető el­mondja, hogy a sporttábor évek óta csak a széles társa­dalmi összefogás eredménye­ként funkcionálhat. A megyei testnevelési és sporthivatal biztosítja az anyagi fedezetet, a felszerelést pedig politikai, társadalmi, oktatási és sport­intézmények. A sporttábor működéséhez felszereléssel hozzájárult a megyei KISZ zóiról, akik a nyári szabadság bizottság, az Építők sportegye Képernyő előtt Kánikulában is lehet... Kot-kot-kot-kot kotkodács, mindennapra egy tojás. Ki ne ismerné ezt a tréfás kis- gyermekrjiondókát. Nos, így voltunk valami­képpen a televízió elmúlt he­ti műsorával is. A napi adás­idők meglehetősen esemény­telenül, érdektelenül pereg­tek, azért mindennapra ju­tott egy-egy szívesen vett program is, melyre a párás kánikula ellenére oda kellett figyelnünk. Kedden például a Lengyel Televízió estje ke­retében Boleslaw Prus no­vellájának tévéfilmváltoza tá­ra. Az Antek című produk­ció egy népművész hajlamú kisfiú életének hányattatásait bontakoztatta ki előttünk megkapó egyszerűséggel, köz­vetlenséggel, szemérmesen tartózkodó líraisággal. Az est másik okvetlenül említést ér­demlő' műsora A kétnevű ember című rövidfilm volt, mely a német fasizmus rém­tetteinek gátlástalanságát egy viszonylag kevéssé ismert oldalról mutatta be dokumen­tatív hitelességgel Azt, hogy a még győzelmesen előreha­ladó náci birodalom miképp igyekszik a fisizmus ideoló­giájának janicsárjaivá nevel­ni. saját arculatára formálni a leigázott területekről elra­bolt gyermekek ezreit. A szisztematikus, tudatos lélek- mérgezés döbbenetes hatásá­ról vall e film hőse, aki át­esik az emberi kéténűség minden megrázó katarzisán, addig amíg újból valódi ön­magára és nemzeti közössé­gére lel. Szerda este Gádor Béla: Lyuk az életrajzon című sza­tírája adott másfél órás fel­üdülést. Bár a történet de­mokratikus fejlődésünk egy szigorúan meghatározható korszakába ágyazódik, ma 46 rendkívül élvezetesen mulat­tató, sőt az eltelt időtávlatá­ban talán még hatásosabb is, mint születése idején lehe­tett. A szellerpes rendezésű tévéjáték szereposztási ötle­tességben is dicsérendő. Egy fiatal bártündér szerepében Voith Ági temperamentu­mos játékát élvezhetjük, míg az alak idősebb változatét a fiatal művésznő édesanyja, a kiváló Mészáros Ági for­málja elragadó humorral, CÍmŰ kétrészes adott önmagáról írói portrét, s igen rokonszenves magatar- tású alkotó egyéniséget is­merhettünk meg személyé­ben. Második héten szerepelt a programban az „Ide nekem az oroszlánt is” című össze­állítás, mely a végzős szín- művészeti főiskolások vizs­gabemutatkozása. Ezúttal Kazimir Károly osztályának növendékei álltak az orszá­gos nyilvánosság elé. s szá­mos fiatalban valóban jóleső gyönyörűséggel fedezhettük fel a színházi életünkbe be­bocsátást kérő ígéretes tehet­ségeket Igényesek és sokol­dalúan képzettek, akikre bi­zonyára már a legközelebbi jövőben számos szép feladat vár. Szombaton Barry England: Neveletlenek szuggesztív feszült­ségű drámai élményt jelen­tett a Nemzeti Színház elö­Rudolf, Tomanek Nándor, Mi ■ói -t.sk™.) ma-« k(teul különösen kiemelkedő közvetlenséggel. A játék más szerepeiben Sinkovits Imre, Feleki Kamill, Somogyvári Máté Erzsi, Tábori Nóra, Horkai János remek komédi- ázást élveztük. Az újabb írónemzedék utóbbi években ismertté vált egyéniségét mutatta be csü­törtökön Nyitott könyv cí­mű sorozatában a televízió. Kertész Ákos több sikeres regény és színpadi mű szer­zője ezúttal a Névnap című elbeszéléskötete tükrében teljesítményt nyújtott Szacs- vay László, Sztankay István, Avar István, Győrffy György, Sinkovits Imre, Sinkó Lász­ló, Gáti József és Csemus Mariann. Üdítő nyári bólé volt vasárnap a Kedves csir­kefogó című francia film- burleszk, a főszerepben Jean- Paul