Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-04 / 154. szám

X J Jfö ..■*■■■; T "/fi í f J W...........M i 'iiliiiJliMil! A Május 1. zöldkoszorús szocialista brigád, a Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregysé­gének szorgalmas, jó brigádja. Naponta 6400 lakatot próbakulcsoznak a brigád dol­gozói. Képünkön: Pápai Jánosné brigádvezető és Komo Katalin ellenőrzik a lakatokat Képriportunk a 3. oldalon A gabonabetakarítás elősegítésére Megalakult a megyei operatív bizottság A gabona betakarítására létrehozott országos operatív bizottság megalakulása után Nógrád megyében is megtar­totta alakuló ülését a 'megyei operatív bizottság. Forgó Im­re, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője ezekkel a szavakkal köszöntötte a részt­vevőket: „Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a nyári be­takarítási munkák jó elvégzése érdekében hívtuk össze az operatív bizottságot. A gabona biztonságba helyezéséhez mind a mezőgazdasági üzemeknek, mind a forgalmazó, el­látó vállalatoknak, a mezőgazdasággal kapcsolatos szervek­nek a munka olyan szintű összehangolására van szükség, amely elhárít a betakarítás elől minden zavart.” Az operatív bizottságban részt vesznek a MEZŐGÉP, az AGROKER, a Gabonafel- vá&árló és -feldolgozó Válla­lat, a termelőszövetkezetek képviseletében a tsz-területi szövetségek, valamint a me­gyei mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztály. Feladata a termelőüzemek egymás köz­ti segítségének szervezésé, az együttműködés előmozdítása, a munka folyamatosságának biztosítósa — amelyet a ter­mény gyom átvételével, jó üzemanyag-ellátással, a szük­séges alkatrészek készenlét­ben tartásával segítenek elő. Az operatív bizottság nyújt segítséget ahhoz is, hogy a munkában elmaradt, tsz-ek támogatást kapjanak — gé­pekkel, emberekkel — az ara­tás gyors befejezéséhez. A tanácskozáson megállapí­totta az operatív bizottság, hogy a mezőgazdasági üze­mek gondosan felkészültek az idei termés betakarítására. Az időjárás is kedvezőbb mint az elmúlt esztendő azonos időszakában volt. Ettől elte­kintve a múlt évi tapasztala­tokból sokat kell tanulni. El­sősorban is azt, hogy a gyors betakarítás érdekében alapos üzemi munkaszervezési tervre van szükség. A termelőszövet­kezeteknek fel kell készülni az esős időjárásra is. Ezért ennek megfelelő végrehajtási tervet is készítsenek. Nem szabad előforduljon, hogy kapkodás keletkezzék a mun­kában. Az idén javult a tsz-ek mű­szaki felkészültsége is. A kombájnok többségét kijaví­tották. Gyorsan be kell fe­jezni a még hátralevő gépek üzemképes állapotba helyezé­sét. Ehhez alkatrészellátással nyújtson időben segítséget az AGROKER. A kalászosok állapota jobb az elmúlt évinél. Nógrád me­gyében búzából több termés­re számítanak mint egy esz­tendővel ezelőtt betakarítot­tak. ötezer-nyolcszáz—hatezer vagon kenyérgabona elhelye­zésére kell felkészülni. Az operatív bizottság felhívta a felvásárló és feldolgozó vál­lalatot, hogy ennek megfele­lően készüljön a raktározásra és átvételre. Az aratáshoz 276 kombájn áll rendelkezésre. Tizenöttel több mint volt a múlt évben. Egy gépre — a számítások szerint —, 114 hektár jut. Ez kedvező, de még tovább csök­kenthető, ha a rendelkezésre álló 113 aratógépet is munká­ba állítják. Kézi aratásra 1200—1500 hektárt jelöltek ki. Az üzemek egymás segítésé­vel a lehető legrövidebbre csökkentsék le az aratás ide­jét Ezzel kapcsolatban már történtek kezdeményezések. Egyes tsz-ek segítséget nyúj­tottak az árpa aratásához gé­peik átengedésével. A tsz- szövetségek feladatául jelöl­ték meg a támogatós további szervezését Szó volt a gabo­naszárítók készenlétbe helye­zéséről, az aratómunkások ellátásáról, amelyet a bizott­ság rendszeresen ellenőriz. Erősödő együttműködés Hát szövetkezetben aratnak Erdőkürtön, Erdőtarcsán, Szurdokpüspökiben, Pásztón, Magyárgécben és Ludányha- lásziban aratják az őszi árpát — tájékoztatott kedden Gab- nai Sándor, a salgótarjáni TE- SZÖV agrárközgazdásza. A felmérések szerint az összes őszi árpa 25 százalékát már le­aratták. A pásztói járásban a termésátlag megközelíti a ta­valyit, a salgótarjáni és szé­csényi járásban pedig jobb termés várható. A gyors és ki- - fogástalan minőségű munka elvégzésére a területi szövet­ség megszervezte a kombáj- nosok versenyét. A három járás területén 21 ezer hektár kalászos learatá- sa és betakarítása a legfonto­sabb tennivaló. Ebből a búza területe 13 300 hektár. A' esúcsídényben 152 kombájn dolgozik a földeken. A kom­bájnellátással különösebb gond nem jelentkezett, a meg­levő szovjet gyártmányú SZK —4-es kombájnokat a közös gazdaságokban időben kijaví­tották. Emellett az aratási idény kezdete előtt 15 új kom­bájnt is vásároltak. A gyors betakarítás érdeké­ben erősödik az együttműkö­dés a területi szövetségek és a szövetkezetek között. A sal­gótarjáni és a hevesi TESZÖV megállapodása értelmében hat nógrádi közös gazdaság 15 kombájnját átirányították a társszövetség szövetkezetei­be, ahol már nagyobb ütem­ben folyik az aratás. A szom­szédos szövetkezetek szintén segítenek egymáson. Elsősor­ban azok tudják a kombájno­kat kölcsön adni, akik nem foglalkoznak a korán érő őszi árpa termesztésével. Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁ AZ MSZMP NÓGRÁD megyei bizottsága és a MEGYEI TANÁCS l AV* J A XXIX. ÉVF., 154. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. JULIUS 4., SZERDA •• Ünnepélyesen megnyílt Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Barabás Miklós, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Helyi idő szerint néhány perccel 11.30 óra után lépett a szónoki emelvényre Karjalai- nen finn külügyminiszter. A megjelenteket üdvözölve négy pontban foglalta össze azokat a tényezőket, amelyek — meg­győződése szerint — reális ala­pul szolgálhatnak a konfe­rencia sikeréhez: 1. Az értekezlet nem el­szigetelt esemény, hanem szervesen beleilleszkedik a békéért kifejtett erőfeszíté­sekbe, összhangban áll a nemzetközi helyzet alakulá­sának általános irányzatá­val. 2. A konferencián részt vesz az összes közvetlenül érdekelt ország kormánya, 3. Ez az értekezlet a résztvevő országok szuvere­nitásán, függetlenségén és teljes egyenlőségén alapszik, és a katonai szövetségeken kívül bonyolódik le. 4. Kollektív munkával és a legnagyobb gondossággal készítették elő a konferen­ciát. Ezután Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke mon­dotta el beszédét. A finn nép és a kormány nevében üdvö­zölte ~á külügyminisztereket és a delegátusokat, és hivatalo­san megnyitottnak nyilvání­totta az európai biztonsági és együttműködési értekezletet. Kekkonen elnök az európai kontinens történetének példa nélkül álló eseményeként ér­tékelte a konferenciát, hang­súlyozva, hogy az „nem egy háború győztesei képviselői­nek találkozója, s nem is nagyhatalmak értekezlete”: „Ez a konferencia az összes érdekelt kormányok közös erőfeszítése az egyenlőség és az egymás kölcsönös tisztelet­ben tartásának alapján, azzal a céllal, hogy megoldásokat találjunk a mindannyiunkat közösen érdeklő létfontossá­gú kérdésekre” — hangoztat­ta a finn államfő, nyomaté­kosan kiemelve, hogy ez nem csak biztonsági értekezlet, hanem együttműködési érte­kezlet is. A köztársasági elnök a to­vábbiakban hosszasan foglal­kozott Finnország külpolitiká­jával, rámutatva, hogy annak egyik alapvető sajátossága, távol tartani az országot a nemzetközi viszályoktól és konfliktusoktól. „Finnország