Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)
1973-07-26 / 173. szám
uieg1 az uze ml Imiescleket! Korunk fokozódó gépesítési ütemében ma már egyetlen munkahelyet sem említhetünk, ahol a baleset lehetősége ne állna fenn. A technika fejlődésével ugyan sok védőberendezést gyártanak a munkagépek mellé, számtalan ötletes kapcsolási variáció teszi lehetővé, hogy a gépek munkaterébe működés közben ne lehessen benyúlni. Számtalan rendelkezés, előírás teszi kötelezővé a baleset-elhárítást, az elhárítás oktatását, a dolgozok felkészítését a várható veszélyre és azok elkerülésének lehetőségére. Mindezek mellett mégis nap mint nap hallunk különböző híreket, tudósításokat — esetleg szemtanúi is vagyunk — az üzemekben előforduló könnyebb, súlyosabb, olykor tragikus kiemenetelü balesetekről. Felmerül a kérdés: vajon ezek törvényszerű, szükség- szerű következmények-e, lehet-e ezek ellen védekezni? E balesetek semmiképpen sem szükségszerűek, de minden esetben törvényszerűek, ha a kellően kiképzett dolgozó figyelmetlen, felelőtlen vagy fáradt! S itt ragadjuk meg e hármast: a figyelmetlenséget, a felelőtlenséget és a fáradtságot. A termelés ütemének gyorsulása egyre gyorsabb gépeket követel, melyeknek kezelése a dolgozóktól fokozott figyelmet, egyre alaposabb felkészülést kíván. A gyorsan dolgozó gépek nem hagynak időt arra, hogy kezelőjük másfelé figyeljen. A figyelem aktív folyamat, melynek megléte esetén az ingerek felvétele optimális. A figyelem a tudatnak egy sajátos beállítódása, melyet az érzékszervek, valamint a végrehajtó apparátus — izom- rendszer — kellő összehangoltsága követ. A kellően aktív figyelmi állapotban a dolgozó képes felfogni a körülötte esetleg hirtelen megváltozó helyzetet, s a tanult (esetleg begyakorolt) elhárító mozdulatokkal a balesetet megelőzheti, A figyelmet rendkívüli módon befolyásolhatja közérzetünk és különösen érzelmi állapotunk * '""'•inkaidő előtti alkoholfogyasztás csak a hangulatot emeli, de a figyelmet mindenképpen csökkenti. Az előzőleg átmulatott éjszaka nemcsak fárasztó hatású, de a másnapi „zákányosság” a közérzetet annyira rontja, -hogy ebben az állapotban figyelemről szinte szó sem lehet, csak az automatikus (jól begyakorolt) mozgásokat visszük végbe. Tudnunk kell azt is, hogy figyelmünk nem végtelen, könnyen fárad, ezért nagyon fontos az időnkénti pihenés. (Ebben a munkahelyi, időközönkénti közös torna nagyon jelentős!) Az üzemi balesetek jelentős 16, ha tudjuk Ügyvédi költség (ársasháx létesítésével kapcsolatban ? Az országosan megindult nagyarányú építkezések számos jogi kérdést vetnek fel. Korábban sokan éppen a szorult helyzetükre tekintettel, nem nagyon törődtek a jogi formaságokkal. Voltak olyan esetek is, hogy egyesek a megtakarított kis pénzüket a közeli lakáshoz jutás, reményé- oen átadták alig, vagy egyáltalán nem is ismert személynek. Ilyenkor azután elég sok bonyodalom származott, nem egyszer bíróságon fejeződött be a „lakásépítés”. Természetesen, sok becsületes szervezővel is találkoztunk már, és zömében a lakásépítkezések kezdeményezői nem saját ahyagi hasznukra indították be, vagy mozgatták egy-egy társasház építkezésének ügyét, szervezték a belépőket. Voltak olyanok ezek között, akik sokat lótottak-futottak. Az ügyintézés során a tömérdek beadványra. a szervezéssel járó