Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-05 / 155. szám

Kommunista sportaktívaülés Salgótarjánban — A testnevelés és sport Nógrád megyében évről évre a megye 240 ezer lakosának több mint egyharmadát érin­ti. Arra törekszünk, hogy a sportesemények nézői, szurko­lói — elsősorban saját egész­ségünk megőrzése, továbbfej­lesztése érdekében egyre töb­ben menjenek le a nézőtérről, a lelátókról a pályákra! Ügy bővüljön a sporttal szimpati­zálók tábora, hogy egyre több legyen az aktív résztvevő — mondta referátumában Szú­nyog Tibor, majd ismertette, hogy jelen pillanatban 148 sportegyesületben 25 ezer egyesületi tag van jelen.. A megyében 23 sportágat űznek és a 424 szakosztályban több mint 14 ezer az igazolt spor­tolók száma. Az egyesületek létszáma 1968-ban volt a leg­magasabb, amikor 175 egyesü­letet tartottak nyilván és 8 település kivételével minde­nütt működött klub. Azóta a szénbányászat visszafejleszté­sével, a tsz-ek összevonásá­val, a tanácsi körzeti közpon­tok kialakulása miatt jelen­tős számú sportegyesület fu­zionált. Ennek hatására a kö­zép- és nagyegyesületi for­ma erősödött a megyében, ami a versenysport szervezettsé­gét — bizonyos mértékig a minőséget — kedvezően, a tö­megsportot kedvezőtlenül érintette. Ezért számos in­tézkedésre került sor a társ­szervekkel közösen, hogy az egyesület nélkül maradt tele­pülések lakóinak, dolgozóinak a tömegsportban való foglal­koztatása biztosított legyen. Javult a szakmai felkészítő munka Változott a gazdasági alapi ezért bizonyos átcsoportosítás ment végbe az elmúlt, évben a versenysportban. Egyes, ko­rábban hagyományokkal ren­delkező településeken, mint Baglyasalján, Karancslapuj- tőn, vagy Salgóbányán a mi­nőségi sportmunka visszafej­lődött, ugyanakkor az új mun­kahelyek létesítésével olyan helyeken indult meg a ver­senysport, ahol korábban erre nem volt lehetőség. Elég Pa­lotás, Pásztó, Szécsény, Rom­hány példáját említeni. Balas­sagyarmaton és Salgótarján­ban is megindult a feltételek­nek, a lehetőségeknek és nem utolsósorban a hagyományok­nak megfelelően a verseny- sport csoportosítása. — A versenysport kialakult kereteit, bázisait figyelembe véve — és a kereteken belül a foglalkoztatást — azt kell mondani: nem sikerült a le­hetőségekkel minden vonatko­zásban kedvezően élni — je­lentette ki Szúnyog Tibor. Nem jó az arány Nógrád ver­senysportjában az egyéni és a csapatsportágak között az olimpiai egyéni sportágak ro­vására. Ebből következik, hogy az egyéni sportágak szakosztályaiban, a foglalkoz­tatási lehetőségekhez képest kevés a sportoló! A versenysportban javult a szakmai felkészítő munka! Több sportágban sikerült be­törnünk az országos élvonal­ba. Atlétikában, ökölvívásban, sportlövészetben és síben jól ismerik a nógrádi sportolók neveit — mondta áz elnök, ugyanakkor hangsúlyozta: — A jelenlegi szintről tovább lépni nehezebb lesz, mint ed­dig eljutni! Mert kétségte­len, hogy fejlődött a szakmai felkéseítő munka, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy egyes szakosztályokban nem elég széles körben folyik tervszerű felkészítés. Nem mindenütt kitartóak az egyesületi és szakmai vezetők. Elfeledkez­nek arról például, hogy a meglevő magas szintet elérő sportolók mellé újakat, fiata­lokat neveljenek. Ezért van az, hogy egy-egy kiugró telje­sítmény után nincs folytatás. Példa erre a ZIM Vasas volt NB I-es röplabdacsapata, az SBTC volt NB II-es női ko­sárlabda-együttese, kézilabda­csapata, vagy az SKSE NB II- ben szereplő kosárlabdagár­dája. — Egy-egy siker után haj­lamosak szakembereink a ke­ményebb, tervszerű munká­ról megfeledkezni — mondta Szúnyog Tibor. — Sportveze­tőink pedig hajlamosak az el­lenőrzéseket elmulasztani, ez­által a lazaságoknak enged­nek teret. Hatékonyabb he­lyi összefogásra, a sportszak­mai munkák következetesebb ellenőrzésére van szükség! — jelentette ki referátumában a Nógrád megyei Tanács VB testnevelési és sporthivatalá­nak elnöke. Nagyobb figyelmet, támogatást! Jelentős helyet szentelt elő­adásában az elnök annak a gondolatnak, hogy egy ország testkultúráját aszerint ítélik meg, horv a lakosság milyen mértékben vesz részt a rend- 1 szeres testedzésben. E kérdés­nek egyre inkább népegész­ségügyi jelentősége van és még inkább az lesz! E fontos feladattal nem elég csak a sportszerveknek foglalkozni! Világszerte igen sok ország­ban nagy felvilágosító kam­pányok folynak és szervezett testedzési mozgalmak indul­tak meg, mert a cél: minél többen vegyenek részt a spor­tolás különböző formáiban, egészségük megőrzése, fejlesz­tése érdekében. Nálunk a rendszeres testedzést eddig — ha egyes részterületeken van­nak is eredmények, nem kap­ta meg a szükséges figyelmet és támogatást. Nagy jelentő­ségű testnevelési kérdésekben készültek már korábban irányelvek, de ezeket az ille­tékesek nem tekintik magu­kénak. Az új lakótelepeken hiá­nyoznak a sportpályák. A munkaszüneti testnevelés be­vezetése is döcög. A felvilá­gosító, betegségmegelőző te- , vékenységben nem kap kellő hangsúlyt a testedzés. Első­sorban irányítási és szervezeti viták miatt nem fejlődött ki­elégítően a természetjárás. Itt említhetjük meg, hogy a vá­rosrendezési, -építési és anya­gi okokra hivatkozva még nem beszélhetünk szélesebb körben a lakóhelyi testedzés minimális feltételeiről. Csak nemrégiben kezdődött meg a hét végi pihenőcentrumok ki­alakítása, ahol a parcellázá­soknál nem gondolnak az il­letékesek a sportpályák, ját­szóterek helyének 'kijelölésé­re. Olyan jelenséggel is talál­kozunk, hogy nern mindenütt engedik be az egyesületek lé­tesítményeikbe a sportolni akarókat. Elvétve találhatók egyénileg, vagy csoportosan bérelhető játéktermek, teke- és teniszpályák. Kevés a megyé­ben az úszási lehetőség. A feltételeket a széles tö­megék részére, az egyesületek, sportszervek egymaguk nem képesek biztosítani. Nincs meg hozzá az anyagi fedezetük. Elő­relépni csak úgy tudunk, ha munkahelyen, lakótelepeken, a községekben összefognak az emberek. Az új körülmények között a helyi tanácsok irá­nyításával, támogatásával, a munkahelyi vezetők erkölcsi, anyagi segítségével biztosít­hatók fokozatosan a tömeg­sport feltételei. Várhatóan a sportcikkek, -felszerelések árát és minőségét is felülvizsgál­ják, mert a jelenlegi helyzet nem segíti elő a testnevelés és sport széles körű tömegesíté­sét. Előbbre kell lépni a diáksportban! A diáksport egységes rend­szere és megfelelő irányítása eddig nem valósult meg — mondta Szúnyog Tibor, majd idézte az MSZMP Politikai bizottságának állásfoglalását, amely kimondta, hogy az ok­tatási intézmények a diák­sportban nem vállalnak ki­elégítő szerepet. Gyenge az ifjúsági szövetség befolyása, a sportszervek nem fordítanak megkülönböztetett figyelmet az iskolai sportmunkára. Ke­vés a sporttal, a turisztikával foglalkozó pedagógus. Éppen ezért a sportmozgalom irá­nyításának átszervezésével foglalkozó kormányrendelet kimondja: az iskolai testne­velés és sport egésze július el­seje után a Művelődésügyi