Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-26 / 173. szám

uieg1 az uze ml Imiescleket! Korunk fokozódó gépesítési ütemében ma már egyetlen munkahelyet sem említhetünk, ahol a baleset lehetősége ne állna fenn. A technika fejlődé­sével ugyan sok védőberende­zést gyártanak a munkagépek mellé, számtalan ötletes kap­csolási variáció teszi lehetővé, hogy a gépek munkaterébe működés közben ne lehessen benyúlni. Számtalan rendelke­zés, előírás teszi kötelezővé a baleset-elhárítást, az elhárítás oktatását, a dolgozok felkészí­tését a várható veszélyre és azok elkerülésének lehetőségé­re. Mindezek mellett mégis nap mint nap hallunk külön­böző híreket, tudósításokat — esetleg szemtanúi is vagyunk — az üzemekben előforduló könnyebb, súlyosabb, olykor tragikus kiemenetelü balese­tekről. Felmerül a kérdés: vajon ezek törvényszerű, szükség- szerű következmények-e, le­het-e ezek ellen védekezni? E balesetek semmiképpen sem szükségszerűek, de minden esetben törvényszerűek, ha a kellően kiképzett dolgozó fi­gyelmetlen, felelőtlen vagy fáradt! S itt ragadjuk meg e hár­mast: a figyelmetlenséget, a felelőtlenséget és a fáradtsá­got. A termelés ütemének gyor­sulása egyre gyorsabb gépeket követel, melyeknek kezelése a dolgozóktól fokozott figyel­met, egyre alaposabb felkészü­lést kíván. A gyorsan dolgozó gépek nem hagynak időt arra, hogy kezelőjük másfelé figyel­jen. A figyelem aktív folya­mat, melynek megléte esetén az ingerek felvétele optimális. A figyelem a tudatnak egy sa­játos beállítódása, melyet az érzékszervek, valamint a vég­rehajtó apparátus — izom- rendszer — kellő összehangolt­sága követ. A kellően aktív figyelmi állapotban a dolgozó képes felfogni a körülötte eset­leg hirtelen megváltozó hely­zetet, s a tanult (esetleg be­gyakorolt) elhárító mozdula­tokkal a balesetet megelőzheti, A figyelmet rendkívüli mó­don befolyásolhatja közérze­tünk és különösen érzelmi ál­lapotunk * '""'•inkaidő előtti alkoholfogyasztás csak a han­gulatot emeli, de a figyelmet mindenképpen csökkenti. Az előzőleg átmulatott éjszaka nemcsak fárasztó hatású, de a másnapi „zákányosság” a köz­érzetet annyira rontja, -hogy ebben az állapotban figyelem­ről szinte szó sem lehet, csak az automatikus (jól begyako­rolt) mozgásokat visszük vég­be. Tudnunk kell azt is, hogy figyelmünk nem végtelen, könnyen fárad, ezért nagyon fontos az időnkénti pihenés. (Ebben a munkahelyi, időkö­zönkénti közös torna nagyon jelentős!) Az üzemi balesetek jelentős 16, ha tudjuk Ügyvédi költség (ársasháx létesítésével kapcsolatban ? Az országosan megindult nagyarányú építkezések szá­mos jogi kérdést vetnek fel. Korábban sokan éppen a szo­rult helyzetükre tekintettel, nem nagyon törődtek a jogi formaságokkal. Voltak olyan esetek is, hogy egyesek a megtakarított kis pénzüket a közeli lakáshoz jutás, reményé- oen átadták alig, vagy egyál­talán nem is ismert személy­nek. Ilyenkor azután elég sok bonyodalom származott, nem egyszer bíróságon fejeződött be a „lakásépítés”. Természe­tesen, sok becsületes szervező­vel is találkoztunk már, és zömében a lakásépítkezések kezdeményezői nem saját ahyagi hasznukra indították be, vagy mozgatták egy-egy társasház építkezésének ügyét, szervezték a belépőket. Voltak olyanok ezek között, akik so­kat lótottak-futottak. Az ügy­intézés során a tömérdek be­adványra. a szervezéssel já­ró egyéb