Belmondóval. (barna) idején biztosítják a sporttá­bor részére a főzést, az ízle­tes, jó ennivalót. A 42 leány és 56 fiú szak­mai vezetését Czimer János salgótarjáni testnevelő tanár látja el. Szabó Ernő és Czi­mer János büszkén emlegeti Jancsó György és Szabó Atti­la nevét, akik a sporttábor hőskorában még növendékek, ma viszont már mint szakosz­tályvezetők vesznek részt a táborban. Jancsó György Jobbágyiban tanít, s egyben az egri tanár­képző főiskola levelező hall­gatója. Elmondja, hogy a ta­pasztalata szerint a sporttábor kézilabda-szakosztályának is évek óta nagy kisugárzóere­je van a megyében, innen in­dulva terebélyesedett e sport­ág. A jobbágyi kézilabdacsa­pat többsége is ennek a sport- tábornak volt a tanítványa. Ez a csapat 1972-ben megyei bajnok, s a tavaszi fordulón 4 sülete, a síküveggyár, a salgó­tarjáni Malinovszkij úti és a nagybátonyi Bartók Béla Ál­talános Iskolák, a 209. sz. Zsin­kó Vilmos Szakmunkásképző Intézet és a gimnázium. A Nagybátonyi Bányász Sportkör vezetőségét külön köszönet is megilleti, mert a foglalkozásokhoz a szereket és a pályákat évek óta biztosít­ja. A testi nevelés kérdése tár­sadalmunk gyors átalakulásá­val, az urbanizáció fokozódá­sával egyre nagyobb jelentősé­gűvé válik. A sikeres testi ne­velésnek az eredménye, vagy elmaradása nemcsak a testi szférában, hanem a pszichikus funkciókban is megmutatko­zik. Ezért a testnevelés fej­lesztése fontos társadalmi, po­litikai feladat is. Ezt ismerte fel a testnevelési és sporthi­vatal, s ennek tesznek eleget a nagybátonyi sporttáborban is. Gy. I* »» Úttörő művészek^ táborozása A salgótarjáni központi út­törő művészegyüttes — fiú­kórus, zenekar, báb- és szín­játszó csoport — július 13—19-e között a balassagyarmatiak kedvelt hét végi pihenőtelepén, a Nyírjesben táborozik. A tá­borozás célja túlnő a gyere­kek pihenésének, szórakozásá­nak biztosításán. Az egyhetes együttlét a szakmai tovább­képzést is szolgálja. A napi programban ezért kerül sor délelőttönként szakmai foglal­kozásokra, délután pedig sza­badon választott játékra, « egyéb szórakozásra. ENSZ- statisztikai évkönyv Az ENSZ most nyilvános­ságra hozott 1972. évi sta­tisztikai évkönyve szerint a szocializmus állandóan emel­kedő bérek és változatlanul állandó árak révén egyre növekvő jólétet biztosít, mi­közben a kapitalizmusban a dolgozók által kiharcolt bér­emeléseket semmissé teszik az inflációs áremelkedések. Az évkönyv adatai arról tanúskodnak, hogy a szocia­lista államokban az árak Hatvani Dániel:------------------------------------------­E LŐRE MEGFONTOLT SZÁNDÉKKAL ____________________________ (Dokumentumregény) ( 19.) Áramlatok a lélek mélyén Szabályos, sőt szabványsze- rű, hosszúkás alakú irodahelyi­ség. A sarokban mosdókagyló, csempézett falrészlettel, a kö­zelben letakart írógép. Kis ke­rek asztal, rojtos terítővei. A falon az AMD—65 M-es gép­pisztoly metszetes rajza. Szem­be vele Lenin-portré, két szí­nes fotó: fővárosi utcarészle­tek. Az ablakhoz közel orszá­gos autótérkép. A hosszú tárgyalóasztal sar­kánál ül Horváth Zoltán és dr. Főző Endréné, a kecske­méti gyógypedagógiai iskola igazgatónője, pszichológus. Fát. állatot, embert, virágot rajzoltat a fiúval. — Ha úgy érzed, nem sike­rült. újra kezdheted. Ereszd el magad, ne gondolj semmi­re, ami kellemetlen. Kirajzo­lod magadból a sok idegessé­get. Zoli kismacskát rajzolt. Bár az inkább egy hernyóhoz ha­sonlít. — Otthon is volt macskád? — Igen. Volt egy külön kis cicám. Piros masnit kötöttem a nyakára. Később az arcképes tesztek következnek. — Itt van nyolc 'fénykép felragasztva. Válaszd ki közü­lük azt a kettőt, aki rokon­szenves számodra. Aki jó em­bernek látszik, akihez őszin­tének lehet lenni. Hosszas tűnődés után a fiú rámutat az egyikre. De a má­sikat már sehogyan sem akar­ja megtalálni. — Zolikám, muszáj! Pró­báld megkeresni... — Talán ez — mutat egy másikra. — És most azt a kettőt légy­szíves kiválasztani, amelyik számodra a legellenszenve­sebb, amelyikkel még találkoz­ni sem szeretnél. A fiú gyorsan rámutat két arcképre. És így megy éz még hét al­kalommal: a rokonszenvesekre nehezen, az ellenszenvesekre könnyen talál rá. A pszichológusnő jegyzi a fényképek kódszámait. Köz­ben ezt kérdi: — Fáradtnak érzed-e ma­gad? — Nem. , — Akkor nyugodtan csinál­hatjuk tovább. Űjból képeket mutatok. Ami gondolatot éb­reszt benned, mondd el. Mind­egyikről csak két-három mon­datot. — Este van, oszlopszerűség és egy férfi. És az oszlopsze­rűség mellett valami... — Voltál már este úgy, hogy nem ismertél fel valamit? — Igen, a bátyámmal, ami­kor kimentünk az erdőbe ... Űjabb kép. — Temető lehet. Sír mellett áll egy ember. — Hogy kerül oda? — Biztosan meghalt valami hozzátartozója. Mintha meg volna bilincselve ... Üjabb kép. — Férfi, de le van takarva az arca. A nő pedig ágyon fekszik. — Mi történhetett? — A férfi, mintha sírna. — De miért? — A nő biztosan beteg. A karja is mintha lecsüngene ... — Láttál te már olyan em­bert, akinek élettelenül lógott le a karja? Mély csend. A fiú csak so­kára szólal meg, tompa, töre­dezett hangon: — Amikor... a bűncselek­ményt ... elkövettük ... ült az ülésen.., — Melyik karja lógott le? — Amelyik felőlem volt... A jobb karja. Űjabb kép. — Fekszik a nő és odatart­ja a kezét. — De miért? — Meg akarja ijeszteni. — Jó vagy rossz szándék­ból? — Rossz szándékból. — Ti is csak ijeszteni akartátok azt a bácsit? Őszintén. . — Nem akartuk mi meg­ölni. . . Mindig, amikor dr. Főző- né rákérdez, a fiú arca fur­csa, taszító mimikába rán- dul. Szeme könnybelábad. sűrűn pislog, szemhéja rán­gatózik. / Űjabb kép. — Valamin vitatkozott a nő és a férfi. A nő most el­fordul és sir. Üjabb kép. — A férfi börtönben van és sír. Elkeseredésében. — De miért? — Megbánta, amit csinált. — De ha ott többen van­nak és megvigasztalják, ak­kor mit mond? — Az nem nyugtatja meg. — Ha kiszabadul, mire kell gondolnia? — Hogy nem törődik vele senki. — Édesanyáddal mikor ta­lálkoztál? — Most jönnek majd be. Édesapámmal. — Kit szerettél a legjob­ban? — Mindkettőjüket. — Jó, Zoli, ez az értelmes fiú válasza. De engem az érdekel, ami benned legbelül van. .. — Talán édesanyámat. Már csak ez van hátra. — Amikor nem beszéltél nem vallottál, hallottad-e, hogy szólnak hozzád? Csökönyös, hosszú hallgatás következik. A pszichológus­nő az elfogást követő pár he­tes időszakra utalt, amikor Horváth Zoltán nem „tudott” megszólalni. Sokkhatás ér­te. . , Ügy látszik, a faggatás sem használ. Végre a fiú rö­vid sóhaj kíséretében, ki­böki : —, Nem tudom, mikor volt az. (Folytatjuk)' 1971-ben majdnem ugyan­azon a szinten mozogtak mint 1963-ban. Néhány or­szágban még alacsonyabbak is voltak, mint nyolc évvel korábban. Az NDK-ban pél­dául 1971-ben 1 százalékkal, a Szovjetunióban 2 százalék­kal elmaradtak az 1963-as szinttől. A tőkés ipari államokban ezzel szemben ugyanebben az időszakban részben több mint 50 százalékkal emel­kedtek az árak. Az egészségügyi ellátásról közölt statisztikai adatok szerint a Szovjetunióban át­lagosan 421, az Egyesült Ál­lamokban 645, az NSZK-ban 561, Nagy-Britanniában 787, Hollandiában 832 személyre jut egy orvos. Az NDK-ban egy orvos 572, Csehszlová­kiában 461 személy gyógyí­tását végzi. A Szovjetunió­ban a kórházi ágyak aránya 1:91, az Egyesült Államok­ban 1:127, az NSZK-ban 1:87 Nagy-Britanniában 1:110, Hollandiában 1:190, az NDK-ban 1:85, Csehszlová­kiában 1:99. (MTI) 4 NÓGRÁD - 1973. július 10., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents