Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

Meglelték a helyüket B\lem A termelőszövetkezetek mar megalakulásuk után is foglalkoztak bizonyos mellék- üzemi tevékenységgel. Ám számottevő fejlődés e téren csak a gazdaságirányítási rendszer megváltozása nyo­mán következett be. A mel­léküzemi tevékenység vizs­gálatának fontosságát jelzi, hogy a közelmúltban foglal­kozott vele a Palóctái Terü­leti Szövetség Elnöksége is. Emelkedő irányzat A kiegészítő tevékenységet tulajdonképpen két fő cso­portba sorolhatjuk. Az egyik az élelmiszer-gazdaságon be­lüli, a másik pedig az ezen kívüli — többnyire ipari jel­legű — tevékenység. A vertiku­mon kívüli tevékenység két ága: az engedélyezett és a tiltott tevékenység. Az 1972. január 1-én hatályba lépett kormányhatározat lenyese­gette a „vadhajtásokat” és az ipari jellegű melléküzemi tevékenységet csak kivételes esetekben engedélyezte. A balassagyarmati é$ rétsá­gi járásban a segédüzemek árbevétele 1967-ben 25 millió forint volt Két év múlva már 147 millió forintra emelkedett. Bizonyos csökkenés követke­zett be a következő évben, hogy azután 203 millió forint­ra növekedjék. Ezen összeg az árbevételek 31,6 százalé­kát jelentette! Tavaly viszont e tevékenységből 192 millió forint folyt be a két járás közös gazdaságainak kasszá­jába. Mint jellegzetes tendencia állapítható meg, hogy az épí­tőipari tevékenység 31 szá­zalékkal, a szállítási szolgál­tatás pedig 15,5 százalékkal csökkent. Növekedett viszont a kereskedelmi és ipari tevé­kenység. Gyengék segítése A kiegészítő tevékenység­ből eredő árbevétel elsősor­ban a kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodó tőkeszegény szövetkezetek számára jelent nagy segítsé­get. Alaptevékenységük fej­lesztésére, a részesedés növe­lésére használhatják fel a melléküzemeknél felhalmo­zódó — nem is kis összegű — nyereséget. Emellett lénye­ges szerepe van a foglalkoz­tatottság biztosításában. A falvakból eljáró . dolgozók száma ezáltal nem növekszik, a női. dolgozók száma pedig egyre számottevőbb lesz. Érdemes — dióhéjban — megvizsgálni az egyes mel- léküzemi ágazatok helyzetét. Az építőbrigádok száma 1970 óta 16-ról 3-ra csökkent. A karbantartási munkák elvég­zéséhez elegendő néhány dol­gozó. A brigádok megszünte­tésének alapvető oka, hogy lényegesen csökkent az építő jellegű mezőgazdasági beru­házások száma. Ezáltal e bri­gádok veszteségessé váltak, mivel a kifizetett munkabé­rek összege folyamatosan nö­vekedett. Az építőanyag termelési és értékesítési tevékenység — sóder, homok, kő eladása — kisebb mértékben csökkent. Manapság inkább a tanácsi és állami építőipar, valamint, a lakosság ez irányú igényeit elégítik ki a szövetkezetek. Kár volt megszüntetni a rom- hányi kőbánya működését, hi­szen kitűnő minőségű kővel rendelkeztek, így az ágazatot inkább nyereségessé kellett volna tenni! Az összes árbevétel 5 szá­zaléka ered a szállítási tevé­kenységből. Többek között Nógrád, Diósjenő, Bércéi, Dej- tár és Terény közös gazdasá­ga végez szerződéses bérfuva­rozást. A legtöbb üzem vi­szont csak alkalmi szállítási tevékenységet folytat. Holott érdemes vele foglalkozni, mi­vel a nyereség több üzemben elérte a 15 százalékot. A kereskedelmi tevékeny­ségből eredő árbevételek egy év alatt tízmillió forinttal nö­vekedtek. Igen gazdaságos a Munkáslány a kétbodonyi termelőszövetkezet mében textilüze­dejtári savanyító, nem mond­ható el ugyanez a romhányi tejfeldolgozó üzemről. Ked­vező tendencia, hogy egyre több szövetkezet nyit zöldség- és gyümölcsboltot, melyben friss, jó minőségű áruval áll­nak a vásárlók rendelkezésé­re. Kétbodony példát mutat Textilipari tevékenységet Kétbodonyban és Felsőpetény- ben végeznek. Kétbodonyban egy volt állami gazdasági is­tállóból alakítottak ki textil­üzemet, amely három mű­szakban száz környékbeli női dolgozónak nyújt kereseti le­hetőséget. A felsőpetényi pi­zsamaüzem pedig 20 százalé­kos nyereséggel dolgozik! Nő- tincsi új üzemükben 30 női dolgozót foglalkoztatnak. Az ipari jellegű tevékeny­ségen belül elsősorban laka­tos,- esztergályos-, villanysze­relő- és fémmegmunkáló mű­veleteket végeznek, néhány szövetkezetben pedig mű­anyagüzemet működtetnek. Nógrádon, Diósjenőn és Ba­lassagyarmaton e tevékeny­ségből számottevő összeget tudnak fordítani a növény- termesztés és állattenyésztés fejlesztésére. Emellett Balas- sagvarmaton a 'Palócföld Ter­melőszövetkezet egyre na­gyobb részt vállal a város szolgáltató jellegű igényeinek kielégítéséből. A jövő útja A kedvezőtlen termőhelyi adottságú Nógrádban kétség­telen, hogy hosszabb távon is szükség van a gazdálkodás eredményességét javító, meg­felelő mértékű melléküzemi tevékenységre. Növelik ézál- tal a nyereséget, foglalkozta­tási lehetőséget nyújtanak a falusi lakosságnak. Elsősor­ban a már meglevő üzemek fejlesztése célszerű. Kialakult beszerzési és értékesítési le­hetőségekkel rendelkeznek. A kedvező tapasztalatok nyomán jelentős fantázia rejlik — kellő gazdaságossági számítá­sok elvégzése után — az élelmiszer-termelő és -feldol­gozó tevékenységben. Rendkí­vül gazdaságos a savanyító- üzém Dejtáron. A kereske­delmi és szolgáltatási igé­nyek kielégítésébe való be­kapcsolódás szintén kívána­tos. A melléküzemi tevékeny­ségnek ugyanis végeredmény­ben az egész élelmiszer-gaz­daság látja hasznát, ennek nyomán bővülnek az anyagi lehetőségek a növénytermesz­tés és az állattenyésztés kor­szerű termesztési, -tartási rendszereinek minél nagyobb mértékű elterjesztéséhez. Rozgonyi István IV. pécsi ipari vásár Építészeti üveg, gáztűzhely, DEXION-Salgó a megyéből A Pécs és Baranya megye ipari eredményeit tükröző vá­sárt ez évben — július 6—15- ig — már negyedszer rende­zik meg Pécsett, a Köztársaság téren. Célja elsősorban az, hogy bemutassa a különböző ipari ágazatokban a vállalatok és üzemek termékeit, legújabb gyártmányait és fejlesztési tö­rekvéseit. Ismertesse ezenkívül azokat az anyagokat, eszközö­ket, eljárásokat és módszere­ket, amelyek a termelékenység fokozását, az önköltség csök­kentését és az eredményes gazdálkodást elősegítik. A pécsi ipari vásáron — Ba­ranya megyén kívül — bel- és külföldi vállalatok, intézmé­nyek, közületi szervek, szövet­kezetek és kisiparosok is részt mehetnek. Elősegítve ezzel a hazai és külföldi vállalatok közti kooperáció kialakulását, a hazai és a nemzetközi üzlet­kötéseket. Mindezek mellett a helyszínen lehetőség nyílik a termékek, az áruk megvásár­lására, és sor kerül a kiállított gyártmányok szakmai és kö­zönségdíjazására is. A szomszédos Jugoszláviából néhány gépipari és ruházati cég jelentette be részvételét. De jelentkeznek .ipari termé­kekkel Ausztriából, a Német Demokratikus Köztársaságbói és Csehszlovákiából is. Az Üvegipari Művektől négy gyár építészeti üveg­termékekkel képviselteti ma­gát. Az orosházi üveggyár HUNGAROPLAN elnevezésű hang- és hőszigetelő .üvegével; a miskolci üveggyár U-profilú, s drótbetétes kopilit oldal- válaszfal-üvegével; a sajó- szentpéteri üveggyár üvegfo- náltermékével, a salgótarjáni síküveggyár nagy Szilárdságú — középületek, csarnokok, te­tő világítására alkalmas — ku­polaüvegével, négyzetes, kör alakú és homályosított kivitel­ben, valamint edzett biztonsá­gi gépjárműüvegekkel vesz részt. Egyetlen alkalmat sem mu­laszt el a Zománcipari Művek, hogy termékeit a legkülönfé­lébb külföldi és hazai bemuta­tókon kiállítsa és propagálja. Pécsett többek között a ZIM salgótarjáni gyára néhány ter­mékét is láthatja a vásár kö­zönsége. A kiállított gáztűzhe­A fém forgácsbrikett A fémfongács a fémmeg­munkálás mellékterméke, amelyet más fémhulladékkal együtt rendszerint beolvaszta­nak — terjedelme miatt egyébként sok gondot okoz a szállítóknak. Ezért nagy ér­deklődést keltett a Krakkói Bányászati Akadámia kohásza­Az iskola a legfontosabb Somoskőújfalun a közelmúltban vök tanácsülés. A ciklusprogxam, a szervezési és működési szabály­zat, a negyedik ötéves terv idő­arányos teljesítése, és az etanúlt évi zárszámadás került „szőnyeg, re”, vita volt a beruházási keret idei elosztásáról. Eredetileg útja­vítást terveztek, azonban a végén iskolabővítés lett belőle. A kettőre együtt nincs elég pénz, ezért a Báthori út javítása áthúzódik a jövő évre. A légi iskola épülete több mim százéves, dohos, egészségtelen. A falak repedeznek. Természetes, hogy az iskola építése mindennél fontosabb. Az új iskola épületét kívánják négy tanteremmel bőví­teni. Az összköltség közel 752 ezer forint lesz, erre 543 ezer áll ren­delkezésre, a többit társadalmi munkából, ületve meglevő kő-, valamint bontási tégla- és fa­anyaggal pótolják. A tanácstagok 8—lé nap kőművesmunkát vállal­tak, közreműködnek a szülők is, a tsz pedig követ és fíjvart aján­lott fel. A bővítést a körzetesítés Is indokolja, ugyanis Somosköböl is ide járnak majd az általános Is­kolások. A somosköi iskola épületében I*«-tőfi-emlékkönyvtár tesz, hiszen itt is megfordult nagy költőnk. Az épület készen áll, megvannak a, ooicok Is, 30 ezer forintért klub­berendezést, 4« ezerért alapáüo- mányt szereznek be. Az emlék­könyvtárba olvad és az új helyi­ségbe költözik a község könyvtá­ra ts, az eddigi könyvtári helyiség­ből pedig KJSZ-kiub lesz. A So­moskőújfalui kultúrházat is fel­újítják, 302 ezer forintot költenek rá, parketta kerül a helyiségekbe, és új berendezést vásárolnak. — g — ti és automatizálási intézete által kidolgozott módszer, a fémhulladék vibrációs bri- kettezésére szolgáló ötletes konstrukciói. A fémbrikettet a fém sűrűségét megközelítő tömörség jellemzi és könnyen szállítható. lyek nemcsak idehaza, hanew Európa több országában is közismertek, e korszerű ház­tartási berendezéseket a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban és az NSZK-ban is szí­vesen vásárolják. Bár a salgótarjáni öblös- üveggyár nem vesz részt a pé­csi ipari seregszemlén, de a tervezők ezekben a hetekben is legújabb mintadarabjaikon dolgoznak. Készülnek a jövő évi üvegipari biennáléra, ame­lyen évről évre bemutatják és díjazzák a legszebb, iparmű­vészeti kivitelű üveg háztartá­si cikkeket,1 díszműárukat. A pályamunkák benyújtási ha- tárideje október elejével zárul.1 Megyénk legnagyobb ipari üzeme, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek is képviselteti magát a pécsi vásáron. Az anyagmozgatási és -csomago­lási tanácsadó iroda közremű­ködésével a BNV után itt is kiállítják a praktikus DEXI­ON-Salgó perforált szerkezeti elemeket. Főleg raktári polcok, tárolóhelyek, berendezéseket mutatnak be a rendelkezésre álló huszonöt négyzetméter te­rületen. Az SKÜ-től kapott tájékoz­tatás szerint két szerelő uta­zott Pécsre, hogy felállítsák a raktári mintaszerkezeteket. Mivel a kiállítótér eléggé ki­csi, ezért a bemutatott termé­keken kívül tablók és fényké­pek szemléltetik a szerkezeti elemek felhasználási lehetősé­geit. Egyúttal a vásár egész időtartama alatt a megbízott szakemberek a helyszínen ad­nak információkat az érdek­lődőknek. A szekrényke hűt, vagy tűt Másfél évszázaddal ezelőtt érdekes felfe­dezésre jutott egy német fizikus: rájött, hogy két különaöző fémet összeforrasztva, és a forrasztás helyét melegítve, villamos áram keletkezik. Nem sokkal később Peltier fran­cia tudós megfordítva végezte el a kísérletet: áramot vezetett a két fémből álló áramkörbe, amire az egyik fém felmele­gedett, a másik pedig lehűlt. Megfordítva az áram irányát, a meleg és a hideg oldal is fel­cserélődött. Mivel igen kis hőmérsékletkü­lönbségek adódtak a drótvégeken, több mint egy évszázadon át nem tudtak mit kezdeni ezzel a jelenséggel, amit azután a hatvanas évek elején újból „felfedeztek” a kutatók. Ma már számtalan olyan kis készüléket ismerünk, amelyek sorbakapcsolt Peltier-ele- mekből állnak: hideg és meleg előállítására mindenütt alkalmasak,, ahol elektromos ener­gia rendelkezésre áll. Jó példa erre a képen látható kis szekrényke, amellyel újabban az NSZK vasúti motorkocsijait látják el. A vezető vagy a kalauz ebben helyezheti el a hűtésre vagy melegen tartásra szánt élelmi­szert, a Peltier-jelenség alapján mínusz hat és plusz hetven fok között bármilyen hőmérsék­letet elő lehet állítani a szigetelő falakkal el­látott szekrényke belsejében. Mai kommentárunk Fél esztendő mérlege és a li őnyvelőség A termelőszövetkezetek könyvelőségeiben szorgalma­san dolgoznak az emberek. Munkájuk nem látványos. Hozzászoktunk, hogy a zárszámadó közgyűlés előtt, vala­mint a tervtárgyaló közgyűlés idején lépnek a nyilvános­ság elé. Ezzel a közvélemény előtti szereplésük tulajdon­képpen be is fejeződött. De csak a közvélemény előtti, mert manapság a könyvelőségek a termelőszövetkezeti gazdálkodás legfőbb értékelői. Itt reagálnak arra, ha valamilyen termék előállításának magasra emelkedik a költsége. Kimutatják az okát a gazdaságot ért megráz­kódtatásnak. Bátorítást adnak a számok segítségével a sikeres termesztéshez. Ismerik az állattenyésztés előnyét, hátrányát, nehézségeit. Mindent tudniuk kell a gazdaság­ról. A jó könyvelőség áldás egy termelőszövetkezetben. Ezekben a napokban a tsz tagságának, vezetőségének figyelme ismét a könyvelőségek felé fordul. Megkezdték a féléves gazdálkodás összegezését. Részletezik — ahol er­re szükség van —, hol, milyen feladat végrehajtásával ma­radtak adósak a termelőszövetkezetek. Érdemes most fo­kozottabban odafigyelni a főkönyvelő szavára. Nagy­orosziban a könyvelőség vezetője például értekezésszerű- en, tudományos igénnyel dolgozta fel a tapasztalatokat. Tulajdonképpen minden tsz-ben erre lenne szükség. A könyvelőség által kimutatott adatoknak iránytűnek kell lenniük a gazdaságvezetők és tsz-tagok kezében. Ma már eredményesen gazdálkodni a könyvelőségben összefutott napra kész adatok nélkül nem lehet. Nem elég ma már annak ismerete, hogy mennyi az éves fejési át­lag, hogy egy liter tejet hány forintért állítanak elő. Ezt pedig a könyvelőségek nélkül nem lehet kimutatni. De nem csupán erről van szó. Tudni kell a takarmány előál­lításának költségeit éppen úgy, mint a gabonáét, a kukori­cáét és minden termékét, amit a tsz-ben termesztenek. A könyvelőségek felelőssége éppen ezért rendkívül nagy. Sokan nagyon tévesen úgy ítélik meg a könyvelő­ség dolgozóinak munkáját: „könnyű nekik a hűs szobá­ban.” A munkahelyük valóban más mint annak, aki a földeken vagy az istállóban tevékenykedik, viszont ezen keresztül mérni a munkát nagyon felszínes és nagy nai­vitást takar. Az ilyen beszédtől nincs is szükség megvé­deni a könyvelőségek dolgozóit. Arra viszont szükség van, hogy akik nem értik, milyen nagy szolgálatot tesznek a számok emberei a gazdálkodás érdekében, megmagyaráz­zuk: sötétben is csak tapogatva haladhat az ember. A számok ismerete nélkül még tapogatva sem gazdálkod­hat a termelőszövetkezet. A közvélemény nagy érdeklődéssel várja szinte min­den közös gazdaságban, hogy a féléves munka összege­zése mit mutat? A könyvelők felelősségét növeli: a mun­ka összegezése pontos legyen, semmit se szépítsen, sem­mit sé hallgasson el. Egyszóval a realitás alapján álljon. A jó könyvelési adatok megmutatják a gazdaság vezetői­nek, a tsz-tagoknak, hogy a következő fél évben milyen feladat hárul még rájuk a jó zárszámadás előkészítése ér­dekében. A könyvelőségek ennek tudatában készítsék el a félévi mérleget. A tsz tagsága, vezetősége pedig támogas­sa őket a munkában, hogy zavartalanul dolgozhassanak. Közös érdek, hogy munkájuk pontos, reális legyen. —B— NÓGRÁD — 1973. július 6., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents