Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-27 / 174. szám

Ifjúsági parlament a ZIM-ben Mit tettünk az ifjúságért? ' AZ IFJÚSÁGI törvény gya­korlati végrehajtása kettős fel­adat. Az idősebb korosztály­nak a kellő tapasztalat alap­ján elő kell segítenie, érvényt kell szereznie a törvény gya­korlati végrehajtására, a KISZ- szervezetnek pedig élnie kell é tör vény adta jogokkal. Miért tartjuk lényeges kér­désnek a Zománcipari Művek salgótarjáni gyárában a tör­vény gyakorlati végrehajtását? Dolgozóink harmada a fiatal korosztályhoz tartozik. A gaz­dasági munkában elfoglalt he­lyük, szerepük politikai és gazdasági téren meghatározó. Az utóbbi években a gazdasá­gi vezetésben a fiatalok száma növekedett, fiatalodott a veze­tés. A termelésben betöltött szerepük lényeges a gazdasági eredményekben. Például a gyártmányok készre szerelését többségében fiatalok végzik. Nagyon felelősségteljes munka hárul rájuk az exportterv teljesítésben, a minőségi mun­kában, a gyári gazdaságossag alakulásában. A jól végzett munka után joggal várják el a fiatalok, hogy a gazdasági döntések­ben az őket érintő kérdések­ben kérjék ki és igényeljék a vezetők az ifjúság véleményét, és javaslatait. Ifjúságunk többsége mind szakmailag, mind politikailag jó felké­szültségről, hozzáértésről tett tanúságot, nagyobb jogot is formál a közügyekben való részvételre. Ezért kezeli gyá­runk kiemelten és nagy fele­lőséggel az ifjúsági törvény gyakorlati végrehajtását. A kormányhatározat megje­lenése óta eltelt időszakban gyárunk az ifjúság helyzeté­nek javítására több jelentős intézkedést tett. Például lakás­elosztásnál rendeződtek a több éves viták, a KISZ rendszere­sen ott van az elosztásnál, ja­vaslattal él a fiatalok lakás- helyzetének javításáért. Ennek eredményeként 14 fiatal jutott lakáshoz. Jelentős volt az ifjúsági alap létrehozása, amely évenként biztosítja az ifjúság részére a tömegsport fejlesztésének le­hetőségeit. A védnökségvállalás terü­letén is előrehaladás történt Ez elsősorban új gyártmányok, új technológiák, üzem- és munkaszervezési előírások, el­járások bevezetését, a minő­ség javítását, a műszaki fej­lesztés fontosabb feladatainak megoldását szolgálja. Például védnökséget vállalt a KISZ a hagyományos gyárrészlegnél a nikkel alapú zománc beveze­tésére. Szembetűnő fejlődés a szocialista ifjúsági brigádok, a fiatal műszakiak, közgazdá­szok tanácsának megalakulása. Az ifjúsági törvény gyakor­lati végrehajtásának vizsgála­tánál a párt-, a KISZ-, a szak- szervezet és a gazdasági veze­tés áttekintette a megtett in­tézkedéseket, s döntés szüle­tett a további feladatok kidol­gozására. Itt élt először a KISZ vb az egyetértési jogával. Mivel fiatalokat érintő kérdésekről volt szó, úgy döntött, hogy az elkészült igazgatói utasítás az ifjúsági törvény végrehajtásá­ról hosszú távon nem változ­hat, a lefektetett elvek jók, de évente a változó feladatok­hoz kell igazítani. Döntés született arra is, hogy gyárrészlegenként fela­dattervet kell készíteni. A he­lyi adottságok figyelembevé­telével kell meghatározni a legfontosabb tennivalókat. AZ IFJÜSÄGI parlament létrehozását gyári szinten 1973. II. fél évében meg kell oldani, ezt követően a nagycsarnoki gyárrészlegnél 1974. I. fél év­ben kell létrehozni a munka­helyi parlamentet. Molnár István. ZIM salgótarjáni gyára Kenyérellátás Ismét sülnek az alagűtke men céhen ' Ä kenyérellátással kapcso­latban minőségi gondok je­lentkeztek július 9. után Rót- ,-ságon és környékén. A la­kosság kenyérszükségletét a Nógrád megyei Sütőipari Vál­lalat kénytelen volt Salgótar­jánból biztosítani. Naponta 32 mázsa kenyeret szállítottak Hátságra. A hosszú út miatt • természetesen a kenyér veszí­tett frisseségéből. Esetenként több órás késések is előfor- dulak, mivel a nagybátonyi üzem felújítása miatt ezen körzetet is Salgótarjánból látták el kenyérrel. Miként alakult ki ez a helyzet? A vállalat vezetői korábban elhatározták, hogy Kétságon egy lengyel alagút- kemencét építenek be, és en­nek gőzellátását két magas nyomású automata gőzkazán­nal biztosítják. A kemence egy év óta tökéletesen műkö­dött. A kazánok viszont na­gyon sok gondot okoztak! Tervezési, gyártási és kivite­lezési hibák nehezítették a két kazán üzembiztos műkö­dését. A tervező rosszul mér­te fel a víz keménységét, és kevés vízlágyítót tervezett. A csövek emiatt gyorsan elvíz- kövesedtek. Az egyik kazán­ban a cső szétrepedt, a ka­zánt fel kellett újítani A biztonsági vizsga során azon­ban rossznak bizonyult. A másik kazánt pedig az erős vízkövesedésből adódó rob­banás veszélye miatt le kel­lett állítani. Ezek után Rétságon csak a Pajtás kemencén süthetnek napi 22—25 mázsa kenyeret, valamint zsemlét és kiflit. A vállalat vezetői mielőbb igye­keznek az ellátási gondon segíteni. Beépítettek egy újabb vízlágyítót, és Szert Sándor vállalati főmérnök csütörtöki tájékoztatása szerint már mindkét kazánt üzemeltetik, így isimét kenyeret sütnek az alagútkemencében. A kazá­nokat állandó felügyelet alatt tartják. A mostani gyors ja­vítás még csak ideiglenesnek mondható, de remélhetőleg mielőbb véglegesen üzembiz­tossá tudják tenni a kazáno­kat, hogy semmiféle rendkí­vüli esemény ne zavarja Két­ség és a járás megfelelő mennyiségű és minőségű ke­nyérellátását. R. L A népi ellenőrök megvizsgálták Lényegében nem változott a helyzet Hat vállalatnál vizsgálták, négy szövetkezettől, a Tanácsi Építőipari Vállalattól, négy minisztériumi irányítás alatt álló üzemtől pedig adatokat kértek be a salgótarjáni, a balassagyarmati és a megyei népi ellenőrök, s ennek alap­ján állították össze jelentésü­ket. Ebben választ adtak ar­ra, hogy, az érintett vállalatok miként éltek a több csatornás termékforgalmazási rendszer adta lehetőségekkel, a beszer­zéseknél és értékesítésnél a legcélszerűbb megoldási mó­dokat választják-e, s e folya­matban nincsenek-e indoko­latlan lassító, drágító jelensé­gek. Csekély arányeltolódás A vállalatok alapvető anya­gaikat továbbra is a gyártó művektől szerzik be, mert ez bizonyul a ieggazdaságosabb- nak. Jelenleg az éves alap­anyag-szükséglet 67 százalé­kát ily módon biztosítják. Nö­velésére nincs mód, mert a gyártó vállalatok nem érde­keltek a korábban kialakult értékesítési csatornák bővíté­sében. Csupán kisebb arány- eltolódás jelentkezik az egyéb forgalmazási beszerzések ja­vára. A nógrádi szénbányák például a melléküzemek ter­melésének folyamatossága céljából növelte a beszerzése­ket az ÁFÉSZ-eknél és a MÉK-nél. Alapvető problémaként je­lentkezik az egyes cikkeknél tapasztalható kapacitáshiány, ami a forgalmazási csatorná­kat bemerevíti, nem teszi le­hetővé a szállítási határidők csökkentését. Ez elsősorban a kohászati termékekre vonat­kozik. Itt a hosszú előrendelé- si idők miatt a feldolgozó vál­lalatok tapasztalati számok alapján állítják össze igé­nyeiket. Még nehezebb hely­zetben vannak az egyedi gép­gyártók — bányagépgyáriak —, mivel nincs módjuk a leg­kedvezőbb forgalmazási csa­torna kiválasztására. A mo­nopolhelyzetben levő vállala­tok termékeinél — Papíripari Vállalat, ÉRDÉRT — csak egycsatornás beszerzésre van mód. Oton útfélen Csacsik és a gazdi... Gyermekkorom emlékei jutottak eszembe, amikor alig hagyva el Zagyvapál- falvát, egy kis szamaras ko­csi toppant Zsigulink elébe. Nálunk, a faluban is volt egy — mindenki úgy hívta — szamaras■ Nekünk, gye­rekek számára mindig szen­zációszámba ment, ha a nagy fülű, „bánatos” tekin­tetű, s mégis annyira mu­latságos benyomást keltő ál­latok húzta szekerecske fel­tűnt az utcánkban. Ott sza­ladtunk, ugráltunk csúfol- kodva a kocsi mellett, amíg el nem haladt. — Hová igyekeznek? — szólítjuk meg a bakon ülő embert. — Megyek takarmányt összeszedni az állatoknak. A több csatornás termékfor­galmazás bevezetése óta ne­hezebb lett a vállalatok kész­letgazdálkodása. A teljes ter­melési értékhez viszonyítva, 1968. és 1972. között_az építő­iparban 8,2, a nehéziparban 96, a gépiparban 4,3, a köny- nyűíparban 30 százalékkal nö­vekedtek a készletek. A leg­nagyobb emelkedés a szénbá­nyáknál következett be a ter­melés összetételének megvál­toztatása miatt. Elősegíti ezt a folyamatot, hogy a gyártómű­vek csak negyedéves szállítási határidőket vállalnak, ugyan­akkor kötelezettségeiket nem folyamatosan, hanem egyszer­re teljesítik. Ugyancsak gon­dot okoz a kisebb mennyisé­gek beszerzése is. Ez legtöbb­ször költségnövekedéssel jár. Ellensúlyozására hozták létre a szövetkezetek a NISZAT nevű anyagbeszerző társulást. Ennek fenntartása bizonyos többletkiadást jelent, ezt azonban áthárítják a beruhá­zókra. Az anyag útját ugyan nem rövidítette, de a termelés üte­mességét, folyamatosságát biztosította, hogy a Nógrád megyei Textilipari Vállalat a szükséges alapanyagokat nem a gyártól, hanem a vele üzle­ti kapcsolatban álló NÖREN- VÉ-től szerzi be. A népi el­lenőrök indokolatlannak talál­ják, hogy kisebb építőipari ktsz-ek és a szénbányák né­hány anyagot az AFÉSZ-ek- kel szereztetnek be. Csak rövid távon A kötetlen termékforgalma­zás az értékesítésnél elsősor­ban a külkereskedelmi for­galom növekedését eredmé­nyezte. Ennek több oka van. A gépiparban például egyes termékek iránt csökkent a belföldi kereslet, ugyanakkor jobbak voltak a külföldi ér­tékesítési lehetőségek. Ennek ellenkezője is végbement: egyes gépipari termékekből növekedett a belföld igénye. A könnyűiparban nagyarányú exportnövekedés következett be, csökkent a belkereskede­lemnek történő értékesítés. Az áruelhelyezési koncepci­ók kialakításakor a vállalatok ragaszkodnak a hagyományos kereskedelmi kapcsolatokhoz, akár a vevőkört, akár a le­bonyolítás technikai részét nézzük. Céljuk a nagy soro­zat és a kisszámú vevőkör biztosítása. Ennek részben gazdasági okai vannak, rész­ben a vállalati lehetőségek in­dokolják ezt. — A magáé? — Az. Néhány évvel ez­előtt vettem őket. Most már a duplájába kerülnének — mondja egyet-kettőt a sza­marak nyaka közé csapva. Az ostor suhintására felröp­pennek az állatok bőrén ta­nyázó bögölyök. Fájó csípé­seiket a két szamár,1 Csillag és Virgonc bámulatos békes­séggel tűri. — Mit csinál az állatok­kal? — Együtt járjuk Tarján környékét, meg a karancs- völgyi falvakat. Vasat és rongyot gyűjtök, amit el­adok a MÉH-nek. Tudja, földműves voltam, most nyugdíjas vagyok, s jól jön egy kis dohányravaló. Meg aztán, nem tétlenkedhet az ember, muszáj valamivel foglalkoznia. A hatvannyolc éves Cson­ka Béla öt gyereket nevelt fel példás igyekezettel. Hu­szonegy unokája van. A gyerekekből és az unokák­ból ipari dolgozók, bányá­szok, gyári munkások lettek. Ö megmaradt a földnél- Mert ehhez értett, ezt sze­rette. S most, mint nyugdí­jas, már csak a ház körül tevékenykedik, és egy kis mellékesért Csillaggal és Virgonccal a vidéket járja. Mert akinek férfikora munkában telt el. az — ha egészséges —, öregkorában sem maradhat tétlen. (ok) Sajnos, egyik vállalat sem rendelkezik hosszú távú szer­ződésekkel. Lényeges változás nincs a szerződéses kapcsola­tokban. A szállítási szerződé­sekben, illetve a visszaigazo­lásokban kikötik az előszállí­tások jogát. Egyébként to­vábbra is a szállítói piac ér­vényesül. 1 Az anyagbeszerzé­seknél a 90—120 napos elö- rendelési határidőt láncszerű­en alkalmazzák az értékesí­tésnél is. Régi és új keveredik Ez több területen jelentke­zik. Például a gazdaságlrányi- tás mai rendszerére való át­állást szervezetileg nem min­den esetben hajtották végre. Egyes helyeken a korábbi me­chanizmusnak megfelelően kialakított szervezeti keretek között bonyolódik az árufor­galom. Megszervezetlen a pi­ackutatás, kívánnivalót hagy maga után az értékesítés és a beszerzés összhangja. A nógrádi szénbányáknál a különböző gazdasági egysé­gek egymástól függetlenül végzik az áruforgalmi mun­kát, mivel nincs kereskedelmi osztály. Emiatt a készletek nagymértékben növekedtek. Ezzel szemben a Nógrád me­gyei Textilipari Vállalatnál megszüntették az áruforgalmi osztályt, az értékesítést és a piackutatást egybevonva, lét­rehozták a kereskedelmi osz­tályt. Hasonló szervezeti egy­séget hoztak létre a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek is, ahol a kereskedelmi és terme­lési tevékenység összevonásá­val sikerült biztosítani az összhangot a külső igénylők, a gazdaságos rendelésfelvétel és a termelés programozása kö­zött. A tapasztalatok azt is bizo­nyítják, hogy a vállalatok ál­talában nagyobb gondot for­dítottak az értékesítési, mint a beszerzési szervezet kialakí­tására. Több kezdeményezés utal arra, hogy a termékfor­galmazás eredményeit gépesí­téssel kívánják tovább javíta­ni. Ennek azonban elsősorban a tárgyi feltételei hiányoznak. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elfogadta az előter­jesztést, a határozati javasla­tokat, végül úgy döntött, hogy az SZMT-vel közösen, az érin­tett vállalatok vezetőivel an­két keretében beszéli meg a feladatokat, a megyei ipari osztály ez irányú előterjeszté­séhez pedig elkészíti vélemé­nyét. V. K. Mesterségek dicsérete A vízvezeték-szerelő — Hogy miért ezt a szak­mát választottam? Nem is tudom. Megtetszett. Amikor még általános iskolába jártam, a nagyanyámnál laktam, ott rengeteg probléma volt a víz­zel, gyakran megfordultak a házban a vízvezeték-szerelők. Én meg mindig a kezük alá adtam a szerszámokat, segítet­tem nekik. Aztán már szere­lőt sem kellett hívni, az egy­szerűbb dolgokat, mint példá­ul egy csöpögő csap megjaví­tása, magam is megcsináltam. Az iskola után a nógrádi szénbányák zagyvái javítómű­helyébe kerültem tanulónak, itt is maradtam 1962-ig. Az­után a zagyvapálfalvi bánya­gépgyár következett, most pe­dig az Ingatlankezelő Vállalat­nál dolgozom körülbelül nyolc éve. A főnököm után jöttem ide, akit a gépgyárból helyez­tek át. ö már elment a vál­lalattól, de én itt maradtam. Jól érzem magam, és egyéb­ként sem szeretek vándorolni. Meg aztán változatos is a munkám, sok helyen megfor­dulok. A vállalat főként javí­tási munkákra küld, de most például az épülő KlSZ-laká- sokban építőmunkát is vé­gezhetek. és ezt jobban is sze­retem. De persze nem ide­genkedem a csőrepedésektöl sem, mert azok közt sincs két egyforma. Télen ugyan nem valami kellemes kint dolgoz­ni a fagyos földben, dehát meg kell csinálni mindent, ha már vállalta az ember. És az elismerés sok mindenért kárpótol. Voltam már Kiváló Dolgozó is, mert nemigen ér­kezik panasz a munkámra, sőt, előfordult már, hogy a la­kó, akinél dolgoztam, kérte, hogy más javításoknál is en­gem küldjön a vállalat. No, presze az igazsághoz tartozik, hogy egyszer majdnem árvi­zet csináltam egy lakásban. Annyira elrozsdásodott már az áteresztőszelep, hogy amikor megfogtam a fogóval, eltörölt. Már az előszobában csordo­gált a víz, mire sikerült el­zárni a pincében a csapot... — Szeretem a vizet. Tudja, a mi munkánk majdnem lát­hatatlan. A java a földben, meg a falban lapul, és elég sok piszokkal is jár. De a víz. ami a csillogó csapból folyV;, az már tiszta, és éppen ez u szép ebben a szakmában ... Elmondta: Scheniker Karoly Lejegyezte: Szöghy Katalin NÓGRÁD - 1973. július 27., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents