Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

Nem elég, ha a gép okos

szo^ieaBisiea szerződéssel

OKOS gépekkel dolgozni,

vagy azok nélkül, nem mindegy. Ha pedig rendelkezésre áilnak, nyilvánvaló, hogy gazdaságos kihasználásuk, rendszeres üzemeltetésük elengedhetetlen követelmény. Nemcsak azért, mert növelik a termelékenységet, s mert jobb minőséget, jobb munkakörülményeket biztosítanak, hanem azért is, mert a befektetésnek meg kell térülnie.

A salgótarjáni síküveggyár edzőüzemében — amely az országot ellátja korszerű biztonsági edzett üveggel — több modern gép található. Az új olasz gyártmányú üvegmosó gépet nemrég helyezték üzembe. A másik ilyen gép osztrák típusú. Ezek egymást felváltva segítik a folyamatos termelést, karbantartást.

Az öt üvegcslszoló gép közül viszont csak egy üzemel.

— Hamar kikopnak a vákuumszivattyúk — mondja Bóka Sándor üvegcsiszoló. — A három közül most csak eggyel lehet dolgozni.

— Az egyébként kitűnő párhuzamcsiszoló gépnek magas a normája, kisegítőt sem adnak rá mindig — veszi át a szót kollégája, Kutenics István.

— Az ötödik csiszológépre meg kevés a megfelelő csiszolókő. Többnyire a régi masinákon dolgozunk — mutat egy nagy, pörgő csiszolókorongra.

Az üzemcsarnokban üveggel teli állványok, szállításra váró kocsik sorakoznak. Rajtuk a félkész, megmunkálásra váró járműüvegeket tárolják. Alig lehet közöttük utat találni.

— Nehéz a gyártás irányi-* tása. A rendelő sokszor más

igénnyel lép fel, mint amire számítottuhk. A megadott határidőre visszaigazolt terméket korábban kéri,- vagy éppen az elkészültre később tart igényt. Ezért is nagy a zsúfoltság — magyarázza Tő- zsér Péter programozó. — No, és a gépalkatrészei* hiánya is hozzájárul a torlódáshoz.

FILKOR Albert csoportvezető a megoldáson is töri a fejét:

— Nézze, a hat polírgép kö- zül ma már kettő is elég lenne, és jelentős terület felszabadulhatna. Vagy ott van az ultrahangos fúrógép, ha nem tudjuk kihasználni, azon is túladhatnánk. Az olasz félautomata vágógép sem hajlandó „összehúzni” magát. Az üzembe helyezése meg késik a technológiai folyamat kialakítása miatt.

— Mi a véleménye a csiszológépek kihasználásáról?

— A párhuzamcsiszoló Vi- darról például az, hogy magas teljesítménykövetelménye gondot okoz a munka elosztásánál. Mondjuk meg őszintén, a gépek túlerőltetése megbosszulja magát, s hogy élettartamukat növeljük, gondosabban kell használni, kezelni. S ez már jó technológia, s normakialakítás kérdése lenne. Tény, hogy a gépek megvásárlásakor kihasználásuk lehetőségeiről nem szabad megfeledkezni.

Van persze öröm is az ürömben. Juhász Gyula, üzemvezető örömmel mutatja a műszaki igazgató rendelkezését:

— Intézkedtünk, hogy beépítsenek egy központi vákuumszivattyú-tartályt. Eddig sok bosszúságot okozott,

Számvetés

Újszerű kiadvány megjelentetését tervezik Rétságon. A kis füzet — mely 1975 végén kerül ki a nyomdából —, a tanács és a nagyközség fejlesztésében érdekelt vállalatok

Kétszer annyian

Á Cooptourist (magyar szövetkezetek utazási irodája) vezetői elmondották, hogy az idén rekordforgalmat bonyolít le az iroda. A Cooptourist szervezésében összesen 15 ezren utaznak idén külföldre, kétszer annyian mint tavaly. Legkedveltebbek a szakmai utazások.

Külföldi üdülést is szerveznek, Az idén először indítanak csoportokat a bulgáriai Albenára, és a jugoszláv tengerpartra. Nemcsak szövetkezeti tag, hanem bárki jelentkezhet ezekre az utakra. Az egyik legérdekesebb program a 16 napos európai körutazás 7 ezer forintért.

Külföldi vendégek is mind többen érkeznek hazánkba a Cooptourist szervezésében. A szomszédos szocialista országok szövetkezeteinek munkásain kívül az idén különösen sok finn turista ismerkedhet meg országunkkal, több mint ezren utaznak az év végéig Budapestre.

Fiatalok

szakmai gyakorlaton

A három fiatalember, akik szakmai gyakorlatra érkeztek az üzembe, ismerősként üdvözölhették a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregységét.

Mindhárman Esztergomban tanulnak a felsőfokú vegyipari és gépészeti technikumban. Tavaly — az első iskolaév befejezése után — közülük ketten már itt töltötték a szakmaj gyakorlatot.

— Nagy segítséget jelent nekünk ez az egy hónap, amit itt tölthetünk — mondja Ho- lecz László.

— Az iskolában nincs sok lehetőség arra, hogy az elméletet a gyakorlatban is alkalmazzuk, erre csak-, valódi nagyüzem alkalmas.

— Őszintén megmondjuk, hogy kezdetben egy kis szorongással jöttünk be a gyár- ba — kapcsolódik a beszélgetésbe Király Boldizsár. — Nagyon sokszor hallottuk, hogy a termelési gyakorlaton résztvevő diákokat nem merik vagy nem akarják bevezetni a gyakorlati munkába, mondván, hogy ez csak időpazarlás lenne, mert egy hónap múlva úgyis visszamennek az iskolapadba. Sok olyan

sajnos, nem mindig lehetett megfelelőt beszerezni. Külföldről hosszadalmas és drága. Míg a járható utat megtaláltuk, időbe telt.

— Ugyanez a helyzet a csiszolóköveknél és a gyémántszemcsés gyémántfúróknál. A gépek külföldiek, s onnan a hozzájuk való szerszámot beszerezni nem olcsó dolog — kapcsolódik a beszélgetésbe Gyulavári Iván TMK-műveze- tő, alapszervezeti párttitkár. — Nem ment simán, de ma már ezeket is belföldről vesz- szük.

— Úgy tűnik,, a legtöbb gondot a szerszám- és alkatrész- hiány okozta?

— Tulajdonképpen nem —

feleli Gyulavári Iván. — Az ebből adódó problémák csak átmeneti jellegűek, amelyek külföldi berendezéseknél

szinte elkerülhetetlenek. Nagyobb gond a gépek megszerettetése, a jó munkafogások, technológiák kialakítása, hogy a dolgozók megtalálják számításukat, ne húzódozzanak az újtól. Persze, így is marad még nyitott kérdés... A gazdaságos kihasználás, a gépbe fektetett költség megtérülése végső soron az üzem kapacitásán és rendelésállományán múlik. Ez pedig nálunk nem kiegyensúlyozott. Ezért az eddiginél körültekintőbb termelés- és üzemszervezés szükséges.

OKOS gépekkel dolgozni

1

W:

Fontos esemény színhelye volt márciusban a Nógrad megyei Tanácsi Építőipari Vállalat tanácsterme. A Salgótarjáni 'városi Tanács VB, mint koordináló szerv, a Nógrád megyei Beruházási Vállalat, a Nógrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat és a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat vezetői szocialista szerződést írtak alá a salgótarjáni Sebaj -lakótelepen 1972—75. évben megépítendő lakásoknak a tervezett szinten és mértékben történő megvalósítására.

A szerződő felek messzemenően figyelembe vették az MSZMP Központi Bizottságának, valamint megyei bizottságának határozatait, melyekben, felhívják az érdekelt vállalatokat, hogy a lakásépíté5?

! !»« II llllililli

sek során törekedjenek a beruházások hatékonyságát javító érdemi, szocialista munkakapcsolatok kialakítására.

A szerződés aláírása óta eltelt több mint három hónap egyértelműen azt bizonyítja, hogy a négy szerv, illetve vállalat közötti szocialista szerződés nagyszerű eredményeket hozott.

Az első negyedévben visszavetette a szerkezetépítési munkákat, hogy nem kaptak megfelelő minőségű, emeletmagas blokkokat. Ezt a problémát a vállalatok szorosabb együttműködésével sikerült megoldani. A kiesést pedig szeretnék behozni az építők.

A szakipari \rnunkák — víz, fűtés, gáz — végzését némileg hátráltatják az anyagellátásban mutatkozó hiányok, de ezek csak átmeneti jellegűek. A 152 lakás 1975. június Sóra tervezett átadási határidejét a kivitelezők szeretnék lényegesen előbbre hozni.

Az időnként mutatkozó nehézségek ellenére az énítők derekasan helytállnak. Munkájuk időben és jó minőségben való elvégzéséhez nagymértékben hozzásegíti őket vállalatuk vezetőinek az a felismerése, hogy közös összefogással, a társvállalatokkal kötött szocialista szerződéssel lehet és kell a lakásépítési urogram megvalósítását gyorsítani.

K. S.

Huszonötször az Egyenlítő mentén

számvetését tartalmazza majd. A negyedik ötéves tervben elért eredményekről, a tervek megvalósításáról így közvetlenül, „első kézből” szerezhetnek tudomást a helybeliek.

vagy nélkülük, valóban nem mindegy. De élni a lehetőségekkel sem könnyű, sok munkát követel. S hogy kihasználásuk gazdaságosabb legyen, a tennivalók sehol sem tűrnek halasztást.

Vendel Lajos

Művészei az iparért

Szatmári Béla salgótarjáni grafikusművész a síküveggyárban készített háromrészes zománcüveg-kompozí- ciójával vesz részt a József Attila Megyei Művelődési Központban megrendezésre kerülő II. zománcművészeti biennálén. A zománcüveg művészi felhasználása az épületburkolásban találkozik a gyár érdekeivel, de színes, esztétikus megjelenésével felhívhatja a tervezőművészek, az iparművészek, s a tervező vállalatok figyelmét is a zománcüveg felhasználására.

— Nem készültem gépkocsivezetőnek, 1947-től az öblösüveggyárban dolgoztam. A katonáságnál lettem gépkocsi- vezető, amikor leszereltem, megmaradtam a szakmánál. A munlíásszállító gépkocsik szinte valamennyi típusán dolgoztam. Most égy farmotoros 66-oson teljesítek szolgálatot. Váltótársammal felváltva járunk munkába, huszonnégy óra szolgálat után huszonnégy óra pihenés.

— Ha a volánhoz ülök. sosem felejtem el, hogy 40—50 ember életéért vagyok felelős.

— A balesetmentes közlekedésért mozgalom 1954-ben indult. Azóta már több mint 750 ezer kilométert tettem meg baleset nélkül. Persze, az igazság egymillió kilométer körül van, de 1954 előtt még nem jegyezték a balesetmentes kilométereket. Az egyik fiam ki is számította, hogy huszonötször járhattam volna körbe a Földet az Egyenlítő mentén. Hogy mj a titka a balestmentes vezetésnek? Az önfegyelem. Én mindig arra gondolok, hogy amiért nekem van elsőbbségem, az még nem garancia, hogy elkerüljem a karambolt. Az előnyt nem kell mindenáron érvényesíteni.

— Voltak azért meleg pillanataim is, de csak műszaki hiba miatt. Nem egyszer fordult elő tengelytörés a kocsimon. A legizgalmasabb 15 évvel ezelőtt volt. Szerencsére sikerült bevinni a kocsit a

szántásba, mert az űt másik oldalán mély gödör tátongott. Nem volt más választásom. Komolyabb sérülés szerencsére nem történt, csak egy kenyér esett rá valakire a csomagtartóiról. A helytállásért kétezer forint jutalmat kaptam a vállalattól.

— Télen persze sokkal rosz- szabb vezetni, mint nyáron. A pihenőidőnk is rövidebb, mert a kocsit éjszaka járatni kell, hogy be ne fagyjon és arra is figyelnünk keil, jár-e a motor. Fontos, hogy jó váltótársa legyen az embernek. Mi nagyon jól megértjük egymást a kollégámmaL

— Megbecsülik a munkámat, többször kaptam kitüntetést is, 1969-ben miniszterit, de van kormánykitüntetésem és három kiváló dolgozó oklevelem is. Tizenkilenc éve vagyok párttag, Endrei alván tanácstag, munkahelyemen szocialista brigádvezető és műhelybizottsági tag.

—• A vezetést meg lehet tanulni, de valójában erre is születni kell. Ha újra kezdeném, újra ezt csinálnám. Veszélyes, de szép foglalkozás.

Elmondta: Kaszás Pál a Volán 2-es számú Vállalat gépkocsivezetője Lejegyezte: Kocsis Sándor

JSem kívánkoznak máshová

példa van, hogy a diákok el- töltik a négy hetet anélkül, hogy valamit is megismerteit volna az üzem munkájából, ahol pedig nemsokára termelőmunkát kell végezniük a fiatal mérnök- vagy technikusjelölteknek.

Szavaiból később kiderül, hogy kezdeti aggodalmuk már a múlté Az üzem dolgozói nem hagyják őket magukra. Segítséget adnak, hogy minél többet tanulhassanak a négy hét alatt.

Somogyi András úgy véli, ebben az üzemben felismerték, hogy számukra is előnyös. ha a jövő szakemberei már a tanulmányi idő alatt megszerzik a szükséges gyakorlati ismereteket.

— A mi saját érdekünk pedig az, hogy segítséget kapjunk az elkészítendő diploma- munlcához is — mondja. — Akárhogyan nézzük, senki sem jár rosszul, ha hagynak bennünket dolgozni.

Amiben mindhárman egyetértettek ; szeretnének ebben az évben is olyan sokat tanulni az üzemben, mint, tavaly.

Andó Sándor

JMunka közben jólesik néhány ízletes falat a ribizlíből

— Az államvizsga után az volt a kérdés: Pesten marad- jak-e, vagy hazajöjjek? — emlékezik Czelleng János.

— Nem marad tani Pesten, bár három állást is felkínáltak. Hazajött Balassagyarmatra, a kábelgyárba.

— Itt legalább olyan lehetőségek vannak a munkában, tanulásban, mint bárhol másutt, akár a fővárosban. Fiatal ez a gyás. Fiatalok a munkásai is. Az átlagéletkor 28 év — büszkélkedik. — Igaz, nehéz a munka.

— Három műszakban dolgoznak, aránylag mégsem nagy a munkaerő-vándorlás. Akadt persze, aki csak egy hetet volt itt, de ha valaki „megragadt” egyszer, itt képzeli a jövőt is. Nemcsak a nehéz munkát, a lehetőséget is meglátja.

— Idekerülésem után néhány napig gépen dolgoztam — mondja. — Aztán a műszaki csoporthoz kerültem. Itt is gépekkel foglalkozunk. Újítás, szerelés, javítás, karbantartás a feladatunk. Szeretem a gépeket.

Valóban: izgalmas látvány, amint az egyszerű hengernek tűnő hatalmas monstrumok hihetetlen erővel és pontossággal hizlalják a ceruzányi kábelt csukló vastagságúvá. A csarnokban zúgó gépek között is mind fiatalok dolgoznak.

— A KISZ-szervezetünk? Most még nincs igazán összeforrott, állandó létszámú kollektíva, de ez nem is csoda.

Hamarosan megváltozik a helyzet, mert az új irodaházban klubhelyiséget kapunk. Saját otthont.

— Ez is mutatja — szól közbe Péter Anna, a szervező titkár —, milyen jó a kapcsolatunk a gazdasági vezetőkkel és a pártszervezettel. Az igazgatónk — az ésszerűség határain belül — minden kérésünket teljesíti. Soha nem mondták még, hogy ne tartsunk munkaidőben KlSZ-gyű- lést. Másként ugyanis nem megy, sok a bejáró. Időre mennek a buszokhoz, csak munkaidőben tudunk összejönni. És azt sem mondták soha, hogy ez, vagy az nem tanulhat, mert akkor felborul a munkabeosztás — kedvezményeket kell adni, tanulmányi szabadság jár...

Meglepően N nagy számban tanulnak ebben a gyárban. Sokan járnak esti gimnáziumba, többen főiskolára, egyetemre. Hamarosan a gyáron belül szakmunkásképzés Indul. Eddig ugyanis még sehol az országban nem képeztek ki kábelgyártó gépeken dolgozó szakmunkásokat.

Czelleng János is tanulni fog.

— Ismét jelentkeztem egyetemre. Gépész szakon szeretnék végezni.

És természetesen, azután is itt marad. Természetesen? Igen, itthon, a fiatalok gyárában, ahol adottak a lehetőségek.

Orosz Júlia

Vizsgadolgozat helyett

Itt a stúdió jelentkezik

Immár másodszor jelentkezik lapunk hasábjain a NÓGRÁD újságíró-stúdiója. Ezúttal a gazdaságpolitikai rovat munkatársaié a szó. Az oldal felelős szerkesztőié: Szöghy Katalin. Rovatvezető: Vendel Lajos. Olvasószerkesztő: Adorján László. A rovat munkatársai: Andó Sándor, Kocsis Sándor, Orosz Júlia. Fotós: Fodor Tamás.

NÓGRÁD — 1973. július péntek