egyéb munkálatok elintézésére sok időt. pénzt fordítottak, lekötötték erejüket, idejüket és nem uolsósorban türelmüket. Mind többen és többen ismerték fel annak szükségességét, hogy a társasház, társasüdülő létesítésével kapcsolatos fontos jogi kérdésekhez jogi szakértőt, ügyvédet, jogtanácsost vegyenek igénybe A vállalati jogtanácsosok ilyen irányú tevékenysége szűk körű. Egyébként az ügyvédi munkaközösségek állnak erre rendelkezésre, és ezért szükséges volt ezen munkák ügyvédi díját is rendezni. A nem'ég megjelent 2/1973. (VI. 19.) IM számú rendelet szerint: társasház-, társasüdülő- társásgarázs-ala- pító okirat elkészítéséért lakásonként legfeljebb 500 forint munkadíj köthető ki. Ezen felül különmunkadíj számítható fel: a társasági szerződés elkészítésére, a tervezővel kötött szerződés elkészítésére, az építési engedéllyel kapcsolatos eljárásra, a közreműködésre, az építési szerződés elkészítésénél és a szerződés elkészítésénél és a műszaki jegyzőkönyv' felvételénél, műszaki ellenőr részére megbízási szerződés elkészítésénél. a földhivatalnál történő eljárásra a jogi tanácsadásért. Egy-egy társasház létesítésénél kifejtett fenti iiavvédi tevékenységért — ideértve az alapító okirat készítéséért kiköthető díjat is, lakásonként 3000 forint összegű munkadíj számítható fel. A társasház építésére szolgáló telek tulajdonjogának bejegyzése érdekében kifejtett ügyvédi tevékenységért a jogszabályban egyébként felszámítható munkadíj külön is megilleti az eljáró ügyvédet. Kétségtelen, hogy az ügyvédi költség megemeli az építkezéssel kapcsolatos kiadásokat De megéri, mert biztosítottak az állampolgárok az ügy szakszerű és gyors elintézéséről, és nem utolsósorban nyugodtak lehetnek pénzük elhelyezését illetően is. Dr. M. 3. részében a dolgozók felelötlen- sege, gyakran nemtörődömsége játszik vezető szerepet. Számtalan munkavédelmi eszköz (szemüveg, kesztyű, kötény, lábbeli) áll a dolgozók rendelkezésére. Ezeknek viselését rendeletek írják elő, mégis gyakran tapasztalható, hogy a dolgozók nem használják. Ilyenkor azzal próbálják megnyugtatni magukat és az ellenőrzést, hogy eddig sem volt baj, reméljük ezután sem lesz. Ez a remény kevés! Erre nem lehet rábízni egy-egy testrész épségét, vagy talán az •egész ember életét. Nagyon felelőtlen dolog ezeket a segédeszközöket lebecsülni, használatukat mellőzni. Ugyanakkor túlértékelni sem szabad ezeket, mondván: ha már rajtam van, nem lehet semmi bajom Ezek az eszközök csak segítenek a baj elkerülésében, de önmagukban nem szüntetik meg a baj lehetőségét. Használatuk mellett továbbra is nagyon fontos a figyelem, a körültekintés és az óvatosság. Végül beszéljünk a fáradtságról, mint a balesetek előidézésének talán leggyakoribb okáról. Lapunk hasábjain már ismertették a fáradtság okát. jelentkezését és elkerülésének lehetőségeit. A fáradtság az a tényező, melyet nagyon kevesen vesznek komolyan, s talán éppen ezért játssza a legnagyobb szerepei. A fáradtságnak számtalan okát sorolhatjuk fel, melyek sokféle formában vezethetneK a figyelem csökkenéséhez és ezzel a balesetveszély fokozó dásához. Ha a testi vagy szel lemi munkát nem követi kellő pihenés — főleg ha ez hosszú időn keresztül rendszeresen ismétlődik —, súlyos idegrendszeri zavarokhoz vezethet. Ilyen állapotban lehetetlen a kellő óvatosság, vagy a balesetek reflexszerű megelőzése. Statisztikai adatokból tudjuk, hogy a 8 órai munkaidő utolsó két órájában történik a leg több baleset. Itt főleg két okra kell gondosan ügyelni, mely segíthet a megelőzésben. Az egyik, hogy a kellően ki nem pihent dolgozó a munkaidő végére teljesen kimerül, reakciói a minimálisra csökkennek. A másik ok, hogy a munkaidő vége felé már a figyelem (mely amúgy is fárad!) megoszlik, és a munka utáni teendők kerülnek inkább a tudat középpontjába. Ez az az időszak, melyben ha kellően odafigyelünk, s önfegyelmünket kellően fokozzuk, a legtöbb balesetet meg tudjuk vele előzni. Sportnyelven ezt ügy mondhatjuk, hogy a mérkőzés — az az a munkaidő — az utolsó percig tart! Ez fokozottan érvényes a munkahelyeken! < Br. Thassy Gábor Magtár Palotáson Nagy a sürgés-forgás Palotáson, a Nógrád megyei Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalat magtára környékén. Filcsik András átvevő ingázik. Hol a mérlegházban, hol a magtárban serénykedik. A 120 mázsa súly mérésére alkalmas mérlegházban a következőket mondotta az átvétel kezdetéről: — Raktárunk 100 vagon búza befogadására alkalmas. Az első szállítmány július 11-én érkezett a palotási termelőszövetkezettől. A hektolitersúly 83 kiló volt, a víztartalom még csaknem elérte a 16 százalékot.1 Azóta már lecsökkent 14 százalékra és ez örvendetes. Filcsik András — aki csakúgy szlovák származású, mint Mikszáth Kálmán novellájának emlékezetes hőse — ötödik éve raktárvezető. A gabo- nadömping idején hajnaltól késő estig Palotáson dolgozik, és csak éjjel motorozik haza Bérre. — A magtárban már 80 vagon búzát tárolunk — mondotta —, így július 30-ig teljesen feltöltjük. Palotásról, Egyhá- zasdengelegről és Érdőtarcsá- ról kapjuk a termést, melynek minőségéről még a legkritikusabb átvevő is csak elismeréssel szólhat. Torlódás — elsősorban a jó munkaszervezés következtében — eddig nem keletkezett, és már a jövőben sem várható. Ugyanezt hallottuk Ora- vecz Andrástól, a szécsényfel- falui termelőszövetkezet tehergépkocsi-vezetőjétől, aki egy héten át segít a szállításban Palotáson. Öröm látni, hogy a verejtéket fakasztó emberi munkát mennyire kiküszöbölték a palotási magtárban. A tehergépkocsikról, pótkocsikról garatba ömlesztik a búzát. Amelyik , véletlenül melléje kerül, azt. két segédmunkás szívlapáttal tereli a garatba. Ennyi az egész fizikai munka. — A garatból az emeletre viszi egy felvonó a búzát — ismertette a munkafolyamatot Filcsik András. — Onnan a tisztítóba kerül, ahonnan a rostaalj lehull a zsákokba. Ezt külön értékesítjük. Ha a rostaalj szemtartalma meghaladja a 10 százalékot, akkor egy mázsát 32 torintért adunk. A gabona útja az emeleten tovább folytatódik két szállító- szalagon. A földszinten lehet ' irányítani a 9—9 váltót, melyek gombnyomásra a megfelelő helyre ömlesztik a gabonát. Az átvevőtől azt is megtudtuk, hogy egy nap alatt 12— 14 vagon kenyérnekvalót tudnak átvenni és biztonsággal — a dohosodás veszélyét kizárva — tárolni. Az ablakok szintjéig töltik fel búzával a földszinti és emeleti tárolót. Akkor szállítanak a termésből a pásztói malomba, amikor a jövő év elején szükség lesz rá. — Nagy érték ez — bizonygatta Filcsik András. — Amikor tele lesz a magtár, az itt elhelyezett búza értéke meghaladja a hárommillió forintot. Akkor sem adott kitérő választ, amikor arról faggattuk, hogy milyen minőségű kenyeret lehet sütni az idei búzából. — Jó búzából is lehet rossz kenyeret sütni! Ez a búza kitűnő minőségű, acélos, kevés korpát tartalmaz, így tehát a molnárokon, pékeken múlik, hogy búzánkból a jövő év elején milyen kenyér kerül a dolgozók asztalára. frozgonyft Hotel Salgó Jó kedélyt, meghitt nyugalmat áraszt Kifogástalan! — összegeztük örömmel, elismerően a látottakat az t. reszt vény ben nemrég megnyílt Hotel Salgó szálló- és étterem- vezetőinek. A két „szomszéd” — így nevezik magukat egymás közt — elégedetten mosolygott. De nem kell jósnak lenni, ha azt állítjuk, hogy ugyanilyen mosollyal távoznak majd a vendégek, gondolván vagy mondván ők is: — Itt jó és szép minden, érdemes lesz többször eljönni. Mit lehetne tenni, hogy a megyébe és Salgótarjánba irányuló turistaforgalom méreteiben még nagyobb legyen? Hogy idegenforgalmi szempontból a látnivalókon, a „mutatnivalókon” kívül mással is rendelkezzen? A válasz alapvetően egyszerű. Kulturált, ízléses, vendégmarasztaló — vendégellátó helyekre van szükség. S mindezt főleg olcsón! — Aki pedig a Hotel Salgóban megfordul, egyikre sem panaszkodhat. Olyan szállóval és étteremmel gazdagodott a megye és Salgótarján, amely színvonalával, igényességével a Iegmesszebbmenően kielégítheti az érkezőket. A közeli Salgótarjánnak meg állandó felüdülést és jó hét végi programot biztosít. Az eresztvényi turistacampingtől természetvédett területen, hatalmas fák között visz az út. Alig pár száz méterrel odább pedig új betonúira lehet letérni a szálló felé. Kis emelkedő következik, s már az erdő gyűrűjében álló, hangulatos épület elé érkezünk. Sok ablaka, színes üvegborítása jó kedélyt, meghitt nyugalmat áraszt. A szálló és az étterem külön bejáratú. Bent pedig közvetlen a haliból lépcsősor választja el. A nyolcvanszemélyes központi fűtésű étterem belseje tag, barátságosan berendezett. Csupaablakos oldala a negyvenszemélyes terasz felé nyílik. Vele szemközt, a széles esapóajtók mögött a tálaló, a konyha és a r aktárak találhatók. A legkorszerűbben, elhelyezve, berendezve. A friss ételek elkészítésénél nem léhet akadály, mert gáz, villany és gőz szolgáltatja a meleget. Ha bármelyik kimarad, akkor is az asztalra kerülhetnek a párolgó, finom falatok. A 3200 literes hűtősor tárolóképessége az étterem minden igényét biztosíthatja. Az italok külön hűtőben, előre elkészítve várják a vendégeket. Raktáraira jellemző, hogy a nyersanyagok fajtánként a legnagyobb gondossággal válogatottak. Az étlapot nézve ezekután természetes, hogy ínyenc, tájjellegű ételekből bőven lehet választani. Megtalálható a házias babgulyástól a „tócsni”-ig és a bécsi szelettől a halételekig sok minden, a rendszeres menüvel együtt. S tegyük hozzá rögtön, hogy nem drágán. A 160 személyes szálló kétágyas szobáira ugyanez mondható. Minden szoba hideg-meleg folyó vizes mosdóval ellátott, és nagyon kényelmes. A két emeleten még külön férfi- és női zuhanyozó, s kádfürdő is található. Az ablakokból a kilátás impozáns, csodálatos. A vendégek a hallban esténként a tévé műsorát nézhetik. A szálló tanácskozóteremmel is rendelkezik. Az utóbbi években nagyon megszaporodtak a kirándulóautók, a társasutazókat szállító buszok, a hazai tájakat barangoló turisták. A Hotel Salgőba térve csak jól érezhetik magukat. — vendel — Nobel-díj helyett Távol álljon tőlem, hogy embertársaimtól megirigyeljem mindazt, ami jogosan került a tulajdonukba, legyen az a feleségük, autójuk, avagy a Nobel-díjuk. Irigykedni már csak azért is távol áll tőlem, mert az autóért, Nobel-díjért éppen úgy meg kell szenvedni, mint ahogyan a feleségtől megszenved az ember. S miután az autótulajdonosok és a Nobei-díjasok túlnyomó része nős ember — e díj és az autók tulajdonosai általában férfiak —, alaposan megszolgálják azt, amit nekik a Merkur, vagy a svéd Nobel-bizott- ság juttatott. Mégis, az utóbbi években mintha kissé idegesítene már az a tény, hogy nekem csak az egyik szenvedés jár, míg másoknak más is, hogy engem rendre és sorra elfelejtenek páladul a hlóbel-díjnál. Ez még rendben is lenne, hiszen mégsem szocialista bizottság az, de elfelejtenek szovjet barátaim is, ott, a Lenin-díjoda- ítéiö bizottságban és elfelejtenek itthon a Kossuth-díj bizottságban is. A kicsiből is megárt a sok, a sokból meg különösen, de én egy egészen kicsike kis díjnak is nagyon tudtam volna örülni. De nem: pikkelnek rám! Míg mások úgy mennek a díj-, vagy kitüntetésosztó ünnepségekre, hogy fél oldalukat mankóval támasszák fel, nehogy félrehúzza őket a sok díj és a kitüntetés, én úgy sző- kellhetnék, mint egy léggömb és egy zerge házasságából nász- lott pihehibrid. Szökellhet- nék, ha hívnának! Nem hívnak! Se Nobel-díj, se Kossuth- díj, se semmi. Mondtam is Pacolainak, hogy a Jancsó kapott Kossuth-díjat, mert filmet csinált, én nem kaptam, pedig én megnéztem, amit csinált. Innen is látszik, hogy pikkelnek rám. Nobel-díjat kapott például Sellye professzor a stressz miatt, és én, aki nem kitaláltam, de megkaptam a stresszt, hogy a frász fogott el, természetesen nem kapom meg a Nobel-díjat. Ebből is látszik, hogy pikkelnek rám. De mit lehetne itt tenni? — Alapítsunk mi is egy dijat — javasolta Pacolai rövid tűnődés után igen határozottan, mikor végighallgatta panaszomat. — Alapítsunk, alapítsunk ..'. könnyű azt mondani... De mit és minek? — intettem re- zignáltan bár, de nagy lendülettel. Nem kellett félnem, hogy az efféle mozgás miatt megcsörrennének a díjak a mellemen. — A Díjtalanok díját! Akikre mindig és mindenütt pikkeltek és pikkelnek, azok számára mi ketten megalapítjuk ezt a díjat — lelkesedett be Pacolai és rögtön javaslatot is tett, hogy a díjat most és itt az utcasarkon átadja nekem. s öt perc múlva a másik utcasarkon én meg neki adom át... — És mennyi legyen a dii? — Eszmei... Egy piros százas! Csak az eszmék miatt — mondta könnyes szemmel a meghatódottságtól Pacolai és. hogy meglátta a szememben az én meghatódott könnyeim nyüzsgését, azonnal a belső zsebébe nyúlt, elővett egy százast és a szájtátó emberek gyűrűjében kétszer megcsókolt, kezet rázott velem és átadta a százast a Díjtalanok díja első kitüntetettjének: nekem. Aztán gyors léptekkel elindult a másik utcasarok felé. hogy ő is átvegye az eszmei százast. Tőlem, a Díj gyanánt. Rögtön énutánam. — Nem jössz? Add át te is most nekem a díjat — torpant meg Pacolai, látva, hogy nem mozdulok .. . — Nézd Pacolai, most nem megyek. Ügy döntöttem, mint e bizottság tagja, hogy ebben az évben csak egy díjat osztunk ki... Ez megtörtént! — mondtam fölényesen és megelégedettem távoztam. Díjazott lettem! Gyürke Géza