munkálatok elinté­zésére sok időt. pénzt fordítot­tak, lekötötték erejüket, ide­jüket és nem uolsósorban türelmüket. Mind többen és többen ismerték fel annak szükségességét, hogy a társas­ház, társasüdülő létesítésével kapcsolatos fontos jogi kérdé­sekhez jogi szakértőt, ügyvé­det, jogtanácsost vegyenek igénybe A vállalati jogtaná­csosok ilyen irányú tevékeny­sége szűk körű. Egyébként az ügyvédi munkaközösségek áll­nak erre rendelkezésre, és ezért szükséges volt ezen munkák ügyvédi díját is ren­dezni. A nem'ég megjelent 2/1973. (VI. 19.) IM számú rendelet szerint: társasház-, társasüdülő- társásgarázs-ala- pító okirat elkészítéséért laká­sonként legfeljebb 500 forint munkadíj köthető ki. Ezen fe­lül különmunkadíj számítha­tó fel: a társasági szerződés elkészítésére, a tervezővel kö­tött szerződés elkészítésére, az építési engedéllyel kap­csolatos eljárásra, a közre­működésre, az építési szer­ződés elkészítésénél és a szerződés elkészítésénél és a műszaki jegyzőkönyv' felvéte­lénél, műszaki ellenőr részére megbízási szerződés elkészíté­sénél. a földhivatalnál történő eljárásra a jogi tanácsadás­ért. Egy-egy társasház létesí­tésénél kifejtett fenti iiavvédi tevékenységért — ideértve az alapító okirat készítéséért ki­köthető díjat is, lakásonként 3000 forint összegű munkadíj számítható fel. A társasház építésére szolgáló telek tulaj­donjogának bejegyzése érde­kében kifejtett ügyvédi tevé­kenységért a jogszabályban egyébként felszámítható mun­kadíj külön is megilleti az el­járó ügyvédet. Kétségtelen, hogy az ügyvé­di költség megemeli az épít­kezéssel kapcsolatos kiadáso­kat De megéri, mert biztosí­tottak az állampolgárok az ügy szakszerű és gyors elinté­zéséről, és nem utolsósorban nyugodtak lehetnek pénzük elhelyezését illetően is. Dr. M. 3. részében a dolgozók felelötlen- sege, gyakran nemtörődömsé­ge játszik vezető szerepet. Számtalan munkavédelmi esz­köz (szemüveg, kesztyű, kö­tény, lábbeli) áll a dolgozók rendelkezésére. Ezeknek vise­lését rendeletek írják elő, mégis gyakran tapasztalható, hogy a dolgozók nem használ­ják. Ilyenkor azzal próbálják megnyugtatni magukat és az ellenőrzést, hogy eddig sem volt baj, reméljük ezután sem lesz. Ez a remény kevés! Erre nem lehet rábízni egy-egy testrész épségét, vagy talán az •egész ember életét. Nagyon fe­lelőtlen dolog ezeket a segéd­eszközöket lebecsülni, haszná­latukat mellőzni. Ugyanakkor túlértékelni sem szabad eze­ket, mondván: ha már rajtam van, nem lehet semmi bajom Ezek az eszközök csak segíte­nek a baj elkerülésében, de önmagukban nem szüntetik meg a baj lehetőségét. Hasz­nálatuk mellett továbbra is nagyon fontos a figyelem, a körültekintés és az óvatosság. Végül beszéljünk a fáradt­ságról, mint a balesetek elő­idézésének talán leggyakoribb okáról. Lapunk hasábjain már ismertették a fáradtság okát. jelentkezését és elkerülésének lehetőségeit. A fáradtság az a tényező, melyet nagyon keve­sen vesznek komolyan, s talán éppen ezért játssza a legna­gyobb szerepei. A fáradtságnak számtalan okát sorolhatjuk fel, melyek sokféle formában vezethetneK a figyelem csökkenéséhez és ezzel a balesetveszély fokozó dásához. Ha a testi vagy szel lemi munkát nem követi kellő pihenés — főleg ha ez hosszú időn keresztül rendszeresen ismétlődik —, súlyos idegrend­szeri zavarokhoz vezethet. Ilyen állapotban lehetetlen a kellő óvatosság, vagy a bale­setek reflexszerű megelőzése. Statisztikai adatokból tudjuk, hogy a 8 órai munkaidő utolsó két órájában történik a leg több baleset. Itt főleg két okra kell gondosan ügyelni, mely segíthet a megelőzésben. Az egyik, hogy a kellően ki nem pihent dolgozó a munkaidő végére teljesen kimerül, reak­ciói a minimálisra csökkennek. A másik ok, hogy a munkaidő vége felé már a figyelem (mely amúgy is fárad!) megoszlik, és a munka utáni teendők ke­rülnek inkább a tudat közép­pontjába. Ez az az időszak, melyben ha kellően odafigye­lünk, s önfegyelmünket kel­lően fokozzuk, a legtöbb ba­lesetet meg tudjuk vele előzni. Sportnyelven ezt ügy mond­hatjuk, hogy a mérkőzés — az az a munkaidő — az utolsó percig tart! Ez fokozottan ér­vényes a munkahelyeken! < Br. Thassy Gábor Magtár Palotáson Nagy a sürgés-forgás Palo­táson, a Nógrád megyei Gabo­nafelvásárló és -feldolgozó Vállalat magtára környékén. Filcsik András átvevő ingázik. Hol a mérlegházban, hol a magtárban serénykedik. A 120 mázsa súly mérésére alkalmas mérlegházban a kö­vetkezőket mondotta az átvé­tel kezdetéről: — Raktárunk 100 vagon bú­za befogadására alkalmas. Az első szállítmány július 11-én érkezett a palotási termelőszö­vetkezettől. A hektolitersúly 83 kiló volt, a víztartalom még csaknem elérte a 16 százalékot.1 Azóta már lecsökkent 14 szá­zalékra és ez örvendetes. Filcsik András — aki csak­úgy szlovák származású, mint Mikszáth Kálmán novellájá­nak emlékezetes hőse — ötö­dik éve raktárvezető. A gabo- nadömping idején hajnaltól késő estig Palotáson dolgozik, és csak éjjel motorozik haza Bérre. — A magtárban már 80 va­gon búzát tárolunk — mondot­ta —, így július 30-ig teljesen feltöltjük. Palotásról, Egyhá- zasdengelegről és Érdőtarcsá- ról kapjuk a termést, melynek minőségéről még a legkritiku­sabb átvevő is csak elismerés­sel szólhat. Torlódás — elsősorban a jó munkaszervezés következté­ben — eddig nem keletkezett, és már a jövőben sem várha­tó. Ugyanezt hallottuk Ora- vecz Andrástól, a szécsényfel- falui termelőszövetkezet te­hergépkocsi-vezetőjétől, aki egy héten át segít a szállítás­ban Palotáson. Öröm látni, hogy a verejté­ket fakasztó emberi munkát mennyire kiküszöbölték a pa­lotási magtárban. A tehergép­kocsikról, pótkocsikról garatba ömlesztik a búzát. Amelyik , véletlenül melléje kerül, azt. két segédmunkás szívlapáttal tereli a garatba. Ennyi az egész fizikai munka. — A garatból az emeletre viszi egy felvonó a búzát — ismertette a munkafolyamatot Filcsik András. — Onnan a tisztítóba kerül, ahonnan a rostaalj lehull a zsákokba. Ezt külön értékesítjük. Ha a ros­taalj szemtartalma meghalad­ja a 10 százalékot, akkor egy mázsát 32 torintért adunk. A gabona útja az emeleten to­vább folytatódik két szállító- szalagon. A földszinten lehet ' irányítani a 9—9 váltót, me­lyek gombnyomásra a megfe­lelő helyre ömlesztik a gabo­nát. Az átvevőtől azt is megtud­tuk, hogy egy nap alatt 12— 14 vagon kenyérnekvalót tud­nak átvenni és biztonsággal — a dohosodás veszélyét kizárva — tárolni. Az ablakok szintjéig töltik fel búzával a földszinti és emeleti tárolót. Akkor szállí­tanak a termésből a pásztói malomba, amikor a jövő év elején szükség lesz rá. — Nagy érték ez — bizony­gatta Filcsik András. — Ami­kor tele lesz a magtár, az itt elhelyezett búza értéke meg­haladja a hárommillió forin­tot. Akkor sem adott kitérő vá­laszt, amikor arról faggattuk, hogy milyen minőségű kenye­ret lehet sütni az idei búzából. — Jó búzából is lehet rossz kenyeret sütni! Ez a búza ki­tűnő minőségű, acélos, kevés korpát tartalmaz, így tehát a molnárokon, pékeken múlik, hogy búzánkból a jövő év ele­jén milyen kenyér kerül a dolgozók asztalára. frozgonyft Hotel Salgó Jó kedélyt, meghitt nyugalmat áraszt Kifogástalan! — összegeztük örömmel, el­ismerően a látottakat az t. reszt vény ben nem­rég megnyílt Hotel Salgó szálló- és étterem- vezetőinek. A két „szomszéd” — így nevezik magukat egymás közt — elégedetten mosoly­gott. De nem kell jósnak lenni, ha azt állít­juk, hogy ugyanilyen mosollyal távoznak majd a vendégek, gondolván vagy mondván ők is: — Itt jó és szép minden, érdemes lesz többször eljönni. Mit lehetne tenni, hogy a megyébe és Sal­gótarjánba irányuló turistaforgalom méretei­ben még nagyobb legyen? Hogy idegenfor­galmi szempontból a látnivalókon, a „mutat­nivalókon” kívül mással is rendelkezzen? A válasz alapvetően egyszerű. Kulturált, ízlé­ses, vendégmarasztaló — vendégellátó he­lyekre van szükség. S mindezt főleg olcsón! — Aki pedig a Hotel Salgóban megfordul, egyikre sem panaszkodhat. Olyan szállóval és étteremmel gazdagodott a megye és Salgó­tarján, amely színvonalával, igényességével a Iegmesszebbmenően kielégítheti az érkezőket. A közeli Salgótarjánnak meg állandó felüdü­lést és jó hét végi programot biztosít. Az eresztvényi turistacampingtől termé­szetvédett területen, hatalmas fák között visz az út. Alig pár száz méterrel odább pedig új betonúira lehet letérni a szálló felé. Kis emel­kedő következik, s már az erdő gyűrűjében álló, hangulatos épület elé érkezünk. Sok ab­laka, színes üvegborítása jó kedélyt, meghitt nyugalmat áraszt. A szálló és az étterem külön bejáratú. Bent pedig közvetlen a haliból lépcsősor választja el. A nyolcvanszemélyes központi fűtésű ét­terem belseje tag, barátságosan berendezett. Csupaablakos oldala a negyvenszemélyes terasz felé nyílik. Vele szemközt, a széles esapóajtók mögött a tálaló, a konyha és a r aktárak találhatók. A legkorszerűbben, elhe­lyezve, berendezve. A friss ételek elkészítésé­nél nem léhet akadály, mert gáz, villany és gőz szolgáltatja a meleget. Ha bármelyik ki­marad, akkor is az asztalra kerülhetnek a párolgó, finom falatok. A 3200 literes hűtősor tárolóképessége az étterem minden igényét biztosíthatja. Az italok külön hűtőben, előre elkészítve várják a vendégeket. Raktáraira jellemző, hogy a nyersanyagok fajtánként a legnagyobb gondossággal válogatottak. Az étlapot nézve ezekután természetes, hogy ínyenc, tájjellegű ételekből bőven lehet választani. Megtalálható a házias babgulyás­tól a „tócsni”-ig és a bécsi szelettől a haléte­lekig sok minden, a rendszeres menüvel együtt. S tegyük hozzá rögtön, hogy nem drá­gán. A 160 személyes szálló kétágyas szobáira ugyanez mondható. Minden szoba hideg-me­leg folyó vizes mosdóval ellátott, és nagyon kényelmes. A két emeleten még külön férfi- és női zuhanyozó, s kádfürdő is található. Az ablakokból a kilátás impozáns, csodálatos. A vendégek a hallban esténként a tévé műsorát nézhetik. A szálló tanácskozóteremmel is rendelkezik. Az utóbbi években nagyon megszaporod­tak a kirándulóautók, a társasutazókat szál­lító buszok, a hazai tájakat barangoló turis­ták. A Hotel Salgőba térve csak jól érezhetik magukat. — vendel — Nobel-díj helyett Távol álljon tőlem, hogy embertársaimtól megirigyel­jem mindazt, ami jogosan ke­rült a tulajdonukba, legyen az a feleségük, autójuk, avagy a Nobel-díjuk. Irigykedni már csak azért is távol áll tőlem, mert az autóért, Nobel-díjért éppen úgy meg kell szenved­ni, mint ahogyan a feleségtől megszenved az ember. S mi­után az autótulajdonosok és a Nobei-díjasok túlnyomó ré­sze nős ember — e díj és az autók tulajdonosai általában férfiak —, alaposan megszol­gálják azt, amit nekik a Mer­kur, vagy a svéd Nobel-bizott- ság juttatott. Mégis, az utóbbi években mintha kissé idegesítene már az a tény, hogy nekem csak az egyik szenvedés jár, míg másoknak más is, hogy engem rendre és sorra elfelejtenek páladul a hlóbel-díjnál. Ez még rendben is lenne, hiszen mégsem szocialista bizottság az, de elfelejtenek szovjet ba­rátaim is, ott, a Lenin-díjoda- ítéiö bizottságban és elfelejte­nek itthon a Kossuth-díj bi­zottságban is. A kicsiből is megárt a sok, a sokból meg különösen, de én egy egészen kicsike kis díjnak is nagyon tudtam volna örülni. De nem: pikkelnek rám! Míg mások úgy mennek a díj-, vagy kitüntetésosztó ünnep­ségekre, hogy fél oldalukat mankóval támasszák fel, ne­hogy félrehúzza őket a sok díj és a kitüntetés, én úgy sző- kellhetnék, mint egy léggömb és egy zerge házasságából nász- lott pihehibrid. Szökellhet- nék, ha hívnának! Nem hív­nak! Se Nobel-díj, se Kossuth- díj, se semmi. Mondtam is Pacolainak, hogy a Jancsó ka­pott Kossuth-díjat, mert fil­met csinált, én nem kaptam, pedig én megnéztem, amit csi­nált. Innen is látszik, hogy pikkelnek rám. Nobel-díjat ka­pott például Sellye professzor a stressz miatt, és én, aki nem kitaláltam, de megkaptam a stresszt, hogy a frász fogott el, természetesen nem kapom meg a Nobel-díjat. Ebből is látszik, hogy pikkelnek rám. De mit lehetne itt tenni? — Alapítsunk mi is egy di­jat — javasolta Pacolai rövid tűnődés után igen határozot­tan, mikor végighallgatta pa­naszomat. — Alapítsunk, alapítsunk ..'. könnyű azt mondani... De mit és minek? — intettem re- zignáltan bár, de nagy len­dülettel. Nem kellett félnem, hogy az efféle mozgás miatt megcsörrennének a díjak a mellemen. — A Díjtalanok díját! Akik­re mindig és mindenütt pik­keltek és pikkelnek, azok szá­mára mi ketten megalapítjuk ezt a díjat — lelkesedett be Pacolai és rögtön javaslatot is tett, hogy a díjat most és itt az utcasarkon átadja nekem. s öt perc múlva a másik utca­sarkon én meg neki adom át... — És mennyi legyen a dii? — Eszmei... Egy piros szá­zas! Csak az eszmék miatt — mondta könnyes szemmel a meghatódottságtól Pacolai és. hogy meglátta a szememben az én meghatódott könnyeim nyüzsgését, azonnal a belső zsebébe nyúlt, elővett egy százast és a szájtátó emberek gyűrűjében kétszer megcsó­kolt, kezet rázott velem és át­adta a százast a Díjtalanok díja első kitüntetettjének: ne­kem. Aztán gyors léptekkel elin­dult a másik utcasarok felé. hogy ő is átvegye az eszmei százast. Tőlem, a Díj gyanánt. Rögtön énutánam. — Nem jössz? Add át te is most nekem a díjat — tor­pant meg Pacolai, látva, hogy nem mozdulok .. . — Nézd Pacolai, most nem megyek. Ügy döntöttem, mint e bizottság tagja, hogy ebben az évben csak egy díjat osz­tunk ki... Ez megtörtént! — mondtam fölényesen és meg­elégedettem távoztam. Díjazott lettem! Gyürke Géza

Next

/
Thumbnails
Contents