Minisztériumhoz, a művelődési szervekhez tartozik. Az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Ok­tatási Tanács a közelmúltban tárgyalta e témában azt a tervezetet, amely hamarosan a kormány elé kerül. Vélemé­nyezte, hogy a kötelező test- nevelési óra heti három le­gyen, bővüljenek a délutáni iskolai sportköri foglalkozá­sok. A folyamatos munka biz­tosítása érdekében a most új­onnan létrehozott állami sportszervek lebonyolítják, elemzik az iskolai versenye­ket, bajnokságokat. Ugyan­így kiírják és beindítják az 1973/74-es tanévi iskolai ver­senyeket és bajnokságokat, majd folyamatosan adják át a munkát a művelődésügyi szer­veknek. A testnevelés és sport sajá­tos eszközeivel járul hozzá az ifjúsági neveléséhez, a szocia­lista ember kialakításához. Ezért rendkívül jelentős a sportban folyó nevelési mun­ka, a sokoldalúan felkészült kommunista embertípus, a közösségek kialakításához. Az elmúlt időszakban megyénkben is javult a sport területén vég­zett eszmei, politikai munka. Javult a sportvezetők, szak­emberek, sportolók képzettsé­ge. Sportolóink nagy része ma már komolyan készül az életre, képesítést, szakmát szerez, megállja helyét ugyanakkor a munkában, tanulásban. Egyre többen vesznek részt a külön­böző társadalmi munkaakci­ókban és a politikai életbe is bekapcsolódnak. Elmondhat­juk, hogy kedvezően alakul a társadalom testnevelés és sporttal kapcsolatos megítélé­se — mondta Szúnyog Tibor, aki azt is megemlítette, hogy az eredmények mellett még mindig akadnak olyan egye­sületi és gazdasági vezetők, vagy szurkolók, akik igyekez­nek elvtelen kedvezményeket, juttatásokat biztosítani a sportolóknak. Mégis azt kell mondani, hogy az egyesületekben a ve­zetők többsége felismerte az eszmei, politikai nevelés fon­tosságát és azt szakmai mun­kával párhuzamosan igyekszik megvalósítani. Évről évre több a támogatás A testnevelési és sportprog­ramok, ennek megfelelően a -feladatok is az MSZMP sport- politikája alapján évről évre bővülnek. Ennek megfelelően az egyesületek, sportszervek növekvő anyagi alappal ren­delkeznek. Nógrád megyében az utóbbi öt évben mintegy 50 százalékkal nőtt a testneve­lési sportcélokra fordítható éves összeg! Ebben az évben például 15 millió forint szol­gálja a versenyt és tömeg­sportot! Ennek az összegnek 30 százaléka sportegyesületek, sportszervek saját erejű be­vétele. Több mint 40 százalé­ka a bázisszervi, tanácsi tá­mogatás, még a többit az ál­lam adja. A sportszervekben, egyesületekben mintegy 14 millió forint értékű álló- és fo­gyóeszköz szolgálja a testneve­lést és a sportot. Nem könnyű biztosítani, hogy a közel 30 millió forint értékű gazdálkodás — jó­részt társadalmi munkában — tervszerűen és fegyelmezetten kerüljön felhasználásra. So­kat javult az egyesületek gaz­dálkodási fegyelme, tervszerű­sége, mégis vannak gondok. Ezért az új irányítási rend­szerben fokozni kell a segít­ségnyújtás mellett a gazdál­kodás ellenőrzését! Tervsze­rűbben és takarékosabban kell gazdálkodni! Az eltelt hat—nyolc év­ben számban és minőségben is jelentősen fejlődtek sportléte­sítményeink. A megye IV. ötéves sportfejlesztési tervé­nek következetes végrehajtá­sa azt eredményezte, hogy Nógrád két városában, a já­rási székhelyeken és né­hány nagyobb községben gyor­sabb ütemben javultak a spor­tolás feltételei. Balassagyar­maton, Szécsényben és Pász- tón sporttelepek és lelátók, Szurdokpüspökiben, Bércé­iért, Palotáson, Diósjenőn és Szécsényben öltöző, a rétsági gimnáziumnak új tornate­rem, a SÜMSE-nek, az St. Síküveggyárnak és az St. Építőknek stadionja épült meg, illetve korszerűsödött. A minőségi sportmunka je­lentős javulását eredményezi majd; hogy már ebben az év­ben átadják Balassagyarmaton a korszerű edzőcsarnokot, míg Salgótarjánban 1974-ben ke­rül átadásra a korszerű techni­kával épülő sportcsarnok. Az eddigi sportlétesítmény­fejlesztések nem oldották meg az ellátottságot. Több év­tizedes lemaradást néhány év alatt nem lehet ledolgozni. Hiba, hogy a tulajdonosok sok helyen nem igyekeznek gazdái lenni az objektumoknak. Nem tartják karban a pályákat, sok helyen a higiéniai, esztétikai alapdolgok sincsenek meg. Így aztán a középkorú dol­gozók és a nők bizony nem szívesen mennek ki a pályára. A sportlétesítmények vonatko­zásában ma a legnagyobb gondot a lakóterületi tömeg­sport és az általános iskolai testnevelés jelenti. A munka­helyek és a helyi tanácsok feladata lenne, hogy a jövő­ben, de főleg az ötödik ötéves terv keretén belül hatékony intézkedést tegyenek. Nógrád megyében is megkezdtük az V. ötéves sportfejlesztési terv kimunkálását. Ezt széles kö­rű összefogással kívánjuk ? megvalósítani és ehhez kérjük minden illetékes aktív köz­reműködését. Űj helyzetben — új szemlélettel A párt minden időszakban helyének és szerepének meg­felelő jelentőséget tulajdoní­tott szocializmust építő tár­sadalmunkban a testnevelés­ben és a sportban. A gaz­dasági életben bekövetkezett változások a felépítményben, az irányító munkában is válto­zásokat követelnek. Ezt a hely­zetet ismerte fel az MSZMP KB, amikor az állami sport­irányítási szervek létrehozásá­ra kérte fel a kormányt. A jövőben figyelembe kell venni a párt irányításának és a tár­sadalmi szervezeteknek azt a sajátos helyzetet, hogy 1973. július 1-e után, a testnevelési és sportmozgalom egyrészt ál­lami, másrészt társadalmi jel­legű. A területi irányító sport­szervek a tanácsok szakigaz­gatási szervei lettek, ugyanak­kor ezeken belül társadalmi jelleggel működnek a sport­ági szakszövetségek, szakbi­zottságok. Az irányítás átszer­vezése azt szolgálja, hogy a magyar testnevelés és sport — köztük Nógrád sportja — mennyiségileg és minőségile ; fejlődjön. Az új helyzet alap­vető szemléleti változást kí­ván azoktól az állami és tár­sadalmi szervektől, amelyek a testnevelést és sportot irányít­ják. Nemcsak tőlük, de a bá­zisszervek vezetőitől, a sport­ban dolgozói kommunistákt 1 ; és minden sportvezetőtől na­gyobb felelősséget, odaad » munkát! El kell érni, hogy a fiatalok, a középkorúak, a« idősek is és főleg a nők mi­nél nagyobb számban kapcsf lódjanak be a testnevelésbe, a sportba! — mondta befejezé­sül Szúnyog Tibor, a Nógrád megyei Tanács VB testnevelé­si és sporthivatalának elnö­ke. Ezután többen véleményt mondtak, amelyekre még visz- szatérünk, majd dr. Lakatos József zárta be a kommunis­ta sportaktívaülést. J Ö M ! D E UTSCHES EISTHEATER (NSZK) Lehár: VÍG ÖZVEGY Revűoperett a jégen! Augusztus 24-től szeptember 4-ig a Kisstadionban, min­den este 8 órakor. Jegyek július 1-től elővételben válthatók a Magyar Cirkusz és Varieté Jegyirodájában (1062. Bp. VI., Népköztársaság útja 61. Tel.: 225-643, 420-349), a Kamara Va­rieté elővételi pénztárában (Bp. VI., Lenin krt. 102. Tel.: 120-430), a Színházak Központi Jegyirodájában (Bp., VI. Népköztársaság útja 18. Tel.: 120-000), az IBUSZ, a Cooptou- rist, a Volán- és az idegenforgalmi irodákban, valamint az üzemi közönségszervezőknél. lőni!

Next

/
Thumbnails
Contents