biztonsága — mondotta Kek­konen — nem valamilyen ka­tonai szövetségen alapszik, hanem a békére irányuló semlegességen, valamint a szomszédaival kialakított jó, és baráti kapcsolatokon. A finn külpolitika egyik lénye­ges sajátossága, hogy a konf­liktusok békés megoldásán fáradozik. Ésszerűbb és békés nemzetközi együttműködés kialakítására törekszik.” Azt, hogy az európai biz­tonsági értekezlet első, kül­ügyminiszteri szintű szaka­szának színhelye Helsinki — ahol az előkészítő tanácskozá­sok is folytak — a finn nép ennek az aktív semlegességi és békepolitikának az elisme­réseként értékeli — mondotta befejezésül Kekkonen elnök, sok sikert kívánva az érte­kezlet munkájához. Ezután a meghívott vendég­ként jelenlevő Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára emelkedett szólásra. A vi­lágszervezet főtitkára emlé­keztetett arra, hogy ebben az évszázadban két háború in­dult ki Európából és okozott kimondhatatlan vesztesége­ket az egész emberiségnek. Most azonban — folytatta — döntő fordulóponthoz érke­zett a történelem. „Éles nem­zetközi válságok hosszú idő­szaka után új helyzetnek, új irányzatnak lehetünk a ta­núi. Két héttel ezelőtt a Biz­tonsági Tanács egyhangúlag felvételre ajánlotta a világ- szervezetbe a két német ál­lamot. Ez újabb fontos lépés volt a teljes egyetemesség fe- Lé, amely az ENSZ-nek egyik legfőbb célja. De egyúttal jel­képezte a feszültség további enyhülését is Európában — napjaink egyik legjelentő­sebb fejleményét, amelynek önmagáért beszélő tanúbi­zonysága ennek az értekezlet­nek megnyílása is .. Waldheim ezt a napjaink­ban megnyilvánuló új irány­zatot „a józanság új irány­zatának” nevezte, rámutatva, hogy azt a következők jellem­zik: „a nagyhatalmak mind kevesebb hajlandóságot mu­tatnak az egymással szemben­állásra, egymáshoz fűződő kapcsolataikban mind keve­sebb jelentőséget tulajdoníta­nak az erő katonai vonatkozá­sainak és általánosságban felismerhető a tárgyalások, a párbeszéd és a kontaktusok korszakának beköszönte.” Waldheim befejezésül sok sikert kívánt a konferencia munkájához és minden vo­natkozásban felajánlotta az ENSZ, különösen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsá­gának segítségét. Az ünnepélyes megnyitást követően a külügyminiszterek elfogadták „A helsinki ta­nácskozások végleges ajánlá­sai” című dokumentumot, amelyet az előkészítő sza­kaszban a nagykövetek dol­goztak ki és amely majd az értekezlet második szakaszá­ban lesz a tanácskozások alapvető dokumentuma. A délelőtti ülés ezzel véget: ért. A helyi idő szerint 15.00 órakor kezdődő délutáni ülé­sen elsőnek Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter mon­dott beszédet. V A konferencia központjában nyilvánosságra hozták a kül­ügyminiszteri értekezlet fel­szólalásainak végleges sor­rendjét Eszerint a delegáci­ók vezetői a következő sor­rendben szólalnak fel: Szovjetunió, - Dánia, Len­gyelország, Bulgária, Német Szövetségi Köztársaság, Lu­xemburg, Norvégia, Francia- ország, Spanyolország, Svéd­ország, Kanada, Románia, a Német Demokratikus Köztár­saság, az Amerikai Egyesült Államok, Csehszlovákia, Mo­naco, Nagy-Britannia, Xzland, Jugoszlávia, Ausztria, Portu­gália, Olaszország, Törökor­szág, Svájc, Magyarország, Belgium, Írország, San Mari­no, Lichtenstein, Ciprus, Mál­ta, Hollandia, Görögország, a Vatikán és végül a vendéglá­tó* Finnország. Magyar idő szerint 17 óra­kor véget ért az európai biz­tonsági értekezlet délutáni ülésszaka. Az értekezlet hol­nap reggel, magyar idő sze­rint 9 órakor a bolgár kül­ügyminiszter felszólalásával folytatja munkáját (MTI) ■ mm- . -■ ­y -At- 7 ___ ɧ BL- W mm? pW^ácr. # Jár Pa Sk Helsinkiben a Finlandia-palota az értekezlet színhelye I

Next

/
Thumbnails
Contents